Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-06 / 157. szám

Parkosítják a Malom teret Az ötödik kerületi lakos­ságnak — mondották a városi tanács építési osztályán — ré­gi kívánsága, hogy a Malom .teret ültessék be újból virá­gokkal. A kívánságnak megfelelően a tanács megrendelte a park felújítását. Az ott tároló kö­vező anyagot kiszállították az útra, s a Bercsényi utcai olda­lon megkezdték a park egész szélességében elnyúló virág­sáv földmunkáját. Közölték azt is, hogy két-három héten belül a park építése befejező­dik s virágdíszbe öltözik a Malom tér, a környék lakos­ságának örömére. Békeju n iá lis A szakszervezetek szakma­közi bizottsága, a ktsz-ek szövetkezeti bizottsága és a KISZ üzemi alapszervezete július 11-én békekiránd'ulást szervez a Putri-sarki erdőbe. A közönséget reggel hat órá­tól gépkocsival szállítják ki, a járásbíróság elől és vissza­felé is itt Lesz a végállomás. A zenét a KGV-klub együtte­se szolgáltatja. Nap közben tré­fás vetélkedőket rendeznek, tombola sorsolás lesz, s büfé áll a szomjazok rendelkezésé­re. Kedvezőtlen időjárás ese­tén a kirándulást elhalaszt­ják a következő vasárnapra. i Szeptember 30-ig kamatmentesen lehet befizetni a földadót A városi tanács pénzügyi Osztályán nyert értesülésünk szerint az 1965. évi földadó Július 1-én válik esedékessé, de szeptember 30-ig kamat­mentesen lehet befizetni. A termelőszövetkezetek, ha­lászati termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csopor­tok és szakszövetkezetek az általuk közösen használt föld­terület után kivetett földadót terményben kötelesek fizetni. Ugyancsak terményben fizetik földadójukat a községi legel­tetési bizottságok is, a nem le­gelőterületek után, valamint a négy holdon, vagy annál na­gyobb területen gazdálkodó földművesszövetkezetek és azok a gazdálkodók, akik négy iold, vagy annál nagyobb földterületen, illetve egy hol­dat elérő szőlőterületen gaz­dálkodnak. A négy holdnál kisebb szán­tó, illetve egy holdnál kisebb szőlőterületen gazdálkodó földművesszövetkezetek és egyéni gazdálkodók, valamint a jóváhagyott alapszabály szerint működő erdőbirtokos­­sági társulatok kötelezettsé­güknek terménnyel, vagy má­zsánkéit 220 forintos áron, pénzben tehetnek eleget. Ha a terményfizetésre köte­lezettek tartozásukat önhibá­jukból nem terménnyel egyen­lítik ki, akkor a mázsánként 220 forinton felül, kilónként egy forint pótlékot kötelesek fizetni. Ezenkívül a behajtás költségei is őt terhelik. SPORT Labdarugók az árvízkárosultakért Albertirsai VSE—Ceglédi já­rási válogatott 4:0 (2:0)- Alberti rsa: Rohár — Szuda, 'Liptai, Nagy — Jánosi, Hro­­bár — Kuti, Fekete, Motyosz­­ki, Koska, Tabányi. Csere: Erős, Prazsák. Edző: Darányi Miklós. Ceglédi járási válogatott: 'Bállá — Borsányi, Juhász, Hal­mi—Nagy, Kubinyi — V ányi, Darázs, Dani, Mészáros, Nagy Gy. Csere: Dorogi, Kemencéi. Edző: Dékány Ferenc. • Vezette: Tóth Lajos (Petró M„ Károlyi L.) . A rossz idő ellenére is mintegy 300 néző volt kíván­csi a találkozóra. Albertirsa a kezdés után mindjárt átve­szi az irányítást és a tizedik percben Kuti jobb szélen el­fut, hatalmas erejű lövését Bállá csak nézni tudja és l:0-ra vezet Abertirsa. A gól után a válogatott magához tért és több szép támadás t ve­zet, de az összeszokottság hiá­nya miatt helyzeteiket nem tudják érvényesíteni. Sok a pontatlan leadás. Az első fél­időben hullámzó játék jellem­ző mindkét félre. Nagy hely­zetek maradnak ki. A válo­gatott kissé beszorítja az ir­­saiakat és ha az akciójuk kö­zül egy is sikerül, talap más a végeredmény, ötletesebb já­tékkal az irsai Fekete révén az elalvó Bállá mellett védhe­­tetLen gólt lő. (2:0). A második félidőben az ed­zők cserét eszközölnek. Bállá helyett Kemencei véd. Kezdés után a válogatott a harmadik percben veszélyes támadást vezet, de csak oldalháló lett az igen kecsegtető helyzetből. Úgy látszott, hogy a váloga­tott fog irányítani, de a kima­radt akció után ellőtték a puskaporukat. Az irsaiak fel~ találták magukat és szebb­­nél-szebb támadásaikkal be­szorították a válogatottakat, akik csak szórványosan tud­tak átmenni a másik térfélre. Az összeszokottság az irsaiak­­nál már a tizedik percben majdnem gólt eredményez. Prozsák tíz méterről hatalmas Lövést ereszt meg és alig megy fölé. Egy perc múlva Kuti halszélről élesen ad be, de nem volt csatár, aki berúgja. Néhány perc múlva ez meg­ismétlődik. Irsa nagyon szo­rongat és Koska a tizenhatos­ról nagy gólt lő (3:0). Egy perc múlva Fekete kitör és 16 mé­terről védheteíLen gólt lő. 4:0. A 40. percben fegyelmezetle­nül játszó" Koskát a bíró ki­áll ltja. Az eredmény már nem változik és így etz albertir­­saiak 4:0 arányban legyőzték a ceglédi járási válogatott csapatát. A válogatottból jól játszottak: Juhász, Nagy es Halmi. A mérkőzés teljes be­vételét az árvízkárosultak ja­vára fizetik be. (sz) HOLNAP: HONVÉD—CVSE LABDARÚGÓ-MÉRKŐZÉS A Magyar Népköztársasági Kupa labdarúgó-bajnokság jú­lius 7-én, délután 17 órakor kezdődik a vasutaspályán, a Budapesti Honvéd és a Ceg­lédi Vasutas SE labdarúgó­­csapata között. A kupamér­kőzésre nagy várakozással tekintenek az érdekeltek két okból is. Az egyik, hogy a Budapesti Honvédnek váro­sunkban és járásunkban nagy drukkertábora van, a másik, hogy a ceglédi fiúktól jó sze­replést várnak a szakembe­rek és a drukkereink. A Vasutas labdarúgói ugyanis magasabb osztályú csapatok ellen, már több esetben is ér­tek el tisztes eredményt. KÉZILABDA Ceglédi Építők női— Abony női 8:6 (5:4) Gy ikoné újból csatasorba állt és vezérletével szép győ­zelmet arattak a jó képessé­gű abonyiak ellen. Góldobók: Gyikóné 4, Palotai Mária 2, Boros—Telekes 1—1. Jók: Gyi­kóné, Tóth, Kiss Éva, Telekes. Abonyi góldobók: Halász, 3, Menyhárt, Tarjányi, Szűcs. Jók: Halász, Szűcs, Beviz. Ceglédi Építők férfi—Ceglédi Honvéd férfi 30:24 (16:13) Az Építők felállítása: Csen­des, Tukacs, Monori, Jónás, Bálint, Pánczél, Török, Bu­­jáki, Zsíros, Hörömpő és Ju­hász. Az Építők biztosan nyertek a jó képességű Ceg­lédi Honvéd ellen. A sérü­léséből felgyógyult Monori eredményes, jó játékkal mu­tatkozott be. Az Építők gól­dobói: Monori 7, Eálint 7, Pánczél 6, Jónás 3, Tu­kacs—Török—Bujáki 2, Ju­hász 1. Jók: Monori, Bál'nt, Pánczél, Jónás, Zsíros. (—sz—) CEGLÉDI J Á R Á É..S CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1965. JÜLIUS 6, KEDD KÉT UJ LAKAS Decemberben kezdődött meg két állami lakás építése a Csapó utcában és a Felház ut­cában. A Tanácsi Építőipari Vállalat határidőre befejezte az építkezést. A műszaki átvevő bizottság egyhangú döntése alapján a két lakást a város átvette. Igaz, akadnak kisebb javítani és pótolni valók. Az építőipari vállalat a pótlásokat rövid ha­táridőre elvállalta, s így kéit állami lakással ismét gyarapo­dott városunk. Autósok, figyelem! Külföldre utazáskor gépjár­mű nyilvántartó lapot kell be­szerezni. A Magyar Autóklub helyi csoportja értesíti a gép­járműtulajdonosokat, hogy ezért az okmányért utazás előtt három-négy nappal je­lentkezzenek az irodában. (Tanácsháza, földszint.) Hiva­talos óráik: naponta 9—12 óráig. EGY ARATOGEPRE EGY KASZÁS A jövő héten már a rozsot aratják a Kossuthban — Két héttel ezelőtt még ar­ra gondoltunk, hogy jó lesz, ha a gépek a hátasabb terüle­teken aratnak, a laposabb rész meg nekünk marad — mon­dotta Szeker Ferenc, a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet tagja. De elállt az eső, erősen süt a nap, szárító szél pásztáz a földeken, miközben hetykén mozog az aratógép. Szeker Ferenc szorgalmasan hordja a kévéket, rakja a ke­reszteket. Mellette a felesége, áld szerényen megjegyzi, hogy ő ugyan nem tag, de az ilyen sürgős és halaszthatatlan mun­kában mindig ott van az em­ber mellett. Donner Géza, a négyes üzemegység vezetője kis piros AHOL A VAROS SZÜLETETT motorján érkezik. Elégedett a munkával, pedig két héttel ez­előtt még sok aggodalommal beszélt a nagy kampányról. — Két aratógép dolgozik a területen — magyarázza. — Gépenként egy kaszást számítunk, akinek egyet­len feladata a sarkalás. — A legnehezebb területen kezdtük az őszi árpa aratását. Essünk túl minél előbb a ne­hezén. Nem mondom, az UE 28-as néha egy kicsit süllyed, de állandóan kéznél van az UTZ, amely rögtön drótkötél­re fogja a süllyedő masinát és kihúzza a kátyúból. — Ha újabb eső nem za­varja a munkát, számításom szerint a terület hetven száza­lékát a gépek aratják le. A két aratógép átlagosan harminc holdat vág le na­ponta és ilyenformán tíz­­tizenkét nap alatt a há­romszázötven holdat le­aratjuk. száznegyven hol­dat pedig kézzel vágnak le az aratópárok. — A csépléssel nem lesz baj. Termelőszövetkezeti ta­gokból és idénymunkásokból két cséplőcsapatot szervez­tünk. A gabonabetakarítást határidőre befejezzük — mon­datta az üzemegységvezető. (—ssl—) A kettes számú kemence a legrégibb üzemrész. Szorgal­masan dolgoznak itt ma is az égetők A kézi fejtésű agyagbányát 1960-ban gépesítették (Ikvai Nándor felvételei) „Folyik a dinnye...“ Már ami az indáját illeti. Az albertirsai Szabadság Tsz Tokajka feletti határrészén két horti család vállalkozott százalékos dinnyetermesztés­re. A horti dinnyések hét fajtá­ból, ezen a nyáron valóságos „dinnyeszönyeget” állítanak élő: a sárga és a görög; a ko­rai és a kései érésűéit válto­gatják majd egymást benne folyamatosan. Szeretnénk, ha exportszállítási kötelezettsé­gük teljesítése mellett — a ceglédi piac dinnyében olykor kietlen tájait is sokszor fel­keresnék áruikkal a dinnye­­szezonban. Mire való a klubszoba? Nyáron elsősorban a fiatalok olvasnak A határban megkésett me­zei munkák adósságát törlesz­tik az emberek. Napról napra korai felkelés,, .^nyújtott mű­szak” éjszaka erőgyűjtés a következő napra — így telnek a nyári hónapok. Az abonyi községi könyvtár nyári forgalmán is megőrző­dik a határban folyó munka üteme. A munkabíró korosz­tály csupán néhány háziasz­­szonnyal képviselteti magát a nyári olvasók megcsappant táborában. Egy találomra választott át­lagforgalmú napon hetven­­három olvasó cserélte olvas­mányait. Elsősorban az ifjú­ság olvas. Télen természete­sen más az arány, de most a munka dandárjában kinek jutna eszébe a könyv? Még inkább így van ta­nyán. Az Űj Világ Tsz-bon negyvenöt beiratkozót tart számon a fiókkönyvtáros. Ez nem azt jelenti, hogy a „kul­­túrszezonban” csak ennyien olvassák a kölcsönvett köny­veket Most elsősorban a kertészet lányai és néhány fiatalasszony, meg a baromfi­­tenyésztést tanuló lányok az útleírások, izgalmas olvasmá­nyok, pettyes és csíkos köny­vek szorgalmas olvasói. A kis olvasótábor a szer­dánként i, meg a naponként az ebédszünetben tartott pót­kölcsönzések idején 270 kö­tetből válogathat megfelelő olvasnivalót. Ezt az anyagot rendszeresen frissíti, cseréli a községi könyvtár. A Lenin Tsz központjában elsősorban ifjúsági és gyer­mekirodalommal frissítette a könyvállományt a községi könyvtár munkatársa az itt elhelyezett letéti könyvtárnál. A tizenhatéves Köteles Má­ria a könyvtáros. Feladatát társadalmi munkában látja el. A tsz áldoz a fiatalokra. Ti­zenháromezer forintból ren­dezte be a klubhelyiséget, amelyben esténként összegyűl­nek a fiatalok. Persze, van­nak elgondolkoztató dolgok is. A mintegy negyven KISZ- tag közül körülbelül tizenöt a lány. ők a hétköznapok es­téin legfeljebb sóhajtozva gondolhatnak a klubra. Ha ott megjelennének, akkor másnap reggel megszólnák őket az idősebb asszonyok. így csupán vasárnap délután találkozhat­nak a klubteremben a töb­biekkel. Helyes lenne, ha a KISZ- szervezet a tsz vezetőségével együtt küzdene a maradi né­zetek ellen. A tsz-től hama­rosan ezt aligha várhatjuk, mert a drága pénzen beren­dezett klubszobát újabban irodának szemelték ki. A modern világvevő rádió a lemezjátszóval, a megrakott könyvszekrény, ízléses füg­göny, leterített kisasztalok kellemes környezetet jelente­nek az esténként itt beszél­gető, sakkozó, olvasgató fia­talembereknek. A tsz íróaszta­lát nem lehetne máshol el­helyezni, csak a klubterem­ben? A művelt szórakozás feltéte­lei biztosítottak az abonyi ha­tárban is. A nyár a mezőgaz­dasági munka főszezonja. Kevesebben élnek az olvasás lehetőségével. A fiatalok azonban szívesen töltenek együtt egy-két órát még a kemény munka után is. Ahol kellemes klub berendezésére áldoztak, ne vegyék vissza a másik kézzel, amit az egyik­kel adtak. Tamasi Tamás V — ^ Még a fal is reme­} í gett, amikor az aj­­. í tót kivágta. Rögtön _ ^ valami rosszat sej­­■ $ tettem. ' ^ — Szóval maga l$az a’? — mutatott $ rám keményen. — ^ Maga írta azt a sü­­' % letlenséget? Mi va­­í, gyök én? Közönsé­­% ges sikkasztó? Lo­­% pom én a közös tu­­^ lajdont? ‘ ^ Tettetett nyuga­­> lommal emeltem fel ' í a tekintetemet. A kö­­~$vér fráter gyűlölet- 1 í tel nézett rám. f — Tessék? Mit ' í óhajt? 1 ^ — Maga irta azt " ^ a cikket a ktsz-be­­" ^ szerzőről ? Maga • $ miatt mutogatnak " ^ rám az emberek. " ^ Csak lopva merek ’ ^ bemenni a telepre. $ Lehet, hogy még í ma letartóztatnak. Nem magukról van szó... Amióta a cikk meg­jelent, a Cérnagomb Kiszerelő Kisipari Szövetkezet megbé­lyegzett embere va­gyok. Hogy volt magának bátorsága ahhoz, hogy megfe­lelő tájékoztatás nél­kül ártatlan em­bert megtámadjon? Nem mondom, apró szabálytalanságok még csak akadtak, de olyan nincs, amit ne tudnék bizony­lattal alátámasztani. Ki meri azt a ter­­hemre írni, hogy a nadrágomra felvar­rattam két cérna­gombot? Na, bumm, ez tán lopás? Ez a szocialista tulajdon megsértése? Hangja egyre in­dulatosabb lett. Homlokát kiverte az izzadtság. Amikor már nem győzte szusszal, lerogyott egy székre. A pil­lanatnyi szünetet kihasználtam: — A cikket való­ban én írtam, de abban szó sincs a, Cérnagomb Kisze­relő Ktsz-ről. Soha életemben nem jár­tam a tájukon sem. A legmélyebb tisz­telettel hajtom meg az elismerés zászla­ját a szövetkezet és annak nagyrabecsült beszerzője előtt. Mogorva arca egy­re mosolygósább lett. Szemmellátha­tólag élvezte sza­vaimat. sst Dehogy is a . y Cérnagomb Kiszere- 0 lő Ktsz-ről volt szó.f Heteken keresztül p megfigyeltem a Pák-1 font Gomb Kiszere- y lő Ktsz anyagbeszer-$ zőjét és az ott látott % tapasztalatok alap- % ján írtam meg a cik- % két. Magukról szó $ sincs. Éppen csakhogy % leengedtem a han- £ got, felugrott. Bol dogan átölelt, ala- ^ posan megropogtat- í ta a csontjaimat. Mi- ? után elengedett, dör- $ flő hangon elordítot- % ta magát. — Helyes! Nagyon % helyes, hogy megír- ^ ta ezeket a disznó- ^ Ságokat. A sajtó £ legnemesebb köte- % lessége ez... mert- £ hogy mégiscsak disz- % nóság, amit egyesek £ csinálnak... í (Kik) Í A városszéli téglagyár 1886 óta ontja a téglát. Kezdetben csak ezres számok jelezték a 6 termelést. Ma, a modem gé­­í pekkel ellátott gyárban 7,5 a millió tégla készül évente.

Next

/
Oldalképek
Tartalom