Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

II. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1965. JL'LIUS 4, VASARNAP Szakszervezeti taggyűlés az állami gazdaság üzemegységében illető nem kap értesítést. Mohácsi János a munkaszer­vezés fogyatékosságait bírál­ta. A taggyűlésen felszólalt Lendér Sándor, a szakszerve­zeti bizottság titkára is. Crömmel állapította meg, hogy Pándon az állandó dolgo­zók szervezettsége ki­lencvenszázalékos. Ezután a taggyűlés megvá­lasztotta Édes Józsefet a gazdaságban működő társa­dalmi bíróság tagjává. Muka János J A járási KISZ-bizottság szó-1 cialista szerződést kötött a ^ tápióbicskei Április 4 Tér- ^ melőszövetkezettel százhar-1 mine hold vegyszeresen ke- ^ zeit kukorica teljes meg- ^ munkálására. A tavasz fo- ^ lyamán a termelőszövetkezet ? ifjú traktorosai végezték el ^ a talajelőkészítést, vetést,'/ vegyszerezést. Az egyelési ? munka zömét a nagykátai ? gimnázium KISZ-ir-tái vál- ^ lalták magukra. Százhúszon- ^ öt holdat egyeltek ki, a ^ fennmaradó öt holdat pedig ^ a termelőszövetkezet KISZ- % eset a közelmúltban fejezték be. A többi munka e végzését is a szövetkezet fiataljai vál­lalták. ELLESETT PILLANAT Deregán Gábor felvétele AZ ARVIZKAROSULTAKERT Félreérthetetlen célzásokat tett növendékeinek Egy évi börtönre ítélték a volt szakiskolai tanárt Tanulmányút Székesfehérvárra Munkaközösséget alakítanak az óvónők JÁTÉKOK KÉSZÍTÉSÉ A közelmúltban szakmai továbbképzésre a Dunántúl­ra, pontosabban Székesfehér­várra látogatott el járásunk harminchat óvónője. Erről kérdeztük meg Pável Mag­dolna járási felügyelőt. — Célunk Volt a/zaT; hogy éppen Székesfehérvárra men­tünk. Eljutott hozzánk annak a híre, hogy a fehérvári kartársak az óvodák játékainak je­lentős részét saját maguk készítik el, ez érdekelt minket. Náluk is probléma az, ami nálunk, hogy kevés az óvo­dákban a játék, ök is vala­mi szebbet, többet szeretnének nyújtani a kicsinyeknek, s ezt nagyon ügyesen meg is old­ják. — Milyen tervekkel jöttek haza? — Elhatároztuk, hogy mun-. kaközösséget hozunk létre, ahol megkíséreljük a fehér­váriak példáját követni. Elő­ször csak magunknak készí­tünk néhány egyszerűbb já­tékot, s ha minden sikerül, idővel, ttidúnk juttatni min­den óvódénak % járásban. > Jelenleg az előkészítő mun­ka folyik. Felvettük a kapcsolatot a szarvasi óvónőképzővel, mintafüzeteket kérünk. S gyűjtjük az anyagot. Meg­keressük azokat a szerveket, amelyek valamilyen hulla­dékanyagot tudnak nekünk juttatni, s kérünk tőlük. A Tápió mentén keresztül is felhívjuk a figyelmet az óvónők lelkes tervére. Azok a szervek, amelyek nélkülöz­ni tudnak dekorációs vagy egyéb hulladékanyagot, je­lentkezzenek. d. g. Tábori jelentés Nagykátaiak Nagykőrösön (Tábori tudósítónktól) A nagykőrösi Ab&olon Sa­rolta önkéntes ifjúsági tábor­ban hétfőn megkezdődött a munka. A táborban csak Pest megyeiek vannak, Nagykátá­­ról ötvenhárom Ian/, a gim­náziumból. Ahogy megérkez­tünk, az első két éjjel esett az eső, így a nyitó tábortűz elmaradt. Pedig a műsorral mi készül­tünk — nagyon. De sebaj! A műsort azért megtartottuk, tűz nélkül, az — ebédlőben. Elég jól sikerült, úgy érezzük. Többek között szerepelt a gimnázium népi tánccsoport­ja, az iskola énekduója, szava­latok és vidám próza volt. Napi programunk így ala­kul: fél ötkor ébresztő, körlet­rend, háromnegyed ötkor zászlófelvonás, reggeli, kivo­nulás a munkahelyre. Hattól dili tizenkettőig munka. A Nagykőrösi Állami Gaz­daságban dolgozunk, borsót nyűvünk. Tövestől tépjük ki a növényt. A munkát megnehe­zíti a rengeteg repce. A mun­ka elég nehéz, de a tábor huszonegy brigád­ja közül a nagykátaiak az 5. helyet általában meg­szerzik. A tábor vezetője Szalag Katalin tanárnő. Nagyon ked­ves, egy kicsit szigorú, de mindnyájan nagyon szeretjük. Délután kettőig ebédelünk, négyig pihenük, két órát tölt­hetünk, a városban, sétálunk, ismerkedünk Nagykőrössel. Az esti fél tizes takaródéig is nagyon vidáman, sok játék­kal, szórakozással telik el az idő. Jól érezzük magunkat, csak a délelőtt nehéz egy kicsit. Mindnyájan azon a vélemé­nyen vagyunk, hogy ezekre a napokra majd úgy fogunk emlékezni, mint nagyon szép, kelle­mes élményekre. Július 4-én, azaz ma, két órát dolgozunk, ezt felaján­lottuk az árvízkárosultak ja­vára. Iványi Judit Rafaelék a börtönben A Tápió mentében beszá­moltunk már Kanalas Gyula valkói és Rostás Lajos dányi lakosok lopássorozatáról, amelynek zömét Kókán kö­vették el. A nyomozás során kiderült, hogy a lopások­ban rajtuk kívül még hár­man vettek részt, Rafael Ist­ván, Raffael Ferenc és Ra­fael József berceli lakosok. A rendőrség letartóztatta őket is. , A tápiószentmártoni mező­­gazdasági szakiskola tanára volt Illés Pál. Családi élete ellen nem lehetett kifogása senkinek sem. Az elmúlt év őszén azonban italozni kez­dett. Emiatt keményen meg­bírálták. A kocsmázással ugyan felhagyott, de mun­kahelyén ezután is többször találták alkoholos állapotban. Ugyancsak az elmúlt év őszén kezdett el bizalmas­kodni növendékeivel, akik általában 15—17 éves lá­­nyok voltak. Korrepetálás címén be­hívatta a lányokat a szo­bájába és ott félreérthe­tetlen célzásokat tett nekik. Feketével, cigarettával kí­nálta őket. A lányok elmondották tár­saiknak Illés Pál viselke­dését és így lelepleződött a szakiskolai tanár. A lányo­kat csak nagy nehezen’ sike­rült rábeszélni, hogy foly­tassák iskolai tanulmányai­kat és ne menjenek haza a szakiskolából. A járásbíróság kétrendbeli szemérem el­leni bűntett kísérlete és ifjúság elleni bűntett miatt vonta felelősségre Illés Pált és egyévi börtönre ítélte. Három évre eltiltotta a tanári foglalkozás gyakor­lásától is. Illés Pál enyhíté­sért fellebbezett. —m— Levelesládánkból Végig a nagykátai bazársoron A szemlélődő — végigsé­tálva a nagykátai bazárso­ron — elgondolkodik: az épü­letsor ugyan még a régi, itt nincs semmi új, de a — kira­katok! Az üzletek kirakatai vonzóak, városiasak, csábí­tóan kínálják áruikat a vá­sárló közönségnek. A nagykátai bazársor ki­rakatait Epresi Ernő kira­katrendező rendezte. Már tizenegy éve dolgozik ezen a vidéken, s ezen idő alatt számtalan nagy sikerű áru- és divatbemutatót rendezett, ötleteivel segíti a szocialis­ta kereskedelmet, a kirakatok | mestere hírében áll. Mégis, a földművesszövet-1 kezet vezetősége a legutóbbi nyereségrészesedéskor meg­feledkezett Epresi Ernőről. Pedig megérdemelte volna az elismerés anyagiakban meg­nyilatkozó formáját is. ___________ <k) A kis fényképész Mennyit ér a munkakönyvi bejegyzés? Egy nagyon érdekes esetet szeretnék ismertetni. Szom­szédom, Szabó Kálmán, aki Szentmártonkáta, Székely József u. 255. szám alatt la­kik, a MÁV dolgozója. Most tölti be tizedik évét a vasút­nál, nyugdíjba fog menni. Évei beszámításánál azonban egy kis zökkenő van. Szabó Kálmán annak ide­jén, mint éjjeliőr, hat évet dolgozott a Szentmar tonkátai Gépállomáson. Ezt a gépál­lomás a rendelkezéseknek megfelelően akkor munka­könyvébe beírta. A munka­könyv jelenleg a MÁV bir­tokában van. Nos, ennek ellenére a MÁV illetékesei felszólították Sza­bó Kálmánt, hogy a hat év­ről kérjen írásbeli igazo­lást a gépállomástól. Igen ám, csak a gépállomás ira­tainak egy része megsem­misült az ellenforradalom idején. Igazolást adni nem tudnak. Szabó Kálmán tizedik évét ebben a hónapban be­tölti a vasútnál. Becsületesen dolgozott. Munkakönyvé iga­zolja a hat évet a gépállomá­son. Nem elég ez? Mi a te­endő? Elvesszen hat éve sa­ját hibáján kívül? Kéfem az elvtársak segítsé­gét. Podgorsek Károly Barátaimhoz Ti adjatok erőt, kiknek véréből vagyok. Ti fogjátok kezem, hogyha elfáradok. Ti gyertek velem a fárasztó úton, érezzem szívetek melegét - s meg nem alkuszom. . Juhász Imre Szabad pártnap Tápióbicskéa — szervezési hibákkal Ojabb jelentős felajánlások születtek az elmúlt napok­ban a járás területén. A köz­ségek tanácsainak dolgozói általában fizetésük 2—8 szá­zalékát ajánlották fel. A tá­­piósági termelőszövetkezet két katasztrális hold paprikapa­lántát, a nagykátai Kossuth Tsz vezetői és adminisztratív dolgozol egyhavi fizetésük három százalékát, a szent­­mártonkátai Kossuth Tsz egy mázsa kenyérgabonát, Szent­­mártonkáta község lakói ed­dig 4330 forintot, a tápiósze­­lei Tápió mente Tsz 5 ezer forintot, a pénzügyőri szakasz dolgozói pedig fizetésük há­rom százalékát ajánlották fel. Tánc (Foto: Deregán Már szinte hagyomány Tá­­»ióbicskén, hogy szabad párt­lap keretében minden évben isszej önnek a falu vezetői és akói, hogy megbeszéljék a >el- és külpolitikai helyzetet,- az aktuális kérdéseket. Min­­. den évben igen nagy ér­deklődés előzte meg ezeket 1 a gyűléseket, s az előadást 3 mindig élénk vita követte. i Annál meglepőbb volt, hogy a múlt csütörtökön, amikor ’ Hajdú János párttitkár meg­s'; kezdte vitaindító előadását, alig harminc ember foglalt tj helyet a kultúrotthcmban. í Mi lehet az oka, hogy ilyen J kevesen jöttek el? Ez a gon­­í, dolat foglalkoztatott. Az elő­­adás után aztán gyorsan ^ megkaptam a meglepő vá­­^ laszt. Tíz embert kérdeztem ^ meg, s csak kettő tudott er­­% ről az eseményről. Igaz, ^ hogy a pártszervezet és a ^ Hazafias Népfront vezetői ^ meghívókat küldtek, de ez j kevésnek bizonyult. Ráadá­­< sül nem egyeztették össze í a névjegyzékeket, így for­­^ dúlhatott elő, hogy sokan két meghívót is kaptak, míg a falu lakóinak legnagyobb ^ része egyet sem. tj Egy kördobolással min­­den problémát megoldhat­­^ tak volna. tj Az eseten, reméljük, okul­­tj nak az érdekeltek, s a leg­­£ közelebbi pártnapon a jobb ^ szervezés eredményeként a termelőszövetkezet tagsága is részt vesz. Szakszervezeti taggyűlést tartottak a Monori Állami Gazdasághoz tartozó pándi üzemegységben. A beszámo­lót Balázs László, a munka­helyi bizottság titkára tar­totta. Megemlékezett hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójáról, majd a pán­­diak is csatlakoztak az álla­mi gazdaság többi dolgozó­jához: elítélték az USA viet­nami agresszióját. Követel­ték, hogy azonnal szüntessék meg a beavatkozást és vonják ki az amerikai csapatokat Vietnamból. A titkár értékelte a pán­­diak eddigi munkáját is. Meg­állapította, hogy az őszi vetések tavaszi ápolása és általában a tavaszi időszerű mező­gazdasági munkák idő­ben befejeződtek. 1963—64-ben a gazdaságban hatvan traktorost képeztek ki, ebből tizenkettő Pándon dolgozik. Foglalkozott a be­számoló a munkafegyelemmel és megállapította, hogy még mindig előfordul olyan eset, amikor egyik-másik dolgozó munkaidő alatt szeszes italt fogyaszt. Javaslat hangzott el a korábbi években jól be­vált munkavédelmi őrháló­zat újbóli megszervezésére. A beszámolóhoz többen hoz­zászóltak. Elhangzott például olyan javaslat, hogy a gazda­ság egyedül, vagy más gazdaságokkal társulva létesítsen vállalati üdü­lőt. Fábián József elpanaszolta, hogy ha valakinél fizetésletil­tást léptetnek életbe, erről az (jyermebneueféá Ezt a történe­tet nevek nélkül leírni nehéz vol­na, ezért a nevek helyett használ­junk X, Y, Z jel­zőket. A történet úgy kezdődött, hogy X-né fia, barát­jával agyonütöt­te Y-né macská­ját. Y-né nagyon szerette kedvenc állatját, nehezen tért napirendre a dolog felett, s szó­vá tette a gyer­mekek szülei előtt. Egy napon Y- né ment az állo­másra. X-né és Z-né kint álltak a kapuban, gyer­mekeikkel, s a macskát utánozva nyávogni kezdtek. Egy másik na­pon Y-né ment hazafelé az úton, s találkozott a szomszéd kis­lánnyal, aki ille­delmesen köszönt. De Z-né megint a kapuban állt, s rászólt a kislány­ra: — Minek kö­szönsz neki, hisz süket. Y-né erre sem szólt semmit, vagyis az értelem megint engedett. Eddig a törté­net. S mindezek hal­latára felvetődött bennem néhány kérdés. Ez a gye­reknevelés? Mert hiszen nemcsak a pedagógus nevel, hanem a szülő is. S a pedagógus minden fáradozá­sa kárba vész az ilyen szülők miatt. Ezek a szülők beleneve­lik gyermekeik­be a rosszaságot, a gyűlöletet. Kérdem: ho­gyan várnak az ilyen szülők és a hozzájuk hason­lók tiszteletet és megbecsülést majd saját fiaik­tól? Hisszük, hogy magukra ismer­nek azok, akikről írásunk szól, s ta­lán el is gondol­koznak egy kicsit. — tri —

Next

/
Oldalképek
Tartalom