Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-31 / 179. szám
Nagy sikere volt Törteién a művelődési házban a Cegléd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet divatbemutatójának. Háromszáznál több törteli nő és férfi — fiatalok és idősebbek vegyesen — csodálták a legújabb anyagokból készült elegáns vonalú ruhákat, meg hát — ugye, törteli férfiak és fiatalemberek — a csinos manekeneket... A ruhabemutatón fővárosi művészek is felléptek. A hálás törteliek bőséges tapssal jutalmazták Jákó Vera és Solti Károly színes műsorát, melyet dr. Dalmadi Percei László szerkesztett. RUHÁK ÉS MMKENEK - TÖRTELEN PEST MEGYE) HÍRLAP KOLON KIADASA IX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Az aratásban nincs lemaradás, a járulékos munkákat gyorsítani kell — Hogyan állunk a betakarítással és a járulékos munkálatokkal? — kérdeztük a járása, illetve a városi tanács mezőgazdasági osztályán. A járásban folyó munkákról Erdélyi Gábor, a járási tanács elnökhelyettese tájékoztat. — Általában jól halad a munka. A terület hetvennyolc százalékán befejeztük az aratást. Az őszi árpát mindenütt levágták, rozsból sem sok van már hátra, a búzaaratásnak a felénél tartunk. Nyolc termelőszövetkezet már teljesen befejezte az aratást, s nap mint nap újabbak csatlakoznak hozzájuk. Ha továbbra is kedvez az idő, augusztus első napjaiban végzünk. Az aratást befejező gazdaságokból a felszabadult kombájnokat folyamatosan átcsoportosítjuk. Jelenleg 55 kombájn és 47 aratógép vágja a rendet a búzaföldeken. •— A cséplés j6 ütemben halad, a járulékos munkákat azonban gyorsítani kell, mert ezek lemaradása, hátráltatja majd az őszi tennivalókat. Ahhoz, hogy kedvező körülmények között kezdhessük meg a vetést, idejében elő kell készíteni a talajt az ősziek alá. Cegléden még csak a Táncsics és az Alkotmány tsz-ekben fejeződött be az aratás. — mondotta Hau Károly, a városi tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa. A többi tsz-ben sincs már sok aratnivaló, a cséplést azonban gyorsítani kell. A tarlóhántás hetven százalékát elvégeztük, de a szalmalehúzásnál még csak alig a felénél tartunk, a szalma kazlazásnak pedig alig tíz százalékát, ha elvégeztük. A vetőszántással különösen a Vörös Csillagban, Kossuthban és a Táncsicsban kell jobban igyekezni. KÖSZÖNET A SEGÍTSÉGÉRT Levél érkezett szerkesztőségünkbe a nyársapáti Haladás Tsz-böl, melynek szövegét kivonatosan közöljük: „Ma a segítségadásnak egyre nagyobb jelentősége van a szocialista üzemek között, hiszen ez hozzátartozik a szocialista életforma kialakításához. Ezt értették meg a nyársapáti állami pincészet vezetői és dolgozói, amikor az elmúlt, nehézségekkel telt szüret idején a szállításban segítették termelőszövetkezetünket. Ennek a segítségadásnak szép példáját mutatják most is. A pincészet szocialista brigádja a napokban fejezte be a tsz harminc holdas tábláján az aratást, enyhítve ezzel a szövetkezet munkaerőhiányát ... A pincészet dolgozói, élükön Kovács János pincevezetővel, a jövőben is hasonló segítséget kíván nyújtani a tsz-nek, amiért — az eddigi segítséggel együtt —, a Ceglédi Hírlap nyilvánosságán keresztül mondunk köszönetét.” Bíró Zoltán föagronómus-4 Dózsa Népe Tsz-ben 1965. JÜLIUS 31, SZOMBAT Augusztus 10-ig lehet jelentkezni a do gozók gimnáziuma és a közgazdasági technikum íevdező tagozatára A Kossuth Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóságától szerzett értesülés szerint az 1965/66. tanévben a középiskolában tovább tanulni szándékozó dolgozók felvétel céljából a következő tagozatokra jelentkezhetnek: Dolgozók gimnáziuma levelező tagozat I. osztályába, közgazdasági technikum levelező tagozat I. osztályába. A dolgozók gimnáziuma levelező tagozat I. osztályába azok vehetők fel, akik a tanítás megkezdéséig életük 15. évét betöltik és legalább fél éve dolgoznak (háztartásbeli nők is felvehetők) az ájtalános iskola VIII. osztályát sikerrel elvégezték, az előirt jelentkezési lapot kitöltik és azt a munkáltató állal aláírt javaslattal benyújtják. (Ipari tanulóknál az iparitanuló-intézet vezetőjének hozzájárulása is: szükséges.) A közgazdasági technikum levelező tagozata I. osztályba azok nyerhetnek felvételt, akiknél a jelenlegi munkakörük betöltéséhez a közgazdasá gi képesítés megszerzése szükséges. A felvétel feltétele egyébként azonosak, a gimná zium levelező tagozaton előír takkal. Az igazgatóság felhívja a je lentkezők figyelmét, hogy a I. osztályba felvételüket kért részére — elegendő, jelenthez esetén — a helyesírási és ma tematikai alapismeretekbő előkészítő tanfolyam n yílif mindkét tagozaton. A jelentke^ zés önkéntes, a tanfolyam önköltséges, tehát díjait a hall gatók fizetik. Jelentkezési határidő: augusztus 10. IVvgvszáz hold csalamádét vetnek a Cifrakerti Állami Gazdaságban másodvetésként. A gazdaságban egyébként jó búzatermés ígérkezik. Az egyik 130 holdas táblán tizennyolc mázsás termést takarítottak be holdanként, Harmatról harmatig A termelőszövetkezet fómezőgazdasza aggodalmasan nézi reggel a füvet meg a lábon álló búzát. Mennyi harmat, miatta felszaradásig nem indulhatnak a gépek, mert ha a nedves gabona beleszorul a hatalmas dobba ... Ahhoz pedig. hogy a harmat felszikkadjon, legalább két-három órára és simogató meleg napsütésre van szükség... Úgy nyolc óra táján aztán megindulnak a gépek. A vezetők nagyon igyekeznek, hogy pótolják az elvesztett időt, s rádolgoznak még — az esti órákban. Amikor napnyugtával szürkülni kezd az égalja, felragyognak a gépek homlokán a reflektor szemek, s csillogó fényszőnyegek terülnek a gép elé. Az egymással szemben haladó reflektorszemek összekacsintanak. Van benne egy kis biztatás is: siessünk, cimbora, közeledik a tíz óra, amikor leszáll a harmat... s amikor lehunyják fényszemüket a gépek is. hogy másnap elölről kezdődjék a küzdelem a mindennapi kenyérért — harmattól, harmatig ... (—ssi) Hetven törteli „vizes" ARATÁSI SZABADSÁGON zsendül a sárgadinnye Jó mulatóst! Mr\M I A Jl JÍ. Törteiről mintegy száz-százhúsz ember dolgozik a, Vtziigyiffazgatóság különböző munkahelyein. — Amikor a tavasszal kiadtuk a jelszót, — mondotta Fehér László törteli tanácselnökhelyettes —, hogy a mezőgazdaság sürgős segítséget kér a gabona betakarításában, ezek az emberek elsőnek jelentkeztek. A Vízügyigazgatóság aratási szabadságot engedélyezett a törtelieknek. A jelenleg két termelőszövetkezet tagságából mozgósított aratópárok mellett, hetven vízügyi dolgozó arat. Két termelőszövetkezetünkben kétezerhatszáz holdon kell a gabonát betakarítani, aminek nagyobbik részét már learattuk. Az iparból, üzemből érkezett aratók bérét természetben adjuk ki. A fejadag mértékéig kenyérgabonát, azonfelül pedig takarmánygabonát adunk. Elismeréssel szólt az elnök-Aw. Állami llűlotílú... ;;.az év első felében csaknem másfélezer esetben fizetett ki biztosítási összeget a járás és város területén. Egyéni vagyoni károkra és személyi károkért magánszemélyeknek több, mint egymiilióegyszázezer forintot, közös gazdaságoknak pedig kerekszámban egymillió 850 ezer forintot fizettek ki az első félévben. % A jégkárok felmérése folyamatban van, a kifizetések pétiig az után történnek. A járásban ebben az évben mintegy másfélezer ember kötött különféle biztosítást a Járási fióknál. helyettes a két termelőszövetkezet jó munkaszervezéséről. A betakarítási munkákkal párhuzamosan folyik a szalmalehúzás, tarlóhántás, a másodvetés, meg az ősziek alá való szántás. Kossuth Művelődési Ház Táncest. Ma este nyolc órától egy óráig a budapesti Alfa-együttes játszik az emeleti táncteremben. Dózsa Művelődési Ház „Ki mit szeret?” címmel este nyolc órától hajnali 3 óráig táncest lesz. Éjfél után a közönség által kiválasztott zeneszámok szerepelnek műsoron. A Klub-együttes játszik, belépődíj hat forint. Vasutas Művelődési Ház Táncestély. Ma esté nyolc órától éjjeli két óráig a Toledó-együttes zenéjére táncol’■'i hatnak a vendégek. A büfé$ ben hideg-meleg ételek kapha| tők. Belépődíj hat forint. ;| MOZIMŰSOR Cegléd Szabadság: Ma és holnap: ($ A hazug lány (francia), hétfő^ tői szerdáig: A játszma véget ^ ér (szovjet). > ^ Kossuth: Szombaton 7, va. ^ sárnap 5 és 7 órakor: Fehér i^lianaván (szovjet). Kedden és .^szerdán: Egy fiatal tiszt nap- i $ lója (szovjet). Dózsa: Ma és holnap: Ma■ \gánélet (olasz—francia), hétfő, ^ tői szerdáig: Dohány (bolgár). Abony ^ Ma és holnap: Harc a ban’ ^ ditákkal (szovjet), hétfőtől ‘^szerdáig: A csillagok alatt ' i (spanyol). ’ y- í Albertirsa ^ Ma és holnap: Dühöngő if- i $ júság (angol), kedden és szer• ^dán: Díszmagyar (magyar). Cégi édbcrcel Ma és holnap: Elvtársak § (olasz—francia), szerdán és .^csütörtökön: A színésznő sze. § reime (szovjet). Jászkarajenő § Ma és holnap: Díszmagyar ^ (magyar), kedden és szerdán: i ^ Dühöngő ifjúság (angol). * § Törtei y Ma és holnap: Komédia a ] § kilinccsel (csehszlovák), ked$ den és szerdán: Körhinta (ma- S gyár). A koraival való jelentkezés a piacon mindig nagyon hálás dolog. A vásárlók szívesen fizetnek magasabb árat az első csöves paprikáért, a nyarat idéző, enyhe pirosságával hivalkodó első paradicsomért. És természetesen az illatos sárgadinnyének is nagy kereslete van, amikor először köszönti a vásárlót a piacon. A Dózsa Népe Tsz-böl a napokban indultak útra az első dinnyeszállítmányok. Alig telik el tíz-tizenöt nap, s a korai dinnyeszállítást felváltja a tömegértékesítés, az ízes és illatos sárgadinnyéből a hazai és külföldi piacokra. Pásztor György állatorvos gyerekkori pajtásom. A sebes Garam-folyó partján együtt kergettük a labdát. Balszélsőt játszott. A nyurga fiú jól húzott kapura. De néha, hiába kerestem egy-cgy jó átadással, nem volt a helyén. Túlszaladt a taccsvonalon, mert ló bukkant fel a láthatáron. Faképnél hagyott minket. A lovakat a gazdák úsztatni hozták a folyóra. Pásztor Gyurit valósággal megbűvölte egy-egy jó küllemű pej mozgása. A ló fizikai megjelenése, esztétikai örömet okozott neki. Ennek köszönhető, hogy már tízéves korában minden iskolai könyvét lovakkal rajzolta tele. Szeme előtt az állatorvosi pálya lebegett. Izgatta a sebészet és az állattenyésztés. Célját elérte. A diploma elnyerése után, operált a klinikán, majd a bábolnai méntelepen, ahol lovakat is nevelt, öt évvel ezelőtt, a mezőgazdasági vásárban még viharosan tapsolt a közönség a bábolnai kancáknak, amikor a minisztériumban közölték Pásztorral, hogy át kell vennie Pest megyében a juhászat tudományos irányítását. Be kell vezetnie az új eljárást, a mesterséges megtermékenyítést: a kinemesités, a magasabb gyapjúhozam végett. Pásztor Györgyben nem dőlt össze a világ. Igaz, fanyar.kásan megjegyezte: szó-Aki elüti az apácákat a boldogságtól val tegyem át a nyerget a birkákra. Az állatorvos, aki szereti az utat, hegyeknek feljárni és nem hegyeknek le: vállalta az új feladatot. Egykét előfutár ugyan már járt kint a juhászoknál, megpendítette a mesterséges termékenyítés gondolatát, de azzal tért vissza, hogy az isten se bir a juhászokkal. Makacsok, konzervatívok. Könynyebb Kínában misszionáriusnak lenni, mint velük szót érteni. Először a ceglédi sziken, egy híres juhásszal próbált szerencsét. A mezei ember kevélyen állt, akár a tilalomfa. Az orvos sorolta, mi mindent tanult ö a tapasztalt juhászoktól. Faggatta az öreget, nincs-e miami új „fogása”, amit szívesen megtanulna? A juhász inkább elmesélte dinasztiája történetét: azok voltak ám a virtiglik! Végül mutatta a kisujját, hogy neki már abban van minden tudománya. — Lesz ami lesz — gondolta az orvos és hiúságában próbálta megfogni a juhászt: — Tudja-e, hogy megtisztelő feladat vár magára? A megyénél azt szeretnék, ha itt vezetnék be először a tudományos eljárást, a mesterséges termékenyítést. Én megmutatom, hogy kell bánni a műszerekkel, utána maga lesz a doktor. — Van istene az úrnak? — dörögte a juhász. Az orvos úgy érezte magát, mint a rezgő nyárfalevél. — Tiltott műtétet — nem csinálok! — kötötte meg magát a ceglédi ember. — Értse meg bátyám — érvelt az orvos —, így jobban jár, több lesz a gyapjú, a jó egyedeket tovább nemesítjük. Több lesz a jövedelme is. Csak megmondja, melyik a legjobb kos, egy ugrásból annyi termékenyítő anyagot kapunk, hogy 30 toklyót befedezhetünk vele — mesterségesen. — Megfosztani az anyát a kost a boldogságtól? — háborgott a juhász. Az orvos cseles volt. — Hát akkor isten áldja, megyek az abonyiakhoz. ők biztos nem állják el a tudomány útját. Majd őket mutogatja a film, meg a televízió, mikor a kitüntetéseket kapják a Parlamentben. — Lekezelt az öreggel és indulni akart. Az visszatartotta: — Reggel választ adok, doktor úr, egyet alszok rá. Nagy volt a holdnak az udvara. A juhász nehezen aludt el. Furcsákat álmodott: látta magát ugró kosok közt, fehér köpenyben. Aztán sok pénzt látott, meg kazlakban a gyapjút. A juhász másnap szakított a hagyományokkal: úttörője lett a tudományos eljárásnak. Megyeszerte folyik a mesterséges termékenyítés. Sikeresebb a nemesítés, nő a gyapjúhozam. A mi emberünk ért a nyelvükön. mondják Pásztor Györgyre a juhászok. Csupán a vecsési juhászok tartják öt még ma is valamiféle pusztai garabonciásnak, aki istent kísértve el akarja ütni a kos nem érintette toklyókat, — juhásznyelven szólva „apácákat” a boldogságtól. A birkás orvos a megyében már csak ellenőriz, operál, tanít. Boldog, hogy öt év után, van mit letenni az asztalra. Töretlen a munkakedve és szellemessége. A minap agronómusok élcelődtek vele: Gyuri, itt a $ok ralon, nylon, bánion, mi lesz a birkáiddal, ha a müanyaí kiszorítja a gyapjút?! Csattanósan válaszolt: — A gyapjú az mindig gyapjú marad! Megjósolom: aki a ralont még a nylont kitalálta annak a sírján is birka fog legelni. Galgóczy Imre
