Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-29 / 177. szám
1965. JÜL1US 29, CSÜTÖRTÖK r».»T 3 Nyári gondok, bajok az aszódi járásban Az aszódi járás az idei nyáron a megyei heti értékelések szerint az utolsók között van az aratásban és a járulékos munkákban. Szokatlan ez az elmaradás, mert az utóbbi években ennek a járásnak a közös gazdaságai sokat fejlődtek, s az időszerű feladatok végrehajtásában mindig az élvonalban haladtak. Mi az oka az elmaradásnak? Az okok közül elsőnek kell említeni a rendkívüli időjárást. Július elején nagy lendülettel kezdődött meg a munka, de utána kéthetes esős időszak következett. Mire felszáradt a talaj és a gabona alkalmassá vált a betakarításra, újra esett. Igaz, hogy a járás vezetőinek erre az érvelésére szinte kívánkozik a válasz: az egész megyében csapadékos volt az időjárás. Még ha elfogadjuk azt az érvelést is, hogy a járás északi fekvésű, még akkor is indokolatlan a napjainkban tapasztalható lemaradás, a gabona betakarításában, de különösen a járulékos munkákban — a szalmalehúzásban, a kazalozásban és a talajmunkákban. Számadatokban kifejezve: a mintegy tizenegy és fél ezer hold gabonából 5000 holdat arattak le, tehát nem egészen ötven százalékát. A valamivel több mint 1200 hold kombájnnal aratott területnek mintegy 50 százalékáról húzták le a szalmát, s ennek csupán ötven százalékát kazalozták be. Az elvégzett talajmunka mindössze 925 hold. A számadatokat értékelve szembetűnik, hogy ebben a járásban rossz a kombájnok kihasználása, illetve rendkívül magas a kézi aratás aránya. * A járás termelőszövetkezeteinek helyzete elég nehéz. A járás vezetői érzik a felelősséget a gabona betakarításáért, ugyanígy a termelőszövetkezeti vezetők is. Ennek ellenére sok a gond, a nehézség, s rövid idő alatt döntő fordulatot kell elérni a járás közös gazdaságaiban ahhoz, hogy az idei körülményeket takintve, idejében betakarítsák az egyébként jónak mondható termést. S ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy az sem mindegy, hogyan történik a betakarítás — a gazdaságosság figyelembevételével vagy anélkül — még több a tennivaló. szövetkezetekben a közös állatállomány takarmányalapját — nagy mennyiségű takarmánygabonát kell kiosztaniok — másrészt elvonták a kézi erőt az olyan fontos munkáktól, mint a szalmalehúzás, kazalozás, növényápolás stb. Az ősziárpa-területek jelentős részén — ahol kombájnokkal takarították be a termést — még mindig kint van a szalma, ez pedig akadályozza a talajmunkákat. Nagy gondot jelent majd a hordás és a cséplés is. Az említetteken kívül nem lebecsülendő körülmény az sem, hogy a kézi aratás lényegesen drágább, tehát rontja a betakarítás gazdaságosságát. O Az aszódi járásban már a kezdet sem volt biztató. Ennek több oka van. A járás vezetői, szakítva a korábban jól bevált gyakorlattal, nem alkalmazták az őszi árpa aratásánál a gépek összevonását. A járás éghajlat- és talajadottsága szerint két részre osztható. Aszódtól délre korábban érik a gabona — főleg az őszi árpa —, attól északra pedig későbben. Az előző években minden gépet a déli fekvésű termelőszövetkezetekbe irányítottak. Amikor ott végeztek, az északi részekre vonultak. Az őszi árpa betakarítása után osztották csak el a gépeket — a kenyérgabona betakarítására — termelőszövetkezetek szerint. Az idén mindegyik termelőszövetkezetbe — a területtől függően — egy-két gépet irányítottak. A gyors betakarításhoz hozzászokott szövetkezeli vezetők lassúnak tartották az ősziárpa-betakarítás ütemét, s ezért kapkodás lett úrrá a vezetők körében. Több termelőszövetkezetben, látva az idő múlását, megszervezték a kézi aratást. Az aratók „versenyre” keltek a gépekkel, gánte „elvették” előlük az •sitnivalót. Bagón és Do-etnyban a járás vezetőinek nbszöri figyelmeztetése elle- 39 is erőltették a kézi ara- Domonyban például ép- 4 a gépi aratásra alkalmas .^leteket vágták le kézzel, s ^őlt dombos részeket hagymeg a gépeknek.-ói túlzott kézi aratás több oá lánnyal járt. Egyrészt veuzélyezteti ezekben a termelőjelentős nehézségeket okozott — s okoz ma is —, hogy az Aszódi Gépjavító Állomás nem készült fel kellően a gabona betakarítására. Sok gép romlott el — ma is sok a gépkiesés — ezenkívül nem biztosítottak elegendő jól képzett kombájnost. A huszonnyolc kombájn közül öt gépen teljesen gyakorlatlan kombájnoe kezdte meg a munkát. Az idény kezdete óta több kombájnon cserélődött az ember. Ugyancsak a kellő felkészülés hiányát bizonyítja az állomás igazgatójának az a véleménye, hogy a régi, begyakorlott kombájn ások munkafegyelme sem kielégítő. Sok az indokolatlan géptörés, lassú a gépjavítás. A hévízgyörki termelőszövetkezetben az agronómus utasítása ellenére a kombájnos megtagadta a munkát, majd önkényesen átment a szomszédos termelőszövetkezet táblájára. E szövetkezet vezetősége, tekintettel arra, hogy nem tudott a kombájnos érkezéséről, nem biztosított járművet a szem szállításához. Emiatt tehát egy nap kiesett az amúgy is szoros időből. Ugyancsak a hévízgyörki szövetkezetben, hétfőn este elromlott az aratógép, amelynek javítását még kedd estig sem kezdték meg. Több szövetkezetben úrrá lett az a felfogás: „A gépjavító állomás feladata a gépek üzemeltetése és kijavítása, nekünk ahhoz semmi közünk”. Rendkívül káros ez! A szövetkezetek ugyanis ma már sok jól képzett — korábban a gépállomáson dolgozó — szakemberrel rendelkeznek. A termelőszövetkezeteknek is legalább ugyanolyan érdekük, mint a gépjavító állomásnak — ha nem jobban —, hogy akadálytalanul üzemeljenek a gépek, s ehhez segítséget is nyújtsanak. Rövid időn belül helyre kell állítani az együttműködést ahhoz, hogy zökkenőmentesen haladjon a munka. helyzetben jogos az a kívánság, hogy a járási szakemberek nyújtsanak nagyobb segítséget a gondokkal küszködő szövetkezeti vezetőknek. Ez a segítségnyújtás azonban késik! Az aszódi járásban az aratási-betakarítási munkák időszakában az irányító és ellenőrző munkának a következő formáját honosították meg: a járási pártbizottság és a járási tanács négy-négy vezetője között felosztották a járást négy részre. Egy-egy pártbizottsági és tanácsi vezető naponta végiglátogatja a hozzá beosztott termelőszövetkezeteket, segít az akadályok leküzdésében, tanácsokat ad a munkaszervez zéshez. A járási tanács mezőgazdasági osztályának 13 mezőgazdasági szakemberét azonban úgyszólván teljesen kikapcsolták a mezőgazdasági munkák irányításából, ellenőrzéséből, s ami még súlyosabb, a problémákkal küszködő termelőszövetkezeti vezetők segítéséből. Igaz, nehányan szabadságon vannak, de még így is nagy szaktudást képviselnek azok, akik napjainkban — a munkabeosztás tanúsága szerint általános ellenőrzésre és egyéb feladatok megoldására utaznak ki a termelőszövetkezetekbe. Sürgősen be kell vonni ezeket a szakembereket — főleg a munkákkal lemaradt szövetkezeti gazdaságokban — a nyári munkák szervezésébe. A járás vezetőinek segítő, ellenőrző munkája ugyanis nem pótolja a járási tanács mezőgazdasági osztályán dolgozó szakemberek munkáját, szaktudását. MEGKEZDŐDÖTT a tabáni hóköapont alapoaása A tabáni kertben, a Dózsa György szoborral szemben befejezték a budai Várpalota távfűtési hőközpontjának a szó szoros értelmében veszélyes földmunkáit. Az Árok utca mentén, a hegyoldalban ugyanis a második világháború idején kisebb lőszerraktár volt, ahonnan most a tűzszerészek segítségével összesen 35 mázsa különböző robbanóanyagot távolítottak el. Megtisztították tehát a területet a veszedelmes háborús „emléktárgyaktól” és most megkezdték a hőközpont alapozását. Mintegy 40 • méter hosszú, 15 méter széles és 9 méter magas betonépítmény lesz a hőközpont. A Kelenföldi Hőerőmű távfűtő vezetékén érkező 200 fokos forró viz hőenergiáját továbbítják majd ebből az épületből a Várpalotába. A hőközpont épületét viszont építés után szinte teljesen betemetik. Oldalt és felül visszatérítik, elegyengetik és füvesítik a földet, s így a tabáni járókelők csak a hegyoldalba süllyesztett és néhány ajtóval, ablakkal ellátott kőburkolatos falat láthatnak majd az épületből. Szabadtéri múzeum - tölgyerdőben A Nyírség, Rétköz, Mezőség, Bereg, Tiszahát. Erdőhát és Ecsedi-láp — Szabolcs-Szatmár megyei tájak — múltjának jellegzetes építészeti remekeit, félezer évvel ezelőtt használt mezőgazdasági szerszámait, lakásberendezési tárgyait a sóstói évszázados tölgyerdőben szabadtéri múzeumban helyezik el. Új sorozatok Operabérlet Az Állami Operaházban június óta nagy érdeklődés mellett folyik a jövő évad bérleteinek árusítása. Az új idényben többfajta műsorösszeállítás között válogathatnak a bérlettulajdonosok, mint az elmúlt évben. -Bérleti akcióban rendezik meg például a Verdi-sorozatot és a Népszerű operák ciklust. Ezenkívül az új évadra — ezúttal először — bocsátják ki a Mozart—Wagnerelőadásokra szóló bérleteket. Ezek a sorozatok eredetileg nem szerpeltek a meghirdetett akciókban. Augusztus 9- én azonban megkezdik az árusítást. Mindhárom ciklus 8—8 előadásból áll. Libanoni turisták — CEGLÉDEN ÁT Kedd délben a Magyar Autóklub budapesti székházának udvarára messziről jött vendégek kocsijai futottak be. Georges Berberi, a libanoni e A nyári munkák fontos időszaka következik az aszódi járásban is. A kenyérgabona betakarítása van soron, s ezzel egy időben meg kell tisztítani a tarlókat, fel kell szántani azokat, egyszóval, meg kell vetni a jó termés alapjait. A járás vezetői, látva a nehézségeket, újabb kombájnokat kérnek a megyétől. A megye azonban ilyen segítséget belátható időn belül nem adhat. A rendélkezésre álló erők jobb felhasználásával, a helyi lehetőségek feltárásával kell biztosítani az aszódi járásban is, hogy veszteség nélkül takarítsák be a kenyérgabonát, és augusztus végéig fejezzék be az ezzel egy időben jelentkező talajmunkákat. Mihók Sándor ALKONYAT (Foto: Wormser) autóklub elnöke érkezett hazánkba. Útközben néhány órán át megyénk vendége volt; a ceglédi vonalon hajtottak át, illetve álltak meg néhány percre. A libanoni vendég így nyilatkozott: — Tavaly már jártam Magyarországon. Ezért is iktattuk az idén 12 000 kilométeres kőrútunkba ezt a nagyon szép és nagyon szimpatikus országot. Bejrútból július 11-én indultunk és negyvenöt napig utazunk. — Ütvonal? — Törökország, Bulgária, Románia. Magyarország, majd Lengyelország. Csehszlovákia és Ausztrián át Jugoszlávia és vissza. — Későbbi elképzelések magyarországi túráról? — Magyarországot túrahelyként ajánljuk, s ha viszszatérünk hazánkba, külön kiállításon hívjuk fel erre a figyelmet. Különösen érdekel a Magyar Autóklub túraosztályának sok célprogramja, amellyel az ország legszebb helyeit mutatják be, így például a Dunakanyart. Hadd tegyem • még hozzá, hogy köztársasági elnökünk, Charles Helou legfőbb pártfogója a külföldi túráknak, hiszen elnökké választása előtt a libanoni idegenforgalmi hivatal vezetője volt. Kétnapos pihenő után — valószínűleg a Dunakanyar mellett haladva — Csehszlovákián át tovább utaznak Lengyelországba. t. gy. Az esős, csapadékos időjárás a korábbi évekénél lényegesen jobb munkaszervezést követel meg a szövetkezeti vezetőktől, szakemberektől, mint a korábbi években. Hogy lassan halad a gabona betakarítása, ennél is lassabban a járulékos munka, annak oka éppen abban keresendő, hogy több termelőszövetkezetben nehezen birkóznak meg az időjárás okozta nehézségekkel. Lekésnek azokról a fél napokról, amikor lehet üzemeltetni a gépeket, ez pedig nagy veszélyeket rejt magában: senki nem tudhatja ugyanis, hogy a következő hetekben milyen időjárás lesz. Az eddiginél lehet még rosszabb is és mégis be kell takarítani a termést Ehhez azonban arra van szükség, hogy jól szervezzék meg a gépek üzemeltetését, helyesen határozzák meg a munkákban a fontossági sorrendet, okosan osszák el a rendelkezésre álló. kézi munkaerőt. Ugyancsak a hévízgyörki termelőszövetkezetből vesszük a példát: munkásokat és nyugdíjasokat szerződtettek a kazalozásra. Meghajtó gép hiánya miatt azonban lassan halad a kazalozás, és a szerződött munkások jogosan zúgolódnak emiatt. Sok a probléma Váckisújfalun, Domonyban és még több községben. Ilyen Két év után Nyár van. Igaz, szeszélyes, különös nyár. Az egyik nap harminc fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, a másik nap már a huszonötöt sem éri el. Valahogy így van ez népművelőink munkájában is. Vannak közöttük, akik állandóan harminc fok feletti hőmérsékleten tartják a gondjaikra bízott otthon életét, tevékenységét, és vannak olyanok is, akik bizony még a húsz fokot sem érik el. Ké* esztendővel ezelőtt mintegy negyven új, függetlenített szakember kezdte meg működését a megyében. A tiszteletdíjas művelődési otthon igazgatókat váltották fel, hogy pezsgő kulturális életet teremtsenek azokban a falvakban, ahol ennek tárgyi feltételei biztosítva voltak, a vezető-szervező munka azonban jószerével is csak akadozott. Két esztendő után a megyei tanács művelődésügyi osztálya elkészítette az új népművelők munkásságának mérlegét. Érdekes és tanulságos megfigyelni, mit is mutat ez a mérleg. Az első esztendő — szinte kivétel nélkül valamennyi helyen — alig hozott említésre méltó változást. A művelődési házak tevékenysége nem nőtt túl azon a szinten, amelyen addig a tiszteletdíjas igazgatók tevékenykedtek. Ez a stagnálás többé-kevésbé indokolt volt: tíz hónap egy új munkakörben, idegen környezetben nem nagy idő ahhoz, hogy alapvetően megváltozzon egy művelődési otthon élete. Az új szakkörök létrehozása, a közönség megnyerése hosszú hónapok áldozatos munkáját követeli. A második esztendő azonban már bizonyított. Ahol lankadatlan szorgalommal alapozták meg a művelődési otthon munkáját, ott több, mint jó, kimagasló eredmények születtek. Például Albertirsán. Szánthó József igazgatása alatt döntő változás következett be nem csupán a művelődési ház életében, az egész falu művelődésének ügyében is. Ma már az albertirsai művelődési ház olyan kulturális központja a falunak, amelyet magáénak érez a két helyi termelőszövetkezet éppen úgy, mint a tömegszervezetek vagy az iskolák. És hogy magukénak érzik, jelenti azt is, hogy nemcsak embereiket küldik el a művelődési ház által szervezett rendezvényekre, hanem erkölcsi és anyagi támogatást is nyújtanak az eredményesebb • kulturális munkához. Az albertirsaihoz hasonló érdemi változás történt Törteién, ahol Baranyai János, és Dunavarsányban, ahol Körösi László vezetése alatt gyökeresen megváltozott a kulturális élet. Az emberek a magukénak érzik művelődési otthonukat, szívesen keresik fel rendezvényeit, őszinte véleményt mondanak azokról s tanácsaikkal, ötleteikkel, kívánságaikkal segítik, egészítik ki az ott folyó munkát Három a negyven közül. És feltétlenül szólni kell másik három művelődési házról is. Ezek: Alsógöd, Maglód, Örkény. Mindhárom helyen szintén függetlenített igazgató kezdte meg a munkát a művelődési házban. Változásnak, előrelépésnek azonban azóta sincs ezen a helyeken semmi nyoma. Pedig a feltételek itt is hasonlóak voltak, mint akár Albertirsán vagy Dunavarsányban. A megyei tanács művelődésügyi osztálya most keresi a választ a miértre. Joggal. És, ha olyan intézkedés születnék, hogy ezektől a községektől megvonnák a függetlenített művelődési ház igazgatói státusát — senki nem szólhatna érdemben ellene. Sok olyan községe van még a megyének, ahol nincs függetlenített művelődési ház igazgató, mégis pezsgő, eleven a kulturális élet. Inkább ezeket a falvakat kell segíteni, mint továbbra is fenntartani olyan helyeken a státust ahol annak semmi látszatjz nincs. Negyven közül hat. Két ellentétes véglet. A többi: jó közepes. Ezeken a helyeken feltétlenül változást hozott a függetlenített igazgató kinevezése, legfeljebb a fejlődés üteme nem volt olyan gyors' ütemű, mint a legjobbaknál. De ezeknek a népművelési szakembereknek a végzett munkája biztosíték arra, hogy jó úton halad falujuk művelődésének, kulturálódásának ügye. Ha lassabban is mutatkoznak az eredmények, munkájuk, tehetségük becsületességében senki sem kételkedhet. Már túljutottunk a nyár derekán: a művelődési házakban — így az említettekben is — elérkezett a tervkészítések időszaka. A tavalyi tapasztalatok hasznosításával, körültekintő és minél több embert bevonó tervezéssel eredményesebb népművelési évad alapjait rakhatják le. A feltételek adottak, csak élni kell tudni velük. Prukner Pál
