Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-28 / 176. szám
IX. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1965. JULIUS 28, SZERDA MJj ssacÍ4iiistu brigádok Az elmúlt évben a pártbizottság és a SZOT kezdeményezésére öt szentendrei vállalat harminchét brigádja versenyzett a szocialista cím eléréséért. A szakemberek tizenöt százaléka vett részt a mozgalomban. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a brigádmozgalomnak csak a Papírgyárban voltak eddig hagyományai, ezek az eredmények feltétlenül értékesek. A harminchét brigádból tizenhárom teljesítette a követelményeket és megszerezte a szocialista címet. Még azok a brigádok is, amelyek sem jelvényt, sem oklevelet nem kaptak, vállalásaikat — üzemen belül — magasan az átlagos felett teljesítették. A követelményektől a brigád kollektív életének kialakításában maradtak el. Ennek maradéktalan teljesítéséhez a párt és a szakszervezet nagyobb segítsége kellett volna. összegezve: a brigádmozgalom beindulásának éve kiemelkedő eredményekét hozott, de a továbbiakra is maradt még tennivaló. Kerczsi István Amikor a magánügy közüggyé válik Ezzel a címmel írtunk a közelmúltban a Kossuth Lajos u. 28. szám alatti apáról, aki kisleányát részegen összevisszaverte, de oly módon, hogy a szomszédságnak, mentőknek, s a rendőrségnek kellett beavatkozni. Mindössze néhány hónap telt el azóta, s a napokban megismétlődött a botrány, amikor feleségét a hajánál fogva ráncigálta végig az udvaron, s gesztusai és összefüggéstelen szavai szerint a talajvíz posványába akarta belefojtani. Ismét rendőrségnek kellett eltávolítania a részeg embert otthonából. Eddig a történet, amely után azt hihetnénk, hogy a törvény most már végleg pontot tesz e részeges ember garázdálkodásaira. És tessék! Ez az ember, aki garázda botrányai miatt három hónap alatt kétszer került a rendőrségre, a most leírt családi botrány estéjét követő reggelen hat órakor, szavahihető szemtanúk szerint, már városunk központi szégyenében, az Italbüfében pálinkázott! Azt hittem, a történtek után ha nem is több, legalább huszonnégy órát a rendőrség falai között tölt és kitiltják minden italboltból. Hiszen az elmondottak alapján jogosan kényszer alkoholelvonó kúrára kötelezhetnék. Ha ez az ügy már közügy, miért nem cselekszünk? Késő lesz a tragédia megtörténte után tenni meg azokat a lépéseket, amelyekre bennünket az alkoholtörvény már most kötelez! Horváth Levente „A Paprikahegyre felvezető utc zabon" 1897-ben, Dumtsa Jenő polgármester működésének huszonötödik esztendejében határozta el a város képviselő testületé: minden egyes házat számtáblával kell ellátni. Nem, csoda, hogy szükségét érezték ennek a már akkor is régi városban. Hiszen — levéltári dokumentum szerint — 1872-ben egy hivatalos állami nyomtatványon, a „Halálesetfelvételi íven” a személyi adatok között az utca és házszám szerinti pontos megjelölést így kellett az okmányba beszorítani: „A Paprika-hegyre felvezető utczában, a Szautner féle nagy ház melletti második kis házban”. Rájöttek, hogy a lakcím ilyen megjelölése nagyon körülményes, s az utcákat névtáblával, a házakat pedig úgynevezett „népsorszámmal” kell megjelölni. Ez azt jelentette, hogy a főtéren a mai banképület kapta az 1-es házszámot, s az utcákban nem az 1-es számmal kezdődött a számozás, hanem a város házait sorban végigszámozták. A hegyén a mai Munkácsy Mihály utcában (akkor Munkás utca) 12 ház van mindössze, mégis apám egykori háza a 220-as számot viselte. Ez volt az eredeti „népsorszámozás". A főtér és Dumtsa utca sarkán láthatunk most is ilyen kőbe vésett házszámot, „86. sz. Dumtsa utcza. 1897.’’. Az utca- és házszámtáblák elkoptak. 1932-ben új számtáblákat szereltek fel. Sok helyen ma is láthatók a fekete betűs, fehérre zománcozott táblák, amelyeket azután — egy későbbi cserénél — vastáblák köveitek. Sok házunk őrzi ezeket az eredeti, célnak megfelelő, tartós táblákat, melyek biztos útbaigazításul szolgálnak az idegennek. Azok a táblák azonban, amelyeket 1950-től kötelezően minden házra kitettek, ma már hasznavehetetlenek. A táblák az időjárás minden viszontagságának ki vannak téve s ezek a gyenge bádoglapok ilyesmit nem bírnak ki. Nem kell példákat mondanom, hiszen hemzsegnek az olvashatatlan, lekopott, színét, betűjét, számát veszített táblák. Egy-egy példát azért mondhatok a száz és száz közül: a volt rendőrség épületén a „Kossuth Lajos utca 5” szöveget senki el nem olvassa, de a „Péter-Pál utca 5” müemlékházét sem. Ezek a primitív jelképtáblák” tíz esztendő viharát sem birják — újabb tíz év múlva már ott tartunk, mint 1872-ben vagy 1897-ben! Legalább ott kellene cserélni őket, ahol olvashatatlanok! Horváth Levente Sokba került a hal Karcsi rádiói lopott Munkában a gyermekvédelmi bizottság Szomorú példáit láthattuk a gyermekiélek vadhajtásainak a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Állandó Bizottság legutóbbi ülésén. Karcsi fogadott fiú, nevelő szülei igazán sajátjukként szeretik, de dolgoznak mindketten, így a gyermek magára hagyottan élte életét, s hol elment az iskolába, hol nem, többet bukott, mint nem. Csavargóit, rádiót lopott — véletlenül. Most megy a nyolcadik általánosba. A gyámügyi hatóság próbaképpen a városi KISZ-bizottság gondjaira bízta, s Rudolf Ferenc KISZ-titkár most boldogan számolt be a szép eredményekről. Károly fél napját csaknem mindig a KISZ-irodában tölíi, ahol olvas, tanul, képeslapokat néz, ismerkedik és szórakozik, javulnak tanulmányi eredményei, gimnazista kislány az ingyenes KISZ-instruktora. Karcsi jó gyerek lett. Szégyellj., a múltat. A 13 éves Ferikére nagyobb a panasz, öt tárgyból bukott, sírja édesanyja, s mért a bizonyítvány láttán elsírta magát, Ferike kijavítgatta benne a jegyeket. Azt állította, hogy tanárok javították ki — az ő könyörgésére. A bizottság előtt ott az index, bírósági írásszakértő nélkül is megállapítható, hogy Ferike maga volt a jegyek kijavítója! Lesütött szemekkel vallja most a sok néni és bácsi előtt, hogy ily módon akarta édesanyja könnyeit felszárítani. Ezért s még sok más viselt dolgáért kéri édesanyja állami gondozásba vételét. A bizottság azonban néhány hónapig türelemmel fogja figyelni a gyerek viselkedését, s bízik ígéretében, hogy megjavul. Ugyanez a helyzet D. Lacinál is, akit egy hónapi próbaidőre kísérnek figyelemmel, csavarog-e, kerül-e újból rendőrségre vagy szót fogad özvegy édesanyjának, s akkor elmarad az intézet kötött fegyelme. A bizottság elnöke bejelentette, közvetlenül szeretnék segíteni az ifjúságvédelmi bizottság komoly és nehéz munkáját. A bizottság tagjai örömmel és köszönettel fogadták és különösen a nyilvános szórakozóhelyiségek éjjeli ellenőrzésére, a gyerekek utcai csavargásának megszüntetésére, családok látogatására veszik igénybe a segítséget h. 1. A Szentendrei Horgász Egyesület három fiú ellen tett írásbeli feljelentést. A horgászellenőr, mint a tárgyaláson elmondta, évek óta engedély nélküli, tiltott horgászáson éri őket, szinte minden héten. Az ellenőr türelmes lélek, számtalanszor figyelmeztette őket, azt is tudomásukra hozta, hogy feljelentést kell tennie. Oda se neki! Sőt, ami a legcsúnyább, s egyben legjellemzőbb rájuk, a hatósági idézésre sem jelentek meg a szentendrei tanácsházán. Távollétükben kellett elítélni őket Rezsnyák Jánost fegyelmileg zárta ki évekkel ezelőtt a Horgász Egyesület, ezért 300 Ft pénzbírságra ítélték, amit 6 napi elzárásra válthat át. Iíjú Lipcsei Istvánt két évvel ezelőtt már elítélték tiltott horgászásért, akkor 500 Ft bírságot róttak ki rá, amit nem volt hajlandó megfizetni, inkább 10 napot ült börtönben. A szabálysértési előadó most 800 Ft pénzbírsággal büntette, amit 16 napi elzárással válthat meg. Legyen ez intő példa: orvhalásznak dutyi jár. H. L. Félbeszakadt a mérkőzés ízbég—Dunabogdány 1:0 Járási spartakiáddöntö Szentendrén Vasárnap végre sor kerülhetett az árvízveszély és a rossz időjárás miatt többször elhalasztott járási spartakiáddöntőre, amely a falusi sportolók évenként megismétlődő legkiemelkedőbb sportvetélkedése. A tapasztaltak alapján a helyzet nem túlságosan biztató, de akadt néhány pozitív jelenség, amely elejét veszi a túlságos borúlátásnak. Mert igaz az, hogy a hat női versenyszámban mindössze íizenketten (!) vettek részt, és hogy olyan nagy spartakiádmúlttal rendelkező községek, mint Visegrád és Pomáz alig 1—2 versenyzővel képviseltették magukat, és hogy egy-két versenyszámban bizony még úttörő szintű eredmények sem születtek — de néhány versenyszámban (mint például a magas- és távolugrás és a hosszútávú futószámok) az indulók számát, az. eredményeket és a szoros küzdelmet tekintve, némi kárpótlást kaptunk. Külön dicséret illeti a magas- és távolugrásban győztes Demeter Miklóst, a 400 és 800 méteren győztes Szedlacsek Istvánt, és a nők verse-Tanácstagi fogadóórák Nyilas István július 28-án 19 órakor Vasvári Pál u. 3/A szám alatti lakásén, Halasi József né 29-én Kör u. 11. szám alatti lakásán. Porpáczi István 30-án 18 órakor a Móricz Zsigmond Állami Gimnáziumban, Branczeisz József 30-án 18 órakor Somogyi—Bacsó part 14—15. szám alatti lakásán, Jurcsik Béla 30-án 19 órakor Paprikabiró u. 7. szám alatti lakásán választói részére tanácstagi fogadóórát tart. nyén három számban is első helyett szerzett Gruber Mártát, töretlen küzdőszellemükért, viszonylag jó eredményeikért. De köszönetét és dicséretet érdemel a sport néhány lelkes társadalmi munkása is, akik rendezőkként vagy versenybírókként eredményesen működtek közre a spartakiáddöntö zökkenőmentes lebonyolításában: Püspöki László, Sefcsik Kálmán, Balogh László, Bonifert Ottó, Petrovícs István, Fogas Jenő és Nagy István. Az egyes versenyszámok győztesei: Nők: 100 m síkfutás: (9 induló) Gruber Márta, Leányfalu, 400 m síkfutás: (3 induló) Turóczi Margit, Leányfalu, Magasugrás: (3 induló) Gruber Márta, Leányfalu, Távolugrás: (6 induló) Gruber Márta, Leányfalu. Súlylökés: (4 induló) Kökény Katalin, Leányfalu. Gránátdobás: (8 induló) Mrázek Mária, Budakalász. Férfiak: 100 m síkfutás: (100 induló) Gerlay Péter, Dunabogdány. 400 m síkfutás: (8 induló) Szedlacsek István, Visegrád. 000 m síkfutás: (8 induló) Szedlacsek István, Visegrád. 1500 m síkfutás: (6 induló) Csűri József Budakalász. Távolugrás: (14 induló) Demeter Miklós, Pomáz. Magasugrás: (10 induló) Demeter Miklós, Pomáz. Súlylökés: (9 induló) Arnold István, Izbég. Gránátdobás: (17 induló) Csörgő József, Tahitótfalu. A lakosság számához arányítva a legtöbb versenyzőt Csobánka, Tahitótfalu és Budakalász küldte. Horányi Sándor Indonéziába szállít a Vas- és Kazánip Ezer pad a fővárosnak — Vízmíialkatrcsz szerelőkkel Építkezés a Kőzúzó utcában A hetvenöt emberrel dolgozó Szentendrei Vas- és Kazánipari Ktsz 1953-ban alakult a Május 1. utcai garázshelyiségben — és most, amikor az 1964 decemberben megválasztott elnökkel, Szentendrey Gézával irodájában beszélgetünk — úgy érezzük, bizonyított és kézzel fogható eredményeket lehet mérlegre tenni. Mert a szövetkezet a lakosság igényeit is kielégíti, de az országban és a határokon túl is hírneve van. , A lakatosrészleg tíz embere elsősorban kerti padokat gyárt. Idén 1000 darabot készítettek a Fővárosi Kertészetnek. A szép padokat nemcsak a Duna-parton láthatjuk, hanem a Margitszigeten, az Erzsébethíd budai hídfőjénél, Dunaújvárosban, sőt, a bécsi virágkiállításon is. A részleg -vezetője, La szláv szky Antal jó munkájáért, a munkaversenyben elért eredményeiért most készül kétheti drezdai juUilomüdülésre. A munkájáról ugyancsak jólismert Zábeizky József a tömegcikkrészleg vezetője. Itt az alsó Izbégi úton tizenhét nő „belkereskedelmi kiemelt cikk”-ct, bútorvasalásokat gyárt, amelyeket a VASÉRT Vállalat exportmunkákra használ. A második félévben Indonézia részére kezdenek gyártani elektromos távvezetékekhez tartozó alkatrészeket. A Hunyadi utcai gépműhelyben Szvoboda 'Ferenc vezetésével nyolc ember végez Csehszlovákia részére forgácsoló exportmunkát. Idén körülbelül félmillió forint értékben a dunántúli lakosság törpe vízmüveihez gyárt ® gépműhely alkatrészeket, s a felszerelést a kazánszerelő csoportok végzik a helyszínen. Utoljára, vettük a Dunaparti járműjavítókat, akik elsősorban a lakosság szolgálatában á'-lnak. s most alakult Pomázon is, a Beniczky u. 2. sz. alatt részlegük kerékpárok, motorok és varrógépek javítására. Németh Károlynak, a megyei szerv, a KISZÖV elnökhelyettesének kezdeményezésére — aki éveken át a Szentendrei Vas- és Kazánipari Ktsz helyi elnöke volt — indult meg és tart jelenleg is nagyszabású építkezés a Kőzúzó utcában. Ezt a jövő hónapban fejezik be; helyet kap benne a lakatosrészleg, a gépműhely, az iroda és egy összevont központi üzémház, továbbá az öltöző, fürdő és étkező helyiségek. Ezek mindeddig hiányoztak. Csaknem egymillió forintba kerül ez a beruházás. Tárgyalások folynak egy Szentendrén létesítendő, kétmilliós értékű autószerviz építéséről, amelynek tervei már elkészültek. Mint az elnök elmondja, a házi munkaverseny sikerén kívül külső siker is született. A múlt évben második helyezést érlek el a vasipari szövetkezetek megyei versenyében. Azzal zárjuk sorainkat, hogy a ktsz-ben egynapi keresetét ájánlotta fel mindenki az árvízkárosultak megsegítésére. Azon felül, hogy az emberek maguk is részt vettek a megvadult folyó elleni védekezésben. Ami a jövőt i'j'eti, a szövetkezet exporttervben és a lakosság ellátásában bízik a terv túlteljesítésében. H. L. MOZIMŰSOR Ma a filmszínházban a Hazug lány című francia filmet vetítik. Képünk a film egyik jelenetét mutatja be A kertmoziban a Nyári intermezzo című csehszlovák film kerül bemutatásra. Képünk a szélesvásznú, színes film egyik jelenetéről készült Vezette: Opalszky István; Gróf József. A felázott talajon sokat csúszkáltak a játékosok. A játékvezető igyekezett a mérkőzést kézben tartani. Minden megjegyzést megtorolt. Ezt azonban Dunabogdány nem bírta idegekkel. Végül is levonultak a pályáról. Az eset részleteire következő számunkban visszatérünk.
