Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

NAPLÓ A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI TERV és az adóelőirányzat első fél évi teljesítéséről tárgyal Nyár­egyháza község tanácsa ma reggel kilenc órakor megtar­tandó ülésén. KIRÁLYRÉTEN egyhetes tanfolyamon vesznek részt hétfőtől járásunk alap­szervezeti KISZ-titkárai, vala­mint az esti öthónapos KISZ- iskola hallgatói. A tanfolyamon megvitatják a KISZ VI. kongresszusa, va­lamint az akcióprogramjából adódó feladatokat. Sportverse­nyek és egynapos túra színesí­ti a programot. ÖNGYILKOSSÁG Monori-erdőn a vasútállo­más közelében vasárnap reg­gel Ledniczki István 49 éves Pilis, Hunyadi út 26 szám alatti lakos, egy tehervonat elé vetette magát. Feltehetően öngyilkossági szándékból. Lehet még jelentkezni Még három hét és lejár az ipari tanulók szerződtetésé­nek határideje. A monori járásban eddig 40-en kötöttek már szerző­dést: 25-en kisiparosoknál, 15-én pedig valamelyik ál­lami vállalatnál vagy ktsz­­nél fognak tanulni. Az ipari pályára készülő fiatalság szá­mára sok szakmában van el­helyezkedési és tanulási le­hetőség. A járási tanács ipari osztályán, vagy a KIOSZ mo­nori kirendeltségénél augusz­tus 15-ig lehet még jelentkez­ni. FELVÁGTA A L EREIT L. S. Monor, Rákóczi-tele­­pi lakóé borgözös állapotban, véraláfutásos szemekkel ér­kezett haza otthonába. Fe­lesége riadtan, összekuporog­va fogadta, tudta: ilyenkor elég egy meggondolatlanul kiejtett szó és a férje tör, zúz, agyonveri őket. Legutóbb ugyan, amikor kijózanodott, megbánva ígérte, többé nem hantja őket, de ebben a ki­­nyilatkozásban nem nagyon bízott. Férje odébbrúgta a gyere­kek sámliját, káromkodott egy nagyot, majd átment a másik szobába. A többit már a szomszédok is hallották: Asszonyi sikoly, kétségbeesett jajveszékelés: „A férjem megölte magát!” L. S. betartotta ígéretét. Közvetlenül nem verte meg családját... ,,c.sak” elvágta a karján az “ereket. Az ered­mény: négy hét betegállomány. Csökkent kereset, kevesebb kenyér. (—ő) Figyelő A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1965. JULIUS 28, SZERDA Két kombájn gyógyíthatatlan? A tápiósülyi Virágzó Tsz határában a Monori Gépja­vító Állomás két kombájnja már befejezte az őszi árpa aratását. Az árpa szépen fi­zetett, holdanként 15 mázsa Volt a ítérmés. Ami azonban a kombájnok teljesítményét illeti, sajnos, erről nem lehet a legjobbakat elmondani. Megállapítást nyert, hogy a két gép naponta átlagosan mindössze öt hold gabonát aratott le. Igaz. hogy az eső sűrűn közberontott, de azért Számadásféle a monori Uj Életben A MÁSODIK LÁTOGATÁS Egy hónappal ezelőtt, en­nek az idei különös nyárnak egyik jellegzetes júniusi esős, hideg napján csupa búbánatos, reménytelen embert találtunk a monori Uj Élet Tsz major­jában. Dolgoztak ugyan az emberek, amit lehetett, de mindenütt víz és víz, csupa kilátástalanság. Mit és hogy fogunk aratni? Mi lesz a veté­sekkel? Megint visszasüllye­dünk oda. ahonnan már-már sikerült kiemelkedni — mon­dogatták az emberek szomo­rúan. — Ne írjanak rólunk, mert csak rosszat tudnánk mondani — és mentek mun­kájukra ... Aztán megritkult az eső, ki­sütött az érlelő meleg nap és minden úgy kezdett fejlődni, hogy öröm volt nézni. Ahogy szépült a határ, úgy nőtt a tsz-ben is a bi­zalom és a munkakedv. — Most már van mit írni — fogadták mostani látogatásun­kat a tsz majorjában, ahol elé­gedetten vették körül az em­berek az elnököt és a főmező­gazdászt a reggeli megbeszé­lésen. — Kétszáz hold őszi ár­pa betakarításánál a tervezett termésnél többet értünk el holdankét — hallottuk a jó­kedvű, bizakodó megállapítá­sokat. Eddig 80 holdról arattuk le a búzát, ugyancsak jó eredménnyel. — Éppen most készülünk Pilisre — fűzte tovább a szót Afagy András elnök —, hogy a fennálló kötelezettségünkön felül még további 1200 mázsa búza szállítására pótszerződést kössünk. A mai napon meg­kezdtük a búzaszállítást a pi­lisi malomba. Eddig 220 holdról kazláé­ra van a szalma. Folya­matosan halad a cséplés, a szántás. Száz holdon a silókukorica, 35 holdon a muhar, 15 holdon a csalamádé másodvetés már ki­kelt es szépen fejlődik. Húsz holdnyi Vizes területről kézzel kellett learatni a termést és nagy részben sikerfiit mindent megmen­teni. Vasárnap a kombájnok 600 mázsa búzát csépeltek el. Az ősz' vetések alá szórják a mű­trágyát. Dr. Huszty Károly INTERJÚ — ESŐ UTÁN — Szomorú? — Félig. Inkább szomorkás vagyok. — Már nem esik. Most mi­lyen a hangulata? — Most örülök. ★ Az értelmesnek korántsem nevezhető párbeszéd nem egy üj magyar drámában hangzik el — bár ott is elhangozhat­nék. Ha Csehov színművében beszélgetnek a szereplők — első hallásra jelentéktelen eseményekről —, a párbeszéd sokkal többet elárul a szerep­lők jelleméről, egymáshoz va­ló viszonyáról, mint ahogy el­ső hallásra tűnik. S, hogy a monori Űj Elet főmezögazdásza, Bukai Péter csak szomorkás az esőtől, az éppen úgy nem véletlen, mint ahogy a Három nővér egyetlen vágya: Moszkvába költözni. Ha esik, a főmezőgazdász egyik szeme sír, a másik meg nevet. Sir, mert ha esik, aratás közben a kombájnok' állnak, nevet, mert 150 hold tarlóve­téssel már készein vannak. Kikelt körülbelül 90 hold, s a muhar, silókukorica nő, erő­södik az esőtől. Az aratás befejezéséig még néhány hét, meg néhány hold hátra van. Értékelni a több hetes munkát korai lenne. De a kombájnosokról —> akik nélkül a gép csak holt anyag — már lehet véleményt mondani. — Évek óta aratnak nálunk, s azt hiszem, eleget mond ez is: soha nem kellett noszo­gatni, figyelmeztetni őket. Fazekas Sándor szülei a tsz alapító tagjai, ő tudja, ha rosz­­szul dolgozik, az édesanyja szomorúan megy majd haza osztás után. Burján Sándor? Tavaly egyedül dolgozott,.Volt ugyanis egy Balatonunk — a gép jó volt, a kombájnos is, csak a Balatonnak van egy negatív tulajdonsága: lassú. — Az idén mennyit vágott lé a két kombájnos? — Eddig 50 vagont, ez rozs­­zsal együtt 80 vagont tesz majd ki. S amit nem lehet számokkal érzékeltetni — a két Sándor egymás gépét is szemmel tartja. Ha kis javí­tásról van szó, megcsinálják együtt. — Most tíz óra van. Mi a mai napra rendeltetett prog­ram? — Felülök a motorra és ki­megyek a dinnyésbe. A víz sok kárt okozott a dinnyeföl­dön, a megmaradt dinnyét meg akarjuk menteni, s most már a különböző dinnyeszere­tő kártevőktől óvjuk. A mai és a holnapi nap növényvé­delmi nap is lesz. Megnézem a permetezést, aztán Pilisre megyek, a ma­lomba. (d. m.) még sem lehet mindent az időjárás rovására írni. Ugyanis verőfényes napsütés­ben is hosszabb időre hol az egyik, hol a másik kombájn leállt. Nem volt ritka azon­ban az sem, amikor mindkét gép tétlenül ácsorgott a táb­la közepén. A kombájnok teljesítmé­nyének értékelésénél kiderült, hogy a 12-es gép igen gyat­rán dolgozott. Ugyanis a ve­le égyidőtoen dolgozó 21-es kombájn teljesítményének csupán csak az egyharmadát tudta elvégezni. A két gép vezetője a gyenge munkáról így nyilatkozott: — A gépek Sülybe érkezé­sekor különös rendellenessé­get rajtuk felfedezni nem le­hetett. Amikor neki vágtunk a tábláknak, a gépek rejtett hibái csakhamar kiütköztek. A nagy alkotmány először csak recsegett, később azon­ban egyre-másra törtek el az alkatrészei. A szíjaik csaknem mindennap elszakadtak ... Mindehhez még hozzá kell tenni, hogy az aratás végeie­­lé a 70 holdas árpatábla nagy részét, csak a szomszé­dos Szentmártonkátai Gép­állomás segítségével sikerűit időben levágni. Az árpa aratása után a műhelykocsi meglátogatta a két monori kombájnt és üzemképes állapotba hozta. A két gép szombaton hozzáfo­gott a búza aratásához. Kez­detben úgy látszott, már nincs semmi baj, ment minden a legnagyobb rendiben. Az egyik kombájn magfélhordó csigája azonban elszakadt. A másik egy darabig bírta az iramot, estére azonban ez is „kiszenvedett”. A szerelőkocsi vasárnap ismét megérkezett, de csak délután tudta az egyik gépet megjavítani. Es­tig sikerült egy 30 holdas bú­zatáblát befejezni. Ez volt a két gép kétnapi teljesítménye. Hasonló felületes munkáróS panaszkodnak még néhány UE 28-as traktor javításával kapcsolatban is a tsz vezetőt. Krátky László LEVÉL AZ MTK-TÓL Az MTK gyömrői szereplése után a spörtegyesület veze­tői levélben köszönték meg a neves csapat labdarúgóinak lá­togatását. A napokban válaszlevél érkezett az MTK elnökségétől, amely így szól: „Kedves sporttársak! Azokat a meleg szavakat, melyben megköszönik az MTK labdarúgóinak gyömrői szereplését, megkaptuk. Mindig jóleső érzés ilyen levelet kapni, amely azt mu­tatja, hogy helyes úton járunk, ha mine! több ilyen találkozón veszünk részt. Játékosaink és vezetőink jóleső érzéssel gondolnak visz­­sza az Önökkel való találkozásra és mindig szívesen fognak Gyömröre menni. Köszönjük mégegyszer jókívánságaikat, kívánunk sok si­kert a sportmunkájukhoz és minél több örömet csapatuk sze­replésében. i„-. v Grónás Béla elnökhelyettes” PATKÓ VERÉS Pillanatkép a nyáregyházi tsz-ből (Tóth Ambrus felvétele) Felelőtlenség Tápiósápon vasárnap dél­utánonként — csakúgy, mint más községeinkben — a mo­torosok fel, s te száguldoznak a község főutcáján. Ugyanitt ugyanekkor asszonyok üldö­gélnek a porták előtti kis­­padon, míg gyermekeik* az út­testen játszadoznak, szalad­gálnak. A legutóbbi vasárnap egy négy év körüli fiúcska apró kis kerékpárján az úttest kö­zepén hajtott, mig pár száz méterrel odébb népesebb cso­port labdázott az úttesten. A szülők elmerülve a tercie­rébe, nem törődtek azzal, hogy gyermekeiket szemmeltartsák. A kis és nagymotorokon pe­dig sebességet hajhászva a közúti forgalom rendelkezé­seit semmibe véve fiatal le­gények száguldoztak. Ezcgyszer csupán (mindenki szerencséjére) a véletlenen múlt, hogy baleset nem tör­tént — de történhetett volna. S ha Ilyen felelőtlenek lesz­nek a szülők és a motorosok szomorúan végződő vasárnap kerül majd krónikánkba. —BM— MAI MÖSOR Mozik Gomba: Üj Gilgames. Gyömrő: Hamu és gyémánt. Maglód: Mici néni két élete (szélesvásznú). Mo­nor: Ki volt dr. Sorge (szélesvász­nú). Nyáregyháza: Elektra. Pilis: Hattyúdal. Tápiósüly: Könnyű élet. Űri: Tíz aranyérem. Üllő: Té­kozló szív (szélesvásznú). Vasad: Dollárpapa. Vecsés: A kőszívű em­ber fiai I—II (szélesvásznú). A AMonori Atlanti Gazdaság hírei A gazdaságban megalakult a munkaügyi döntőbizottság, melynek elnöke Polgár Pál, helyettese Varga Sándor lett. A döntőbizottság megtartotta első illését. ★ Az „Ismerd meg hazádat” mozgalom keretében kétna­pos kirándulást szervez a gazdaság bényei munkahelyi bizottsága. A kirándulás út­vonala: Hatvan—Gyöngyös— Eger—Miskolc és Lillafüred. Jelentkezni lehet még a mun­kahelyi bizottság titkáránál. ★ A jobb talajmunka érdeké­ben szántási bemutatók lesz­nek üzemegységenként. Idő­pontok: július 27-én reg­gel hat órakor Csévharasz­­ton; 28-án reggel hat óra­kor Szárazhegyen 29-én, reggel hat órakor Pándon; 30-án reggel hat órakor Gombán. ★ A tarlóhántási és másod­vetési munkák meggyorsítá­sa érdekében a mai naptól kettős műszakban dolgoz­nak a gazdaság szántógépei. ★ Vasárnap egész nap arat­tak a kombájnosok. Befejez­ték a Csévharaszton levő rozs aratását és ma megkezdték a búza vágását. Pásztor György állatorvos gyerekkori pajtásom. A se­bes Garam-folyó partján együtt kergettük a labdát. Balszélsőt játszott. A nyurga fiú jól húzott kapura. De né­ha, hiába kerestem egy-egy jó átadással, nem volt a he­lyén. Túlszaladt a taccs-vo­­nalon, mert ló bukkant fel a láthatáron. Faképnél hagyott minket. A lovakat a gazdák úsztatni hozták a folyóra. Pásztor Gyurit valósággal megbűvölte egy-egy jó külle­mű pej mozgása. A ló fizikai megjelenése, esztétikai örö­met okozott neki. Ennek kö­szönhető, hogy már tízéves korában minden iskolai köny­vét lovakkal rajzolta tele. Szeme előtt az állatorrzosi pá­lya lebegett. Izgatta a sebé­szet és az állattenyésztés. Cél­ját elérte. A diploma elnyeré­se után, operált a klinikán, majd a bábolnai méntelepen, ahol lovaidat is nevelt. öt évvel ezelőtt, a mezőgaz­dasági vásárban még viharo­san tapsolt a közönség a bá­bolnai kancáknak, amikor a minisztériumban közölték Pásztorral, hogy át kell ven­nie Pest megyében a juhá­szat tudományos irányítását. Be keli vezetnie az új eljá­rást, a mesterséges megter­mékenyítést: a kinemesítés, a magasabb gyapjúhozam vé­gett. Pásztor Györgyben nem dőlt össze a világ. Igaz, fa­­nyarkásan megjegyeze: szó­val tegyem át a nyerget a birkákra. Az állatorvos, aki szereti az utat hegynek fel járni és nem hegynek le: vál­lalta az új feladatot. Egy-két előfutár ugyan már járt kint a juhászoknál, meg­pendítette a mesterséges ter­mékenyítés gondolatát, de az­zal tért vissza, hogy az isten se bír a juhászokkal. Maka­csok, konzervatívok. Köny­­nyebb Kínában misszioná­riusnak lenni, mint velük szót érteni. Először a ceglédi sziken, egy híres juhásznál próbált szerencsét. A mezei ember kevélyen állt, átzár a tilalom­fa. Az orvos sorolta mi min­dent tanult ö a tapasztalt ju­hászoktól. Faggatta az öreget, nincs-e valami új „fogása”, amit szívesen megtanulna? A juhász inkább elmesélte dinasztiája történetét: azok voltak ám a virtiglik! Végül mutatta a kisujját, hogy neki már abban van minden tudo­mánya. — Lesz ami lesz — gondol­ta az orvos és hiúságában próbálta megfogni a juhászt: — Tudja-e, hogy megtiszte­lő feladat vár magára? A me­gyénél azt szeretnék, ha itt vezetnénk be először a tudo­mányos eljárást, a mestersé­ges termékenyítést. Én meg­mutatom, hogy kell bánni a műszerekkel, utána maga lesz a doktor. — Van istene az úrnak? — dörögte a juhász. Az orvos úgy érezte magát, mint a rezgő nyárfalevél. — Tiltott műtétet — nem csiná­lok! — kötötte meg magát a ceglédi ember. — Értse meg bátyám — ér­velt az orvos — így jobban jár, több lesz a gyapjú, a jó egyedeket tovább nemesítjük. Több lesz a jövedelme is. Csak megmondja, melyik a legjobb kos, egy ugrásból any­­nyi termékenyítő anyagot ka­punk, hogy 30 toklyót befe­dezhetünk vele — mestersé­gesen. — Megfosztani az anyát, a kost a boldogságtól? — hábor­gott a juhász. Az orvos cseles volt: — Hát akkor isten áldja, megyek az abonyiakhoz. Ok biztos nem állják el a tudo­mány útját. Majd őket muto­gatja a film, meg a televízió, mikor a kitüntetéseket kapják ^sss///sssyssssss//sss/sssjvy/sssssssssssssssssssssss/-sssssssssssssssss/syssyss^ | AKI ELÜTI AZ APÁCÁKAT I A BOLDOGSÁGTÓL \ 'S ^'""ssssfwwfSf/ssfssfff/ffSfmssssmssssss/ss/Mssssss/ssssMswr/ssSj a Parlamentben. — Lekezelt az öreggel és indulni akart. Az visszatartotta: — Reggel választ adok, dok­tor úr, egyet alszok rá. Nagy volt a holdnak az ud­vara. A juhász nehezen aludt el. Furcsákat álmodott: látta magát ugró kosok közt, fehér köpenyben. Aztán sok pénzt látott, meg kazlakban a gyap­jút. A juhász másnap szakított a hagyományokkal; úttörője lett a tudományos eljárásnak. Me­­gyeszerte folyik a mesterséges termékenyítés. Sikeresebb a nemesítés, nő a gyapjúhozam. A mi emberünk ért a nyelvü­kön, mondják Pásztor György­re a juhászok. Csupán a vecsési juhászok tartják őt még ma is valami féle pusztai garabonciásnak, aki istent kisértve, el aluirja ütni az apácákat a boldogság­tól. (Apácáknak a juhász azo­kat a toklyókat nevezi, ame­lyek már fejlettek, de még kos nem érintette őket.) A birkás orvos a megyében már csak ellenőriz, operál, ta­nít. Boldog, hogy öt év után, van mit letenni az asztalra. Töretlen a munkakedve és szellemessége. A minap agronómusok élce­­lődtek vele: Gyuri, itt a sok ralon, nylon, bánion, mi lesz a birkáiddal, ha a műanyag kiszorítja a gyapjút?! Csattanósan válaszolt: — A gyapjú az mindig ovapjú ma­rad! Megjósolom: aki a ralont meg a nylont kitalálta, annak a sírján is birka fog legelni. Galgóczy Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom