Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

SEGÍT A GÉP IX. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1965. JULIUS »5, VASÁRNAP A nehéz terep miatt nem lehetett kombájnnal levágni mindenütt a gabonát (nem is beszélve a táblasarkokról!). Ezeken a helyeken a kézi kasza segített. Ezután azonban nem a szokásos kévézés és csomózás következik az álla­mi gazdaság feketéi üzemegységében, hanem a kupacokba összegyűjtött gabonát a kombájn a helyszínen elcsépelt (Papp felv.) Fél év alatt húszezer forint Tényi János ,,befutott" a kertészeti brigádban ötödik esztendeje termelő­szövetkezeti tag Tényi János, a Szabadság Termelőszövet­kezetben. Az első esztendők­ben még nagyon vonzotta az egyéni munka. Valószínűleg úgy fogalmazta meg magá­ban, hogy kaparj kurta, ne­ked is lesz. Hallani sem akart arról, hogy közös mun­kában dolgozzon és szívesen vállalt három és fél holdat. — Dolgoztunk! — mon­dotta meggyőződéssel Ternyi János. —A parasztembert nem. is nagyon kell tanítani arra, hogy a szerszámot ke­ményen meg kell fogni. Dol­goztunk családostul. Nem ta­gadom azonban, hogy mindig irigyeltem a Kecskeméti bri­gád tagjait. — így történt tavaly őszön, hogy eldöntöttük a feleségemmel, megpróbál­kozunk a brigádhoz való csatlakozással. Nem is tétováztam. Igazán meglepett, hogy milyen ked­vesen fogadtak, amikor.. beje­lentettem. hogy szívesén len­nék a brigád harmincadik tagja. .— Hogy azóta megbántam volna? Nem, erről szó sin­csen. Különben ítéljen ma­ga. Tavaly igazán nehéz mun­kával tizenháromezer forin­tot kerestünk. Most július 19-ét írunk és eddig ponto­san húszezer forintot vittem haza. Szóval az egész éri ti­zenháromezer helyett fél év alatt húszezer. Lehet ezt megbánni? Dehogy is sírjuk vissza a tavalyit, — Hogy az év végére meny­nyi lesz a kereset? , Azt én nem tudom, de bí­zom abban, hogy még legalább tízezer forint meglesz. Persze, helyénvaló a kér­dés, amivel Kecskeméti Lász­ló brigád vezetőhöz fordulok. — Vajon mi a véleménye a brigádnak Tényi János mun­kájáról. Kecskeméti László okos em­ber. Rám kacsint és a kérdés­re a feleletet eltesszük ak­korra, amikor Tényi János már megint a paradicsomtö­vek fölé hajol.' — Jól jártunk azzal, hogy Tényi belépett hozzánk. Fel­tétlenül nyert vele a brigád. Szorgalmas, derék, becsületes ember. Olyan brigádtagot, amilyent sokat kívánunk ma­gunknak is, meg a közös munkának. Tényi János „befutott’ — elismert emberré vált a ker­tészeti brigádban. í\ csalafinta szomszéd Hogy ne legyen belőle plety­ka, az első esetben nem neve­zem meg az utcát, amelyben társadalmi munkára került a sor. Az utca háztulajdonosai, lakói szívesen vállalták a be­tonlapok lerakását a kiérde­mesült téglajárda helyén. Húsz-huszonöt métert vállal­tak fejenként a lakók, akik között akadtak szép számmal jó kezű szakemberek is. A munka befejezése előtt egyik javakorabeli háztulajdo­nos azt az ajánlatot tette, hogtf szívesen megfizeti a szakem­bereknek, ha helyette elvégzik a ráeső munkát. Állt az alkú, a járdarész elkészült — ám mire a fizetésre került volna a sor, addigra az egyik csalafin­ta szomszéd ugyancsak felpap­rikázta a háztulajdonost; mondván: — Ugyan! Hiszen ez min­denféleképpen társadalmi munka, akárki csinálja is. Hogy lehet társadalmi mun­káért pénzt kérni? A talpraesett ötlet megtet­szett a háztulajdonosnak — és' a szakemberek nem kapták^----------------------------------------------—| MA: KIRAKODOVASAR | Ma a Kálvin téri piacon ki- ^ rakodóvásár lesz. Állatok fel- ^ hajtása tilos' i .---I MIT LATUNK A MOZIBAN ? $ Harc a banditákkal. Kalan- ^ dós szovjet film, szélesvásznú.^ Kisérőműsor: A bicska. Matiné Kristálycipellő i ★ Hétfőn: A szép Antonio. Színes olasz $ film. Főszereplők: Claudia $ Cardinale és Marcello Mast- 5 roianni. Csak tizennyolc éven\ felülieknek! Szélesvásznú. ! Magyar híradó. i meg a fizetést. De nem kapták feleletet arra a jogos kérdé­sükre sem, hogy vajon a nagy-, lelkű szomszéd miért csak tanáccsal szolgált a javako'ra­­beli háztulajdonosnak —- és miért nem végezte el helyet­te a betonlapok lerakását? Mert nem a tanácsadás — ez lett volna az igazi társadalmi munka! ★ A másik esetben idekanyari­­tom, hogy a Hunyadi utcáról van szó. Itt is ideje lenne már a járdaépítésnek. Az igény meg is volna. A városi tanács műszaki osztálya készséggel felajánlotta az anyagot. Az ut­ca lakóitól egyedül a tükör ki­ásását és a cementlapok lera­kását kívánta társadalmi mun­kában. A körzet tanácstagja végig­járta az utca házait — de hiába, rá kellett jönnie, hogy a járdaépítésből nem lesz semmi. Mert a harminckilenc házból csak kilencen jelent­keztek társadalmi munkára. MA; BEKEMAJALIS A Pálfája erdőben ma egész napos békemajálist rendez a Hazafias Népfront városi elnöksége. Az ünnepségen délután fél egy órakor Hegedűs László, az MSZMP városi bizottsá­gának titkára mond beszé­det. Ezt egy órakor ebéd kö­veti. A békemajáilisra délelőtt tíz és tizenkettő, délután két órakor külön autóbuszokat indítanak a wro központ­jából. Visszafelé este nyolc órakor jön busz. KlSZ-ttíkwok Királyréten A KISZ Pest megyei Bi­zottságának kiráiyréti to­vábbképző iskolájában augusztus 2-től 5-ig váro­sunk negyvenöt KlSZ-alap­­szervezeti titkára is részt vesz a továbbképzésen. A nyeremény; Vásárlási (utalvány A 08571, a 10 740. a 11 678, a 13 450, a 14 338, a ,14 817, a 16 885. a 18 406. a 18 656 és a 19 122 számú sorsjegyekkel öt­ven forintos, a lí 953 és a 18 786 számú sorsjegyekkel pedig százforintos utalványt nyertek. „Tetszenek a körösi fiúk Jitka pirulós véleménye — Egy hét a Balatonnál 16 cseh lány és két fiú a konzervgyárban Kis hely Bzenec, Csehor­szág és Szlovákia határvidé­kén, közel a Morva folyóhoz, a térképen nehéz megtalálni. Onnan jött az a tizennyolc fiatal, akikkel a savanyító­ban találkoztunk, a kon­zervgyárban. Jitka Gazgyikova Módosítás — a nőkért A Szabadság Termelőszövetkezet közgyűlése által elfoga­dott alapszabály szerint a dolgozó nő szülési szabadsága ti­zenkét hét, s erre az időtartamra naponta 0,75 munkaegység jár segélyként. Kiss Sándorné számára a küldöttközgyűlés az alapsza­bály rendelkezésével ellentétesen húsz hétben állapította meg a szülési szabadságot. Az életbelépett új Munka Törvénykönyve előírása sze­rint az ipari dolgozók szülési szabadsága húsz hét. Ezt a ren­delkezést azonban nem vehetik át automatikusan a termelő­­szövetkezetek. Csak akkor, ha a közgyűlés is megszavazza a változást, tehát módosítja az alapszabályt. S a módosítást jó volna végrehajtani. Hiszen nemcsak Kissnének, hanem a tsz többi nőtagjának is nagy segítséget jelentene, ha húsz hétre mehetnének szülési szabadságra. —öl SILÓZNAK az állami gazdaság feketéi üzemegységében. Orkán szár­­tépővel silózzak be a napraforgót (Foto: Papp) — A bzenecl konzervgyár szakmunkásai lesznek, jelen­leg konzervipari tanulók. Jó tanulmányi eredményük ju­talmául három hetet töltenek nálunk — mondja tájékoz­tatásul Benke Ferencné, a cseh fiatalok gyári „mamá­ja". Dzsem, borsó és befőtt után kerültek az uborkához. Min­den folyamatra kíváncsiak, sokat akarnak tanulni ittlé­tük alatt. Persze, hogy ér­deklődőek, hiszen fiatalok, lí—18 évesék — és ezen­felül még jeles és kitűnő ta­nulók. Dalolnak, mókáznak, köz­ben szaporodnak az ubor­kával teli üvegek. Monda­nak valamit, sajnos a mi fü­lünknek idegenek ezek a szavak. Két kislány azonban na­gyon jól beszél magyarul, ők vállalják a tolmács szere­pét. — Csereakció keretében jöttünk ide. A gyárban eltöltött két hét után a magyar tenger partján pihenünk egy hetet — mesélik. A mellettünk dolgozó . kis­lányt Jitka Gazgyikovának hívják, öt kértük meg, me­sélje el, hogyan telnek a kö­rösi napok? — Tavaly egy kirándulás alkalmával már voitam, itt. Nem unalmas, jól érezzük magunkat. Mindenre kíván­csiak vagyunk. — Na és a kőröst fiúk? — váratlanul éri a kérdés. — Tetszenek, főleg a bar­nák a zsáncreim — vallja be, enyhén elpirulva. Mindössze két fiú van köz­tük. Egyikük. Juro Janousek leendő szakmájáról mond vé­leményt : — Nem bántam meg, hogy ezt választottam. Sokat látni,* tanulni jöttünk ide — mond­ja. Egyre többet gondolnak a Balatonra, a kellemes für­dőzésre, Utána pedig jön a hazautazás. Velük együtt ül vonatra aa a tizennyolc körösi konzerv­ipari tanuló is, akik viszo­nozzák ezt a látogatást, s há­rom hetet töltenek északi szomszédainknál. (Szentpéteri—Godány) Juro Janousek SPORT Labdarugó-bajnokság a konzervgyárban A konzervgyár KlSZ-szer­­vezete a tömegsport népsze­rűsítése érdekében labda­rúgó-bajnokságot szervezett. Tíz csapat jelentette be részvételét, s a csapatokat két csoportba sorolták be. A cso­portokon belül körmérkő­zés formájában döntik el a helyezéseket — A két csoportelső való­színű, hogy augusztus 20-án mérkőzik egymással a válla­lati bajnoki címért, vala­mint a serlegért — mondja Varga András, a bajnokság egyik szervezője. A mérkőzéseket szomba­ton, vasárnap és hétfői na-i pokon játsszák le. így mint­egy kétszáz fő rúgja a lab­dát, hiszen minden csapat húsz fős kerettel nevezett. Elkészült a sorsolás, meg­kezdődött a küzdelem. Az el­ső forduló nagy mérkőzése, a Konzerv III—Konzerv V összecsapás volt. A bajnok­ság favoritja, a rutinos játé­kosokat felvonultató Kon­zerv V. csapata a második fordulóban a Konzerv I-gyelj (majd a Konzerv IV-gyei találkozik. Jó mérkőzést Ígér a Il-es telep—Gépüzem mérkőzés a második fordulóban, vala­mint a Gépüzem—Raktár ta­lálkozó a negyedik forduló mérkőzései során. Az első két mérkőzést már le is játszották. A Doboz­üzem—Építők összecsapáson a „dobozosok” bizonyultak jobbnak, s 2:1 arányban győz­tek, míg a Konzerv III (sa­vanyító)—Konzerv V (léüzem) találkozón a papírforma ér­vényesül. A Konzerv V. csa­pnia 3:1 arányú győzelemmel hagyta el a pályáit. Jó kezdeményezés, csak a lebonyolítás is ilyen legyen. (sz.) Nehéz a terep z Ezért süllyedt el ez a DT-traktor (lánctalpas!) a Dózsá­ban, tarlóhántás közben (Papp Ambrus felv.) Fejőgulyás az üdülőben Ambrus bácsi évek óta KST-tag és nem volt• abban semmi meglepő, hogy az öreg szarvasmarha­gondozó beutalót ka­pott az egyik Mátra környéki üdülőbe. Először szabadott. — Nem megyek én! — morogta kedvet­lenül. — Ugyan mit is tudnék én ott két héten keresztül csi­nálni. Talán halálra is unnám magam a tétlenségben. Használt azonban a rábeszélés, az öreg mégis rászánta ma­gát az útra és azzal búcsúzott a család­tól, hogy ezt is meg kell próbálni. Megérkezett. Bi­zony egy kicsit fu­rán érezte magát az elegánsan beren­dezett hallban. Óva­tosan lépegetett a fo­lyósó szőnyegén. Kedvetlenül kibi­­célt, amikor a többi­ek kártyáztak. Hoz­zá volt szokva a ko­rai lefekvéshez és va­csora közben majd leragadt a szeme. Hajnali három órakor arra ébredt, hogy szörnyen fáj a dereka. A kemény fekhelyhez szokott háta nem bírta a re­­kamién való fek­vést. Felcihelödött. Kiballagott az üdülő udvarára, majd ad­dig kerülgette az ud­vart, hogy rábuk­kant a tehénistálló­­ra. Nagyon gyorsan összekomázott a két gondozóval. A kabá­tot is lakanyaritotta a válláról. Kezet mosott és bemutatta, hogy ő hogyan szok­ta a fejést. Hét óra lehetett. Az istálló ragyogott a tisztaságtól. A tej már leszaladt a tej­ház hűtőjén. Nagy volt azonban a ria­dalom az üdülőben. — Hová lett az öreg állatgondozó? Mindent tűvé tet­tek érte és csak úgy nyolc óra táján akad­tak rá. Édesen hor­kolt a dikón. A gond­nok idegességében megrázta. Ambrus bácsi felriadt. — Mi baj van? .— Mit csinál itt maga, Ambrus bá­csi? — Mit csinálnék? Pihenek! Hallja-e, úgy elfáradtam oda­fenn a fekvésben, hogy valóságos áldás volt számomra az, hogy egy kicsit se­gítettem á két gon­dozónak. Utána meg jól kialudtam ma­gam. Szinte úgy, mint otthon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom