Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

1965. JULIUS 25, VASÁRNAP HCCfEI <L/Círlap SrOFOK Áruutánpótlási diszpécserszolgálat A Balaton egyes üdülőhe­lyeire néha teljesen váratla­nul igen sóik vendég érkezik, s ilyenkor jelentkeznek az áruellátásban kisebb-nagyobb zavarok. Az ilyen kellemet­len helyzeteket úgy kíván­ja elkerülni a Belkereskedel­mi Minisztérium, hogy a nyá­ri idényre Siófokon áruután­pótlási diszpécserből gálartot szervezett. A diszpécser állandó kap­csolatot tart- a Balaton kör­nyék kereskedelmi hálózatá­val, s ha valahol a vártnál nagyobb a kereslet, vagy ki­­meriilőben van az árukészlet, URH-adó segítségével azon­nal intézkedik az utánpótlás­ról. , .Hírős" lovasnapok //• A hagyományos kecskemé­ti lovasnapokat az idén szep­tember 16—19 között tartják meg a Hírős városban. A ma­gyar versenyzőkön kívül ju­goszláv, lengyel és német lo­vasok is részt vesznek. Itt mutatkozik be az Innsbruckba készülő lovas népi együttes is. AZ ÜVEG MŰVÉSZE Kiapadhatatlan forrás (Foto: Gábor) Újságcikkeket írnak róluk, szerepelnek a tv-hiradóban, százezrek látták néhányukat — a Nehéz emberek című film­ben — a mozikban, újítók és feltalálók, a jobbért, korszerűb­bért, kifizetődőbbért való harc élenjárót Nem véletlenül használtuk a harc kifejezést; többségük valóban harcot vív az új elfogadásáért és — alkalmazásáért. Nincs könnyű dolguk... Pénzt akarnak keresni? Vannak, s nem is kevesen, akik érthetetlen és indokolat­lan ellenszenvvel beszélnek az újítóikról: összeollózzák a külföldi lapokból; csak pénzt akarnak keresni; feltalálják a spanyolviaszkot; s ha az el­lenszenv forrásait keressük, az irigységben, a megszokott­hoz való ragaszkodásban, a kényelemszeretetben találjuk meg azt Pénzt akarnak ke­resni? A Magyar Gördülő­­csapágy Művek diósdi gyárá­ban a kúpgörgő hidegsajtoló szerszám megalkotásáért 36 ezer forintot fizettek ki a két újítónak. Irigyelni kell tő-, lük? Újításuk alkalmazása a gyárnak — hatszázezer forint megtakarítását teszi lehetővé! Évente sok millió forint hasz­not hajt a népgazdaságnak, hogy a „pénzéhes” újítók el­járásai csökkentik az önkölt­séget, fokozzák a termelé­kenységet, azaz olcsóbb ter­mék előállítását teszik lehe­tővé. Hiba lenne csők szubjektív okokban keresni az újító­mozgalom további erősödésé­nek, az újítások elfogadása és bevezetése elhúzódásának okait. Még ma is nagyrészt a spontaneitás jellemző rá, sokan és joggal érzik azt, hogy a termelés e fontos té­nyezőjének nincs megfeleld gazdája, s hogy jelentőségé­hez mérten még mindig ke­vés a becsülete nemcsak az újítónak, hanem magának a mozgalomnak is. Pecsét és más semmi Ma már mind kevesebb az olyan újítások száma, ame­lyeket egyből visszautasíta­nak — ez a mozgalom minő­ségi változását jelzi. Az újí­tások többségére már ráke­rül az elfogadás és jóváha­gyás pecsétje — s marad is annyiban.! A múlt évben a Nagykőrösi Konzervgyárban 53 újítást fogadtak el, s üzemszerűen negyvenet ve­zettek be, de sajnos, a leg­több helyen — különösen a vasipari üzemekben, s a ta­nácsi vállalatoknál — nero ilyen kedvező ez az arány. Nem egy gyárunkat segítette át megöl (ihatatlannak látszó nehézségeken egy-egy újítás; a Gyapjúmosó- és Szövőgyár váci gyáregységében a gyár­tásfejlesztés fő biztosítékai között ott van az újítómoz­galom, a pomázi gyáregység­ben a termelés egészét ve­szélyeztetó szűk keresztmet­szet megszüntetését, a festö­­de-szárító, fonóelőkészítő ka­pacitásának havi tíz tonná­val való bővítését jelentette egy újítás. Szavakban minden gazda­sági vezető támogatja az újí­­tómozgalmat, sőt, tetszetős formátlan megfogalmazva, a különböző tervekben is sze­repeltetik. A tetteket nézve a fonákját látjuk: a felelősség­vállalástól való irtózást, a kockázat elhárítását, idegőr­lő adminisztrálgatást, s ezzel szellemi és anyagi éráink pocsékolását. Egyik közép­üzemünk tervosztályvezetője — pusztán magánszorgalom­ból — felkutatta az elfoga­dott, de be nem vezetett újí­tásokat, s kiszámította, hogy — öt esztendőre visszamenő­leg — körülbelül kétmillió fo­rintot vesztegettek így el! Feljegyzést készített a dolog­ról: a válasz „mit üti bólé az orrát” volt... Korántsem vagyunk annyira gazdag or­szág, hogy ezt, s az ehhez ha­sonlókat megengedhetjük magunknak! Ennek ellenére még nem hallottunk arról, hogy az újítások rossz keze­léséért, a bevezetés elhanya­golásáért bárkit, bárhol fe­lelősségre vonták volna! A Központi Bizottság december 10-í határozata a termelés gazdaságosságának foltozását szabja meg; ebben döntő ré­sze van az újításoknak, le-1 het-e büntetlenül elhanyagol-' ni e döntő tényezőt? A gyárkapunál véget ér a világ A szénporos téglaégetés a meddőhányókon heverő lig­nit ezer tonnáinak felhasz­nálását jelenti, ugyanakkor sok ezer tonna szén megta­karítását teszi lehetővé. A MáV Dunakeszi Járműjaví­tó Üzemi Vállalatnál a ta­­posvas egyengefésre készí­tett célgép ötszörösére nö­veli a termelékenységet — s ez csak két példa a sok kö­zül, mit jelentenek az újí­tások. Termelékenyebb, ol­csóbb munkát, hulladék fel­használását, korszerűbb gyártmányt — mégis nem egy helyen magát az üzemi újítási feladattervet is majd hogy nem titkos iratként ke­zelik, nem ismertették a dol­gozókkal, s így a szervezett­ség és befolyásolás mini­mumától fosztották meg a helyi újítómozgalmat. Sajnos, még inkább általá­nosítható tapasztalat, hogy a gyárkapunál véget ér a világ. nemegyszer szom­szédos üzemek nem ve­szik át a náluk is jól hasz­nosítható újításokat, mert — nem tudnak arról. Ritka még, hogy szervezetten és eredmé­nyesen működjék egy-egy iparág üzemei között az újí­tások cseréje — mint ahogy ezt például az Élelmezés­­ügyi Minisztérium Konzerv­ipari Trösztje megvalósí­totta — sőt, nem egy esetben ; mesterségesen támasztott ! akadályok nehezítik ezt a | munkát. Például az, hogy bár 6emmi értelme, puszta j formalitás az egész, mégis a I nagyvállalatok gyáregységei­nek a központba kell felkül­­: deniök minden újítást, „szu­per-jóváhagyásra", holott helyben már elfogadták, jó­váhagyták. Nemegyszer e formalitás hosszú hónapok­kal késlelteti az újítás be­vezetését, ismét csak a nép­gazdaságot rövidítve meg. Külön cikket érdemelne a mezőgazdasági újítómozga­lom. amelyre csak nagy jó­indulattal mondhatjuk, még gyermekcipőben jár. Néhány ember lelkes és elismerést érdemlő igyekezetén kívül mást. mint segítő erőt, nem említhetünk itt. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés, ha fokról-fokra is. de mindinkább megköveteli az ipari szintű szervezettséget, s a takarékos­ság. a termékek és termé­nyek önköltségének csökken­tése. a tsz-közi vállalkozások jobb működése nemcsak megkívánja, hanem megkö­vetelí, hogy az eddigieknél jó­val nagyobb gonddal foglal­kozzék minden érintett a mezőgazdasági újításokkal, az e szektorban ma még nem létező újítómozgadom megte­remtésével. \ A />/! s > ^ Már takarítják a terme-§ ^ két Füreden és másutt az \ § országban, készülődnek az | Annák és barátnőik. Anna- ^ ^ napot mutat a kalendári- ^ | um, eljött az Anna-bálok ^ I napja. ^ Füredi Anna-bálokról tu- § ^ dunk, ezek a Legismerteb-§ ^ bek, pedig az Anna-bálok ^ 8 története nemcsak Füred- ^ 8 ről beszél. Nevezetes Anna- 8 ^ bálok voltak a reformkori ^ idején Pesten is. Ezek a 8 ^ bálok tüntető bálok voltak: \ \ „kontrabálok”, forradalmi § § jellegűek, politikai színeze- ^ ^ tűek a császári elnyomás- ^ ^ sál szemben. A pesti Anna- ^ ^ bálok őseit a Fehér Hajó- ^ ^ ban, a Városi Kis Táncle- ^ ^ remben, vagyis a régi 1/iga- 8 S dóban tartották. Későbben ^ kontrabálok átkerültek8 ^ Budára a Császárfürdő pia- ^ ^ tánjai alá. Egy időben a l $ császári helytartó évekre \ \ betiltatta a császár fürdőig ^ bálokat, mert a magyar Iá- ^ ^ nyok és asszonyok tüntető- § § en kikosarazták az osztrák ^ ^ tiszteket. 1851-ben a Hölgy- ^ ^ futár így írt az Anna-bál- ^ ^ ről: „Több hölgy szörnyű 8 $ pusztítást vitt végbe sze- $ $ meinek tüzével, gondolván, § 8 hogy másnap úgyis véget-§ § vet a világnak a napfogyat- ^ | közős." ^ A leghíresebb Anna-bá- § § lók a fürediek lettek. Egész ^ ^ Dunántúl, későpb az egész 8 ^ ország ünnepeivé váltak. § 8 Már persze értvén a módo- ^ 8 sabbakat. Külön szertarta- ^ ^ sai voltak. Például a hord-§ ^ szék. Rossz időben az érke- \ $ ző kisasszonyokat az ifjak § ^ hordszéken vitték a báli § ^ terembe, hogy „arany ci- ^ ^ pellöiket sár ne érje”. Ba-8 ^ latonfüreden — írja Eötvös ^ ^ — a legelső nagy politikai ^ ^ társaság 1828-ban jött ősz- 8 8 sze, az országgyűlés előtt. 8 8 A Regélőben olvashatjuk, $ 8 hogy 1842-ben Kossuth La-§ § jós is itt van. „A Pesti Hír- ^ ^ lap szerkesztője, az érdeke- ^ ^ sebb vendégek közül min- & ^ den szemet és szívet maga- ^ ^ ra vonz.’’ 1855-ben a króni- 8; § kás így jegyzé fel: JVÍár ^ ^ jóval Anna-bál előtt nem ^ § lehet szobát kapni. Megje- % ^ lent Vas Gereben, Bulyov- \ 8 szky Gyula és Vörösmartyt ^ \ várjuk.’” Érdekes: tíz év- ^ $ vei később Vörösmarty Iá- § ^ nya, Ilona itt, Füreden, An- § ^ na-bálon lett menyasszony. ^ 8 Mi volt a régi Anna-bá- 5 ^ lók tánca? S A csárdás! 8 x S ^ Az angol John Papéig ^ 1839-ben Londonban meg- ^ ^jelent könyvében — ven- 8 ^ dég volt Füreden, Anna-bá- $ 8 Ion —, így lelkesedik a ma- ^ | gyár táncért: „Nem láttam \ 8 még népet, amely annyira$ § szereti a táncot, mint a $ ^ magyar. Nem is kell, hogy ^ $ a hölgyeknek bemutatkoz ^ zanak, bármely táncos elvi- ^ ^ heti őket. Ha nincs tánc, ^ $ elválnak, s az lehetetlen, \ ^ hogy valamelyik nő a kar-§ ^ ját nyújtsa a- férfinak.’’ ^ ^ Júliusvég, Anna-bál ^ most már a csillagporos, § § szerelmes, mély augusztusi ^ | esték jönnek... ^ Odafent igen.. § A párt és a kormány elis­merése jeleként magas ál­lami kitüntetésekkel, illetve a kiváló újító cím s a vele járó bronz, ezüst és arany jelvény adományozásával ií honorálja a feltalálók és újí­tók fáradozását. Az újítási rendelet megjelenése szintén azt bizonyította: az ország­vezetés nagy fontosságot tu­lajdonít e mozgalomnak. Ugyanakkor megtörtént, hogy egyik üzemünkben azzal in­dokolták az újítási díjak csökkentését: takarékossági év van ... A szűklátókörű, s éppen ezért káros „takaré­kosság” másik példája: az igen látogatott, s a munká­hoz nagy segítséget adó mű­szaki könyvtár félállásban levő vezetőjének státusát megszüntették. Megtakarítot­tak havi nyolcszáz forintot- Es azzal, hogy azóta a ne­gyedére csökkent a látoga­tók száma, hogy a könyv­tár kezelését társadalmi mun­kában végző tisztviselő nem ért idegen nyelveket, s ezért nem hívja fel a figyelmet a szakfolyóiratokban megjelent érdekes közleményekre — hányszor ezer forintot vesz­tegettek el? Nincs olyan vezető, aki tagadná az üjítómozgalom létjogosultságát és fontossá­gát, de nem is kevesen van­nak olyanok, akik a gyakor­latban vajmi keveset tesz­nek érte. Hangoztatják, hogy az újítások egyik fontos célja a nehéz fizikai munka könnyítése, illetve megszün­tetése, mégis a bevált és sok helyen már alkalmazott ra­kodólapos szállítás helyett még ma is kézzel mozgatják, szállítják, le- és felrakják a különböző árucikkeket. Vi­lágméretekben hódítanak a műanyagok, mégis adott le­hetőségeinktől is messze el­maradunk azok felhaszná­lásában. Az említett két pél­da jól érzékelteti, hogy je­lentős rejtett — nemegy­szer elrejtett — erőforrások­kal rendelkezik még az újító­mozgalom, s hogy a munká­sok, műszakiak kezdeménye­ző készsége, alkotni vágyása, jobbat akarása: kiapadhatat­lan forrás. A Központi Bizottság de­­'cember 10-i határozata nyo­matékosan hangsúlyozza a helyi erőforrások, a rejtett tartalékok feltárásának és hasznosításának szükségessé­gét. E feladatkörbe szoro­san beletartozik az újító­mozgalom minden eszközzel — tehát erkölcsi és anyagi ösztönzőkkel — való erősí­tése, tömegbázisának növelé­se, s ugyanakkor az újítások elbírálásának gyorsabbá és alaposabbá tétele, illetve üzemszerű bevezetésük biz­tosítása. Mindez nem egy ember, az újítási előadó, vagy a főmérnök, hanem minden vezető feladata, s mert feladata ■— kötelessége is egyben. Mészáros Ottó KÉZRE KERÜLT Horváth Zoltán gépkocsijának tolvaja A rendőrség elfogta Hor­váth Zoltán kardvívó világ­bajnok Wartburg gépkocsijá­nak tolvaját. Mint ismeretes, a világhírű sportember autó­ját a Ferihegyi repülőtérről lopták el. A tettes Alexi Róbert 25 éves szerszámkészítő, Buda­pest, XVIII. kerületi lakos. Alexi a rendőrségi kihallga­táson bevallotta, hogy június 15-én este saját Wartburg gépkocsijával Veesésről jövet, megállt a Ferihegyi repülőtéren. Saját kocsiját otthagyta a parkirozóhelyen és az Idegen kocsival hazahajtott. A lo­pott kocsiból kiszerelte a mű­szerfalat, a pótkereket és egyéb elmozdítható alkatré­szeket. Ezután visszatért ko­csijáért a Ferihegyi repülő­térre. Később a lopott kocsit a Nagykőrösi út melletti lu­cernaföldre vontatta. Itt leszerelte a csaknem tel­jesen új négy gumikere­ket és a volánt is. A rendőrségnek a lakosság segítségével sikerült a bűn­­cselekmény elkövetőjét né­hány óra alatt kézrekeríteni. A házkutatás során a kocsi­ból eltulajdonított holmikat megtalálták.' A rendőrség a gépkocsitol­vajt letartóztatta és megindí­totta ellene az eljárást. a Ásványbányászati Vállalat Dunántúli Ásványbánya és Előkészületi Üzemed Zebegé­­nyi Bánya- és örlőüzeméből. (Ezt a hosszú címet talán a kőmalom nengerei sem őrölnék meg.) Amikor idekerült, az őrlő­üzem még csak épült, meg­kövült őskori tengerikagylót és csigaházakat bányászott a Verbit alján. A próbaüzeme­léskor áthelyezték a malom­ba, felfigyeltek jó munká­jára, s több társával együtt tanítani kezdték, kiképezték molnárnak. Gyors karriert futott be. — De megszenvedtem érte, nehéz volt megtanulni könyvből a gépkezelés, meg az őrlési technológia elméle­tét. A vizsgát is jól kifog­tam, majd két óra hosszat faggattak, nagyon szigorúan vették, megdolgoztam alapo­san azért a hármasért, amit kaptam. Rajta kívül még két fő­­molnára van a malomnak, meg több molnára, de vala­mennyi munka mellett, itt tanulta ki a szakmát rövid két és fél év alatt, egyik se dol­gozott soha. semmiféle ma­lomban azelőtt. — Mégis jól őrlik a lisztet. Kenyeret ugyan nem sütünk belőle mégis ebből a lisztből élünk — mondja jókedvűen Káló Alsó Béla üzemvezető. — Lisztet? — De mennyire! Nullás és dupla nullás, sőt tizenhat nul­lás lisztet. Lisztesmalom nem őröl ilyen finomat. — Aztán van-e korpája a maguk lisztjének? — Van bizony, ha mind­járt „rükkstandnak” is mondjuk. A zebegényi puha mészkő­ből készül, a futor, a szénsa­vas takarmánymész. Ezen­kívül dupla nullás, meg tíz nullás bécsi fehér. Őröl a malom bazaltlisztet, savál­ló padlóburkolathoz való alapanyagot. Aztán Jugo­szláviából, Romániából, Bul­gáriából importált barritot. Leginkább az olajiparnak, de tiszta fehér színű festék­alapanyag is készül belőle. A Szovjetunióból, meg Kubá­ból érkező mangándioxid is gyakran kerül a garatra. To­vábbá petényi agyag az öntó­­ipar részére a kaolinon, meg kovaföldön kívül is minden­féle más agyag. — Ezért szeretek itt dol­gozni, mert olyan változa­tos nálunk a munka — szó­lal meg megint Drenyóczki András. Három műszakban, hétfő reggeltől vasárnap reggelig állandóan zúg, zakatol a malom és lepi be finom, fe­hér p>orral a szomszédos domb öreg szálfáit. Lassanként va­lamennyi belepusztul ebbe, sok már az idén sem hajtott levelet. Eddig viszont sze­rencsére még egyetlen szili­kózis eset sem fordult elő az emberek között Rendszere­sen röntgenvizsgálat alá ve- 8 tik valamennyit. Száll a $ két malomépületben. a kő $ pora, nehéz a levegő, de úgy $ látszik jól működik a szellőz- $ tetőberendezés. — Százharminchatan va- $ gyünk, úgy lehet monda- $ ni, törzsgárda az egész, $ mert kezdettől fogva még $ húsz ember sem ment «1. $ Sürgősen kellene legalább 5 húsz új munkás, jelentkező $ azonban nincsen, ez az érem 5 másik oldala. Holott az $ egész környéken mi fize- $ tünk a legjobban — panasz- 5 kodik az üzemvezető. Január elseje óta tizenkét 8 brigád verseng a szocialista $ brigád • címért, eredményei- 8 két tegnap értékelték kiJ Eddig százezres megtakarítá- 8 sokat értek el. A címért, a $ verseny jelenlegi állása sze- $ rint legesélyesebben három 5 brigád küzd, a szállító Hu- $ szák, meg a Deák és a Dre- $ nyóezki-brigád. — Mennyi esztendő alatt $ termelik ki a Verbit megkö- $ vtilt kagylóit? — Abba bizony két-három- 5 száz év biztosiul beletelik. $ Drenyóczki -----------' *■ nagynevetve $ mondja erre: — Addig most már mól- ^ nár szeretnék maradni. Négy éve sincs, hogy ma- 8 lomba került, kettő is alig. $ mióta vizsgázott molnár és $ már ilyen öreg molnár sze- $ retne lenni! Szokoly Endre 8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom