Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-23 / 172. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1965. JÜLIUS 23, PÉNTEK Hogyan panaszkodjunk ? 35 sérelem, levélben ■ Fellebbezés és panasz Akik nem tudnak megnyugodni Az államigazgatási eljárás során az ügyiéi kérelme alap­ján határozat születik. A határozatot szakigazgatási szerv (pl. a városi tanács mezőgazdasági osztálya) ve­zetője hozza a leggyakrab­ban. Előfordulhat, hogy a határozat nem fed el meg a törvényes formáknak, vagy ha törvényes is, az ügyfél nem ért vele egyet. Ilyenkor joga van fellebbezéssel élni a határozatot hozó illetékes szerv felettes szervéhez — a nyitva hagyott nyolc na­pon belül. Másodfokon ismét határozat születik. Az új határozat sem min­dig egyezik a fél jogos ér­dekével. A törvényesség vé­delme jegyében az 1957. évi IV. törvény — amely az államigazgatási eljárásra vo­natkozik — lehetővé teszi, hogy az elsőfokú fellebbezés után az állampolgár pa­naszt nyújtson be az Il­letékes, első fokon eljárt, vagy másodfokon eljárt szervnek, illetőleg a Magyar Rádió­nak, a sajtónak stb. Ugyanez az eljárás akkor is, ha a fél kérelmére megin­dított eljárás során az il­letékes szerv nem intézke­dik a megadott három héten belül. Ilyen esetben — az ügyfél érdekének védelmé­ben — a törvény lehetősé­get ad-» panaszra. Az intézményesített panasz lehetőségével élnek városunk lakói. Ez ér január elsejétől harmincöt panasz érke­zett a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárságához. A befutott panaszlevelek zömmel a Magyar Rádiótól, a Népszabadságtól, a Pest megyei Tanácstól érkeztek. Tehát a panaszos levelét a fent említett szervekhez el­küldi, s azok elintézésre to­vábbítják az illetékes szer­vekhez, jelen esetben a vá­rosi tanács titkárságához. A titkárság nyilvántartás­ba veszi, majd továbbítja a panaszt — határidő kitűzé­sével — az első fokon ha­tározatot hozó szakigazga­tási szerv vezetőjéhez felül­vizsgálásra. A határidőn belül a szakigazgatási szerv veze­tője meghozza az új hatá­rozatot. Erről értesítik a pa­naszost és azt a szervet, amelyhez panaszát eredeti­leg elküldte. A városi tanács munkájá­val kapcsolatban — joggal vagy jog nélkül — a leg­többen a lakás-, mezőgazdasági és munkaügyek elintézé­sét kifogásolják. A beérkezett panaszok negy­ven százalékára elutasító ha­tározat születik. Ez egé­szen nyilvánvaló, hiszen két­szer ugyanaban az ügyben már határozat született; s ha egyszer elő is fordul tör­vénysértés, kétszer már nem, hiszen két szerv egymástól függetlenülugyanabban az ügyben a legritkább esetben tévedhet. Ezért a panaszkodott általá­ban nem a törvénysértést, ha­nem saját érdeksérelmüket látják, nem tudnak belenyu­godni, s ezért minden lehe­tőséget kihasználnak saját ál­láspontjuk védelmére. Előfordul azután, nem is rit­kán, olyan jelenség is, mikor a panaszos pa­naszleveleit szinte szé­riában gyártva, minden létező felsőbb szervnek elküldi, s várja az intézkedést. Ter­mészetesen minden szerv le­­küldi a városi tanács tit­kárságához a panaszleveleket, s aztán itt derül ki, hogy nyolc-tíz panaszlevél alap­ján csak egy eljárást kell lefolytatni, egy határozat születik, s erről értesítik a felet. Nem változtat a hatá­rozaton, sem az eljáráson, ha minden fórumot kihasz­nálva egyszerre több helyre küldik el panaszleveleiket. Ezzel csak az eljárási költsé­get szaporítják... (gönczöl) TSZ-EK A CÉLEGYENESBEN A HUNYADI ÉS RÁKÓCZI MÁR VÉGZETT Az idei kenyérgabona beta­karításának utolsó napjaiban vagyunk. Még egy nagy lendü­let és vége lesz az aratásnak. Közben a termelőszövetkeze­tekben végzik a behordást, tar­­lószántást, .tarlóvetést — de meg kell mondani, igen gyé­ren. Főleg a nyári mélyszán­tással van probléma. Pedig időben kell elvégezni. A Rákóczi és te Hunyadi tsz-ben befejezték az ariatást. A többi gazdaságban sincs kü­lönösebb probléma. Ha min­den jól megy, szerdáig ők is végeznek. A kézzel vágott őszi árpát már kicsépelték, folyamatosan áttérnek a kenyérgabona csép­­lésére is. AAIT LATUNK MA A MOZIBAN? Revüparádé. NDK színes, szélesvásznú film. Kisérőműsor; 8. Világhír­­adó. TAVI RÓZSA 197 lány — hétfőtől a paradicsomban Csak Pest megyeiek vehet­nek részt a körösi táborozáson. — Az építőtáborok bizottsá­ga egyetlen kivételt engedélye­zett. Az egri Gárdonyi Géza gimnázium brigádjai kiválóan szerepeltek tavpiy a tábori munkaversenyben — mondotta Szalay Katalin táborparancs­nok. — Ennek megbecsülése­­kénoen a bizottság megengedte azt, hogy két brigád az idén is eljöhessen Nagykőrösre. — Egész táboréletünkre rá­nyomta bélyegét a kedvezőtlen időjárás. Ma már kevesebbet es”r az eső, de a néhány hét előtti mérhetetlen csapadék teljesen felforgatta a tábor be­tervezett programját. Jelenleg a második csoport van a tá­borban; A százkilencvenhét kis­lány, a több éves gyakor­lattal ellentétben szőlő­munkát végez. Az első csoport egész idejét kitöltötte a borsónyüvés. — A kedvezőtlen időjárás következtében legalább két BOLDOG NYERTESEK A nyeremény takarékbetét­könyvek második negyedévi sorsolásán városunkból kö­zel száz betétkönyvet sorsol­tak ki. Ezek között voltak jelentősebb nyeremények, most mégis három egysze­rű esetet ismertetünk. A 182 572, a 739 439 és a 182 713 számú betétkönyvek tulajdonosai bútorra, építke­zésre, lakásvásárlásra gyűj­tötték a forintokat éveken keresztül. Céljaikat már el is érték és csupán tíz-tíz fo­rinttal hagyták érvényben betétkönyveiket. A szerencsések közé tar­toznak ők is. Átlag betétjeik alapján kétezerötszáz, ki­­lencszázhatvan, illetve hét­­százhatvan forintot nyertek a legutóbbi sorsoláson. héttel eltolódott minden mun­ka a mezőgazdaságban, helye­sebben a kertészetben. A múlt esztendőben a második csoport ebben az időben már javában szedte a paradicsomot. — Az idő (azonban erősen ja­vul. A jelek szerint hétfőtől a lányok beállhatnak a paradi­csomba. Az exportárut szedik. A táborok augusztus 20-án zárnak. Eltökélt szándé­kunk, hogy a ránk váró munkát addigra maradék­talanul elvégezzük. Reméljük, hogy az idő még tovább javul és ami szintén igen fontos, a tábor lakói a hagyományos igyekezettel, be­csülettel és szorgalommal já­rulnak a feladatok teljesítésé­hez. Bakteriológus és operatőr Tv-híradás — helyben A konzervgyár parkjának kis medencéjében nyílik a ta­virózsa (Godány felv.) A konzervgyárba külföldi vendégek érkeznek, A tv­­híradóban aznap este már az egész ország látja a látoga­tást. Aratnak a Hunyadi Ter­melőszövetkezetben. Hol lát­juk viszont? A tv-ben. Ilyen felkapott hely Nagy­kőrös, hogy mindig itt jár­nak a tévések? Ki értesíti őket? A felelet egyszerű: Karsay István, a tv helyi munkatár­sa. Igen, nincs itt semmi té­vedés. Harminc éve fényképez. Ti­zenkét éve a keskenyfilme­zésbe is beleszeretett. A kon­zervgyárban 1951 óta dol­gozik. Nem filmes. Kon­­zervbakteriológus. Tavaly Pilisváron elvé­gezte az oparatőri tovább­képző tanfolyamod Így lett a tv munkatársa is. A ceglédi, dabasi és a monori járás tartozik a „lencse körébe”. Mivel körö­si, ezért itt fordul meg a leg­sűrűbben. A konzervgyárról egy év alatt négyszer készített ri­­portfilmet. Júniusban nagy megtiszteltetés érte. Gyöm-Karsay István munka közben rőn a Pest megyei amatőr filmfesztiválon, mint a zsű­ri tagja vett részt. Munkája mellett a kon­zervgyárban, Lajtár Ferenc kollégájával együtt szakmai, műszaki filmeket készít, ok­tatás, informálás céljából. Nagyon elégedett a felszere­léssel, a gépekkel. Ez pedig nagyon fontos. Mert csak jó felszereléssel lehet jó munkát végezni. Varga Róza Gépkocsi halad Budapest felől Nagykőrös irá­nyába. Valahol Albertirsa táján egy kétségbeesett hang figyelmez­teti a gépkocsive­zetőt. — Vigyázz! Vi­gyázz! A dülőút­­ról lovaskocsi vág elénk. Reflex. A veze­tő önkéntelen mozdulattal rá­lép a fékre. Csi­korgás. Az autó pontosam, fél mé­terrel áll meg a kocsirúd előtt, amely menthe­tetlenül felnyár­salta volna a ka­rosszériát. Ceglédhez cé­lén ugyanaz « hang riaszt. — Vigyázz! Két kerékpáros halad előtted a szürkületben! ŐRANGYALKA A vezető ismét önkéntelenül szót fogad. Ropognak a fékek, recseg­nek a rugók. A kocsi szerencsé­sen megáll. Sem­mi bajuk a ke­rékpár osokna k. A hang Nyárs­apáinál szénás­szekérre hívja fel a figyelmet. A süvítő kocsi ide­jében stoppol — néhány lépésre a fenyegetően me­­redező vendégol­dal mögött. A kocsi beka­nyarodik Kőrös­re. A vezető a Szabadság téren stoppol. Kiszáll a kocsiból. Körül­néz. Csontjait ro­pogtatja jóleső nyújtózkodás­ban. Balra nézve, észreveszi, hogy a vállán csücsül egy kis angyal. — Hát te mit keresel itt? — Az őrangya­lod vagyok! Én vigyáztam arra, hogy bele ne ro­hanj a fogatba, el ne üsd a kerék­párosokat és fel ne borítsd a szé­násszekeret. Ne­kem köszönheted — mondja szem­telenül. A gépkocsive­zető meglendíti a jobbkarját és oda­sóz az angyalká­nak. — Az anyád szép csillagát, te betyár! Hol csa­varogtál, amikor megkértem a fe­leségem kezét? SPORT A» urvinhárosultakvrt ^ Először a vállalat S raktárnoka kopog- S tatott az igazgató­­^ nil. Keményen ki­­^ kelt a főkönyvelő el­­^ len. Elmondotta, ^ hogy a mindennapi | életében kotorász. 5 Lehetetlen kérdése- S két tesz fel. Példá­­ul, azt, hogy meny­­§ nyit költ havonta? § Miből vette meg a Wartburgot? Hogy S tud az ezernyolcszáz § forintos fizetésből § havonta ezer forintot | küldeni a lányának ^ Debrecenbe? § — Személyeske­k dik, igazgató kar- S társ! Nem vagyok § neki szimpatikus. Al­­§ landóan üldöz. ^ — És a húszezer ^ forintos raktári hi­­^ ányod? — emelte fel S fenyegetően hangját S az igazgató. A kér­­\ désre azonban nem § kapott határozott vá­­§ laszt. A ráktárnok ^ keményen kitartott k amellett, hogy a fő-Személyeskedés könyvelő személyes­kedik. — Fiam, ne ug­rálj! Akinek vaj van a fején, az hallgas­son! Kaptam én is jelzéseket arról, hogy fuvarszámra vitetted a sódert, meszet, téglát a telepről. Le­het, hogy nincs száz százalékig igaza q könyvelőnek. De ez, amit te elmondtál, nem személyeskedés. Ez neki kötelessé­ge és mint új em­ber, helyesen is te­szi. Csak neked szo­katlan ez. És néhány nappal ezelőtt a főkönyve­lő kopogtatott be az igazgató kartárs iro­dájába. — Igazgató kar­társ, itt valami nem stimmel. — No, mi bajod van? — Múlt nyáron százötvenezer forint költséggel felépült Balatonnádasdon a vállalati üdülő. Meg­állapítottam, hogy nem takarékoskod­tatok az építőanyag­gal. ötven évig erre az épületre egy va­sat sem kell költeni. — Ha alcarod meg is nézheted. — Láttam róla egy jól sikerült fényké­pet. De tudod, hogy meglepett valami. Miért nem áll az épület homlokzatán az, hogy a Zabhegye­ző Vállalat üdülője. — Azt úgy is tud­ja mindenki. '— Ez valószínű! De én puszta kíváncsi­ságból beszereztem a telekkönyvi kivo­natot. Meglepetten olvastam, hogy a nyolcszáz négyszög­öles telek tutajdo- & nosa a te Piroska íá-| nyod meg a kisfiad, § Péter. Még valaki ^ azt hihetné, hogy ^ nemcsak a telek az^ övéké, hanem az ^ épület is. Mi erről s a véleményed igaz- S gató kartárs? — Barátocskám! | Eddig legalább tíz ^ tisztviselőnk panasz- J kodott arról, hogy a & legválogatottabb mó- í dón beleavatkozol a \ magánéletükbe. Ed-1 dig nem adtam ne-§ kik igazat. Most § azonban kénytelen vagyok belátni, hogys te olyan dolgokba $ avatkozol bele, amik-§ hez semmi közöd! \ Most látom, hogy ^ igazuk van. Kere- § ken visszautasítom ezt a személyeske- ^ dést és lesz rá gon- \ dóm, hogy ez a vál- \ lalatunknál megszán- § jön. Megnyugtatlak, § hogy nem fogsz ná-§ lünk megöregedni. \ Vasárnap este a kosárlabda­mérkőzés után jugoszláv barátaink élénk eszmecse­rét folytattak a Kinizsi-ve­zetőkkel és sportolókkal. Ki­­sebb-nagyobb csoportokba tömörülve tárgyaltak meg fő­leg sportvonatkozású esemé­nyeket, problémákat. Körü­löttük az udvaron szorgos kezek „bontottak” tribünt, raktak csomókba székeket. A konyhán asszonyok készí­tették az ízes vacsprát. Ren­dezkedtek, tevékenykedtek itt is, ott is. Látva e nagy szor­goskodást, kérdést intéztem az ugyancsak elfoglalt Ti­hanyi Lajos sporttárshoz, aki a szokatlan agilitást a következőkben foglalta ösz­­sze: — Minden, ami most itt tör­ténik, az árvízkárosultak meg­segítésének ügyét szolgálja. A tanács konyhaszemélyze­te Perlaki Jánosné, Bujdosó Róbertné, Olajkár Józsefné szabad vasárnapját áldozta fel, hogy segítsen. A Község­gazdálkodási Vállalat veze­tősége a strandon látta ven­dégül azokat, akik a szomszé­dos országból jöttek segíte­ni. A Dózsa Termelőszövetke­zet száz széket küldött a mér­kőzés megrendezéséhez. Ki­vette részét a rendezés mun­kájából Reszeli-Soós Ambrus vb-titkár. Dér Ambrus, Danes György, Fehér László, Ragó Miklós, Marjai Imre, Susán Sándorné és Gorócz Amb­rus tanár is, aki hangerősítőt szerelt fel. Sorolhatnám to­vább az árvízkárosultak iránti együttérzés számos jelét. S mindez miért? Azért, hogy több jusson oda, ahol sok és nagy a baj. A felsoroltak és fel nem soroltak mélyen át­érzik a segítés szükségességét. Nagykőrösi kosárlabda­­mérkőzésen még soha nem volt ötszázhuszonegy fizető vendég. Eljöttek olyanok is, akik soha sem jártak eddig, s mindezt csak azért tették, hogy minél több jusson oda, ahol ma nagy szükség van rá. Életre nevelés — öregem, ha azt akar­juk, hogy a gyerekeink jól megállják a helyüket, ak­kor feltétlenül az életre kell nevelni őket. — Lehet, hogy igazad van! — öcsi tízéves. Gyerek­korát messze meghaladó leleménnyel fogja fel a dolgokat. Minden helyzet­ben ragyogóan feltalálja magát. Nem kell soha bíz­­tatgatni, nógatni. Vérében, idegeiben van az, hogy az életben az érvényesül, aki előtt nem akad el a víz. — Gyönyörűen meg tu­dod fogalmazni kisfiad kvalitásait. — Az én nevelésem! Ezt már pici kora óta gyakor­lom vele. Minden áldott nap foglalkozom vele ilyen szempontból és mondha­tom, hogy az eredmény nem is marad el. — Helyes! De mondd, hol tudod kipróbálni kis­fiad leleményét es talpra­esettségét? — Nem is fogod elhinni. Minden nap tud szerezni két csomag vajat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom