Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-22 / 171. szám
Szocialista brigádok sül árvízkárosultakért A Ruhaipari Vállalat két szocialista brigádja — a Zrínyi Ilona és a Hajnal — ezúttal különösen szép példáját adta az önzetlenségnek. A munkaverseny kiértékelése után a Zrínyi Ilona brigád lett az első. Ezer forintot kaptak jutalmul. A közösen szerzett jutalomnak közösen akartak örülni. Elhatározták, hogy kirándulást szerveznek színházlátogatással egybekötve. Aztán amikor egymásután érkeztek a hírek a bajbajutottakról, meggondolták magukat. Lemondtak a szórakozásról, s az ezer forintot havi fizetésük két százalékával együtt az árvízkárosultaknak ajánlották fel. A Hajnal brigád is kitett magáért. Tagjai fizetésük öt százalékával járulnak hozzá ehhez a nemes célhoz. A két brigád példáját követték a vállalat összes dolgozói is, amikor elhatározták, hogy egy napi keresetüket ők is felajánlják. » A ÉPÍTIK a beke teret IX. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1365. JÚLIUS 22, CSÜTÖRTÖK Beváltak a rázógépek Gyümölcstermesztési tapasztalatcserét tartottak a Duna-Tisza közi Kísérleti Intézetben Atlétáink Dunaújvárosban Az elmúlt vasárnap volt Dunaújvárosban a Pest megye—Fejér megye atlétikai i válogatott verseny. Annak el| lenére, hogy a Pest megyeiek i nagy pontarányban győztek, i a rossz időjárás miatt gyenge \ eredmények születtek. A me- i gyei válogatottak ceglédi ver| senyzői egy-két kivétellel, j nem azt adták, amit joggal i elvártunk tőlük, i Eredmények: 110 gát: 2. i Császár Imre 18.6. 150 m sík: : Papp József 4.16.2. Hármasugrás: 3. Dóka Gábor 12,01. • Súly: Magyar László 12,78. Juhász András versenyen kí; vül 11,66. Nők: 400 m sík: Pusztai Ilona harmadik 67 Imp. 80 m gát: 2. Bálint Anikó 13.7. Távolugrás: 1. Dósa Éva 476 cm, 4. Bálint Anikó 452 cm. A visszavágón reméljük, hogy atlétáink jobban szerepelnek. —sz— SPORTHÍR Érdekes eredményeket hozó birkózómérkőzéit rendeztek vasárnap Abonyban. Abony, Nagykőrös és Cegléd NB II. első helyezést eléft férficsapatai mérték össze erejüket. Eredmények: Várakozáson felül biztosan győzött Abony férficsapata. Második Nagykőrös, harmadik Cegléd csapata lett. A közelmúltban Törtei község tanácsától vastag borítékot hozott a posta. Horzicki Imre, a végrehajtó bizottság elnöke írté a levelet, amelyben arra kér bennünket, hogy a levele mellékleteként csatolt hosszú elbeszélő költeményt lapunkban ismertessük. Budapesten a Széchenyi könyvtárban 186 772 szám ilatt egy 1863-ban Egerben, íz érseki líceum könyvnyomdájában készült könyvet őriznek. Egyetlen ismert példány ‘aláiható belőle. A címe: Törtei, s az alcím utal a tartalmára is: „néprege tíz énekben”. Szerzője Egri Antal. A belső oldalon ajánló sorokat is olvashatunk: „Emlékül Törtei helyiség közbirtokosainak ajánlva a szerző Utal”. I Első kérdésünk is az, hogy ki lehetett az a bizonyos Egri Antal, aki a tízénekes népregét írta? Szinnyei József „Magyar Írók” című nagy müve II. kötetében megemlékezik a szerzőről. Ezt írja róla: „Egri (Chiovini) Antal ügyvéd, törvényszéki ülnök, később megyei ügyész, végre községi jegyző Besenyszög- Szentiván községben, Szolnok megyében, ahol 1889-ben, 69 éves korában halt meg”. Egri Antal verseit annak idején szívesen közölték a társadalmi hetilapok, a Hölgyfutár, a Nefelejts és egyéb lapok is. Nyomtatásban két népregéje, a. „Törtei” és a „Sinka halma” (három énekes rege) jelent meg, mindkettő Egerben. Bizonyára ismeretes olvasóink előtt az a történelmi tény, hogy László király édesanyja kun származású aszszony volt. A kunok nem sokkal előbb jöttek az országba, s itt a letelepült magyarság körében nomád életmódjukkal, erőszakoskodásaikkal sok bajt és zavart okoztak. László idejében az oligarchákká hatalmasodó főutak is rengeteg bajt, háborúságot, véres csetepatét, fegyveres hadjáratot zúdítottak a szerencsétlen ország lakosságára. A kunok között is voltak olyan főurak, akik a hatalomra törtek, sőt, volt köztük olyan is, aki egy nagy kunbirodalom alapításáról álmodott és király szeretett volna lenni. Az előttünk levő elbeszélő költemény egy romantikus Néprege Törteiről mese keretében mondja el László király meggyilkolásának történetét. László a nápolyi király leányát vette feleségül, de jobban szerette a fajtájabeli kun menyecskéket, akikkel táborozásai alkalmával sátrakban és vendégházakban szívesen szórakozott. A királyné féltékenykcdett, s kalandokra járó férje után több alkalommal leselkedett is. Emiatt László 1286 végén a Margitszigeten levő kolostorba küldte feleségét. Már a pápa is közbe akart lépni a szerencsétlen sorsú királyné érdekében, de közben elhalálozott. A föurak összeesküvést szőttek a király ellen, s tervüket a kun szállásokon akarták végrehajtani. Törtei, a kun főár, mennyegzőjét tartotta. A király is megérkezett. A szép menyaszszonyba a király is szerelmes volt. A végzet azonban itt még csak a sötét árnyékát vetette előre. A nagy lagziból Körösszegre megy a király, oda gyülekeznek a kunok főemberei is Itt egy szépséges szép kur asszony szeretgeti, de ez vol a király utolsó éjszakája. A kunok megrohanták LászU testőreit, s valamennyit fel koncolták: „Suhog a bárd ... Küzd c király, — A bárd alatt lerogy végre, — Átkot kiálh a haldokló — Árboc —, Törtei — s Kemecsére.” Történt pedig mindez 1290 július 10-én. Az akkori nádor a gyilkosokat elfogatta Árbocot kétfelé vágatta, Törteit pedig ízekre apríttatta sőt, rokonaikat, még a csecsemőgyerekeket is kardrt hányatta. Árboc nevét c nagykőrösi határban leví Árboc szállások őrzik. Törtei pedig, amely ősi kun település, állítólag a királygyilkosságban szereplő föúrtó kapta nevét. Helytörténet kutatók megállapítása sze rint már 700 évvel ezelőtt okmányokban is előfordul i hely neve. Száz évvel ezelőt így emlékezik meg erről Eg ri Antal: „Annak, hogy a vár el pusztult — Közel hatszáz évi tölt el, — A hely neve, t kun vitéz, — Nevéről íőr Puszta-Törtei. — A szép Ál föld rónaságán — Mint síi tenger közepében, — Egy ki sziget, — áll e helység, — Abony, Cegléd közelében...” Az erős líraisággal, ügye: verselő készséggel, fordula tos meseszövéssel megír költemény megérdemelné hogy a Kossuth Múzeum ki adványai sorában, bevezeti tanulmánnyal ellátva, isme megjelenjen. Ha e költemén\ nem is éri el a nagy költői színvonalát, érdemes — helytörténeti jelentőségénél fogva is — hogy a teljes feledéstől megmentsük. Szomorú István Vázlat \ Ikerkocsi. Gyönyörű, áramvonalas. Valóságos luxuskivitel. Minden porcikáíát színes műanyag borítja, a fémrészek nikkelezésén megcsúszik a napsugár. Két félmeztelen apróság sütkérezik. Fejük búbjára kakastaréjt fésült az anyai lelemény. A mama büszkén tolja a két csemetét. A szó valóságos értelmében dagadó kebellel. Az úttesten robogó luxuskocsikhoz hasonlóan, zajtalanul úszik a gyermekkocsi a hófehér gumikerekeken. Egy pillanatra stop. Ma mi kiaz emberi csomagolja az egy szem „Arany” desszertet és kétfelé töri. Egyik felét az egyik, a másikat a másik apróság szájába nyomja. Dagadó orcával majszolják a csemegét. Ha fényképezőgép csattanna a közelben, a művész biztosan ilyen címet adna a képnek: Békés egymás mellett élés. A csokoládé barnája kirajzolódik a kicsik szája szélére. Az egyik pici ujjúval megpiszkálja a másik ajkát. Az felszisszen és indulatosan a támadó testvérke felé csap. Nemzetközi viszonylatban ezt úgy neveznék: határincidens. / // Az első csapást követik az újabbak. Csattannak a piros tenyérkék. Dúl a harc- A járókelőket meglepi a visítás. Háború! — írná á tudósító. A kismama türelme végtelen. Megállítja a nikkelezett műanyag csodát. Először is odapaskol a két csemetének. Aztán frissen vasalt zsebkendővel letörli a pici szájakat. Mire elindulnak, a két pici egymásra mosolyog. Béke! — adom a címet a következő képnek. Az egész történet fölé pedig ezt írnám: Az ember történelme egy gyermekkocsiban. —ssi— Divatbemutató Törteién Július 22-én a Cegléd és Vidéke körzeti Földművesszövetkezet divatbemutatót rendez a törteli művelődési házban. Fellépnek: Solti Károly és Jákó Vera, magyamóta énekesek, Dalmady Pelczer László humorista, továbbá Rácz Béla népizenekarával és Mari László népszerű tánczenekara. A legújabb divlatmodelleket fővárosi manökenek mutatják be. Műsor után a Tulipán vendéglőben disznótoros vacsora. Kispályás labdarúgó-bajnokság állása a VI. forduló után Városunkban igen rövid idő alatt népszerűvé vált a kispályás labdarúgás. Ennek bizonyítéka, hogy tíz csapát küzd — kettő csemői — a bajnoki pontokért. Az élmezőny igen tömör és még most a hatodik forduló után a hetedik helyezett is bajnok lehet. A hatodik forduló után a tabella állása: 1. Vasas L. 4 3 1 — 6: 2 7 2. Vízkutató 5 3 1 1 10: 3 7 3. Csemői Ág. 6 3 1 2 8: 5 7 4. Béke utca 5 3 1 1 10: 7 7 5. Belmajor TC 6 2 1 3 6: 7 5 6. Csemői KISZ 6 1 3 2 3:11 5 7. Vasas II. 3 1 1 1 5: 4 3 8. Alszegi út 4 1 1 2 3: 4 3 9. Húsos 4 — 2 2 4: 5 2 10. Jászberényi út 5 1 __ 4 6:11 2 —sz— A Ceglédi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya és a Magyar Agrártudományi Egyesület ceglédi csoportja kedden egész napos tapasztalatcserét rendezett a gyümölcstermesztés, különösen pedig a meggy és kajszibarack termesztésének, illetve gépi és kézi szedésének módszereiről. A járási és városi tsz-ek vezetőiből, szakemberekből s a tsz-ekben szerződött kertészeti tanulókból álló mintegy hatvan főnyi csoport elsőnek a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézetben tett látogatást, ahol tájékoztatták őket az intézetben folyó gyümölcsnemesitési kísérletekről. Ezután bemutatták a meggy és kajszibarack kézi és gépi szedését. Különösen nagy figyelmet keltett a cigánymeggy gépi szedésének bemutatója, melyet az Országos Gépkisérleti Intézet szakemberei rendeztek. A kísérlet eredményeiről Nyújtó Ferenc, az intézet tudományos osztályvezetője tájékoztatta a látogatókat. Elmondotta, hogy a gépi szedés s maguk a rázógépek is ugyan még további fejlesztésre szorulnak, mégis — amint a kísérletek bizonyítják — a gépi szedés máris jó eredménnyel alkalmazható elsősorban a konzervipari feldolgozásra szánt meggynél. A tapasztalatcsere résztvevői a délután folyamán a nyársapáti Aranyhomok Tszben tettek látogatást. Ebben a termelőszövetkezetben az utóbbi években 285 holdon végeztek nagyüzemi gyümölcstelepítést, melynek nagy része csonthéjas, közte ötven holdat tesz ki az őszibarackos. Az Aranyhomok Tsz gyümölcsösének megtekintése során megállapították, hogy ez a telepítés általában igen jól sikerült. A jó tapasztalatok mellett azonban a telepítés során elkövetett hibákból is sok tanulságot lehet levonni. Mindenekelőtt vigyázni kell arra, hogy a telepítés jól elegyengetett területen történjék, mert a gépi művelést akadályozza, ha partos, emelkedő oldalakra ültetik a gyümölcsfákat. De még ennél is veszélyesebb a fákra, ha lapos, talajvizes területeken történik a telepítés. Itt, az Aranyhomokban is sok gyümölcsfa kipusztult az idén, mert nem bírják a talajvizet. — Ez a tapasztalatcsere — mondotta Kánya Ferenc, a járása tanács mezőgazdasági osztályának vezetője — igen hasznos tapasztalatokat nyújtott a harmadik ötéves tervben járásunk területén előirányzott gyümölcstelepítések végrehajtásához, elsősorban pedig megmutatta, hogy több figyelmet kell fordítanunk a csonthéjas gyümölcsfajták nagyobb arányú telepítésére. (fzl.) KIS HÍREK A SZOCIALISTA BRIGÁDOK ÉLETÉRŐL A Talajjavító Vállalatnál nemcsak a fizikai munkások, hanem a műszaki és adminisztratív dolgozók is versenyben állnak egymással. * A Húsipari Vállalat három szocialista címért küzdő brigádja vállalta, hogy éves szinten ötszázhúszezer forintot takarít meg önköltségcsökkentéssel. A gépjavító állomás szocialista brigád tagjai mintegy 800 társadalmi munkaórát fordítottak az üzem területének parkosítására, csinosítására. ☆ Az Egyesült Villamosipari Gépgyár szocialista brigádjainak munkáját szeptemberben értékelik ki. A vezetőség pontozás alapján dönti el az elsőbbséget. A KISKERTEK VÉDELMEDENs Lesz-e kertszövetkezet Cegléden? A ceglédi ember nagyon szereli a kerleszkedést, ezért régről híresek a ceglédi kiskertek. Sok ilyen kis kert van a városban, köztük sok szép és jól ápolt, de nagyon sok olyan is, amely az idők során leromlott, mert gazdája elfoglaltsága, vagy öregsége miatt megfelelően gondozni már nem tudja. Egyes kertekben a iák már kiöregedtek, gyenge termést adnak, másrészt nem kellően gondozottak — különböző növényi kártevők búvóhelyei, o fertőzések gócai. A Hazafias Népfront mar korábban felismerte, hogy a háztáji kiskertek védelmét társadalmi üggyé keli tenni, nemcsak a lakosság jobb ellátása, hanem egész mezőgazdaságunk fejlesztése szempontjából is. A kiskertek védelmével jelenleg szervezetten a helyi földművesszövetkezetek foglalkoznak. Az Országos Földmű vesszővel kezeti Tanács május 22-i ülésén Bartolák Mihály, a SZOVOSZ elnökhelyettese, erről a nagyon jelentős feladatról a következőket mondotta: — Kezdeményeztük az első lépéseket ahhoz, hogy a háztáji gyümölcsfaállomány ne csak növényvédelemben részesüljön, hanem tervszerű felújításra is kerüljön. A Pest megyei Hírlap 1965. július 15-i számában a háztáji kertmozgalom fejlesztésének egy újabb nagyszerű kezdeményezéséről tudósít, amely a munkás kertszövetkezetek formájában testesül meg. A kertszövetkezetek alapítására alkalmas területeken 200—400 négyszögöles parcellákat alakítanak ki. A szövetkezeti tagok bérlik, vagy megvásárolják ezeket a parcellákat, míg a helyi földművesszövetkezetek a járási és megyei földművesszövetkezeti központ facsemete, dugvány, szőlőoltvány, műtrágya és növényvédőszer beszerzésével, szaktanácsadással, anyagilag pedig hitellel segíti a megalakuló kertszövetkezeteket. Ezek alapján joggal vetődik fel a kérdés, hogyan állunk a kiskertek védelmével városunk viszonylatában? Revuczky Gyula, a városi tanács kereskedeimi csoportvezetője szerint a kiskertek termelése jelentős szerepet tölt be a lakosság zöldséggyümölcsellátásában. 1964-ben 2137 ceglédi és mintegy 1000 környékbeli kistermelő öszszesen 5689 mázsa gyümölcsöt és 6029 mázsa zöldséget hozott fel a ceglédi piacra. Ez a néhány adat is bizonyítja, hogy a kiskertek termelése nem lebecsülendő jelentőségű. A Ceglédi Földművesszövetkezetnél Kollár József tájékoztatott a kiskertek rekonstrukciójával kapcsolatos kérdésekről. — Szövetkezetünk évek óta foglalkozik a kiskertek szaporítóanyag-ellátásával és jelenleg is nálunk akármilyen facsemete igényelhető. Ennek ellenére az általunk ilyen célra szétosztott facsemeték száma nem volt jelentős, mert a lakosság főként a faiskolából szerezte be a facsemetéket. Tavasszal 546 őszibarack- (Elberta, Champion, IH Hale) csemetét, 152 körte- és egyéb csemetét osztottunk szét, csaknem 5200 forint értékben. Problémát okozott azonban, hogy a faiskolától gyenge alanyokat kaptunk, melyből többet viszsza kellett küldeni. íFolytatjuk)
