Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-22 / 171. szám
MSI HEGYEI sMkhm 1965. JŰLIUS 32, CSÜTÖRTÖK Itt a megoldást kereső példa A Népfront és a Csepel Művek közös szerződést kötöttek a ráckevei járásból bejáró dolgozók művelődésére Negyvenkét művész nyolcvan szobra a készülő szentendrei parkmúzeumban Másolatok a pavilonban — Szabadtéri színpad — Ünnepélyes nyitás: augusztus 20-án tett terrakottamásolatait vásárolhatják meg a látogatók. Mivel télen-nyáron szabad ég alatt lesznek a szobrok, felmerült a jogos aggodalom, Hogy az eső, a hó, a fagy súlyos károkat okozhat bennük. — Az Iparművészeti Vállalat vállalkozott arra, hogy a legutóbb fölfedezett eljárással tartósítja a gipszszobrokat — mondja Kucs Béla —, mégpedig tizenöt-húszéves garanciával. A parkmúzeum csak augusztus húszadikán nyílik meg, az alkotmány ünnepén, de már most is sok a látogatója, megnézi csaknem minden külföldi, aki megfordul Szentendrén. Valamennyien a legnagyobb elragadtatással nyilatkoznak róla. Magyar László mimiímvÁM úL - iim m oow Walt Disney és a magyar komondor - Diósgyőri Herceg Kajla Az abszolút győztes - A hűség szép példái sérlet nagy sikerét, megvalósításához a szükséges anyagi feltételeket is vállalta. Az Ady Endre úti kertet a szomszédos kerttel bővítette ki, így olyan nagy területet biztosított a parkmúzeum számára, amely már alkalmas volt más művészek alkotásainak megfelelő elhelyezésére is. Kora tavasszal kezdődtek meg az előkészítő tárgyalások, amelyekre Sziráki Ferenc, a városi tanács elnöke meghívta a legnevesebb magyar szobrászművészeket is. A szobrászok nagy örömmel fogadták az elgondolást és bejelentették; a parkmúzeum számára készségesen átengedik alkotásaikat. Elhatározták; alkotásaik olyan eredeti gipszpéldányát helyezik itt el. amelyek márványba faragott vagy bronzba öntött példányai már állnak valahol az országban. Negyvenkét heves szobrász alkotásai közül válogatta ki egy müértő bizottság azt a közel nyolcvan szoborművet, amely a szentendrei parkmúzeumba kerül. A teraszosan kiképzett kertben már fel is állították a szobrokat, közben egész munkássereg dolgozik az újszerű szobormúzeum színhelyének kialakításán. Készülnek a kőszegélyes utak, a lépcsők, a teraszok, hogy a műalkotások környezete minél méltóbb és hangulatosabb legyen. A kerítés mellett magas talapzatokon portrékat helyeztek el, a magyar irodalmi, művészeti és tudományos élet kiválóságainak mellszobrait. Köztük van Petőfi, Ady, Vörösmarty, Madách, Apáczai Csere, a két Bolyai, Benedek Elek, Kossuth Lajos, József Attila szobra is. A parkmúzeum területén kis színpadot építenek, mintegy háromszáz személyes nézőtérrel, ahol hangversenyeket és műsoros irodalmi délutánokat rendezhetnek. Épül egy stílszerű pavilon is, amelyben a múzeumban elhelyezett szobrok kicsinyí-SHUARD ES PILOU SZEGEDEN Amy Shuard és Jeanette Pilou, a szegedi szabadtéri játékok két neves külföldi énekesnője megérkezett Szegedre. A művésznők kedden éjszaka már részt vettek a Turandot előadásának helyszíni próbáján, ft Dóm téren. Shuard, angol művésznő Londonból, Jeanette Pilou, a görög származású szopránénekesnő Milánóból érkezett hazánkba. Új étterem épül Hévízen Hévizén, az autóbuszpályaudvar szomszédságában ötmillió forint költséggel hozzáláttak a SZOT 300 személyes központi éttermének építéséhez. A modern, új étterem, amely a jövő évben készül el, pótolja majd a szűkké vált, lebontásra ítélt jelenlegi központi éttermet. KÖNYVESPOLC Galabárdi Zoltán: JÉGVIRÁG MIÉRT BOMLIK SZÉT egy valóban sízépre-jóra termett, alapjában derék kis aszszony együttélése ifjú férjével? — erre ad választ Galabárdi Zoltán új regénye: a Jégvirág. Alig ismerkedünk meg Ilonkával, jövendőbelijével, Biczó Erikkel, Ősz bácsival, akitől a lakást kapják, aztán a fiatal házastársak szüleivel, a fiú húgával és fenegyerek földijével — Vince Pistával: életük alakulása csakhamar személyes ügyünkké válik. „Elkap a történet sodra”, a jó regény sajátos „áramköre” és le se tudjuk tenni e tizenötíves kötetet, míg el nem jutunk az utolsó oldalig. A Papsajt, a Cigányút, a Kígyókő, az Átkozottak és a Móres írója ezúttal is szerencsés témát választott. Két fiatal ember egybekerülésének és — elidegenedésének története amíg világ a világ izgalmas história marad, csak vérbeli író vegye a tollára. Pilisszentiváiiról nem megszokott dolog Hollywoodba repülni. Különösen nem Walt Disney meghívására. Márpedig a múlt héten „valaki” ezt az utat tette meg. Ferihegyről gondasan ketrecbe csomagolva utazott Szentiváni Mérges, a gyönyörű, fajtatiszta egyéves magyar komondor. Walt Disney állandó figyelője az állatoknak. így figyelt fel az égjük nyugati kutyakiállításon első díjat nyert komondorra, amely Amerikában teljesen ismeretlen fajta. Érdeklődését annyira felkeltette az „egzotikus” állat, hogy a MAVAD-on keresztül Evers Vílmosné tenyészetéből Mérgest jó áron megvette múzsának. A huszonkét hosszúbnndás itt csahol a kerítés mögött. Szívesen kikanyarítanának egy darabkát tarka szoknyámból. Még magasabbra csap a kórus, amikor Evers Vilmosné kiemel a vacokról két selyembundás hófehér jószágot, a legújabb háromhetes kölyköket. Amikor a kezembe adja őket meglepődöm: becsületes súlyuk van. Az apa és az anya őrjöngve kéri vissza csemetéit. Amikor leteszik a kis jószágokat eléjük, hálásan brummognak. Benn a hallban és a szobában, nehéz eldönteni; lakásban vagy kiállításon vagyok-e? Mert a szekrényen, asztalon serlegek, dobozok, plakettek, a falon oklevelek sűrűn egymás mellett. Eversék pilisszentiváni tenyészete világhírű. Náluk megszokott dolog az utazás, kutyaszépségversenyt nem tartanak nélkülük. S ahol megjelennek — biztos a siker. Az 'elmúlt években Brünnben, Dortmundban, Linzben, Berlinben és Svájcban jártak. A tavasszal nálunk tartott kutyakiállításról a nagytlíjat hozták haza. Diósgyőri Herceg Kajla, tíz kiállítás abszolút győztese az egyetlen „férfi“, öt „feleségével” a legnagyobb családi harmóniában él. A kölykök jóformán születésük pillanatában már más tulajdonai. Idehaza nyolcszáz forintot adnak a kéthónapos kutyáért, külföldre a MAVAD dollárért adja őket. Tavaly Svájcba, Párizsba és Olaszországba vittek belőlük, Toto az olasz filmszínész is vásárolt egyet A kelet-németországi Oldenburgban gyermekotthonra vigyáz szentiváni kutya, Essenben a Krupp Művek tulajdonosa személyi őrzésre vitetett ki komondort A szukákat aztán, „nászútra”, nemegyszer visszaküldik Magyarországra. — Miért ilyen kapós a fajtatiszta magyar komondor? — Mert talán az egyetlen kutyafajta — magyarázza hévvel Eversné —, amelyből évszázados neveléssel sem alakítottak ki rossz tulajdonságokat. Megőrizte eredeti természetes tulajdonságait. Kitartásban, a rábízott tulajdon őrzésében felülmúlhatatlan. Testi ereje óriási, már a megjelenése is félelmes, nemcsak az emberre, állattársaira is. — Hogyan alakultak ki a komondornak ezek a tulajdonságai? — A ridegtartástól. A végtelen pusztaságokon szabadon élő nyájakat őrizte — sokszor napokig ember nélkül. Farkas élve nem szabadul a fogai közül. Azért is tenyésztették fehér színben, hogy farkastól, medvétől távolról meg lehesen különböztetni őket Komondort soha GyuA&ó GifzA? nem ütöttek, meg nem kötőt-! tek, szabadon élte világát. Ez! az életmód alakította ki kü-| lönös jellemét, rendkívüli! megbízhatóságát. Eversné levelet mutat, pá- j rizsi bélyegzővel. Egy kinti J komondortulajdonos írja, hogy j a kutya végre elfogadta őket! gazdájuknak, de olyannyira, $ hogy csak a házaspárt engedi 5 beülni az autóba — amelyet; őriz — a személyzet és a nagy- j szülők még a közelébe sem > mehetnek. — Sok gonddal jár a neve-; lésük? — Csak akkor, ha betegek, i Mindenesetre szaktudás nél- i kül nem lehet díjnyertességre i pályázó kutyát nevelni, : (Eversné a magyar és nemzet-; közi kutyatenyésztő egyesüle-1 tefcnek vezetőségi tagja, elis-j mert vizsgáztató.) — Rengeteget ehetnek, va-i gyonba kerül a tartásuk. — Kedvezményes áron ka-] púnk heti ötven kiló nyers-: húst, 20 kiló töpörtyűt, ezen-] kívül csontokat. Ebből és vi-; taminokból állítjuk össze a] menüt. Csilla az egyik bozontos fejű óriás.! Oroszlánhangon figyelmeztet, i itt az ideje, hogy szabadon § beszáguldja a nagy kertet.^ Hetek óta treníroz gazdájá-s val. Megérkezik a stáb, s for-? gatni kezdik Páger Antal fő- ^ szereplésével a Doktor című § filmet, amelynek egyik jele- ^ netét itt veszik fel Csilla köz- ^ reműködésével. Neki kell a ^ kertkapun belépő új orvost? kíméletlenül megtámadnia. ^ A pilisszentiváni domboldal^ hosszúbundás lakói és Evers ^ Vilmosné számtalan barátot ^ szerzett a magyar névnek a s közeli és távoli földrészeken. | Komáromi Magda Sí — Halló . 1 Bo-‘ esásson meg, hogy megzavarom egy pillanatra, nem tudná nekem megmondani, hol van a Fertály mester utca? — Sajnálom, de nem tudom ... — Hm... Hm... Es hol van a Bendegúz köz? — Végtelenül sajnálom, de azt se tudom ... — Ejnye ... na, de azt talán csak tudja, hogy hol van a Padmaly sétány? — Most már igazán kellemetlen azt mondanom, hogy nem tudom, de tényleg nem tudom, mivel... — Most nem tudja, vagy nenn akarja megmondani? I — Nem tudom. Higgye el uram, ha tudnám, örömmel áünék a rendelkezésére, de mivel nem tudom, nem lehetek a segítségére és különben is__ — Nem hiszem. — Mit nem hisz? — Nem hiszem, hogy a háromból egyetlen nevet se ismerne, s miután ezt nem hiszem, azt sem hihetem el, hogy szívesen állna rendelkezésemre ... — De már megbocsásson, hiszen én... — Á, lárifárí, ismerem én az ilyen alakokat. Azt hitte, hogy gyorsan továbbloholhat, lerázhat a nyakáról, ha azt mondja, hogy nem tudom. Hadd keresse az a marha, hogy hal van a három név, vagy nyaggasson másokat a kérdéseivel. Ne szóljon közbe! Szégyellje magát. Szívtelen, egoista alak, aki annyit nem törődik az embertársaival, mint veréb a farkával. Az ilyenek miatt nem halad úgy ez a társadalom, ahogy haladnia kellene. — De az isten szerelmére, értse A bejáró dolgozók művelődése ma még nem teljesen megoldott kérdés. Munkaidőn túl idejük javarészét utazással töltik. Nem érzik teljesen magukénak a gyárat, de mái- a falut sem, ahol laknak. Az üzemben nem vesznek részt semmiféle politikai, vagy kulturális rendezvényen, mert utaznak, és odahaza a községi művelődé- j si ház is hiába várja őket. j A szakszervezetek, a műve- | lödési házak vezetői sokat j töprengenek azon, miképpen lehetne előbbrelépni. Most } a Hazafias Népfront rác- | kévéi járási bizottsága kezd emény ezésére szerződést kötöttek a Cse- | pel Vas- és Fémművek szak- j szervezeti bizottságával. Ugyanis Halásztelekről 780, 1 Dömsödről 600, Kiskunlac- | házáról 530 munkás jár be j dolgozni a Csepel Művekbe. I A fent elmondottak jórészt I rájuk is vonatkoznak. Érdekes pontja a tervezetnek a csoportos gyárlátogatások szervezése, amelynek az a célja, hogy az otthonlevő családtagok megismerjék a műhelyt, lássák, hozzátartozóik hogyan dolgoznak. A három községben létrehozzák a Csepel Vases Fémművek kihelyezett munkásakadémiáját. Előadókat és a szemléltetéshez szükséges filmeket és segédeszközöket a Csepeli Munkásotthon igazgatósága biztosítja. Az általános érdeklődésre való tekintettel az ősszel meginduló előadások főleg csillagászati, földrajzi és biológiai témakörnek lesznek. Mindez csak kezdeményezés, értékét, rangját a jövő adja meg. Ha a tanácsok művelődési csoportjai, és a Csepeli Munkásotthon vezetősége olyan hévvel dolgozik majd megvalósításán, mint a tervek kimunkálásán, a bejáró dolgozók művelődési ügye nagyot lép előre a ráckevei járásban. <k. m.) Kucs Béla szobrász figyelemre méltó kezdeményezéséről a múlt év őszén már hírt adott a Pest megyei Hírlap. Szentendrei műteremlakásának parkszerű kertjében a művész szabadtéri szoborkiállítást állított össze alkotásaiból. Tizennyolc szép szoborművé került a lejtős kert lombjai közé és keltette fel azoknak a kirándulóknak az érdeklődését, akik a meghitt hangulatú szentendrei utcákon barangolva elvetődtek az Ady Endre útra, a szentendrei művésztelep tájékára. Kucs Béla már hosszú évek óta foglalkozott egy ilyen szabadtéri szoborkiállítás gondolatával és a terve, kezdettől fogva egy olyan parkmúzeum létesítése volt, amelyben a legkiválóbb magyar szobrászé k alkotásai kapnának helyet. A városi tanács nagy megértéssel fogadta és karolta föl a szép tervet, és látva a tavalyi első kímeg végre, hogy én... — Semmit sem értek meg. Hol van a Fertálymester utca? •—Nem tudom... — a Bendegúz köz? — De hát... — a Padmaly sétány? — A fene egye már meg magát, hát értse meg, hogy nem ide való vagyok, most járok először ebben a tárasban... — Hogy maga most van itt először? Fúj... még egyszer fúj... Nem tud semmit, s van pofája feltartani az embert. Menjen, ne is lássam ... Hé, várjon csak! Még annyit, hogy próbára akartam tenni egy embertársamat. Mert ilyen utca, köz nincs ebben a városban. Sikerült a próba: képes volt húsz percet elrabolni az időmből, mert szereti a fecsegést . .. Igen, ezek a fecsegök a mi életünk rákfenéi .,. Galabárdi — ilyen! Írói képességei, erkölcsi, világnézeti szilárdsága, humanizmusa egyaránt irodalmunk nehéztüzérségébe sorozzák. AHOGY HŐSEI SORSAT FIGYELJÜK, sehogysem tudunk szabadulni az „egyszer már láttam valahol” érzésétől. Egyszer már láttunk •— valahol — ilyen rátarti, képmutató, módo¶szti esküvőt, ahol a hideg, külsőséges szertartás mögött nincs semmiféle erkölcsi tartalom, így válik az egész hazug, üres, elidegenítő formasággá .., Mintha már láttuk volna egyszer ezt aiz odvasfogű, kellemetlen leheletü anyóst, aki — afféle modern vasorrú bába — előre igyekszik a fia számára megpuhítani, „betörni” a megriasztott, megfélemlített menyecskét... A kapzsi, fillért-fillérre ragasztó, baromként élő» duhajkodó nászuram figurája is nagyon ismerős. De furcsa módon a legismerősebb Vince Pista — Erik barátja — ez a messzi városba szakadt, szülei szín; vonalától jól elrugaszkodott, ] kopaszra huligánosodott, gyö: kértelenül hányódó „népfi”, : aki — nem tudta megemész- 1 teni a civilizációt és a kultú- i rát, akit „elnyelt a nagyvá- I ros”, de bizony csekély örö- i műnk lett belőle. > Napjaink nőtípusa — he! lyesen — egyre igényesebbé • válik. Ennek az igényesedő ! nőtípusnak megrajzolása már i valamivel kevésbé sikerült a ! könyvben. Bartos Ilonkát ért- I jük, elfogadjuk, megszeretni I valahogy még sem tudjuk. i JELLEMÉBEN VAN TAN I A HIBA! Abban, hogy nem i hagyja el férjét tüstént az : első „verés” után. Hogy nem I löki ki az ajtón Vince Pistát, I amikor az — ha ugyan sza- i vának hinni lehet — barátja, ; a férj „megbízásából” állít ] be udvarolni, hanem anya] szült mezítelenre vetkezik ] előtte és — dacból, gyűlölet; bői — tán oda is dobná ma: gát, ha Vincét egyfajta „rö: vidzárlat” meg nem akadá- I lyozná, hogy e különös — el- I lenszenv és indulat szülte — i ajándékot elfogadja. Lélektanilag ez a helyj zet aligha hihető, az ] ilyenfajta „erkölcsi csapda” még akkor is írói agyalmány, ha történetesen Galabárdi az életből vette : volna hozzá a példát. De ha akad is a Jégvirágban logikailag vékonyan megalapozott rész, elvetélt cselekményszál, ez a regény akkor is lebilincselő, érdekes, unhatatlan olvasmány. ÉS A TANULSÁGA IS MEGSZÍVLELENDŐ: elsősorban azok számára, akik túl fiatalon, túl rövid ismeretség után választották meg társukat a közös ágyhoz s a közös asztalhoz. Lelkes István
