Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

KRPRS KRÓNIKA önkéntes diáktarifád a tangazdaság szépen fejlődő kuko­ricájában. A munkájukért kapott pénzen ötnapos, közös kirándulásra indulnak Türelmetlen a konzervgyár, gyorsan kell a zöldborsó. Ez a mindentudó gép leszedi, csépeli, zsákolja a termést a Kossuth Tsz tábláján Deákvár sem mostohagyerek: a sok felszólalás és panasz nyomán hatalmas talajegyengető gép dolgozik a Bacsó Béla utcában (Gyimesi Sándor és Néninger Géza felvételei) SPORT Labdarúgásunk félévi mérlege A napokban olvastuk a Pest megyei Hírlapban a megye sportvezetőjének nyilatkoza­tát, amely szerint a jövőben Vácott is nagyobb mértékben kívánják a sportéletet támo­gatni. Reméljük, hogy ez a szép ígéret a többi sportágak mel­lett a labdarúgásra is kiterjed. Ehhez azonban idő kell. Ad­dig is tegyük mérlegre Vác és a járás 1965 első félévi fut­­ball-idényét. Két megyei csapatunk közül a VSE biztató kezdés után a VÁC UAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1965. JÚLIUS 20, KEDD Népszerű a közétkeztetés Egy nemrégen készült sta­tisztikai kimutatás tanúsága szerint ma már nyoma sincs városunkban annak az ellen­érzésnek, amelyet évekkel ezelőtt tapasztaltunk a közét­keztetéssel szemben. Saját kezelésű üzemi konyháin­kon 4140 ember étkezik. Is­kolai idényben 3941 gyermek veszi igénybe a bölcsődei, óvo­dai és iskolai étszolgáltatást. A vendéglátóipar 1080 előfi­zetéses menüt ad ki naponta és 960 előfizető részére üzemélelmezési vállalat szál­lítja az ebédet. E 10 121 ebéd­adagon kívül közétkeztetés keretében 'kiadnak a város­ban 3366 reggelit és 3281 me­leg vacsorát. A főkönyvelőké a szó: Mérlegbeszámoló hä hónap munkájáról A leltározástól a nyereség-kimutatásig Vállalataink könyvelőségein e napokban nem nagyon men­nek haza a munkaidő végét jelző csengetéskor. Berregnek a számológépek, logarlécek mutatóit tolják, írógépbe dik­tálják a szöveges jelentést: készül a mérlegbeszámoló a január—júniusi hónapokról. A Pamutfonóipari Vállalat váci üzeme a tröszthöz tar­tozik, de azért számvitelileg önálló egységként is kimu­tatják, hogy hat hónap alatt mit termeitek, milyen érték­ben s kimunkálják a váci részleg önköltségét is. Életmentő tanárházaspár IC A KELLEMESEN AKAR SZÓRAKOZNI, KERESSE FEL POKOL CSÁRDÁT KITCNO, VÁLASZTÉKOS ETELEK! JEGBEHUTÖTT ITALOK! HANGULATOS ZENE! szezon végén kifáradt. így is csak gólarányon múlott az első-második hely sorrendje a biztató őszi fordulóra. A csa­pat jól együtt van. Számítá­sunk szerint meg kell nyernie a bajnokságot. A MÁV a végső 13. helynél a tavaszi hó­napok alatt többet mutatott. Bízunk benne, hogy őszre előbbre kerül. A Váci Honvéd területi he­tedik helye szép eredmény és jó teljesítményt mutat. A já­rási I. osztályban fej-fej mel­lett haladó Alsógöd és Kisné­­medi a bajnokesélyes. Ifjúsá­gi csapataink jobban is szere­pelhetnének. A szakszervezeti bajnokság még tart. A kispá­lyás csapatok pályagondokkal küzdenek. Hiányoljuk a ré­gebbi utcák—terek bajnoksá­gának meg nem rendezését. Félévi mérlegbeszámolónk­ban meg kell említeni, hogy az utóbbi időben a váci lab­darúgópályákon elég sok sportszerűtlenségnek voltunk a szemtanúi. Sokan elfelejtik, hogy a labdarúgás csak játék és a játékvezető is ember, ő is tévedhet. A pályagondok Vácott is érezhetőek. Jó volna, ha az árvízveszély elmúlása utón nagyobb erőket csoportosíta­nának a Diadal téri építkezés­re és új stadionunk építése gyorsabb ütemben folyna. Csapataink, játékosaink most két-harom hétig pihen­nek, de ne feledjék, hogy a helyes, jó felkészülés fontos az őszi fordulók sikereihez. Az őszi szezontól sok sikert, lab­darúgóinktól jó játékot vár a vezető és a szurkoló egyaránt. Kovencz Antal a járási labdarúgószövetség elnöke A KISVÁCI Duma-parton, a Vasutas SE csómakháza előtt kirakott sóderdomb kö­rül furcsán kavarog a víz- Helyenként nagy erővel fo­lyik, megforgatja az arra ha­ladó csónakokat. A délutáni napsütés élve­zőit egyszerre vészes kiáltás riasztja: — Anyuka!..'. anyuka!.I Egy 10—12 év körüli kisfiú küszködik a vízben. A sóder­­domb mellett pár méterre akart elúszni, azonban a víz felfelé és befelé viszi. A kö­zelében horgászó fiatalember utána veti magát, de nem tudja elérni. Édesanyja is se­gítségére sietne, azonban a víz másfelé sodorja. A par ton­­állók megdöbbenve veszik tu­domásul, hogy néhány per­cen belül menthetetlenül egy tragédia szemtanúi lesznek. HAVASI László tornata­nár pár perccel előbb kötöt­te ki motorcsónakját a par­ton. Az első kiáltásokra fel­figyelt. Gyorsan felmérte a helyzetet. Kényelmesebb, biz­tosabb lenne a motorcsónak­kal segítséget nyújtani, de a beindítás értékes perceket ra­bolna el. Átgázol a kis vizen és feljebb kezdi az úszást, mint az első mentők. Felesé­ge mindenütt a nyomában. A férfinek sikerült elérnie a fuldoklót. Most már nemcsak, a sodró vízzel, hanem a gör­csösen kapaszkodó legényké­vel is meg kell küzdenie. Ha­vasiné is utoléri a vergődő emberpárt és a kívülállók nagy megkönnyebbülésére közelednek a part felé. TÍZEN is nyúlnak értük. Néhány csendes „bravó” és „éljen" közben a kisfiút át­adják édesanyjának. Mindez a FÜRÖDNI ITT TILOS táblától 30 méterre történt. F. J. A nagy munka már a lel­tárfelvétellel kezdődött. Harminc ember mérte s vet­te számba az anyagot, félkész­árút június 30-án. Bajna Ist­ván főkönyvelő irányításával most is tízen dolgoznak a végső számok kialakításán, hogy beszámolhassanak az elmúlt időszak tényszámairól. A Magyar Selyemipari Vál­lalat váci bélésszövőgyárában Szeghő Jenöné elmondja, hogy a könyvelés január óta Budapesten, a Fő utcai központban történik. Ők az adatok sokaságát kül­dik a fővárosba. Visszakapják a kimunkált, rájuk eső részt s ebből készül a pontos váci mérlegbeszámoló. Azt már az előzetes adatok is mutat­ják, hogy vetéstervüket s négyzetméterben megadott előirányzatukat teljesítették. Jó volt a minőség is az első félévben. A legközelebbi ter­melési tanácskozáson bizako­dó lesz a beszámoló. A Magyar Hajó- és Daru­gyárról sokat hallottunk az árvíz idején. A tröszt össze­sített tervteljesítését nagy­ban befolyásolta, hogy az óbudai és az angyalföldi tele­peken hetekig állt a mun­ka. j Szerencsére a váci hajó­gyárat nem érte el az ár­hullám. Kollár László, a számviteli osztály vezetője még nem ismeri a pontos számadato­kat, de azt elmondja, hogy tervüket teljesítették és ma­radéktalanul eleget tettek ex­portkötelezettségüknek is. A Váci Autójavító- és Fém­ipari Vállalat a tanács érde­keltségébe tartozik. A Dózss György úti központban Hám Vilmosné főkönyvelő az utolsó simításokat vég­zi a féléves mérlegbeszá­molón. Kedden már a Pest megye; Tanács pénzügyi osztályá­nak revizorai ellenőrzik az adatok pontosságát. A vál­lalat vezetősége úgy érezte, hogy nagyobb feladatot is elbír, mint amit év elején ka­pott. Kérték tervük feleme­lését Népszerű az általuk készített bányászlámpa, láda, hozzák a „bedöglött” jár­műveket; így megy a tervtel­jesítés. A mérleg tanúsága szerint 9,7 százalékos nyere­­ségelőirányzatukat is elérik. Adósság nélkül kezdhették a második félévet Kapott-e megbízatást A szövőgyáriak 55 ezer forintja A Váci Kötöttárugyár is bekapcsolódott az árvízkáro­sultak javára indított gyűjtés­be. A szakszervezeti taggyűlé­sen a tmk-sok, a konfekcióban működő Egyetértés és Kossuth szocialista brigád tagjai egy­napi átlagkeresetüket ajánlot­ták fel a nemes célra. A leg­többet a körhurkoló üzemrész C-műszakjában Bubellai Béla művezető munkacsapata aján­lotta feL E lelkes felajánlásokat ösz­­szesítvén örömmel tapasztal­tuk, hogy a vállalatnál össze­sen 55 ezer forinttal sietnek a bajbajutottak megsegítésére. Ezt az összeget a vállalatve­zetőség továbbítja majd — a szakszervezeti bizottság ellen­őrzése mellett — a 10 200-as csekkszámlára. Papp Jánosné szb-titkár Lapunk július 9-i számában a volt tanácstisztviselő, György János ügyéről — töb­bek között — azt közöltük, hogy az ügyben szereplő Kál­mán János, a DCM elektro­technikusa „megbízást ka­pott a cementműnél villany­szerelő szaktanfolyam szer­vezésére. ötven fowl indult a tanfolyam, s 25 ember vizs­gáztatásánál ő is közremű­ködött, mint a vizsgabizott­ság tagja”. A DCM igazgatósága an­nak megállapítását kéri tő­­lünik, hogy — idézzük levelü­ket — „Kálmán János sem a Dunai Cement és Mészmü­­töl, sem annak felügyeleti szervétől villanyszerelő tan­folyam szervezésére megbí­zást nem kapott Értesítjük vevőinket, hogy az FMSZ. r ■ * r KAVICSBÁNYÁBÓL (Vác, Derecske dűlő) hétfői napokon csak 12.30 óráig lehet kavicsot szállí­tani. Vác és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, Vác. Dupla könyvmennyiség a nyári szünet miatt A Löwy Sándor utcai könyvtár igazgatósága értesí­ti a város lakosságát, az olva­sókat, hogy belső munkálatok miatt augusztus 2-től 23-ig a könyvtárban nyári szünetet tartanak. A kölcsönzés ez idő alatt szünetel. Július 31-ig az olvasók számára dupla könyv­mennyiséget adnak ki. Termé­szetesen a zárva tartás idejére késedelmi díjat nem számíta­nak feL Az Vácról indultak el — Vácra emlékeznek... MARTON KAROLY M % nei terület különböző helyein dolgoztam. Nyolc éve az Or­szágos Filharmóniánál mun­kálkodom, annál az intéz­ménynél, melynek egyik f<L feladata — államunk jelen­tős támogatásával — eljut­tatni a komoly zenét azok­hoz is, akiknek régen nem volt módjukban megismerni annak felemelő, szárnyaló szépségeit. — Mit ígérhet, mint a ze­ne „nagykövete” Vácnak? — Szeretnék jelenlegi mun­kakörömben hozzájárulni ah­hoz, hogy szülővárosom is azoknak a városoknak a so­rába kerüljön, amelyeket már a zenei élet fejlődése jelle­mez. Intézményünk fontos feladatának tartja az ifjú­ság zenei nevelését. Biztos vagyok abban, ha a város ve­zetőivel mi összefogunk, ak­kor e téren komoly eredmé­nyeket érhetünk el. A fejlett ipari városban fejlett zenei élet is lesz — ha tehetem — magam is szeretnék hozzá­járulni. 7 gaz ember őszinte vallo­mását adtuk közre. Vác még sokat várhat és kaphat Marton Károlytól, a város hü fiától. A zene szerelmesétől. Halácsi Dezső Országos Filharmónia irodáiban szorgos mun­­$ ka folyik. Itt, ebben a pezs­­\ dűlő életet érzékelhető vezér­­\ kari irodában ismerkedtünk ^ meg Vác egyik leghűsége­­^ sebb fiával, Marton Károly | főtitkárral. Fiatalos megje­­^ lenes, csupa energia és len- 8 dület. Az egykori váci fiú | lelke és motorja annak az X állami közművelődési intéz- X ménynek, az Országos Fil- X harmóniának, melynek fő fel­­^ adata a komoly zenét eljut­­§ tatni a magyar nép széles ré­­\ tegeihez. Kétszer is beszélget­­§ tünk, míg ezt az interjút el­­^ készítettük, csak azért, hogy ^ a legérdekesebbet közölhes­­§ sük mindabból, amit Mar­ton Károly elmondhat a Vá­jj cl Napló olvasóinak. Ritka | munkabírású ember a volt | váci nyomdászfiú, aki nagy $ fölénnyel, tudással és pá­­| raüan szervezőképességgel in­­| tézi az ország egyik fon­­\ tos posztján a zene ügyeit. ^ Öröm volt vele a szóváltás, ^ hadd örüljenek a váciak is, fezért, íme szó szerint adom X közre beszélgetésünket. ^ í Italában az emberek szü­­§ zí lővárosukra — mondja § bevezetőül —, függetlenül az ^ idő múlásától, mindig szí­­^ vesen gondolnak vissza. Szá­momra is igen sokat jelent szülővárosom. Jelenti az if­júság örömeit, szépségeit, majd a felnőttéválás, az élet­be való elindulás sok-sok gondjait, tépelődéseit. — Gyakran gondolok visz­­sza arra a földszintes kis váci házra, ahol születtem, szomszédságában a „Fehér ló” című vendéglőre, amely­nek fala mellett találkoztunk, mi gyerekek nap mint nap és indultunk a Duna-parti futballcsatákba. A „Fehér ló” azóta eltűnt és helyén kul­­túrház épült. Az utóbbi év­tizedekben sokminden meg­­váltgzott Vácon is, mint szer­te az országban mindenütt. Csodálkozva és nagy öröm­mel tapasztalom, hogy az el­múlt években milyen fej­lődésen ment át Vác városa. Ha időnként az ember meg­látogatja a régi városrésze­ket, azt hiheti, hogy elté­vedt, olyan óriási változá­sokat észlel. Ma már valóban jelentős ipari várossá fej­lődött Vác és ez a tény a további fejlődés rendkívüli távlatait is jelenti. ire emlékszik legszíve­sebben? — Élénken él emlékezetem­ben a felszabadulás idősza­ka, az első szabad május el­seje, az első váci újság meg­jelenése; már csak azért is, mert akkor szerény mun­kámmal, mint nyomdászse­géd én is hozzájárulhattam. Soha nem felejtem el, és némi büszkeséggel gondolok vissza arra az időre, ami­kor elkezdtük a nyomda helyreállítását. Mindig él ben­nem az az öröm — a tiszta öröm — amit akkor érez­tünk, amikor az „Igazság” című lap, a kézzel szedett és kézzel hajtott gépből kike­rült. Szinte percek alatt fo­gyott el a példányszám, bi­zonyítva a nyomtatott betű erejét, az embereknek az ol­vasás iránti vágyát. — Mit csinált azután, hogy elkerült Vácról? t> ovid ideig JA dászként majd rövidesen leire irányított elmúlt tizenöt még nyom­dolgoztam, a zenei terü­­a sors. Az év alatt a ze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom