Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

PEST MEGYEI V1LAB PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! | AZ M SZM P PFST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES,;A M T G Y E 1 T A N Á C S L A P J A 1 IX. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1965. JULIUS 18, VASÁRNAP ŰRVISSZHANG A szombati lapok mindenütt nagy terjedelemben számolnak be a világűr meghódításának újabb eredményeiről, ame­lyek közül az egyik az ame­rikai, két másik pedig a szov­jet tudósok nevéhez fűződik. A Mariner—4 amerikai Mars-rakéta pénteken éj­szaka továbbította a Föld boiygótársáról készített negyedik felvételét a pa­­sadenai űrkísérleti köz­pontba. Audouin Dollfus francia Mars-kutató, aki először ész­lelte vízgőz jelét a vörös boly­gó atmoszférájának színképé­ben, az AFP-nek adott nyilat­kozatában hangoztatta, hogy a képek teljes sorozatainak alap­ján többet lehet mondani, mi­vel lehetővé válik majd az ál­taluk ábrázolt terület ponto­sabb meghatározása is. Abban az esetben, ha az első felvé­telen látható fehér folt az úgynevezett Elyseum-sivatagot ábrázolja — mondotta Dollfus — érdemes megemlíteni, hogy ez a terület a fényképezés idő­pontjában a nyugateurópai ob­szervatóriumok megfigyelései szerint különösen fényes volt. A Mariner—4 felvételei egyébként a marsbeli nyár időpontjában készül­tek. A távoli bolygón tavasszal a sarkoktól az egyenlítő felé terjedve, elszíneződik a fel­szín, ősszel pedig ezek a foltok eltűnnek. A tudósok ebből következtetnek arra, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Learatták a kalászosok egyharmadát Sürgős a talajmunka — Indokolatlanul nagy területet ural a kasza Kedvezett az időjárás — s az utóbbi napokban szerte a megyében meggyorsult a ga­bonabetakarítás. Amint Pre­­aenszki Gábor, a megyei ope­ratív bizottság tegnapi ülé­séin elmondotta, eddig az árpa 96,6 százalékát, a rozs 34,6 százalékát, a tavaszi árpa 12.5 százalékát, a búzának pe­dig a 4,5 százalékát aratták le közös gazdaságaink. Eddig 55 ezer holdat arattak le, az összterület 32 szá­zalékán. Noha, a megyei irányító szervek vezetői nem győz­ték eléggé hangsúlyozni a gépi aratás fontosságát — sok helyütt mégis „eluralko­dott” a kasza. A levágott ga­bona 26 százalékát aratták le kézzel — ezt az arányt azonban korántsem indo­kolják a körülmények. Kü­lönösen szembetűnő • az aszódi járás negatív példá­ja, ahol eddig 43 százalék „juitott” a kézi aratóknak. Nem használták ki a gépek nyújtotta előnyt a ceglédi és a nagykátai járásban sem. Jellemző, hogy ugyanakkor 60 kombájn tartott — igénybe­vétel híjáin — „kényszerpi­henőt”. Az operatív bizottság ál­láspontja: a még hátralevő nagy nyári munkák mara­déktalan elvégzése megköveteli a gépek tel­jes mértékű Igénybevéte­lét. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a kombájnok a rozs aratásához is jól felhasznál­hatók, ajánlatos tehát ehhez a munkához is igénybe venni az arató-cséplőgépeket. A jövő hét közepéig — minthogy a búza érése még megkívánja, — bátran alkalmazhatják kö­zös gazdaságaink a kétmene­­tes aratást. Kiderült az operatív bizott­sági ülésen, hogy az aratást követő járulé­kos munkák még mindig nagyon lassan haladnak. Főképpen az aszódi járásban szembetűnő az elmaradás. E munkák pótlása és meg­gyorsítása a legfontosabb fel­adatok közé tartozik. Aján­latta az Operatív bizottság, hogy a tarlók felszántásához a nagy teljesítményű nehéz­­traktorokat is vegyék igény­be. s. p. Új búzát orol a ceglédi malom Bár még csak a kenyérga­bona-aratás kezdeténél tar­tunk, Cegléden a malomban már az új termésű búzát őrlik. A környező gazdaságoktól érkezett gabona igen jó minő­ségű, — általában eléri a 80— 82 kilónyi hcktólitersúlyt. Kü­lönösen a háziasszonyok szá­mára örvendetes hír ez, mert ebből a lisztből nyugodtan süthetnek majd rétest. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1965. első félévi fejlődéséről 1965 első hat hónapjában a népgazdaság , fejlődését, a lakosság jövedelmi és kul­turális helyzetének alakulá­sát a következő adatok jel­lemzik: 1965 első félévében az ipari termelés körülbelül 6 száza­lékkal volt több, mint 1964 első felében. A félév folyamán 5 száza­lékkal nőtt a viMamosener­­gia termelése. Több új kút feltárásának eredményeként csaknem egyharmaddal nőtt a földgáztermelés. A kő­olajtermelés kevesebb volt, mint tavaly az első félév­ben. Az 1965. első félévében a kohászat 4 százalékkal, a gépipar 6 százalékkal növel­te termelését. A félév folyamán a vegy­ipar átlagosan 11 százalék­kal növelte termelését. A múlt év végén üzembe helyezett Tiszai Vegyikombinát belé­pése folytán csaknem két­szer annyi volt a nitrogén­műtrágya-termelés, mint ta­valy az első félévben. / Hat ország egyetemein... Speciális mű­szaki és mér­nöki karokon tanulnak majd a jelentkezők. Mielőtt útnak indulnak a Szovjetunióba, az NDK-ba, Bulgáriába, Romániába, Cseh­szlovákiába és Lengyelországba a jövendő egyetemisták, több hetes nyelvtanfolyamon vesznek részt a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A képen: a tan­folyam hallgatói dolgozatot írnak Kedden a Biztonsági Tanács megvitatja a dominikai helyzetet Keddre az alkotmányos erők megbízottjának kéré­sére összehívják a Biztonsági Tanácsot a dominikai hely­zet megtárgyalására. New Yorkban közzétették V Thant személyes megbí­zottjának, az ecuadori Jósé Antonio Mayobrenak Santo Domingóból küldött helyzet­­jelentését. A jelentés rámu­tat, hogy sürgős szükség van a politikai megoldásra, mert a Dominikai Köztársa­ságban rendkívül súlyos a gazdasági helyzet. A jelentés aggodalmát fe­jezi ki amiatt is, hogy az imbertisták által letartóz­tatott számos személy eltűnt. Néhány ilyen eltűnt sze­(Folytatás a 2. oldalon) foszforműtrágya termelése 24 százalékkal emelkedett. 1965 első félévében a köny­­nyűipar 4 százalékkal ter­melt többet, mint egy évvel korábban. Pamutszövetből 7, százalékkal, cipőből 2 száza­lékkal emelkedett, gyapjúszö­vetből 4 százalékkal csökkent a termelés. A félév folyamán az élelmi­­szeripari termelés 7 száza­lékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Az 1965. éves tervben az első félévre előirányzott nö­vekedést az ipar egésze — annak ellenére, hogy az ár­víz a termelésben és a szállí­tásban előre nem látott fennakadásokat okozott — 2 százalékkal túUeljesítette. 1965. első félévében — a tervnek megfelelően és a központi rendszabályok ered­ményeképpen — az állami iparban átlagosan foglalkoz­tatottak száma 8900 fővel, nem egészen egy százalékkal volt több, mint a korábbi években. 1965. első félévében az ál­lami építőipar körülbelül 4 százalékkal termelt többet, mint 1964 első felében. 1965 első felében az állami építőipar 7180 lakást adott át, ami az egész évi elő­irányzat 38 százaléka. 1965 első felében a hideg, esős tavasz, a belvizek, az árvíz és a növényi kártevők elszaporodása kedvezőtlenül befolyásolta a növényterme­lést. 1965. május végén a be­vetett terület 320 000 kát. holddal, 4 százalékkal ki­sebb volt, mint egy évvel ezelőtt, júniusban ennek egy kis része még víz alá is került. A vízkárral sújtott területeken a gabonafélék jól fejlődtek és megfelelően ha­­ladtajc a növényápQlási mun­kák is. 1965 tavaszán a szarvas­marha-állomány 4 százalék­kal, a sertésállomány 10 százalékkal nagyobb volt, (Folytatás a 2. oldalon.) SZÖUL 150 ezer hajléktalan A súlyos esőzések követ­keztében Koreában 118 sze­mély vesztette életét, illetve tűnt el. A rendőrség jelenté­se szerint 150 ezren maradtak hajléktalanul. A becslések sze­rint a kár 160 millió dollár. BOLZANO BOMBA Bolzanóban péntek este egy lakásban bomba robbant és megölte Helmuth Immervoll 23 éves osztrák fiatalembert, aki feltehetően éppen a bom­ba elkészítésével foglalkozott A lakás bérlője, Martin Koch­­nak, egy 1964-ben elítélt dél­­tiroli terroristának a felesége, de az asszony már régóta tá­vol volt és a lakásban nem la­kott senki. A VIT-alapra befizetett két és fél millió forint az árvízkárosultaké A KISZ intéző bizottságának nyilatkozata (Foto: Kotroczó) A világifjúsági találkozó nemzetközi előkészítő bizott­ságának tamperei ülése után határozatot hozott a KISZ intéző bizottsága. — Hazánkban is a szolidari­tás, a béke és a barátság ne­mes eszméje hatja át a fia­talok tízezreinek lelkes mun­káját — hangsúlyozza többek között a határozat. Az el­múlt hónapokban — a VIT jelszavának szellemében — nagy sikerű ifjúsági találko­zók, szolidaritási gyűlések és más demonstrációk zajlottak a fővárosban és minden me­gyében. — Most folytassuk a IX. világifjúsági találkozó előké­szítésére kibontakozott ese­ménysorozatot és hazafias tettek, a szolidaritás, a béke és a barátság szép példáival köszöntse ifjúságunk a de­mokratikus ifjúsági világ­­szövetség megalakulásának 20. évfordulóját. A határozat a továbbiakban rámutat, hogy ifjúságunk — az idősebbekkel együtt — hő­siesen helytállt az árvízvé­delmi munkálatok idején. Az intéző bizottság elhatá­rozta, hogy a VIT-alapra be­fizetett két és fél millió fo­rintot felajánlja az árvízká­rosultak javára. j „...ehhez | | mi nem értünk...“ | 8 8 ^ A bosszús és jogos kifa- ^ ^ kadás Cegléden hangzott ^ 8 el, a szépen berendezett új § $ étteremben, ahol a szom- § ^ szed asztaltól kezet mosni § $ igyekvők egyike tért visz- ^ ^ sza e megjegyzést téve: § ^ „hja kérem, ehhez mi nem § ^ értünk” ... mármint ahhoz, ^ ^ hogy a mosdóban szappan ^ ^ és törülköző is legyen ... ^ 8 Sokat és sokszor hangozta- & § tott idegenforgalmunk oiy- 8 $ kor — s nem is ritkán — ^ $ ilyen apróságokon múlik. ^ ^ Az ablakon kitekintve lát- | ^ ni, az étterem előtt nem- § ^ csak magyar, hanem kül- }5 ^ földi rendszámú kocsik is ^ ^ parkíroznak, nem sok, há- ^ ^ rom. De e három utasai ^-1 joggal hiszik, hogy a mos-1 ' 8 dó azért mosdó, mert ott § mosakodni lehet... Mi, § ^ magyarok lassan hozzászo- í­­^ kunk, hogy „ehhez mi nem ^ ^ értünk”... Az apróságok- ^ ^ hoz. Ha idegenforgalomról ^ •5 hallunk, szólunk, csak szál- ^ ^ lodákra gondolunk, korsze- ^ 8 rű sátortáborokra, várako- ^ 5 zást megszüntető önkiszol- | 8 gáló éttermekre — arra, S § hogy alapvető apróságok is ^ $ kellenek az idegenforga- $ ^ lomhoz, már nem. Mi — § ^ még hagyján, de azok, akik ^ § hivatali dolga a közönség- ^ ^ szolgálat, étteremben, köz- ^ ^ ségben, bárhol, ahol ide- ^ 8 genek járnak, ahol közön- 8 8 ség van, ha ők nem gon- 8 § dóinak rá, az már öreg 5 | hiba! $ Olyan dolog ezt magya- ^ ^ rázni, mintha azt bizony- ^ Ugatnánk: a levegő lélegzésre^ | való. Kell-e bizonygatni, ^ 8 hogy a Dunakanyar éttér- 5; § meinek kerthelyiségeiben S 8 földredobált, széttaposott S 8 cigarettavégek — hamutar- S ^ tó nincs az asztalokon! — § ^ maszatos abroszok, megíe- ^ ^ ketedett evőeszközök sen- ^ ^ kit nem győznek meg ar- ^ ^ ról, ide érdemes máskor is ^ ^ eljönni?! Nem kell bizony- ^ 8 gatni, mindenki tudja, 8 8 csak éppen — ki cselek- 8 § szik? Az üzletvezető dolga 8 8 — mondja a vállalat. Nem S § a mi hatáskörünk — így az ^ ^ idegenforgalom irányítói — ^ ^ de szorgalmazzuk. Az üz- Sg § letvezető: örülünk, ha a ^ ^ személyzet a főzést, kiszól- ^ 6 gálást győzi, még a takarí- 8 & tást is?! Különben sincs ^ 8 seprő, nem küldött a vál- 8 § lalat... Azaz — a tehetet- 8 | lenkedés nemtelen hagyó- S § mányait ápolva — minden- 8 $ ki beszél arról, amit tennie ^ $ kellene! $ 8 8 8 Most, ebben az esztendő- 8 ^ ben még hajánál fogva elő- $ ^ rángatott „ok” is van: a ^ ^ takarékosság! Hogy abból ^ ^ egy szó sem igaz, hogy a ^ ^ párt és a kormány takaró- ^ ^ kosságra intő útmutatásai ^ 8 nem érintik e témakört — 8 8 sőt, hangsúlyozzák, hogy 8 $ nem ésszerűtlen takarékos- 8 $ Ságra van szükség — az 8 ^ nem zavarja a tehetetlen- 8 ^ kedő, a cselekvéstől irtózó ^ & embereket. $ ' N S i ^ Szépek és lelkesítőek ^ j 8 azok az elképzelések, ame- ^ 8 lyeket a Dunakanyar regio- 8 ■ 8 nális fejlesztési terve tar- | 8 talmaz. Örvendetesek azok 8 ^ a javaslatok is, amelyek az ^ $ alföldi községek, városok ^ ^ ilyértelmü fejlesztését cé­­^ lozzák. Ez a jövő. Nem ár- ^ ^ tana, sőt kimondottan ^ ^ hasznos lenne azonban, ha § ^ némi figyelem, némi gon- ^ 8 dosság a mának is jutna, ^ 8 ha nem kellene pirulva § ^ bevallani a budapesti szál- 8 § lodájába telefonálni akaró ^ ^ német barátnak, hogy kis- ^ ^ városunkban vasárnap ez ^ ^ lehetetlen, ha nem kellene ^ ^ tikkadtan végülis egy ma- ^ <-gánházba bekiabálni pohár ^ * vízért, mert látogatott ki- -J ^ rándulóhelyünkön apró pa- ^ ^ vilon sincsen, ahol ilyesmi­­^ hez juthatna az ember, ha 8 ^ nem kellene piszkos kézzel ^ is asztalhoz ülni, ha ... Ha ^ ^ végre komolyan vennénk j! ^ azt, hogy az idegenforga- ^ ^ lomhoz — s itt nemcsak a | 8 külföldiekre, a magyarokra ^ 8 is gondolunk — érteni kell, ^ $ hogy az említett alapvető ^ ^ apróságok nélkül lehetetlen ^ ^ egyről — kettőre jutni. Eh- 8 ^ hez fillérek is elegendők, 8 ^ s még egy: az, hogy ma­­gyarázkodás helyett — cse- ^ & lekedjünk. 8 I M°- |

Next

/
Oldalképek
Tartalom