Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-17 / 167. szám

tEST MEGYEI SféfrfaP 1965. JÜLIUS 11, SZOMBAT TÚL A MEGYEHATÁRON Az ország legmodernebb fűtőerőművé I Uborka helyett paradicsom ? | Nagykőrös az uborka hazá­­\ ja. Legalábbis így emlegetik «a régi tankönyvek, amiből £ annjö az igazság, hogy a szá­­e J zad elején, de még a 30-as £ 40-es években is, csakugyan •; ^ az volt. Most, noha továbbra \-t‘í is termesztenek uborkát, a pa-I * | radicsom hódította el a leg­| fontosabb helyet. A régi kis-II üzemi termesztési módszere­­j ^ két pedig kezdi felváltani a | nagyüzemi, korszerű megol­­j I dás. Jelenleg a kertészkedés ; p aránya a városhoz tartozó ' í földeken körülbelül 15 száza­­j; | lék. Az úgynevezett áttelelő j saláta továbbra is a város spe­­! j cialitásai közé tartozik és — ^ mint újabb jelölt — a földi­­^ eper is mind nagyobb nép­­í szerűségre tesz szert. í A Kőbányai Erőmű kilenc nagy kőbányai üzem, valamint a József Attila lakótelep fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. Az erőműben a kazánok begyújtásától a mű­ködtetésig minden műveletet automatizáltak. Egy műszák alatt összesen 25 ember gon­doskodik a zavart alan üzemeltetésről rwmmfm/smss/rs/s/sssrf*ss/Arsss/ssss/'fs/s//s//s/ssssss/ssfSS*s/sss///ss/ss///s/rsss/ss/-rsssssssssssA/ss////s/sssssssfj íVARSÓ 7 iGombarekord I § Az esős július példátlan I arányú gomba termést ered­­fiményezett Lengyelországban. fi Az ismeretes lengyel erdei 'fi gambafélókből az idén fél­­| milliárd devízazloty értékű 'fi mennyiséget szállítottak már 'fi eddig is — főként a nyugat­­| európai megrendelőknek. TV-FIGYELŐ: RIPORTOK BÉKÉSBŐL AZ ELMŰLT HÉTEN hat tudósítást láthattunk Békés megyéből. Műsoridő összesen száznegyvenöt perc. Ennyi idő, megközelítőleg egy nagy­film ideje alatt, Reichenbach: Amerika egy francia szemével című riportfilmjében bemu­tatta Amerikát. A tv új sorozatában hetente másik megyével ismerkedünk. De a nézők akkor dicsérhetik a filmkészítőket, ha úgy ér­zik, nemcsak a közigazgatási­lag elhatárolt megyékbe, ha­nem egyúttal jellegzetes tá­jakra. sajátos vidékekre ka­lauzolt a kamera, örvendetes és hasznos ez különösen olyan területeknél, mint Békés, mely aránylag kevéssé is­mert, nincs, turistákat vonzó gazdag városa, híres műem­léke, nagy hírű ipari létesít­ménye, s kultúrális esemé­nyei is többnyire helyben kel­tenek visszhangot. Az Alföld délkeleti, kenyértermő sze­gélye a múltban is leginkább a viharsarki aratósztrájkok, a kubikosmozgalmak s az Achim Andráshoz hasonló népvezérek által vált ismert­té, hogy a Horthy-korszakban Féja Géza megrázó tudósí­tása, a Viharsarok berobban­jon a hazai lelkiismeretbe. KÖNYVESPOLC BERKESI ANDRAS: HÚSZÉVESEK A mai ifjúság fehér folt irodalmunkban. Nincs vagy csak elvétve akad mű, amely kellő komolysággal foglalkozna a fiatal korosztállyal. A „vita az ifjúságról” felkapott téma, de regényirodalmunkban ennek csak halvány nyomait lehet fel­fedezni. Ellentétben például a francia, lengyel, angol, olasz vagy szovjet irodalommal, nálunk hiányoznak az őszinte, fe­­lelöss^atel.ies művek. Minden új könyv ezen a téren úttörő­nek seámít, ezért kivételesen nagy a felelőssége. Nagy várakozás előzte meg a könyvhéten Berkest András új regényét, a „Húszéveseid’­­et. Sajnos, ez a nagy várako­zás csalódássá változott a re­gény megismerése után. A hiány ezután a könyv után is hiány maradt, annak elle­nére, hogy közönségsikere lett. A közönségsikert az író többi könyvéből is jól is­mert, szemléletes és szórakoz­ható stílusa magyarázza. Ber­kest érdeme, hogy regénye mindvégig lebi lincselően iz­galmas. A mű hibája azon­ban státusánál mélyebben, a mondanivaló felszínességé­ben rejlik. Félresikerült könyv, pedig az eredeti szán­dék dicsérhető. Az író meg­próbálta főhősének életútjá­ban azt a hatalmas politikai­­eszmei változást ábrázolni, amely a felszabadulás óta ná­­lKjmk végbement. Ősze Miklóst, a főhőst, gyermekkortól kezdve arra nevelték, hogy ellensége le­gyen rendszerünknek, legyen alattomos és kiszámíthatat­lan, rejtse el jól igazi arcát. Bigottan vallásos környeze­tének hatására lesz először fanatikus hívő, majd ciniku­san hitetlen, mikor egy vé­letlen folytán kiábrándul anyjából (akit a szerző — igen egyoldalúan — ördögi gonoszságú fúriának rajzol). Lassan minden eszmével el­veszti a kapcsolatát, kisstílű gonosztevővé válik. Berkest meggyőzően tudja megmutat­ni ennek a figurának aljassá­gát és silányságát. Készség­gel elhisszük, hogy az ellen­ségünk ő, mégpedig a rosz­­szabbik, az alattomosabb faj­tából. És akkor jön a megle­petés: hősünk — erkölcsi zül­­löttségének mélypontján hir­telen megváltozik, egy naivan megrajzolt „eszményien tisz­ta” szerelem hatására „meg­tér”. A gazemberből egy csa­pásra szocialista ember, szin­te mintakép lesz, aki öntuda­tosan vállalja gazemberségé­nek büntetését. Hatalmas, szinte hihetetlen változás ez. Hogyan megy végbe? Miért? Mik azok a társadalmi erők, amelyek ezt az erkölcsi pál­akik nemsokára felnőtté nő­ire az egész ország ügyét fog­ják intézni? Milyen az örö­mük, mi bántja őket? Mi a céljuk és hogyan küzdenek érte? I Az átgondolt, körültekintő válaszok, még váratnak ma­gukra. (Magvető.) Elek János A tragédia megismétlődött Beszámoltak a lapok arról, hogy az Egyesült Izzó váci te­lepén két munkás — miköz­ben a tartályból hidrogént fej­tett — rosszul lett. Művezető­jük, a 36 éves Szilágyvári Já­nos a segítségükre sietett, de szintén elkábult. Rajtuk kívül még két munkásnő is eszméle­tét vesztette. Mindnyájan kór­házba kerültek, de Szilágyvá­­rit már nem sikerült életre kelteni. Nem akarunk elébe vágni a hivatalos vizsgálatnak. Az majd feltárja, hogy ebben a gyárban a hidrogéngáz fejté­sénél ismét milyen bűnös mu­lasztás történt. Jegyzőkönyvbe Tetten érték a betörőt Budaörsön még júniusban ismeretlen tettes feltörte egy budaörsi özvegyasszony ví­­kendházát és csekély értékű holmival távozott. A ház tu­lajdonosa a meleg beköszön­tésével kiköltözött a víkend­­házba, s a tolvaj ezt megne­­szelve, újra betörést követett el. Egy karórát és ruhaneműt szedett össze — összesen 1000 forint értékben — ám zsák­mányával nem tudott távoz­ni, mert tetten érték. Kide­rült, hogy a 32 éves állás nél­küli Dóka István a tettes, aki Budaörsön lakik s így alkal­ma volt kifigyelni, hogy me­lyik víkendházba lehet betör­ni. Eljárás indult ellene. veszik, hogy ki volt a hibás és — reméljük — a bűnvádi el­járás megindul. Azt azonban nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ugyanebben az üzemben immár másodszor gyilkolt a gáz. A városi tanácsnál elfekvő munkásvédelmi szemlejelenté­sek a megmondhatói, hogy egyes felelős vezetők mennyi­re fittyet hánynak az egész­ségvédelemre, a munkásvéde­lemre. A megállapított hibák eltüntetéséhez sokszor hóna­pok, évek kellenek, vagy még az sem elegendőd A májusi méregkezelő tanfolyamon" főbb üzem küldötte elmondta, hogy hiába tanulja meg az előíráso­kat, otthon, az üzemben így hangzik a vállvonogató vá­lasz: — Nincs pénz rá! A 19 esztendős, áldott álla­potban lévő kismama, Materny Rezsőné, s most Szilágyvári János tragédiája vajon nem elég intő példa a felelősök szá­mára, akik üzemet, vállalatot irányítanak, hogy nincs ez így rendjén? Ha viszont nem az, akkor — s ez a közvélemény nyomatékos kívánsága — éb­ressze rá őket erre a törvény teljes szigora! (V. L.-né) A FELSZABADÜLÄS sze gényen, kifosztottan találta i kevert lakosságú vidéket — ahol soha nem került sói nemzetiségi ellentétre: össze tartott a nyomorúság magyart szlovákot, románt, — amel; közvetlenül a németek vissza vonulása után földosztássá hallatott magáról, mert itt va lósult meg hazánkban elő szőr a vágy, mely egy orszái fölött lebegett évszázadokig Egy kis úri megyeszékhel; Gyula, két sáros parasztváros Békéscsaba és Orosháza, sű rűn települt, elmaradt köz ségek omladozó Bolza, A1 mássy, Weinckheim-kastélyol szomszédságában. Ipar szinti semmi — legfeljebb malom és szövőipar, meg az olajku tak, melyek a németek kézéi voltak addig. Merész újítónak számítót mindig, aki ide, az Alföli szélére kezdeményező kedv vei érkezett. Kner, akinél falusi, gyomai nyomdája, rö videsen díjat nyert a párizs világkiállításon, vagy a világ hírű szarvasi arborétum meg honosítója. az ottani híres me zőgazdasági iskola alapítója Tessedik Sámuel. De mérés: újítást jelentett néhány év a gyulai fürdőkomplexum ki alakítása, vagy a már máso dik éve megnyíló várszinhá megteremtése is. AZ „ÚJÍTÁSOK” SZÁM^ szaporodott az utóbbi évek ben. s a tv-riportok szerkesz tőinek nem lehetett könny: dolguk a választásban, mel; eshetett volna a modern, im pozáns Békéscsabai Konzerv gyár, a város széli új lakóte lep, az egy évtizedes vissza esés után újból virágzó me zőhegyesi lótenyésztés bemu tatására is. A riporterek reprezentatí létesítmények felvonultatás helyett á teljességre töreked tek. így került a Kner nyom da, az orosházi üveggyár mel lé aratási riport, vagy kisfilr a halászati szövetkezet életé ről-. A műsor tagoltsága érthe tővé teszi, hogy a rendező kevés helyet' hagytak a vidé sajátos problémáinak. Pél dául, hogy csak egyet emlíl sünk: városiasodás város nél kül a két nagy mezővárosbai ahol évtizedek lemaradásé kell pótolni mai igények ke zepette. A TV HETI MEGYEI KÖZ VETÍTÉSEI, kisfilmjei, má az ismeretterjesztés miatt i igen érdekesek, hasznosai és örömmel várjuk e riporto folytatását. P. A. NV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VVX\V\S>N«S^\\\\\\V\\^^^ a mamának, A mama szint futva vonja magával a m hogy mire az észrevenni már bent is legyenek, j kisfiú azonban nem olya madár. Félúton ismét mc( szegi a két lábát, és üvöl mint két olajban főzött pc vián. A mama elkeseredette ránt rajta egy óriásit, talá hogy egy lendítéssel béri pítse a rendelőbe. A kétségbeesett fiú a utolsó pillanatban a szaba kezével belemarkol egy ki zelben meglebbenö szoknyi ba. A szoknya dereka aras; nyit csúszik le a karcsú, fu tál nő csípőjéről. A nő v sít, a többiek bámulnak i nevetnek. A mama szégyenletében i elfojtott dühében céklát vörösödik, megrándul tesí hosszában, s lekever a ki: fiának egy akkora pofon bogy — elvi alapon is elég volna pisztolylövésnél A pofontól a fiú nyitott szí fából kirepül valami api fehérség, nekikeppan a fa nak és lehull. A mama ht ragba ködösödön szemévi ezt észre sem veszi, válási tékosság nélkül ripakodi a kisfiúra: — Jössz rögtön, vagy... 4 nővér közben lehajol, fe Ál veszi a falnak koppant i lehullott fehér valamicské tenyerén a mama elé kíné ja: — Azt hiszem, már fölösU ges a bemenés. Valószínűié erről lett volna szó •...!. A kis fehér tejfogacsk közönyösen hever tenyerén. fóréiul ást, megtisztulást” lét­rehozták? Ezeknek a kérdé­seknek a megválaszolásán áll, vagy bukik a regény ér­téke. A könyv azonban. „megméretett és könnyűnek találtatott”. Nem tud hihető magyarázatot, adni a saját igazságát eldöntő kérdéshez. Ez az a pont, ahol a címe is igaztalanná válik, mert a ma húszévesei nem ilyenek. Ezlek a regényhősök nagyon-nagyon öreg fiatalok. Nem mai figu­rák. A kor igazi problémái csak külsősége sen jelentkez­nek gondolataikban. Több­nyire ösztönösen, vagy érzé­seik alapján cselekszenek, hiányzik belőlük a ma húsz­éveseire annyira jellemző ér­telmi gondolkodás, racionális világszemlélet. Ezek az ala­kok — ellentétben az igaziak­kal — sohasem teszik föl1 a „miért” kérdést, nem keres­nek okokat, összefüggéseket, végtelenül naivak, sőt, mond­juk ki: ostobák. De nemcsak az igazi húsz­évesek nem hasonlítanak a könyvbeli megjelenésükre, az őket körülvevő, cselekedetei­ket meghatároz» világ sem felismerhető a könyvből.. Ez a regény legfőbb hibája. In­nen származik minden - más valószínűtlenség is. Nem él1- : hetnek a könyv alakjai sem, ; ha az ábrázolt világtik sablo-.j nosan leegyszerűsített. A re- j gény társadalmában minden j hihetetlenül kézenfekvő. Hiá- j nyoznak az igazi ellentétek, ! éivek és ellenérvek, melyek í végül érvényre juttat- : hatnák a mondanivalót. Csak j bizonyításán igazságokat ta- j lálunk, és ezek — termesze- ; tesen — senkit sem győznek j meg. A szocialista em'bertí- j pust nem elég csak elnagyol- > tan elképzelni, be is kell mu- j tatni, vitára bocsátani — em- j berközelségbe hozni. — A ré- í gény adós marad ezzel. > ŐSZE MIKLÓS „megtérése” í ezáltal hihetetlen lesz, jó ! szándékú, de naiv tanmesévé í szürkül. ? < * | Továbbra is áll a már ki- l csit megkopott kérdés, mi- > lyen is a mai fiatalság. Mi- ; lyenek azok a húszévesek, } : j rendelő folyosója közepe­\ fi sen tömött. Férfiak, nők, '•fiatalok, idősek, -néhány ka­­; maszfiú és három kisgyermek i is, mamakísérettel. Tolakodás nincs, sorszámok szerint szó­­j !ít ja be a nővér a páciense­ket. A fájdalmasabbak jár­kálnak, a többiek közönyös, fásult vagy éppen derűs han­gulatban üldögélnek a pado­kon. A három kisgyermek közül egy fiú meg egy kis­lány futkározik csak elég han­gosan és illetlenül, nekiütőd­ve néha a padnak, néha a falnak, sőt néha valamelyik fájdalmasan fel s alá járká­ló felnőttnek. A harmadik gyerek, hasonlóan hat-hétéves forma fiú, sápadtan, aggodal­masan húzódik szorosan a marhájához, s még akkor sem mosolyintja el magát, mikor a futkosó kislány nekimegy egy járkáló térdének, és ha­nyattesik a folyosó közepén. A kislány mamája, szürke kosztümös, kissé elnyúzott ar­cú mama, meglátszik rajta, hogy korántsem ez a kislány az egyetlene, röstelkedve fel­ugrik, felkaparja kislányát, s egyben ki is utal neki három gyors kis nyakfevest. Olyan anyait, éppen az ujjak hegyé­vel, inkább jelképesen. A kis­lány el sem pityeredik, csu­pán elpirul tőle egy kicsit. — Haszontalan! Doktor bá­csi be sem enged, nem hogy megnezze a fogadat, ha ilyen rossz vagy, nézze meg az em­ber! — pöröl fáradt ideges­séggel a szürkekosztümös, de mire a helyére visszaül, a kis­lány már tíz méternyi távol­ban folytatja a futkározást. — Nekem az az elvem, hogy veréssel nem szabad gyermeket nevelni! Nincs is semmi haszna, látja! — szól a szürkekosztümöshöz a sá­padt kisfiú mamája. Derűs, kikészített, fiatalos mama. Hangosan mondja, talán in­kább csak feltűnési vágyból. Közben mintaszerű mamai gyengédséggel simogatja aggo­dalmasan hozzáhúzódó' kisfiát. — Talán, ha magának is öt lenne, más véleménye volna! — jegyzi meg él nélkül, in­kább bocsánatkérőn a szürke­kosztümös. — Ki van zárva, kérem! Ha tíz volna sem ütném egyiket sem! Nemcsak elvileg, hanem mert a verésnek úgy sincs haszna! — Lehet, hogy magának ilyen szerencsés természete van! — hagyja rá a másik engedékenyen. — Mi baja a kisfiúnak, hogy ilyen sápadt? Nem a belgyógyászatra kelle­ne vinni? — Áh. Egy hete mozog már egy foga az édeskémnek, és én nem vagyok olyan, hogy cérnát kössek rá és olyasmik­kel kínozzam, mint egyes műveletlenek. Ha már va SZTK, akkor csak húzza l a doktor...! 7gén, persze. Bár, talán.. bár... mások komolyab bajjal vannak itt... óraszám ra várakoznak... — úgymcnb a másik, halk szemrehányás sál. A kisfiú mamája fölrez zenő fejjel ki akarja kérni szelíd szemrehányást, de nővér kibukkan az ajtón, éppen az ő sorszámúba mondja. Gyengéden kézen fogja csemetéjét, indul vei az ajtónak. A sápadt kisfí még fehérebbre sápad, kettő lép a mamával, aztán várat lanul megveti a két kis cine gelábát, száját akkorára tátja mint egy kapu, és üvölten kezd, mint egy elevenen nyú zott pávián. S hasztalanu húzná több lóerővel a restel kedd mama, inkább lefekszil a padlóra, de nem megy. — Tessék megnyugtatni < kisfiút.. addig kérem i következő számot! — mond ja hűvös-udvariasan a nő vér. S bemegy egy felkötöt arcú férfi. A folyosón né melyek bosszúsan morog nak, mások mosolyognak t cirkuszon. A mama ölbei viszi a padra a közben elesi tuló fiókpáviánt, sugdosva ígér neki csokoládétól kezd ve görkorcsolyáig számol földi jót, ha szépen viselke­dik. Közvetlen veszély hí­ján a fiú szótlan pislogás­sal jóváhagyja az anyai ígé­reteket. Tíz percnyi átlagos nyu­galom után kijön a fér­fi, kötés nélkül, mögötte a nővér csak a szemével int BARSI DENES: ORVOS NÉLKÜL

Next

/
Oldalképek
Tartalom