Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-17 / 167. szám

ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA Július 16-án, pénteken, a megyei tanács dísztermében az MSZMP Pest megyei Bizottsága ülést tartott. A napirend első pontjaként Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkárának referátuma alapján megtárgyalták az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai irányelveit. Ezután került sor a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság máso­dik félévi munkatervének megtárgyalására és elfogadására. A megyei pártbizottság ülése ezután személyi ügyeket tár­gyalt. A beszámolót termékeny vita követte. Történelmi pillanat A pasadenai komikus laboratóriumban bemutatták az első Mars-fotót 1967 szeptemberében újból lejátszható a képrögzítő magnetofonszaíag Mint az MTI washingtoni tudósítója jelenti, a Mari­ner—4 amerikai Mars-rakéta sikerrel teljesítette felada­tát: televíziós kameráival el­ső ízben sikerült fényképe­ket 'készítenie földünk boly­gószomszédjáról. Az űrállo­más napelemekkel működő adóberendezése csütörtökön nyolc és fél óra alatt to­vábbította a képmagnón rög­zített első felvételt. A rendkívül gyenge rá­diójeleket nagy erejű földi antennák segítségé­vel felerősítették és bo­nyolult elektronikus gé­pek segítségével alakítot­ták vissza képjelekké. A pasadenai kozmikus la­boratóriumban amerikai idő szerint csütörtökön éjfélkor mutatták be a sajtónak a földtől 224 millió kilométer távolságban készült, szenzá­ciós technikai sikert jelentő felvételt — amely azonban nem mutatott semmiféle lát­ványos szenzációt, Mars-csa­tornát, vagy más, az élet jelenlétére utaló tárgyat. Az ingujjas, a napok óta tartó készenléttől álmat­lan tekintetű tudósok részletesen elmagyaráz­ták az újságíróknak a felvételt, amely a Marstól 14 400 ki­lométer távolságban készült és egy 200 négyzetmérföldes területért: ábrázol. A képen lehet látni a rejtélyes bolygó peremét, valamint egy na­gyobb sík területet, amely a felvételen világosabb színű. A kép másik felében a sö­tét égbolt látható. Az eredeti program sze­rint a felvételnek a Mars­térképeken Elysium-sivatag névvel jelölt területet kellett volna ábrázolnia, azonban dr. Leighton, a felvételt bemutató tudós közölte, hogy a jelek szerint a kamera egy kissé elfor­dult és ennek következ­tében a felvételen látható terület valószínűleg az úgynevezett Phlegra-siva­­tag. A kamera elcsúszása követ­keztében előreláthatólag az elkövetkező tíz nap során továbbításra kerülő többi fel­vételek is’ mást ábrázolnak majd a Mars felszínéről, mint amit az eredeti • program meg­szabott. A felvételen több fehér Folytatás a 2. oldalon.) -MOSZKVA Egy hordozórakéta-öt szputnyik A Szovjetunióban egyetlen hordozó raíkétával földkörüli pályára bocsátottak öt mes­terséges holdat: a Kozmosz 71-et, a Kozmosz 72-öt, a Koz­mosz 73-at, a Kozmosz 74-et, és a Kozmosz 75-öt. Az öt mesterséges hald csaknem körala-kú pályán ha­lad. Pályájuk főbb adatai a következők: keringési idő 95,5 perc; a Föld felszínétől való távolság 550 kilométer, pá­lyájuknak az egyenlítő síkjá­val bezárt szöge 56,1 fok. A tudományos berendezése­ken kívül a szputnyikon Ma­ják rádióadókat helyeztek el. A szputnyikokon elhelye­zett berendezésiek kifogásta­lanul működnek. A koordiná­ciós számítóközpontban fo­lyik a beérkező adatok fel­dolgozása. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK i AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. JULIUS 17, SZOMBAT Kádár János kétnapos látogatást tett Nógrád megyében A pasadenai megfigyelőállomáson (USA, Kalifornia) jú­lius 15-én felvették azt a fényképet, amelyet az amerikai „Kozmikus Szem", a Mariner 4 továbbított az űrből. A Mariner 4 több fényképfelvételt készített a Mars felszí­nének egyes részeiről. Ezeket folyamatosan sugározza a Földre. Képünk a Mariner 4 egyik felvételét ábrázolja (Rádiótelefoto) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Háry Bélának, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettesének társasá­gában kétnapos látoga­tást tett' Nógrád megyében. Találkozott szocialista bri­gádvezetőkkel, bányászokkal, ipari munkásokkal, termelő­szövetkezeti parasztokkal, ér­telmiségiekkel, megyei, vá­rosi és járási pártvezetők­kel. A meglátogatott ipari és mezőgazdasági üzemekben és a találkozók során tá­jékozódott a megye hely­zetéről, fejlődéséről, meg­oldásra váró problémái­ról. A látogatásra elkísérték Nóg­rád megyei párt- és állami vezetői. A vendégeket szerdán dél­után a megye határában Job­bágyi községnél a megyei ve­zetők fogadták. Este Salgótarjánban a megyei pártbizottság székházi­ban Kádár János talál­kozott a végrehajtó bi­zottság tagjaival, valamint az MSZMP városi és járási titkáraival. Közvet­len hangú beszélgetés so­rán tájékozódott a megye helyzetéről, ipari mezőgazda­­sági és kulturális fejlődésé­ről. Kádár János elismeréssel beszélt a Nógrád megyeiek építő, termelő munkájának eredményeirőrt, a megvalósult új alkotásokról. Megállapí­totta, hogy a nógrádi szénme­dence dolgozóinak odaadó munkájára a párt ugyan­úgy számít a jövőben, mint eddig. Hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány poli­tikája változatlan. Kitért a nemzetközi munkás­­mozgalomban , fennálló né­(Folytatás a 3. oldalon) Megérkezett Pestre az idei búza Csömörről, Vecsésről, Tápiógyörgyéről küldték az első szállítmányt Rövid kis ünnepséget tar­tottak tegnap a Ferencvárosi Malomban; megérkezett az első szállítmány idei termésű búza. Baja, Törökszentmiklós és Bácsbokod mellett a csö­möri Haladás, a tápiógyörgyei Zöld Mező, a sóskúti Béke Termelőszövetkezet és a Ve­­csési Állami Gazdaság dol­gozói küldték első rakomá­nyaikat a most learatott bú­zatermésből. Fellobogózott vagonokban, teherautókon érkezett meg az új kenyér nyersanyaga. A küldeményt a fővárosiak ne­vében Ignácz Flórián, ma­lomigazgató vette át, majd Izinger Pál, a Földművelés­­ügyi Minisztérium növény­­termesztési főigazgatóságának vezetője köszöntötte az új búzát szállító gazdaságok dolgozóit. Az időközben elvégzett vizsgálatok szerint az első új búzaszálllítmány hektoli­ter súlya általában megha­ladja a 78 kilót, a csömöri Haladás Termelőszövetkezet búzája pedig eléri a 82 kilót. Mi benne a bűn? Kánikula... Kánikula... 45 fok a kőbányában - Telt ház a nagykőrösi strandon Interjú Nap kartárssal - A jéggyáros kiütéssel győzne Ki a legirigyeltebb ember ebben a kánikulában? A jéggyáros. Kiütéssel győzne. Persze, csak akkor, ha ver­senyt rendeznénk. De ki nevezne be a versenybe? Hi­szen ilyen melegben a leg­több embernek nincs hozzá kedve — örül, ha elvégzi a munkáját, s aztán lepihenhet. Bánfalvi István, a Nagyká­­tai FöTdiművesszövetkezet jég­gyártója széles Pest megyé­ben talán az egyetlen, aki elé­gedett a hőséggel. Hiszen ez az ő malmára, pontosabban fagyasztó készülékére hajtja a vizet. A földművesszövet­kezetek különben a télen feltöltött jégver­mekből biztosítják az áruk hűtését — a nagykátai üzem az egyet­len, amely gyártja is a hide­get. Szegény kőbányászok! Knáb Mihály, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dunabog­­dányi kőbányájának üzemve­zetője, megtörli a homlokát a „hűvös” irodában. A hűvös­"sssssssss/sssss//ssssssssssssssssssssss//ss//sf/sfs/s/sssss/ss///s/s///s/sssssfsssssssss/ssssssssss/ss/sssssssss//ssssssss///s//ss/j^ m Ötvenhat családi házhoz... ség persze, relatív, hiszen az irodában „mindössze” 34 fok van, de kint, a fejtésben, az izzó kövek között legalább 45 fokig szalad fel a forró fejű higany. S ebben a „po­kolbugyorban”, a forró, vakító katlanban 170 ember dolgozik a gé­pek mellett. Plusz még a karbantartók — minden erejükre szükség van, hogy kitermeljék a napik 600 —700 tonna követ. — Bírják a meleget az em­berek? — Nehezen, de tartják ma­­§ gukat. Megdupláztuk a víz­­^ hordók számát: a fejtésben a k víz a sláger. i Rosszabb itt, mint a mező- S kön. Hiszen a gabona és a S föld nem melegszik át annyi­­í ra, mint a szürke sziklák. De ^ fennakadásról nem kapunk S § (Folytatás a 2. oldalon.) — száznegyvenezer falazóblok­kot készítenek a sóskúti mészkőbányászok. Ezt a mennyiséget olyan gyorsan állítják eló, hogy az építke­zők novemberig felhasznál­hassák a blokkokat, s az árvízkárosultak minél előbb fedél alá jussanak. A rajtakapott mezei „gyűjtögető” nem érti, miért leckéztetik, nem érti, miért kísérte be a mezőőr az el­nökhöz, egyáltalán; nem érti, mi abban a bűn, hogy zsákját megtömte ezzel-azzal. A „bűnjel”, azaz a zsák ott fekszik az asztalon, tartalma már kiborítva: két kilónyi hüvelyes borsó, két nyalábnyi zsenge kuko­ricaszár, őszibarackok, piszkos abroszba kötve meggy. Hajtogatja csak a magáét; mi abban a bűn, hogy az ember szed ezt-azt? Szed? Honnét? Kiét? Hallot­tam, magam is tapasztaltam, hogyha nem is öröm­mel, de tűrik a gazdák; valaki letép néhány szem cseresznyét, barackot, olykor dinnyét, s megeszi — helyben. Nem állhat mindenütt őr, nem is kell min­denki lépteit figyelni, kevesebb a tilosban járó ember. Vannak azonban, akik úgy tekintik a falusi határt, mint valami terülj asztalkámat, amelyről azt ehet­nek, s azt vihetnek el, amit akarnak. Mezei tolvajlás — így határozza meg a jog, a köztudatban azonban nem így él. Inkább ügyesnek, mindent megfogónak tartják azt a foga tost, akinél a szekérderékban min­dig ott a zsák, s aki soha nem viszi üresen haza. Nem egy termelőszövetkezetünkben — a többség egészsé­ges akarata szerint — keményen fellépnek azok el­len, akik úgy tekintik a közös tulajdont, mintha csak a. maguké lenne. Másutt azonban szemet hunynak a határban gyűjtögetők ténykedése felett, van, ahol azt adják magyarázatként, hogy „mindig is volt, lesz is”. A járási tanácsok szabálysértési előadói igen sok mezei lopás ügyében szabnak ki bírságot, évről évre kevesebb ügyben, de még mindig igen sokban. Igaz, egy-egy ember nem sokat visz, öttől még nem megy tönkre a tsz, hogy én ezt a zsákot megraktam — mondja a bevezetőben említett tolvaj. Ha csak egy ember tenné, akkor sem lenne erkölcsös, de még hagyján; sok kicsi azonban sokra megy, s a harminc­hat tagú brigád fejenkénti másfél-két kiló borsója, amit hazavittek — szedtük egész nap, ennyi csak jár nekünk is felkiáltással — már pénz, amit az egész közösség zsebéből vettek ki. A termelőszövetkezet földjeinek, a magántulajdo­nú gyümölcsösnek, a határ minden négyszögölének — gazdája van! A gazda joggal érzi megrövidítésnek, ha elvesznek abból, ami az övé. A gazda — azaz a ter­melőszövetkezet tagsága, vagy a kert, a gyümölcsös „maszek” tulajdonosa. Van ravasz tolvaj, aki férfi létére női cipőt húz, van, aki hátrálva jön kifelé — azaz a nyomok csak befelé vezetnek, mintha a tolvaj nem távozott volna semerre — s van barbár, aki tör, tapos, ágastól szaggatja le a gyümölcsöt, van pocsé­koló, aki letépi a terményt, de eldobja, mert nagyob­bat, érettebbet talált, s így tovább. Azaz sokféle típu­sa van a mezei tolvajnak, de ettől még mindegyikük — tolvaj. Mi benne a bűn? Sokan nem akarják érteni, hogy az benne a bűn: a másét veszi el, azt, amiért más dolgozott! Van ter­melőszövetkezet, ahol munkaegység-levonással bünte­tik a mezei tolvajlást, van, ahol a törvény elé idézte­tik, van ahol beérik a feddő szóval, s van, ahol — nem tesznek semmit. Ideje, hogy mindenütt elhessent­sék a mezők szárnyatlan szarkáit... M. O. I § HELSINKI | | Hazaindnltak $ |a magyar békeküldöttek ^ A béke-világkongresszuson ^ részt vett magyar küldöttek ^ pénteken reggel hazaindul­­^ tak. ^ A finn főváros repülőterén ^ búcsúztatásukra megjelent & Vincze István, a Magyar 5 Népköztársaság helsinki ügy- i vivője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom