Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-15 / 165. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1965. JÜLIUS 15, CSÜTÖRTÖK Szálloda és camping a Cifrakertben Az országúiról is becsalogatják a vendéget f Jó alkalom a tanácstag beszámolója, Mire megy a 30 millió? — Cüázpalacktelep nyílik Baj van a traktorokkal — Régi kérés, hogy nyissa­nak egy másik papírboltot is a városban. Végre lesz belőle valami: a Kecskeméti úton, a gépjárműjavító ktsz helyén nyílik majd meg ez az új üzlet. Aztán többször szóba került már a kontárok te­vékenysége. Kiszorításuk egyik fontos feladatunk. Ennyit a múltkori interpel­lációkról — kezdte beszá­molóját Kiss István tanács­tag, majd a múlt félév ta­nácsi munkáját, a fonto­sabb határozatokat hallhat­ták a megjelentek. — A városi tanács főleg a városfejlesztés, a társadalmi munka és a mezőgazdaság helyzetével foglalkozott be­hatóan a múlt félév folya­mán — mondta a tanács­tag. — 1965-ben harmincmil­lió forint a város költség­­vetése. Vajon mire köl­tik el ezt a nagy ösz­szeget? Többek között gázcseretelepet nyitnak, amelyhez kétszáz­ezer forintra van szükség. Állandóan napirenden szere­pel a hidak, a kutak, a gya­logjárók javítása. Erre négy­­százezer forintot irányzott elő a tanács. Útjaink közül egyre több­ről eltűnik a kellemetlen por. Szinte újjávarázsolták az Encsi utcát, a Rákóczi és a Kalocsa Balázs utcát. — Gomba módra nőnek új házaink — mondta a ta­nácstag. — Huszonnégy szö­vetkezeti és negyvennyolc OTP-lakást építettek a vá­rosban. — A harmicmiillióból ötmillió forintot a köz­egészségügyre áldoztak. Az öregek nyugodt pihené­sét biztosító szociális otthon évi fenntartása nem keve­sebb, mint egymillióhárom­százezer forintba kerül. Különösen érdekelte a je­lenlevőket a mezőgazdaság helyzetéről szóló néhány adat. Megtudták, hogy míg 1963-ban hatvanhárommillió forint, addig 1964-ben nyolcvanhárommillió fo­rint jövedelemmel zárták az évet városunk terme­lőszövetkezetei. Ezután a hallgatóság vette át a szót. Problémáikat, pa­naszaikat szinte szóról szóra lejegyezte Kiss István ta­nácstag. Az Attila utcai lakosok nevében beszélt Bende Já­nosáé. — Az utcában a Zetorok feltúrják az utat, hajnalban pedig zavarják a pihenő em­berek nyugalmát. — A Jósika, Attila és Ese­­di utcák találkozásánál le­vő kút területe mélyen fek­szik, esőzések idején szin­te járhatatlan ez a rész. Fel kellene tölteni — mondta Fejes György tanító. Radványi József adóprob­lémáját említette meg. Szóba került itt a termelő­szövetkezeti klubban lakó két család közötti súrlódás. Sür­gős intézkedést kértek a ta­nácstagtól, hiszen már túl­lépi a szocialista együtt­élés normális szabályait. Kevesen voltak, de így is szóba kerültek problémák. Mennyivel jobb lett volna, ha többen vannak. Hiszen az emberek problémáin, ba­ján csak úgy lehet segíteni, ha elmondják azokat. Erre pedig jó alkalom a tanács­tag fogadóórája. Szentpéteri Zoltán AZ ÁLLAMI GAZDASÁGBAN HOLNAP STARTOL A BÚZA A kétszáztizennégy holdas őszi árpából már csak né­hány hold van hátra az álla­mi gazdaságban. A termés jó­nak ígérkezik, tizennégy-ti­­zenöt mázsásnak holdanként. A hatvannyolc hold tavaszi árpa aratását a napokban kezdték el. Az előzetes becs­lések szerint nyolc-kilenc má­zsa lesz a termés. Az őszi árpa aratása mel­lett teljes lendülettel vágják a gazdaságban a beérett ro­zsot. Az aratás, kombájnolás­sal párhuzamosan végzik a szalmalehúzást, kazlazást is, hogy a szeszélyes időjárás ne csökkentse a szalma érté­két. Lehajtotta aranysárga, tö­mött fejét a búza is, éretten ring a tábla. Engedelmesked­nie kell, hiszen belehasít vég­telen testébe, a gép. Holnap kezdik el az aratását az álla­mi gazdaságban. KÖRÖSÖN TERVEZTÉK, KÖRÖSÖN GYÁRTOTTÁK ismét dolgozik egy új gép a konzervgyárban. A gép érde­kessége, hogy a konzervgyár egyik gépészmérnöke, Sza­bó Mihály tervezte, a gépjavító ktsz szakemberei gyár­tották. Ezzel a rotációs töltőgéppel bogyós gyümölcsöket töltenek ötkilós üvegekbe (Godány felv.) Már be lehet váltani a könyvsorsjegyeket A cifrakerti vendéglő balol­dali szárnyépülete üres, félig rom. Lassan kidől az ablak, leomlott vakolat. — Régi dolog ez, s már megérett arra, hogy végre el­tüntessük a múlt nyomait — mondja Biczó György, a ven­déglő vezetője. A tervrajz már elkészült. Nagy átalakítást terveznek. Az előbb említett, most még kihasználatlan épületrészt szállodává „varázsolják”. Két szoba s négy kisebb helyiség mintegy harminc vendéget tud majd fogadni. A nyári Időszakra a kertészet erdejében campingtábort ter­veznek. De átalakítják az or­szágút felöli részt is. Szép park húzódik egészen az útig, az épület előtt pedig árkádo­­sítanak. Ide is asztalok kerül­nek. Mindez már új. modern konyhát, s bő­vebb, szebb éttermet igé­nyel. Ez a mai kisterem helyén lesz, „L” alakban. Szükség van minderre, hi­szen az erre járó utasok pil­­lanatnyilag észre sem veszik, hogy itt vendéglő van, érde­mes lenne megállni — mondja az üzletvezető. — Célunk az, hogy az országúiról is becsa­logassuk a vendégeket. Kí­vülről is megnyerő, vonzó képet nyújtson a Cifrakert — teszi hozzá. Mindez még csak terv. Szeptember végén fognak hoz­zá az építkezéshez s január 1- re kellene elkészülni vele. Örülnénk, ha a jövő május elsejét már az „új köntösbe öltöztetett”, átalakított Cifra­kertben tölthetnénk el. (sz.) Gyógyultan tért haza családfához Tóth Albert Tóth Albert, a Szabadság Tsz íogatosa makk egészsé­ges ember hírében állt Bír­ta a munkát, arcszíne piros­pozsgás, talán egy kis túlzás­sal azt is lehetett mondani róla, hogy olyan egészséges volt, hogy majd kicsattant. A múlt év őszén tüdőszűrés volt a városban, Tóth Albert úgy vette a dolgot, mint egy­szerű formaságot. Nyugodtan állt oda a masina elé és ak­kor sem tulajdonított külö­nösebb jelentőséget, amikor néhány hét múlva újra idé­zést kapott az egészségházba. — Parányi beszűrődés a jobb felső csúcson. — je­lentette ki röviden dr. Berta Károly, az egészségház igaz­gató főorvosa. A munkából azonnal kiírták Tóth Alber­tet. Néhány hónapos itthoni kezelés után beutalták a Budagyöngye Tüdő- és Szív­szanatóriumba. — Álmomban sem gondol­tam arra, hogy ilyen gyö­nyörű intézetben tölthetek hét hónapot — mondotta a fogatos. — Mindent megkap­tam étrendben, gyógyszerben, ami emberileg lehetséges. Külön szerencsém volt ne­kem, mint körösi embernek, hogy a szanatóriumnak azon az osztályán, amelyen én is feküdtem, nagykőrösi ember a vezető, dr. Kiss Lajos, aki nemcsak engem, hanem minden körösi embert a föl­dinek kijáró meleg szere­tettel fogad. Tóth Albert aránylag fia­tal ember, de húsz év előtti élményei még frissek és ele­venek. — Mi a véleménye magá­nak arról, hogy vajon a múlt rendszerben egy ilyen parányi beszűrődés esetén hogyan bántak egy maga­fajta egyszerű parasztember­rel? — Biztosan állítom, hogy harminc évvel ezelőtt ebbe a betegségbe a magamfajta ember elöbb-utóbb belepusz­tult. Rámondták, hogy szá­raz betegség, volt aki tüdő­­bajt, mellhártyát emlegetett és aztán tovább nem is na­gyon foglalkoztak a dolog­gal. A kis beszűrődésbő] lett a nagy, a nagy beszűrődésből a kavema és egy-két évi kí­nos szenvedés elvitte a sze­rencsétlen beteget. Ha volt pénz, az még valamennyit se­gített. De ugyan ki győzte volna költséggel az akkori kezelést? Készül $ a művelődési terv $ $ Az előkészületek már foly- ^ nak a következő művelődési ^ év munkatervének összeállí- ^ tására. A városi művelődési ^ bizottság pénteken délután ^ három órakor ül össze a ^ pártbizottságon, hogy együtte-^ sen vitassák meg a műve- $ lődési terv főbb program- ^ jait. A különböző társadal- ^ mi és tömegszervezetek, és ^ a hivatásos népművelési szer- ^ vek vezetői vesznek részt ^ az értekezleten. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN ?| $ A Tenkes kapitánya I—II. $ rész. Kalandos magyar film. ^ Szélesvásznú. Dupla hely- ^ árak. § Kísérő műsor: 11. Világhír- ^ adó. $ BEKEMAJALIS A PÁLFÁJÁBAN Az időjárás az oka, hogy csak a jövő vasárnap, július 25-én, tartják meg váro­sunkban a „békemajálist”. A Hazafias Népfront váro­si bizottsága szervezi a nép­ünnepélyt, amelyet a Pálfája erdőben tartanak. A büfé­ről a földművesszövetkezet gondoskodik. ELŐZETES A Hazafias Népfropt em­lékbizottsága összeállította az alkotmány ünnepének prog­ramját. Az előző évek ta­pasztalatai alapján készítet­ték el a tervüket, augusztus 20-a méltó ünneplésére. A városi pártbizottság végre­hajtó bizottsága augusztus 11-i ülésén tárgyalja és hagyja jóvá a programot. Versengő városok Nagykőrös-Kiskunfélegyháza Nagy sikert arat a televí­zióban a Versengő városok című vetélkedő műsor. Eb­be a vetélkedőbe benevezett Nagykörös is, — Kiskunfél­egyházát hívtuk ki. Művé­szeti, szakmai és tudományos ágakban méri össze tudá­sát a két város fiatalsága, persze főleg a helyi neveze­tességekről, adottságokról. Előreláthatólag ősszel ke­rül sor Nagykőrös és Kis­kunfélegyháza vetélkedőjére. Csemlhúborí/iís miatt kétszáz forintra bírsá­golta a rendőrség Erdélyi Jó­zsefet, (Batthyány utca 17.). Csúcsforgalom a konzervgyárban — Csak azt nem értem, hogy miért hívják ezt uborka­­szezonnak? (Lencsés karikatúrája) ; Csoportkép a zsíroshegyi kertészetből Nem voltam rest, megszá­moltam a kertészet zellertáb­lájában dolgozó három mun­kacsapat létszámát. Könnyű volt a színes kendővel bekö­tött fejű asszonyokat, lányo­kat megszámolni és végül dia­dalmasan kiáltottam fel. — Pontosan hatvan! A tábla szélén a legfiata­labb korosztály forgatta a ka­panyelet. Lányok, akik egy­részt csak az idén végezték az általános iskola nyolcadik osztályát és gimnazisták, akik a nyári szünidőben keresik meg az új tanévre a könyvek, az iskolaszerek, a formaruha árát. Megkérdeztem a kislányok­tól, hogy vajon van-e neve ennek az ifjúsági munkacsa-! patnak. Egész kórus kiáltja; felém. — Ifjú gárda! A munkacsapatnak egyet- \ * ! ■ .............................................................. ...........——— v en felnőtt tagja van, a ked­ves Szrapkó Imréné, akinek :gyetlen fegyelmező eszköze i szép szó és a rábeszélés. Tóth Albertné munkacsapata irról nevezetes, hogy a szor­galmas, derék asszonyok át­­agosan megkeresik a havi •zernégyszáz forintot. Kapá­­ásból ez nem is éppen olyan ás összeg. No, aztán a sze­­lésben még sikerül a havi itlagot egy kissé még jobban élemelni. Bátor Károlyné a harmadik nunkacsapat vezetője. Múlt 'vi munkájának elismerése­­léppen nevezték ki a szor­­lalmas, derék asszonyt mun- Mcsapatvezetőnek. Borban az igazság? emberek módján na­gyokat nevettünk. Egyszer csak Fe­renc váratlanul fel­pattan az asztal mel­lől. Arra sem volt időnk, hogy elbú­csúzzunk tőle, már az udvaron rugdosta a motorkerékpár pe­dálját. Józsi pillanat alatt összekapta magát. — Megvan ez bo­londulva? Hová mész te, kelekótya? — de ezt már az udvaron kiáltotta. Ferenc rá sem né­zett, még mindig a motort sarkallta. — Hová indulsz, Ferenc? — tette rá a vállára a kezét Tar Jóska. — Ne okos­kodj! Részeg vagy. Bajod lehet. — N ekem-e? Ügy ismersz te engem? — Elesel! Kezed­­lábad kimehet a he­lyéből. Az úton maradsz elterülve. — Nyiss kaput! Tudom, mit csiná­lok! Tar Jóska megfog­ta a karját, úgy húz­ta a lakásba vissza, de Feri nem hagyta magát: — Elereszted-e a karomat, vagy sem? — Összetöröd ma­gad. Nyomorék le­szel. — Nem engeded el a karomat? — ezzel akkorát lökött a ba­rátján, hogy Tar Jós­ka elterült a földön, mint a kecskebéka. Nem sokáig maradt azonban lenn. Fel­pattant, mint a bol­ha. — Engem csúfol­tál meg, te ugargö­röngy? — s már le is kevert a barátjá­nak egy akkora csár­dást, hogy talán még a szeme is szik­rát vetett. Mire ész­revettem, annyira összekeveredtek, $ hogy a közelükbe ^ sem mertem menni. ^ A tenyerek csat- > e tantak, a fejek köp- S ‘ pantak. A ruhát tép- 5 . ték egymásról. Vég $ ' Ferkének a füle vér- ^ zett, a Tar gyerek- ^ 1 nek meg az orrából ^ szivárgott a vér. — Engem p öcsé- i kolsz meg, te gyalá- S zatos? — Kapcád vagyok\ én, hogy így mog-§ gázolsz? Puff, egy hatalmas^ pofon. Csatt, egy § óriási orrvágás. A 5 mérkőzésnek az ve- ^ tett véget, hogy Fe-\ renc nem győzte^ szusszal. Egy erőtel- ^ jes csapásra szépen ^ elterült a motor meZ-fc lett. Tar Józsi megráz- S ta magát. Odajött $ mellém és nehéz li-§ hegés között motyog ta. — Hogyan enged-^ hettem volna el a ^ motorral? Hiszen § amilyen részeg, még \ valami baja lehetett $ volna. i í (rossi) $ A vasárnap min­dig olya-h csendes, tétlenkedő napom. Kiöltözök, jövök, megyek. Keresztbe­­hosszába a város­ban. De most vasár­nap eltértem ettől a szokástól és Tar Jóskára nyitottam rá az ajtót. Meg­örültem annak, hogy Vég Ferkót is ott ta­láltam. Két aranyos jóbarát. Mindig együtt járnak. Még egyformán is öltöz­nek. Nagy hanggal fo­gadtak. Egykettőre lecibálták rólam a kabátot. Mire észre­vettem magam, már lenyomtak az asztal mellé. Előttem a szinültig telt pohár. Nem kell azt senki­nek magyarázni, hogy hogyan csúszik az első pohár bor, ugyan a borkedvelő ember a többit sem becsüli kevesebbre. A két barátnak már alapos fórja volt. Meglátszott az arcu­kon. Ittunk, beszél­gettünk. A jóked vű Kisorsolták az idei ünnepi könyvhét alkalmával kibo­csátott könyvsorsjegyeket. A sok ezer könyvsorsjegy tu­lajdonosai természetesen mindannyian nem nyertek, de a többiek is jól járnak, hiszen a sorsjegyeket — egyenként tíz forintot ér­nek — beválthatják köny­vekre a könyvesboltban. Főként olcsó, Kincses Köny­veket jelöltek ki a beváltás­ra — amelyekből csak né­hányat említve: Szabó Pál: Talpalatnyi föld, Kosztolányi Dezső: Pacsirta, Tamási Áron: Szirom és boly — bizonyára szívesen fogadják azok, akik nem nyertek a sorsjeggyel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom