Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-14 / 164. szám

Külföldre utaznak, itthon dolgoznak a nyáron az abonyi diákok A nyári vakációban csak­nem háromszáz abonyi álta­lános iskolás megy a pécs­­bányatelepi úttörőtáborba. A gimnazisták közül többen kül­földi utazással tölthetik vaká­ciójukat, Az abonyi népi tán­cosokkal öt diiák lengyelor­szági turnéra megy, egy-egy tanuló Angliába, Belgiumba, illetve az NDK-ba utazik. Vannak azonban, akik kere­seti lehetőség után néztek, hogy könnyítsenek szüleik gondjain. Az abonyi Kossuth Tsz-ben tizenöt negyedik gimnazista és huszonkét általános isko­lás dói gozik. A gimnazista fiúk a betakarításból veszik ki részüket. A gimnazista lá­nyok és az általános iskolá­sok a szőlőben dolgoznak. A tsz-vezetőség megelégedett mind a két csoport munkájá­val. Lelkiismeretesek, szor­galmasak. Meg is lesz bz eredménye, mert a fiúk napi hetvenöt, a szőlőkötözők pe­dig negyven forintot keres­nek. A Kecskéscsárdai Állami Gazdaságban nyolc gimnazis­ta és hatvan általános iskolás lány segít a hibrid paradicsom mesterséges beporzásában. A kétórás ebédidőt beszámítva, reggel hat órától este hat óráig négyhuszas órabérért dolgoznak. A Nagykőrösi Konzervgyár abonyi telepén Szűcs László telepvezető elmondta, hogy ez évben sok diákot foglal­koztatnak a nyersanyag elő­készítésében. A július 12-től induló szezonban negyven gimnazista és több mint 120 általános iskolás jut kereseti lehetőséghez. A telepen zöld­babtiszt itássál és barackfele­zéssel foglalkoznak a fiatal idénymunkások. Abony egy másik nagyüze­mében, a téglagyárban is ta­lálkoztunk diákokkal. Len­gyel József harmadik gimna­zista elmondta, hogy a gyár­ban rajta kívül még három középiskolás dolgozik az ége­tőkemencénél. Tavaly nyáron 3500 forintot keresett, s az idén is meglesz ugyanannyi. A Kőröstetétleni Állami Gazdaságban négy gimnazis­ta dolgozik a növényápolás­ban. Igriczi Zsigmond A C E G LED I J A R A * É.5: C E G LÉD V Á R-O S RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1965. JÚLIUS 14, SZERDA Hefven aratópár vágja a gabonát Kaszát fogtak a traktorosok is MEGKEZDŐDÖTT A GABONAFELVÁSÁRLÁS — A szó legszorosabb ér­telmében mindannyian ara­tunk, — mondotta Molnár László, a csemöi Szabad Föld elnöke. — Nincs kivétel. Ebben a fontos dologban min­denki egyforma felelősséggel vesz részt. A növénytermesz­tők mellett a kertészek, fo­­gatosok, és amire talán nem is tudnának sehol példát mon­dani, két traktorvezetőnk, — Nagy Dénes és Csehi István — is a gép helyett kézzel, ka­szával vesz részt a betaka­rításban. — Az aratást teljesen a gépekre terveztük. Három aratógép végezte volna el a munkát, ha az idő nem szól bele annyi esővel. Sajnos már az első napokon is rengeteg bajjal álltunk szemben. Két traktor üggyel-bajjal von­tatta az aratógépet és na­ponta négyszer-ötször kellett az elsüllyedt gépeket kimen­teni ... Ez néha négy trak­tornak is nehéz munkát je­lentett. — Csak a legnagyobb elis­meréssel szólhatok tagságunk fegyelmezettségéről és arról a valóban megható erőfeszíté­séről, amelyet a betakarítás során tanúsítanak. Sehonnan nem hívtunk segítséget. Igyekszünk saját magunk el­végezni a munkát. Erre biz­tos reményt ad az, hogy pontosan száznegyven em­berünk jelentkezett kézi ara­tásra. Hetven aratópár dol­gozik most is a betakarítás­ban. — Így tudjuk tartani a be­ütemezett határidőket. Július 17-re learatunk és augusz­tus 16-ra feltétlenül befe­jezzük a cséplést is. A XV. vasutasnapon negyvenhárom ceglédi vasutast tüntettek ki Szombat délután ünnepé­lyes keretek között tartották meg a ceglédi MÁV-állomá­­son a XV. vasutasnapot. A vasutasokat Szeleczki Mihály, a városi pártbizottság titká­ra köszöntötte, majd a mű­sor után a KISZ-szervezet nevében Kamasz Mária vi­rággal üdvözölte a meghí­vott nyugdíjasokat. Ezután került sor a kitüntetések, il­letve oklevelek átadására, melyeket Somogyvári Ferenc állomásfőnök nyújtott át. Ezúttal negyvenhárom vas­utas részesült kitüntetésben. Ezek közül harminckettő kiváló dolgozó jelvényt, a többi pedig kiváló dolgozó oklevelet kapott. ea vonaton Egy idős pesti néni kiscsir­kéket vásárolt a ceglédi pia­con. Boldog volt, s örömében elfelejtette lekötni az irdatla­nul nagy doboz fedelét, ami­ben a csirkéket szállította. Rö­videsen az utasok nem kis meglepetésére huszonöt-har­minc kiscsirke pötyögött a kocsi peronján. Könnyen száll ilyenkor a csipkelődő megjegyzés, de most valahogyan nem röp­pentek szárnyra, mint ahogy ezek az aranyos kiscsibék sem tudtak még röpülni. Jó em­berek voltak az utasok és a néni segítségére siettek. Per­cek alatt visszakerültek a kis­csirkék a dobozba. A nyugtalan jószágok azon­ban hamarosan ismét kisza­badultak. A kedves epizódot aztán a kalauz zavarta meg, aki megbírságolta a nénit a csirkék illegális szállítása miatt. Az ám, de nem volt elegendő pénze a szegény asz­­szonynak. összeadták hát az utasok és rakosgatták vissza a csirkéket a dobozba. Utoljára Kőbányán szaba­dultak ki, amikor éppen le­­szállni készült a nénike. A mozgásban levő vonatról ado­gatták le a rakoncátlanokat. Ilyen gyorsan nem telt el még soha az idő Ceglédtől Bu­dapestig. Bár csak mindig mindenhol mindenki ilyen csirkefogó lenne! (czi) Emlékező szeretettel Gyászkeretes jelentés adta tudomásunkra, hogy 1965. jú­lius 6-án Budapesten hosszú szenvedés után elhunyt dr. Simon László ny. főigazgató, aki a ceglédi gimnázium ta­nárainak hosszú sorában a legkiválóbbak közé tartozott. Latint, görögöt, németet, fran­ciát és magyar irodalmat ta­nított. Egy nemzedéket nevelt igaz emberségre, a szépre, a jóra és legföként a magyar irodalom hasznos, bölcs élve­zetére. Tanítványai emlékező szeretettel és nem múló hálá­val gondolnak a 77 éves korá­ban pihenni tért tanítómester­re, aki már pár évvel ezelőtt is városunkban élt, dolgozott, sétálgatott, s aki előtt ifjabb és idősebb tanítványi nemze­dék oly boldog örömmel és tisztelettel emelte meg kalap­ját. Élete élő példa, hogy a tartalmas és becsületes élet a kortársak szívében tovább él, s az ilyen embernek az emlé­ke is áldott. Lassan rendes kerékvágás­ba zökken az aratás. A na­pokiban már a kombájnok is munkába állnak. Gyűlik a szem a zsákokban, s kezdő­dik a gabonafelvásárlás. Ed­dig még csak néhány tsz ho­zott be az új termésből, de most már minden percben várható a csúcsforgalom. Hogyan győzik a nagy ..ost­romot”? —■ erről érdeklőd­tünk a Terményforgalmi Vál­lalatnál. — Megállapodást kötöttünk a termelőiszövetkezetekkel — mondotta Maczó Béla kiren­­deltségvezetö. — Ha minden­ki az előre meghatározott időben szállítana, nem is len­ne semmi probléma. Számo­lunk azzal, hogy nem minden tsz tudja betartani ezt az ütemtervet, dfe hogy elkerüljük a torló­dást, kora reggeltől késő estig, s ha kell, vasárnap is átvesszük a gabonát. A járásban nehezíti az átvé­telt az, hogy kevés a hídmér­leg.- Cnyhítik a torlódást- Ke vés a hídmérleg- Győzi a szárító — Tárolási problémájuk nincs? — Reméljük, nem lesz. Az idén ugyanis Cegléd egy négyszáz- és egy harmincva­­gonos új magtárt kapott. Je­lenleg ezernyolcszázkilencven vagon gabona tárolásához ele­gendő raktár áll rendelkezé­sünkre, márpedig csupán ezernyolcszázötven vagonra számítunk. Ettől függetlenül felmertük azokat az isko­lákat, ahol szükség ese­tén tárolni tudunk. A magtárak gondosan elő­készítve, fertőtlenítve várják a terményt. — A szárítás? — A szárítóberendezésünk teljesítménye napi hét vá­gón. Szombat óta folyamato­san működik. Eddig még győ­zi, pedig közben Nagykőrös­nek és Dobosnak is szárítot­tunk már — mondotta befe­jezésül a kirendeLtségvezetö. (b.) VIDÁM TÁNCESTTEL NYITNAK Hosszú szünet után a vas­utas művelődési ház ismét megnyitja kapuit. Rendbe­hozták a termeket, s most új barátságos környezetben vár­ják a vendégeket. Az első rendezvényüket, a „Vidám, táncestet” most szombaton tartják. A KGV nyugdíjasai... augusztus nyolcadikén kö­zös kiránduláson vesznek részt. Ezt megelőzőleg — augusztus elsején délután négy órakor — klubdélután keretében beszélik meg a ki­rándulás előkészítését, utána pedig hangulatos vacsorát rendeznek a Dózsa kultúrott­­honban, a nyugdíjasok klub­jában. Emberek életét mentik meg A Május 1 Ruhagyár ceg­lédi üzemében százkilencen jelentkeztek véradásra. Kö­zülük mindössze fiz a férfi. A véradóikat előzetesen ala­pos orvosi vizsgálatnak vetik alá, s csak azoktól fogadják el az életet mentő vért, aki minden vonatkozásban lriál­­lotta az orvosi vizsgálatok próbáit. Az üzemben nyolc­­i>anhatan találtattak véradás­ra alkalmasnak, s tőlük hu­szonöt liter vér gyűlt össze a képen is látható steril üve­gekbe. Ottohál Vilmos felvétele ,,Szíves“ ajánlat a bazárban Külföldre vándorol a giccs Reggel fél hét. A piaci ba­­zárosok már rendezgetik por­tékájukat. Még csak egy-két nézelődő sétálgat a sátrak kö­zött. A forgalom a zöldség­gyümölcspiac után indul itt. A sátrak között színeiben is a legkirívóbb Fiaskó Ferenc ceglédi bazáros „kirakata”. Valódi „vásári sátor”. Nagy forgalomra számíthat, mert hárman is pakoiásznak. A sá­tor falán az elmaradhatatlan falvédők hirdetik a tulaj „szí­ves ajánlatát” — a giccsked­­velők számára. Mert e falvé­dők regimentje giccs a tavá­ból.' Tubarózsás keretben tör­li hiszékenység áldozata Sok ember lesz manapság is a hiszékenység áldozatá­vá. Szrapkó Kálmánná törteli asszony eipanatzoita Ábra­hám Béláné született Sze­leczki Julianna ceglédi asz­­szonynak, hogy fiának be kell vonulnia katonai szol­gálatra. ö azonban beteges, s ha fia bevonul — nem lesz aki róla gondoskodjék. Abrahám Béláné azzal biz­tatta . a hiszékeny asszonyt, hogy egy honvéd százados is­merőse révén pénzért el tudja intézni fiának a kato­nai szolgálat alól való fel­mentését. Hamarosan meg is állapodtak. Abrahám Bélá­né 1500 forinttal tartozott Sztrapkónénak, s ezt a pénzt — mint Ábrahámné mondta — annak a katonatisztnek ad­ja, aki fia felmentését elinté­zi. Szrapkó Kálmánná azon­ban gyanút fogott és maga is utána járt a dolognak. A honvédségnél felvilágosítot­ták, hogy csalás áldozata. Időközben Abrahám Béláné újabb 500 forintot kért, amit azonban Szrapkó Kálmánné már nem adott át neki. A honvédség feljelentésé­re a járásbíróság Abrahám Bélánét hivatalos személy megvesztegetésének kilátásba helyezésével elkövetett üzér­kedés miatt héthónapi bör­tönre Ítélte, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Egyúttal kötelezte, hogy az 1500 forint jogtalanul szerzett vagyoni előnyt az államnak fizesse meg. Ábra­hám Béláné felmentésért fellebbezett, de azt a megyei bíróság elutasította. J tam. kisz zöld víz, benne a sokszor „megénékelt” hattyúval. Van aztán itt rózsás kefetartó, arany-, ezüst szálakból szőtt nyakkendő, és minden, — mi ha szájnak nem is — szemnek ingere. — Ki gyártja ezeket a fal­védőket? — kérdezem. — Budapesten szerezzük be őket — mondja a tulaj és gyorsan hozzáteszi: — már nem hozunk többet, ez az utol­só. (Megszámolom: a mai pia­con hét darab vár palira). De már nem nagyon veszik — folytatja készségesen. Tetszik tudni most csak azok veszik, akik külföldre mennek (!) és ajándéknak szánják. Szegény külföldiek! Mi már nem nagyon vesszük, de azért szívesen adjuk... Ez is ha­ladás. De azért nem ártana ar­ra is gondolni, hogy ilyen „íz­lés-export” után vajon mit gondol rólunk a megajándé­kozott külföldi rokon? — A maga lakásában talál­ható ezekből? — Istien ments! Még a roko-» noknál sem — adja meg a fél­re nem érthető választ. Nem kell *okat fáradni, hogy megtaláljuk a másik giccssátort. Az aztán a bazár! Van ott evőkanáltól kezdve a négyforintos gyűrűig, a szíves fényképalbumtól a piros fejű szivacsbabáig minden. A sá­tor gazdája féltve simogatja a szivacsbaba ruháját, melynek „potom” negyven forint az ára. — Tetszenek magának er -k a szíves-rózsás albumok? — Nekem tetszik és ha ne­kem tetszik, akkor másnak is tetszik — pergeti fürgén a „meggyőző” választ. Jó üzletember. (Cs-né.) Üdvözlet az olvasóknak A múlt szerdai Bp. Honvéd —Ceglédi Vasutas mérkőzés után kaptuk a következő üd­vözlő sorokat a két nagy ne­vű sportolótól, Tichy Lajos­tól és Bozsik Józseftől. Sze­retettel nyújtjuk át á Ceglé­di Hírlap olvasóinak: SEFTELNI TILOS Milike öt napot töltött Csehszlová­kiában. Hazatérve, ragyogó szilonharis­­nyákat teregetett az íróasztalra. — Gyönyörködje­tek! Negyven forint párja. Vesszek meg, ha egyetlen fillért is keresek rajta. Számítsátok át a ko­ronát forintra, meg­látjátok. Gyöngyi, a titkár­nő, három remek or­kánt hozott Becs­ből. Mindhármat vé­gigfektette az író­asztalán. Szeretettel simogatta a három szépséget és közben hangosan kinálgat­­ta: — Hatszáz forint. Jól értitek, csak hat­száz! Egyet magam­nak hoztam, egyet az uramnak, eggyel a mamira gondol­tam. Bellát mit te­hetek, itt a tüzelő­beszerzés, a két gye­rek nyaralása ... Hatszáz forint, gye­rekek, csak hatszáz. Ezer forinton aluli fizetésűek kedvezmé­nyesen hétszerre is fizethetik. Kenderesiné mü­­szálas olasz puló­vereket hozott, egye­nesen Milánóból. — A legújabb di­vat ott délen. Min­den valamirevaló szinyóra ilyet vi­sel. ötszáz forint. Lírában fantasztikus ára van. Nagy pro­tekcióval kaptam. A mérnök sógorom sze­rezte. Háromhavi részletre is ötszáz. Ne is főzzetek, nem adom olcsóbban. Senki sem vette észre, hogy az osz­tályvezető a küszö­bön áll. Csak ami­kor Kenderesiné be­fejezte az üzleti ajánlatát, akkor csat­tant fel hangja: — Mi ez itt, kar­társnők? Perzsavá­sár, vagy kisáruház? Hogy gondolják, munkaidő alatt sej­tetni, üzérkedni? Meg ne lássam még egy­szer! Azonnal szed­jék össze a holmi­kat. Senki meg ne próbáljon máskor ilyesmit behozni. Ne mosolyogjon, Gyön­gyi, ez magára is vonatkozik. Milike, ne vonogassa a vál­lát. Igenis, komo­lyan beszélek. Többé ez elő ne fordul­jon! Egészen belevörö­södött. Indulatosan megfordult. A kü­szöbön azonban meg­állt. Visszafordult. Arcáról eltűnt a fő­nöki szigor... Eny­hültebben mondta: — Egyébként — mint tudják — szombaton jöttem haza az NDK-ból. Csak úgy melléke­sen megjegyzem, hoztam tíz remek Parker golyóstollat. Kilencven forint da­rabja. Magukra is gondoltam. Ráérnek a következő elsején kifizetni. Letett Kenderesi­­ni íróasztalára tíz Parkért. — Tessék válasz­tani! Maguké az el­sőbbség . .. A főnöki szoba ajtajából még visz­­szaszólt: — Seftelni azon­ban tilos... (Kik) ^^VXXXXVXXVXVX^^^VXXXV\X\XX>XX^^^^XX\VVXXXXXXXXXXXVXXVXXX\XXXX\X^XX\^X^XXXVX\XX\^X\^XX^^^^^>

Next

/
Oldalképek
Tartalom