Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
10 Ví/rfgp 1965. JÜLIUS U, VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A lakásbérlet felmondása a bérlő durva viselkedése miatt. Cs. X. nagykátai lakos írja, hogy bérlőjével a korábbi jóviszony megromlott. Legutóbb feleségét egy fél téglával úgy megdobta, hogy súlyos sérülésekkel a kórházba került. Olvasónk kérdés: — felmondhatja-e ezért a Lakásbérletet? A lakásrendelet szerint, ha a bérlő a bérbeadóval vagy hozzátartozóival szemben durva magatartást tanúsít, előzetesen fel kell szólítani annak abbahagyására. Nincs szükség ilyen felszólításra, ha a bérlő súlyosan, durván sértetté meg a szocialista együttélési szabályokat. Levelében írt bérlői magatartás olyan súlyos, hogy felhívás nélkül nyomban felmondhatja a lakásbérletet Ebben az esetben is érvényes azonban az a rendelkezés, hogy a kifogásolt magatartástól számított nyolc napon belül lehet felmondást érvényesíteni. Ha ezt bármi okból elmulasztotta, akkor ezt már felmondási okként nem érvényesítheti. Megüresedett társbérlet esetén mikor jogosult a másik társbérlő a cserére? Társbérlőm meghalt A megüresedett lakrész meghaladja lakásigényünket. Ügy tudom, ebben az esetben jogos vagyok olyan személlyel elcserélni a lakást, aki mindkét lakrészre igényjogosult. Érdeklődésemre azonban a tanácsnál úgy tájékoztattak, hogy nincs jogom a lakást elcserélni, mert a lakás különbejáratúvá tehető. N. Z. ceglédi olvasónk kérdezi, milyen esetben van joga a csere lehetőségével élni? A lakásrendelet szerint, ha a lakásban visszamaradt társbérlőnek a jogos lakásigénye nem terjed ki a megüresedett lakrészre, akkor jogosult a lakást hat hónapon belül elcserélni, ha a megüresedett vagy a másik lakrész nem különbejáratú és nem is tehető külön bejáratúvá. Ha nem volt különbejáratú, de egyszerű ajtónyitással (nem leválasztást értünk alatta) azzá tehető, akkor már a tanács nem köteles a visszamaradt bérlőnek megadni azt a jogot, hogy elcserélje a lakást. Leveléből megállapítható volt, hogy egyszerű ajtónyitással a megüresedett lakás különbejáratúvá tehető. Helyesen tájékoztatták tehát önt a tanácsnál, hogy nem jogosult a bérlemények elcserélésére. Eltartási szerződés alapján mikor jogosult a lakásra az eltartó? F. J. nagykőrösi olvasónk kérdésére közöljük, hogy abban az esetben kaphatja meg a lakást az eltartott halála után, ha szerződésben vállalta a bérlő eltartását, és a szerződés megkötésétől legalább hat hónap eltelt. További feltétel a legalább hathónapi együttlakás. Nem elég azonban a bérlő eltartását vállalni, hanem azt teljesíteni is kell, mert csak tényleges eltartás esetén lesz jogosult a lakásra. Arra a további kérdésre, hogy akkor is megkaphatja-e a lakást, ha természetbeni tartás helyett havonta pénzt ad a bérlőnek, azt közöljük, hogy nem kifogásolható az eltartás ilyen módon való teljesítése sem. Természetesen olyan esetben, ha olyan személy eltartásáról van szó, aki egészségi szempontból önállóan el tudja magát látni, és elegendő az összeg a megfelelő tartásra. Betegsége esetén azonban akkor is ön köteles ellátni az eltartott gondozását, ha egyébként ezt írásban nem is kötötték ki. Munkaviszony megszüntetése a szülést követő hatodik hónap végéig, csak fegyelmi eljárás alapján történhet. Szülést követően a harmadik hónapban a gyermekem meghalt. Munkaviszonyomat a vállalat felmondta azzal, hogy engem nem illet meg a Munka Törvénykönyvében irt védettség, mivel gyermekem meghalt. Jogos-e a vállalat intézkedése? — Kérdezi S. C. dabasi olvasónk. A vállalat intézkedése jogtalan. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a dolgozó nő munkaviszonyát a szülést követő hatodik hónap végéig a vállalat csak fegyelmi eljárás alapján szüntetheti meg. Ez a rendelkezés érvényes arra az esetre is, ha a gyermek korábban elhunyt. Tanácsoljuk, hogy panaszával a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz forduljon. Munkaviszony megszüntetése fizetésnélküli szabadság idején. Több aláírással levél érkezett szerkesztőségünkbe a DCM-ből. Olvasóink azt kérdezik: — fel lehet-e mondani annak a dolgozónak, aki fizetésnélküli szabadságon van? Ugyanitt válaszolunk H. J. szigetimonostori olvasónknak j is, akinek fizetésnélküli sza- i badsága idején szüntették meg a munkaviszonyát és kérdezd, nem törvénysértő-e a vállalat intézkedése? A Munka Törvénykönyve felsorolja azokat az eseteket, hogy fizetésnélküli szabadság alatt mikor nem lehet felmondani a dolgozó munkaviszonyát. így például nem lehet felmondani annak a dolgozónőnek, aki a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő férjével külföldre utazott, és fizetésnélküli szabadságot kapott, vagy annak a dolgozónak, aki beteg gyermekének ápolására fizetésnélküli szabadságon van. Mivel a DCM- től nem írták meg a konkrét esetet, így mi is csak általánosságban válaszolhatunk. H. J. olvasónknak már megadhatjuk a pontos választ. <3 ugyanis külföldi magánutazási céljából kérte a fizetésnélküli szabadságot. Ebben az esetben a vállalat felmondása nem volt törvénysértő, természetesen, ha felmondásban szereplő indokok a törvényes feltételeknek megfelelnek. D. M. J. A műemlék tanít, nevel, felvilágosít Beszélgetés a Pest megyei múzeumok igazgatójával A múzeumoknak és a műemlékeknek, sőt, magának a műemlékvédelemnek is igen fontos szerepe van a népművelésiben. Dr. Mezősi Károllyal, a Pest megyei múzeumok igazgatójával erről beszélgettünk. — A népművelők legutóbbi konferenciáján — mondotta — röviden ismertettem azt a történelmi folyamatot, amelynek eredményeképpen az ókori múzeum, a kilenc múzsa hajléka, egy kis tudóscsoport zárt műhelye, a mai tudományos népművelés fontos intézményévé fejlődött. A feudalizmus korában az egyházi és világi fejedelmek gyűjtöttek műkincseket. A Magyar Nemzeti Múzeum alapját az a gazdag gyűjtemény teremtette meg, amelyet a nemzeti reformkorban, 1802-ben Széchenyi Bérenc adományozott a nemzetnek. A műgyűjtők általában a föurak és a gazdag polgárok soraiból kerültek ki. Pest megyében a Legnevezetesebb a Bla&kovich-család ma is meglevő magángyűjteménye volt, amelynek kincsei között van Rákóczi fejedelem világhirű ötvösművészeti gyűjteménye a XVI. és XVII. század olasz, magyar és német festőinek számos remekművével együtt. A nagy értékű gyűjteményt a generációk egész sorának gyűjtő szenvedélye hozta össze. Pest megyében van néhány igen régi közgyűjtemény is, például a váci es a nagykőrösi. Ezek, hogyan keletkeztek? — A vidéki városokban a múlt század második felében jött divatba a régiségek és a néprajzi tárgyak gyűjtése. Sok helyen múzeumegyesületek alakultak, hogy megszervezzék a gyűjtést és megteremtsék a helyi múzeum alapját. Vácott 1895-ben alakult meg a múzeumegyesület. Nagykőrösön két iskola, a tanítóképző és az öreg gimnázium gyűjtött. A gimnázium főleg volt tanárának, Arany Jánosnak emlékeit gyűjtötte össze és mentette meg az elkallódástól. A ceglédi múzeum alapját az az ajándék teremtette meg, amelyhez Kossuth Ferenc juttatta, aki két évtizeden át országgyűlési képviselője volt a városnak. Édesapja, Kossuth Lajos közel kétezer darabból álló ereklyegyűjteményét ajándékozta a városnak. Számos más helyen az iskolai szertár bővült lassanként helyi múzeummá. A visegrádi és a szentendrei múzeum alapja, a Nemzeti Múzeum régészeti kutatásainak gazdag eredménye. A legutóbbi évtizedekben számos új múzeum alakult a megyében, így az aszódi, a dömsödi, a penci, a ráckevei, a szobi, a nagytaresai és a szadai. Szinte mindenütt egy-két lelkes pedagógus odaadó munkájának eredményeképpen. Mi a lényegbevágó különbség a múzeumok korábbi és Tnostani rendeltetése között? — A múzeumok régebben csak gyűjtöttek, gyűjteményük gyarapítására törekedtek. A mi korunk állította a múzeumot tudatosan az oktatás, a nevelés sízolgálatába. Űj törvény mondja ki, hogy a múzeumi gyűjteményeket „az egész nép számára hozzáférhetővé kell tenni". Magyarországon 1935-ben mindössze 46 múzeum volt, ma 132 van. A látogatók száma 1935-ben nem érte el a nyolcszázezret, a múlt évben, már 5 100 000 volt. Mi mégis elégedetlenek vagyunk, mert ha összehasonlítjuk ezeket a számokat más, elsősorban a szocialista országok statisztikájával, kiderül, hogy Magyarország elég hátul van a sorban. Amíg például Csehszlovákiában minden 27 ezer lakosra jut egy-agy múzeum, az NDK- ban 28 ezerre, Bulgáriában 57 ezerre, addig nálunk csak minden 76 ezerre. Tehát még nagyon sok a tennivalónk ezen a téren is. Milyen módon szolgálhatják a múzeumok leginkább a népművelési célokat? — A múzeum eredményesen csakis a többi népművelési intézménnyel koordinálva végezheti munkáját. A múzeumi népművelés formái közé tartoznak az állandó és időszaki kiállítások, a tárlatvezetések, a ismeretterjesztő előadások, helytörténeti vetélkedők, műsoros estek. A múzeumok társadalmi bázisát is ki kell mindenütt építeni és szoros kapcsolatot kell teremteni a helyi iskolákkal. Hatékonyan szolgálhatják a múzeumok a népművelés ügyét a műemlékvédelem megszervezésével és népszerűsítésével. Milyen szerepük lehet Pest megyében a műemlékeknek? — Nálunk sok az értékes műemlék, pedig a megye területe a letűnt századok során sok, súlyos történelmi és elemi csapást szenvedett el. A tatárdúlásokat, a másfél százados török uralmat, tűzvészeket és árvizeket. Rengeteg minden elpusztult, éppen ezért van különös értéke annak, ami megmaradt. A megye 186 községe közül mindössze tizenkilenc olyan van, ahol nincs műemlék. A legjelentősebb terület a szentendrei, a váci, a visegrádi, ezeken kívül Zsámbék, Öcsa, Nagybörzsöny, és persze Visegrád, Mátyás király feltárt palotájával és erődrendszerével. A pusztulófélben levő kastélyok közül a legfontosabb a ráckevei Savoyai-, az aszódi Podmaniczky- és a pomázi Telekikastély. A helyreállított műemlék tanít, nevel, fölvilágosít. Múzeumaink ezért iktatták a műemléki városnézést a múzeumi hónap, október, programjába. Aszódon, Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén tartanak az idén műemléki ismertetést, a ráckevei múzeum kirándulást szervez az ócsai műemlék megtekintésére, a penciek Visegrádra és Nógrádra látogatnak a legújabban itt föltárt Árpád-kori templom megtekintésére. Tulajdonképpen a műemlékek kategóriájába tartoznak az emlékművek is, a szobrok és az emléktáblák, amelyek történelmünk, politikai, irodalmi, tudományos és művészeti életünk kiemelkedő eseményeit vagy egyéniségeit idézik elénk. Ma még elég sok helyen elhanyagolják az emlékműveket. Sokszor téves adatok kerültek egy-egy emléktáblára. Ezeket helyesbíteni kellene, mert félrevezetik a közönséget. Növekszik-e a műemlékek becsülete a közönség körében? — Az évek óta tartó tervszerű propagandának egyre kedvezőbb a visszhangja, de azért adódnak lehangoló jelenségek is. Sokszor szinte a szemünk előtt pusztul el egyegy becses műemlékünk. Ez történt például legutóbb Gödöllőn azzal a házzal, amelynek falán emléktábla hirdette, hogy Petőfi lakott benne. A helyi tanács engedélyt adott a lakóház átépítésére és kibővítésére, ami az épület külső képét is korszerűsítette. Modern ház lett tehát az egykori oromzatos parasztházból. De a tábla változatlan szöveggel ma is ott van a falán. Magyar László VÁZA ÉS MEZESKALÁCSSZÍV A helsinki béke-világkongresszus elnökségének a Hajdúság két népművésze: Fazekas István és Kerékgyártó Sándor, ajándékkal kedveskedett. A nádudvari fekete agyagkorsók mestere, Faze'kas, István hatalmas vázát 'készített, amelyet galambok díszítenek, a béke jelképeként. A debreceni mézeskalácsok ügyes formálója, Kerékgyártó Sájndor nagy méretű, díszes mézeskalácsszívet formált. Mindkét népművész alkotását eljuttatták Helsinkibe. Szvjatoszlav Richter Szombathelyen, Budapesten és Miskolcon Szvjatoszlav Richter, a világhírű szovjet zongoraművész a közeljövőben hazánkba érkezik. A művész bécsi vendégszerepléséről hazatérőben három koncerten lép fel: július 17-én az Erkel Színházban sorrakerülő estjén Mozart F-dúr szonátáját, Beethoven A-dúr szonátáját és Chopin-műveket ad elő. Ezt megelőzően július 16-án Szombathelyen, majd 21-én Miskolcon hangversenyezik. Angolnacsapda A Velencei-tavon három évvel ezelőtt kezdték meg az angolnák telepítését. A felmérések szerint jelenleg mintegy kétmillió angolna él a tóban. Az idősebb példányok hamarosan elérik az ivarérettséget, s akkor az a veszély fenyeget, hogy a halak „vándorútra” indulnak az ívóhelyek felé. A „szökések” megakadályozására a dinnyés—kajtori csatorna kifolyásánál angolnacsapdát állítanak fel. Tápéi ,,nagytaka‘ A tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet gazdasági épületeire egy teljes napon át zúdult a termálkút fúrása közben feltört „olajeső”. A veszély elmúltával a szövetkezet gazdáira nagy munka hárult: visszaköltöztették az istállókba a hiánytalanul kimentett jószágállományt. Ezerötszáz ló, szarvasmarha és sertés foglalta el újból a megszokott helyét. Hozzáfogtak az istállók tisztításához is, mert a fehér falakat feketére festette a vastagon rátapadt olaj. A termálkút környékén az olajjal átitatott területet dózerekkel gyalulják le, ezenkívül vízzel is átmossák a földeket, hogy megszüntessék a tűzveszélyességét. Vadciklámen a főváros határában A hazánk délnyugati részein honos vadciklámen most első ízben borult virágba a főváros határában. A Kertészeti ég Szőlészeti Főiskola soroksári botanikus kertjében tavaly telepítettek el 300 tő vadcikláment. Télen lombtakaróval védték meg a hidegtől a kényes növényeket, s ezek meg is hálálták a gondoskodást: most 100 négyzetméternyi területen bontják halványlila virágjaikat, s illatuk betölti az egész környéket. Érdekes, hogy bár az idei rendkívüli időjárás általában késlelteti a virágzást és a termésérést, a vadciklámen virágai a szokásosnál jóúal korábban nyílnak. Ennek a mediterán eredetű növénynek ugyanis igen nagy a csapadékigénye, g ezt a szükségletét a sok tavaszinyári eső bőségesen kielégítette. wm*fMrsfSfssmMSfjKrw/sfsmrfmsfwm/m/Mmss/xr*/»'s'sssssss/sssssssss/fsssfssf/fss/sfsssf/sss/s/s/sssss/ssfssssssss//ss/f/////ss/s//sfssss/ssss/s/ssss/ssssssss//s//ss/ssffsss///s/////ss/ssssss/ssss//sfss/sssssssssss//s///s///s//ssssssf/s/s/ssss///f. TIMPANON ALATT (Foto: Kotroczó)
