Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-09 / 134. szám
CEGLÉDI JÁRÁSÉ. S CEGLÉD V Á 'R~Ö S RÉS Z É RE IX. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1965. JÚNIUS 9, SZERDA Javasoljuk Május 28-i számunkban közöltük a Május 1 Ruhagyár asszonyainak a levelét. Arra kérték az arra illetékeseket, hogy a Kossuth téri húsboltot és zöldséges boltot a déli órákban is tartsák nyitva. Az első műszakból hazatérők ugyanis — a város központján áthaladva — ilyenkor vásárolhatnák meg a vacsorához szükséges húst és zöldárut. A levélre szerkesztőségünknek válaszolt az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Közölték, hogy a Kossuth téri húsboltot, valamint a vállalat kezelésében levő két zöldséges boltot ezentúl minden szombaton folyamatosan nyitva tartják a délutáni órákig, s ezzel lehetővé teszik a Május 1 Ruhagyár első műszakos asszonyainak is a bevásárlást. Ez azonban még nem megoldás. A hét hátralevő öt napján is kell vacsorát főzniük ezeknek az asszonyoknak. Személyesen felkerestük a vállalat vezetőségét a ruhagyári asszonyok kérésének maradéktalan teljesítése érdekében. A tárgyaláson kiderült, hogy a Vállalat — a jelenlegi létszámmal és béralappal — megtett minden lehetőt, a hét többi napján nem bírja megoldani a folyamatos nyitvatartást. Az is nyilvánvalóvá vált azonban, hogy Cegléden a lakosság áruellátását — az állami kiskereskedelmen kívül — a földművesszövetkezet és — zöldáru tekintetében — a termelőszövetkezetek piactéri) standjai vannak hivatva biz- i tosítani. A tsz-ek standjai i nyitva is tartanak a déli i órákban is, azonban ott nem : mindig találnak már meg i minden szükséges zöldárut a i déli órákban hazatérő asz- szonyok. Száz »zónák is egy a vé-; ge: ennek a három szektor-| nak kell megoldania g vá-j ros lakosságának áruellátá- \ sát — az iparban mind töb-i ben dolgozók megváltozott: munkakörülményeihez igazít- | va a boltok nyitvatartási ide- | jét ií. Javasoljuk: a vá- i rost tanács- kereskedelmi cső- i portjának vezetésével ülje- ] nek össze az érdekelt keres- \ kedelmi szervek és tsz-ek: vezetői, közösen vizsgálják j felül a városi üzletek nyit- • vatartási idejének rendjét és: igazítsák hozzá a város la-1 kosságáuak megváltozott élet- i ács munkarendjéhez. (ferencz) i Húsz év a szocializmus ólján címmel a Központi Statiszti- '■ Icai Hivatal megyei igazga-; tósága feldolgozta megyénk általános fejlődését. A sok; adattal alátámasztott tanul-; mányokat szemléletes ábrák,: rajzok teszik érdekesebbé. — A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál az utóbbi idő-; ben két szocialista brigád alakult. Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó lérjem és testve- rünk, Rotter József temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. úzv. Rotter Józsefné és a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, a ceglédi Kossuth Tsz vezetőségének és tagságának, a Cegléd—csemői Rákóczi Tsz vezetőségének és tagságának, akik felejthetetlen édesanyánk, nagyanyánk, özv. Lugosi Jánosné, szül Meleg Lídia temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család »REGEK NAPJA CEGLEDBERCELEN Megjutalmazták a legszorgalmasabb tsz nyugdíjasokat Treszler Tóni bácsi ünneplőben sétált végig a berceli főutcán. Hetvenöt évét meghazudtoló frisseséggel mozgott. — Hová, hová, Treszler bácsi, ilyen csendes szombat délután? — öregek napjára! — mondotta ünnepélyes hangon. — Hát látja, rólunk sem feledkeztek meg. Négy órakor lesz a találkozó a kultúrház- ban. Az érdekes találkozón a járási pártbizottságot Ménesi Árpád, a járási nőtanácsot Kratochwill Edéné képviselte, a járási tanáostóll pedig Márky Péter népművelési felügyelő volt ott. Jelen volt a termelőszövetkezet elnöke, párttitkára és a nőbizottság számos tagja. — Százhat nyugdíjasunk van — mondotta a párttitkár. — Köztük vannak betegek, olyanok, akik a korhatáron innen mentek nyugalomba, de szép számmal vannak hatvan-hatvanöt, sóit hetvenévesek is. Ez alkalommal a nőbizottság a hatvanöt éven felüli asszonyokat és a hetven éven felüli férfiakat hívta meg. A művelődési ház kisterme zsúfolásig megtelt. Az öregek kiváncsi érdeklődéssel hallgatták Balázs Antal tsz-elszavait, majd köszöntötte a nők megnyitó Márky Péter megj elenteket. — A megye harmadik legszebb és legfiatalabb művelődési házában üdvözlöm a megjelenteket — mondotta — abban a művelődési házban, amely soha nem készülhetett volna el a község lakóinak áldozatkész társadalmi munkája nélkül. Ebben egyaránt részt vettek idősebbek és a fiatalok, akikről különben az a hír járja, hogy elvándorolnak a faluból. Az ünnepi megnyitón azonban mást tapasztaltam. Több mint négyszáz fiatal táncolt, szórakozott azon az estén itt a művelődési házban és jókedvük azt igazolta, hogy nem is olyan nehéz itt tartani fiataljainkat, de meg kell teremteni számukra azokat a kulturális feltételeket, amelyek széppé, tartalmassá teszik életüket. — Ma a termelőszövetkezet nyugdíjasait ünnepeljük — folytatta. — Azokat a derék öregeket, akik becsülettel elvégzett munkájuk után megérdemelt nyugdíjat élveznek, s akik — bár nyugalomban vannak — még mindig szívesen részt vesznek a közösségi munkában. Nem egy van közöttük olyan is, aki az idén már több, mint kétszáz munkaegységet szerzett. — A művelődési ház szívesen adott helyet erre áz alkalomra és hozzátehetem, hogy örömmel látjuk, ha az öregek másnaponként, kéthetenként, vagy havonta összegyűlnek a teremben egy kis baráti beszélgetésre. A termelőszövetkezetek nő- bizottsága ezután uzsonnán látta vendégül a résztvevőket és kiválóan szorgalmas munkájukért jutalomban részesítette Treszler Antalt, Hegedűs Józsefet, Szeidl Jaka bot és Steiner Antalnét. Mind a négyen, magas koruk ellenére, példamutatóan vettek részt a közös munkában. (—ssi) NYÍLT LEVÉL Szaniszló Teréz Vili. általános iskolai tanulónak Cegléd —■ Újváros Nádasdi utca 52 Kedves Tériké! Ne lepődj meg, hogy levelemet nem a postás, hanem az újságos adja a kezedbe és — - _i hogy ezt a levelet rajtad ki- ]JieS- a n 1 müvesszövül még sokan olvassák. Első- dönteni, hogy a f nőd kell azonban, hogy a szövetkezet maga fizeti tanulójának oktatását, ami egy évre ezerkétszáz forintnak felel A 96. engedély A város területén az év első hónapjában másfélszer annyi magánépítkezési engedélyt adtak ki, mint az elmúlt év ''hasonló időszakában. A városi tanács a napokban adta ki a 96. építési engedélyt házépítésre. Ugyanebben az időben a közületi építkezések száma viszont háromszorosára emelkedett. sorban-neked írok, mert Te voltál az, aki talán jobban, mint más, nagyon a lelkére vette, hogy nem vettek fel szakácstanulónak. Nagy kislány vagy Te már, mégsem szégyen leírni, hogy azon a napon bizony könnyes lett a szemed. Tanár nénid elmondta, hogy nagyon megcsalatva érezted magad, amikor 3,8-as átlaggal nem sikerült bekerülnöd. Pedig, hogy készültél a felvételire? Éjszakákon át tanultad a nyelvtant, számtant, a kémiát és a biológiát. Mégsem sikerült. — Hová menjek én most tovább? Esztergályosnak, vagy hegesztőnek? Mikor én annyira szerettem volna szakács lenni? — tört fel a panasz belőled. Panaszodat megvizsgáltam. Egy egész délután forgattuk a felvételi lapokat, jelentkezéseket Petrányi Ferenc iparitanuló iskola igazgató irodájában. Száznyolcvanán jelentkeztek a kereskedő és vendág- látóipari szakmára. Mindösz- sze harmincat vehettek fel kö- zületek. A jobbak közül is a legjobbakat választották ki. A négy szakács közül, akiket felvettek, kettő 5-ös, kettő 4.6-os átlagtanulmányi előmenetelő volt. 3.7-es átlageredménynél gyengébbet egyet sem vettek fel az állami vállalatok. Te pedig azon panaszkodtál, hogy még elégségest is felvettek. Végső soron igazad van. mert a földművesszövetkezet mégis csak felvett egy elégséges tanulót. Tudvetkezet miért éppen egy elégséges diákot oktattat ezért a pénzért? Sajnos, való igaz, hogy sok a szakmát tanulni vágyó kislány és kevés a hely. A kereskedelem viszonylag csak kevés tanulót tud foglalkoztatni. Könnyűipar kellene városunkban. Több üzem, hogy a kislányok foglalkoztatását és általában a vök foglalkoztatását meg tudjuk oldani. ML lyen jó lenne, ha a Szeszipart Vállalat kis üzemből végre egy nagy konzervgyárrá tudná kinőni magát. Ha Ceglédre települne egy fonoda, vagy szövődé, egy műszerüzem, vagy egy könnyűvillamossági gyár. i Azt írom: jó lenne! De, hogy ez ne csak vágy maradjon, hanem mielőbb reális valóság, ahhoz nekünk, felnőtteknek és illetékeseknek jobban fel kell figyelnünk a ti elhelyezkedési problémáitokra. El tudom képzelni, hogy ha egy új gyár nem is nyílhat, de legalább egy fonodái, vagy szövődéi tanműhely igen, amelyben három évig itt helyben tanulhatnátok es tizennégy éves fejjel nem kellene hajnal ban-este négy órát vonatozni a Lőrinci Fonóba. Ráérnétek arra egy kicsit később, tizenhét éves korotokban is. 1 Azért küldöm így ezt a levelet, hogy ne csak Te és társnőid, hanem azok is olvashassák, akik az ügyben lépéseket tehetnek. Ha átérez- zük ennek szükségességét, ha magunk elképzeljük a 150 könnyes szemű kislánynak a képét, akkor biztos nagyon hamar intézkedni fogunk í ügyükben. \ Valaha a leggyengébb ta- | nulókat küldték ipari pályára, í ma iám a leg jobbaknak 'is ne- | héz bejutnia. Ez az, ami már í, nemcsak rajtatok, hanem raj- £ tunk is múlik. i. Sok szeretettel: Dr. Zoltán Zoltán I ------------• » ... - — Deli István 250. lakodalma génynél. Minden megmozdulást rendez, irányít, ahogyan „tiszte megköveteli”. A vacsora, ez a főszerep: „Tessék urak, hölgyek helyre telepedni, — az elátkozott Rumos Jóska zenekarának — ma meg kell melegedni. — Méltó, hogy itten az öröm terjedjék, — testünk részt vehessen élelbe-italba. — De ne féljen senki, csembret nem fog enni, — minálunk a gyomrát nem rontja meg senki. — Vőfélyek érkeztek messzi Ázsiábul — a magyarok régi híres hazájá- bul. — Ügyességbe nincs párjuk a világon, — panasz tehát nem lesz a felszolgálásban. — Ami tüllem tellik a vén bitangtul, mindet elkövetek. — jó étvággyal egyenek hát kelmetek.” És sorakoznak a tálakban gőzölgő ételek, a levágott borjúk, sertés, birka és száznál több baromfi földi maradványai. Minden tálnál új vers: külön a salátának, a rizsnek, a tortának és leghosszabb a bornak! Két teljes újságoldalt kellene teleírni, ha mindazt idézni alcarnánk. amit fölvett a magnetofon. Vidám tánc, borban oldott hangulat féktelen zaja tölti be a dánosi éjszakát („mert veszedelmes nép ez, ha mulat”). így természetes — mondják a hajnali vonattal Pestre menők... és hullanak a százasok a menyasszonytánc szitájába, huszonötezer forint egy éjjel — az ajándékokkal együtt... A vőfély rekedten kiabál, Sikkasatő tisztviselőnő A Pénzügyminisztérium ellenőrei 1964-ben megvizsgálták a városi tanácsnál Orbán Sándor né született Sinka Valéria marhalevélkezeló munkáját. Ebben az időben az ő kötelessége voit a vágóhídon levágott állatok marhaleveleinek továbbítása az adóhivatalhoz. A több ezernyi marhalevelet a Húsipari Vállalat szám- r bavétel és kimutatás nélkül, | ömlesztett állapotban juttatta el Orbánnéhoz. Ez a rendet- J len kezelési mód sugallta ne- í ki a gondolatot, hogy közü- ; lük többet kiemeljen a cső- ,f, magból és visszatartsa azokat. | Leszedte róluk az iilletékbélye- ^ gsket és az ú j marhalevelek | kiállítása alkalmával pénzért j eladta az ügyfeleknek. Az il- f letékbélyegek kétszeres fel- j használásával csaknem tízezer £ forint kárt okozott az á'.lam- nak és ezenfelül a Dózsa Né- ' pét és a Lenin Tsz-1 is meg- ! kárositottá. j A Ceglédi Járó .bíróság Or- '• bán Sándornét jogerősen hat- \ hónapi börtönre és kétezer > forint pénzbüntetésre, vala- ! mint a csaknem tízezer forint \ kár megfizetésére, továbbá kétezer forint bűnügyi költ- ! ség megtérítésére kötelezte, de i a börtönbüntetés vi grehajtá- \ sát háromévi próbaidőre fel- \ függesztette. t \ A vádlott az ítélet után az 1 államnak és a tsz-eknek oko- ! zott károkat megtérítette. (—esi) ( t — ... .... . ■ t r SPORTHÍR i Szerdán délután 5 órakor ; edzőmérkőzásre Ceglédre lá- I tógát komplett csapatával az 1 MTK — Nagy István kivéte- j lével, aki ugyanebben az idő* ; ben a válogatott edzömérkő- zésén szerepel. A dánosi vőfély Az alcácfáktól illatozó dán- szentmiklósi út ezúttal lakodalomba visz bennünket; Cseresznye János és Ficsur Ica esküvőjére. Kedves levél hívogat erre a nagy eseményre, amelyben az áll, hogy a fél megye ismerőse, a hatvanhárom éves Deli István, az aranyszájú vőfély jubilál. Kétszázötvenedik lakodalmát üli, vagy inkább állja, táncolja és tölti meg igaz vidámsággal, ízes paraszti humorral. Amit csinál és ahogy előadja, az már múzeumi élmény. Még belegondolni is nehéz ezekbe a kétnapos vígságokba: az elszabadult vidámságok zabolá- zásába és felélesztésébe; a sertések, a juhok, csirkék tömeghalálába; a hangulatot alapozó tavakat megtöltő borba, ami ezeken az eseménydús napokon az asztalra került a negyedezer lakodalom városnyi vendégseregének torkán lefolyt. Mindennek „főrendezője", mókamestere és lelke Deli István volt. A hagyományos rendet kialakítani és megtartani, a különféle lelkületű embereket egyszintre hangolni és féken tartani — ez a vőfély feladata. A tölgyfánál is mélyebbre, évszázadokra nyúló hagyomány ad alapot Deli bácsi fontos szerepének. A ruhák, az ételek, az emberek és minden változott, csak a versek peregnek ősi rímmel, a párok állnak a menetben a régi rend szerint. Vőfély nélkül ma sincs lakodalom, ma sincs vidámság, ö a lelke mindennek. Mint vezényszavak, majd apai, intelmek; máskot patetikus papi prédikációként záporoznak a rigmusai egész nap, egész éjjel. Közben kínál, irányít, istápolja a bortól elgyen- gülteket. Most is hívogatott hetvenkét háztól százötven vendéget, hogy aztán szólót táncolva verbunkkal fogadjon mindenkit. Elbúcsúztatja a vőlegényt és bejelenti a menyasszonynál; elbúcsúzlatja. a menyasszonyt és bejelenti a vőleíjfél elmúlt — utolsó szereke már ez. hogy újra felcserélje a vidámságot a hétköznapokkal, amíg megint hívják: ílljon elő! (-in-)
