Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-11 / 136. szám
«ST HEGYEI s/Űrtap 1965. JÚNIUS 11, PÉNTEK // Sánc II és // Kaptár u Készül a „Nehézéletűek" című új magyar film A sík, szikes mezőből szinte látomásszerűen emelkedik ki a komor, különös erődre emlékeztető fehér várépület. Nem messze tőle zsúpfedeles parasztház, melléképülettel — aztán közel s távol semmi. Az első, nagy udvar üres. A vasveretes gerendakapun át- menve kisebb udvarba érünk. Szűk folyósók ágaznak szét VVi\\\\Vv\\\\VCA\CW^ Csak még egy negyedórát I ; bírjatok ki, magyar fiuk! — > bíztatta focistáinkat a rá- i ! dióban vasárnap Szepesi. * í Mermeze Menyhért ott ^ • szurkolta végig a nevezetes \ meccset az Oltári rizling\ című termelői bormérés- § ben, Verpeléti Ágoston § tranzisztoros készüléke ^ s egy állandóan mozgás- \ ban levő borospohár mel- & lett. — Kibírjuk — mondtaí dacosan, s keményen kihu zintotta magát — úgy is, \ mint drukker, úgy is, mint \ deresedő magyar fiú —, ^ hogy szinte belebillent. Az- \ tán így szólt: — Kérek még egy beön- ^ tést ebből a miseborból! § s A rádiószpíker drámai hangon közölte, hogy „ked- ^ vés hallgatóim, óriási a \ nyomás”. — Óriási — bólintott \ Mermeze —, mivel a ne- ^ gyedik fél liternél tartott. ^ Egy félidő — egy fél liter. ^ Csak az a baj, hogy ma ^ már a második meccset it- § ta; egy litert ugyanis az ^ előmérkőzés tiszteletére is & leeresztett. | így hát sajnálattal kell % jelentenem, hogy Szepesi ^ biztatása ellenére sem bírja S ki az utolsó negyedórát; a § kilencvenedik percben ki- § dőlt és ráborult a termelői ^ sportpálya kecskelábú asz- ^ falára. (al) ^ Amt m * belőle, fésű fogaira emlékeztető különös kerítés tűnik fel. *A kis udvar egyik falán vaskereszt, rajta gyűrű. A folyósók, a „fésű” után újabb udvar következik. Félkör alakban, néhány lépcsőfoknyi magasságban deszka cellasor sorakozik, kis „egyesek”; alacsony, szűk valamennyi, állni, feküdni nem lehet bennük. Mi ez az épület ? A „sánc”. És mi ez a különös cellasor? A „kaptár”. Hol vagyunk? Egy órányira Budapesttől, egy évszázadnyira a mától. Itt forgatja Jancsó Miklós új filmjét, amelynek címe „Nehézéletűek”. Az első udvart statiszták népesítik be. A rongyos zekék, gubancos subák között kákastollas kalapok tűnnek fel. Az idősebb és fiatalabb parasztemberek között felismerünk néhány arcot: Görbe János, Latinovits Zoltán, Kautzky József, Siménfalvy Sándor. A film a kiegyezés utáni időszakban játszódik. Ráday Gedeon hozzákezd a szegénylegények felszámolásához. Ebből a korból sok írásos anyag maradt fenn, egykor ponyván árult füzetek, levéltári dokumentumok egyaránt. Jan- csó Miklós ezeket tanulmányozta át, és a történelmi tényanyag alapján — nem a történeti hűség igényével — megírta a „Nehézéletűek” forgatókönyvét. A rendező elképzelése szerint a reális ábrázolás le akarja hántani a romantikus mázt az egykori betyárvilágról, megmutatni milyen könyörtelenül irtották azokat az embereket, akik — ha nem is tudatosan, korlátáik ellenére — az akkori forradalmi gondolat hordozói voltak. Megfeszített munkával dolgozik a „stáb”. Néhány nap alatt elkészült a filmnek mintegy negyedrésze. Bano- vits Tamás érdekes díszleteiben Jancsó Miklós mozgatja a színészeket és a statisztákat, a kamera mögött Somló Tamás ül. Kemény, tragikus mű lesz a Nehézéletűek, izgalmas és felkavaró. (Sz) „Ilyen óriási közönség előtt még nem szerepeltem“ — mondotta Louis Armstrong „Ilyen óriási közönség előtt még nem szerepeltem” — mondotta Louis Armstrong budapesti szereplését követő villám sajtótájékoztatóján. A művész szerda esti hangver- ,&eoyén zsúfolásig megtöltötték a Népstadiont a könnyűzene rajongói; 90 000 ember tapsolta végig a dzsessz világhírű mesterének kétórás műsorát. Alkotás és vita A SZENTENDREI KÉPZŐMŰVÉSZETI TANFOLYAMON Mint közöltük, a közeljövőben Szentendrén és Vácott több mint ötszáz hallgatóval tanfolyamok kezdődnek, amelyeken a népművelés különböző területén működő vezetők vesznek részt A szentendrei művésztelepen kéthetes képzőművészeti tanfolyam indul június 28-án. Ezen a megyében működő művelődési házak képzőművészeti szakköreinek vezetői vesznek részt. A tanfolyamot, amelynek Kocsis László festőművész lesz a vezetője, Dániel Koméi festőművész készítette elő. Érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Művelődési házaink képzőművészeti szakköreinek fontos szerepük van a művészi ízlés fejlesztésében a képzőművészetek népszerűsítésében, azon felül, hogy lehetőséget nyújtanak új képzőművésztehetségek felkutatására is. A tanfolyamot úgy szerveztük meg, hogy az módot nyújtson a szakkörvezetők továbbképzésére, megismertesse őket a modem képzőművészet időszerű problémáival, a megyében élő képzőművészeknek pedig alkalmat nyújtson a nyugodt, szabad alkotó munkára. Ez a meggondolás késztetett bennünket arra, hogy a kéthetes tanfolyam délelőttiéit a gyakorlat számára tartottuk fent, a nagy gonddal összeállított előadássorozatra pedig a délutáni órákban kerül sor. Ezekkel az előadásokkal, amelyek mindegyike szabad vitával zárul, tulajdonképpen az egész évi stúdió- biunka fejeződik be. Megvitatásra kerülnek a képzőművé- Izeti szakkörök tevékenységékel kapcsolatos módszertani kérdések, az esztétikai nevelés problémái, de a hallgatók megismerkedhetnek a művészi alkotás legújabb technikai és technológiai újdonságaival is. Az előadások megtartására a tanfolyam rendezői a legkiválóbb szakembe- t reket kérték fel. A többi között előadást tart dr. Végvári Lajos művészet- történész, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, a képzőművészeti főiskola tanszékvezető professzora, valamint Bánszky Pál, a népművelési intézet osztályvezetője is. A tanfolyamnak negyver hallgatója lesz, köztük a megye területén működő huszonöt képzőművészeti szakköi vezetője. Ezeknek a szakköröknek átlag tizenőt-tizenöl igen buzgón dolgozó tagj® van, ami azt jelenti, hogy s megyében levő művelődési házakban közel .négyszáz különböző korú és foglalkozású nő és férfi ismerkedik rendszeresen a művészi alkotás titkaival és módszereivel. A tanfolyam érdekességet fokozza, hogy a hallgatók kollektive megbírálják a tanfolyamon részt vevő egy-egy festőművész ott készült alkotását. A tanfolyam befejezése előtt a részvevők friss alkotásaiból külön kiállítást és széles körű szakmai vitát rendeznek a kiállítás anyagának értékeléséről. Ez a módszer alkalmas lesz a modem festészet legfontosabb kérdéseinek alaposabb ismertetésére. A programba iktatott előadások között a legérdekesebbnek ígérkezik a Picasso festészetét méltató előadás, az újszerű festészeti törekvésekről, a szocialista realizmus korszerű értelmezése és az öntevékeny művészeti mozgalmak időszerű kérdései című előadás. (m) — A világ egyik legjobb, legideálisabb közönségével találkoztam, s ami a létszámot illeti, az eddigi szerepléseim rekordja volt — mondotta Armstrong. — Amerikában és más országokban több magyar barátom van, akiktől sókát hallottam országukról, népükről, mégis meglepő és nagy öröm számomra az a rokon- szenv és hozzáértés, amellyel szereplésemet fogadták. Ehhez hasonlóan nagy hallgatóságom talán csak Ghanaban volt, ahová mindig szívesen megyek. örömmel jönnék el máskor is Magyarországra, akár nyaralni is. Ezt a véleményemet osztja feleségem, aki, mint mindenüvé, ide is elkísért. Louis Armstrong a fiatal muzsikusokról, a dzsessz jelenlegi irányzatairól szólva megjegyezte: legfontosabbnak tartja, hogy minden művész, illetve zenekar törekedjék saját, eredeti előadóstílus kialakítására, amelyet mindig vessenek alá a jó ízlés kontrolljának. Louis Armstrong és együttese csütörtökön Budapestről Svédországba, turnéja következő állomására utazott. Parányitól a legnagyobbig... A jövő iparművészei közölt A VILLAMOSON, ahogy — a zsúfolt utcákat magam mögött hagyva — közeledtem Budapest zöldövezete felé, gondolatban felkészítettem magamat az Iparművészeti Főiskola hallgatóival történő találkozásra. Hosszú, lengő haj, valahol mélyben, a nyak körül, fekete ing és lehetőleg minél ápolatlanabb szakáll. Ezt vártam, miután a néhány, magát „művésznek” valló amatőr kollégájukat már ismertem. A Zugligeti úti villában, ahol Krúdy Gyula töltötte annak idején szabad óráit, sétálgatva a százados fák árnyat adó lombjai között, és kóstolgatva a magány ízét — az őserővel átitatott budai környezetben, itt talált otthonra az Iparművészeti Főiskola. Széles lépcsősorán fiatalok. De hol a szakáll?! Hol az ápolatlan külső? Hol a lengő haj?! Fantázia lenne csupán? Hát persze, ök ezt már nem tekintik kötelezőnek, annál inkább a minél gazdagabb szakmai tudást * FELHŐK KÖZÜL kacsingat le a városra a nap. A vastag, zöld lombokon átszűrődik a fény a pirosra festett padokra. Vizsgaidőszak. Vastag könyvekkel sétálnak’a hallgatók, beszélgetnek, vitatkoznak. „Sűrű” körülöttük a levegő. Elkapok egy-egy mondatfoszlányt... izgalom, vizsgadrukk. »Ezt a széket nemcsak terveztem, tettem” de önállóan is készíipari formatervezők ban az ülnek. — Mi a feladatunk? — kérdezik vissza. — Erre egyszerű és egyben mégis bonyolult a válasz. Hisz alig négyéves a főiskolának ez a tanszéke és máris egyik „legfontosabb” részévé vált az iparművészetnek. Mi elsősorban az ipari, termék alakjait tervezzük, vigyázva, nehogy öncélú, „mű- vészkedő” legyen a mun- Egy kis lugas- i kánk. Ahhoz azonban* hogy Hegesztővel készül a műalkotás egy esztergapad, vagy akár egy vasaló külső formáját kialakítsuk, nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk. A célszerűséget, a gyártási lehetőségeket, az anyag minőségét. Más formákat tervezünk például műanyagból, mint a nehezebben formálható keményfémekből... Hevesek, tele lendülettel. Itt az öt esztendő alatt komoly műszaki képzésben is részesülnek a hallgatók. Mert csak így tudnak a tervező- mérnökökkel együttműködni. Kicsit ezermesternek kell lenniük, ha jól akarják végezni a munkájukat, hisz a legparányibbtól a legnagyob- bakig mindent terveznek; kilincset, evőeszközöket, tengeri hajót, teherautót és kombájnt. Szép hivatás! A FESTÖTANSZÉKEN éppen alkotnak. A modell fá-" rád tan tartja csípőjén a kezét. Összehúzódnak a szemek. Lassan mozdul a vásznon az ecset, formálódik a figura. űk a jövő dekoratőrei, grafikusai. A lakások modern festését tervezik, elképzeléseik reálisak, tudásukat a szép szolgálatára csiszolják. Karcsú, kékköpenyes kislány jön szembe a folyosón. — Mit tanul a főiskolán? — Én belső építész leszek — mondja. — Beszéljen tervedről, választott hivatásáról — kérem. Meginvitál, menjünk a műhelybe, éppen odatart. — Most például széket készítek. Tessék, nézze meg. Én terveztem, én fűrészeltem, csiszoltam, enyveztem! A mi feladatunk minden olyan tárgy megtervezése, ami a helyiségek belső terét foglalja el. Bútorokat, s a lakáskultúra minden alkotóelemét tervezzük. A textilesek hatalmas végek között éppen rendet teremtenek. Ök- nemcsak az anyag színét, mintázatát, de nyersanyagát, szövési sűrűségét, vastagságát is tanulják tervezni. A ruhatervezők aztán ebből a kész nyersanyagból álmodják reális valósággá öltözködési cikkeinket. Forog a korong, fürge ujjak formálják az anyagot. A ke- rámikustanuló készíti az új vonalú vázákat, vonalakat, de minden, az iparban használható porcelán-, s agyagformával is megismerkednek. ★ SERÉNY MUNKA folyik valamennyi műhelyben. Vizsgamunkájukat készítik a hallgatók. A végzősök is készülnek számot adni tudásukról, hogy holnap kiléphessenek az' életbe, s a főiskolán szerzett gazdag tudásukat minél hamarabb kamatoztathassák. Kép és szöveg: Regős István ÉRETTSÉGI BANKETT - KÜLFÖLDÖN Lengyelországba utazott a Kecskeméti Közgazdasági Technikum 33 végzős diákja. Ott tartják meg a hagyományos érettségi bankettet. Ütjük először a lengyel Tátrába, Zakopanéba vezet és ellátogatnak Krakkóba is. Mindenesetre küldök példányt a kerületi ta- ] nácsnak, jobb, ha az ember körültekintően j terjeszti föl takarékossági javaslatait, több: szem többet lát, több fórum többet intéz, j Majd megtanulja Rögönyei, hány kalács két i kalács, ha a tanácstól jönnek, tudom, meg-; bánja, hogy semmibe vette a tömegek hang- i ját. Erről jut eszembe, a sajtót nem ártana ér- ■ tesíteni, végeredményben az az igazi, ha ici-j szerkesztik a vaskalaposokat, hogy az egész j ország lássa: mire jutnánk, ha mindenki Rö-\ gönyei módra forgácsolná szét az erőtartalé- \ kokat. Várjunk csak, hány napilapunk van? i Sajnos, népi lesz elég az indigóm. Nem baj, i legföljebb a hetilapokhoz és folyóiratokhoz \ külön írok, annyi példányt úgyse üt át az író- \ gép. így aztán jut a szakszervezetnek, az ipar- > igazgatóságnak és a Minisztertanácsnak, plusz \ egy másolat az irattárba, természetesen bé- \ lyegzővel, mert itt ilyen fölös munkákkal \ terhelik agyon az embert, de már nem so- > káig. Józsi bácsi, itt van huszonöt darab aján- 5 lóit levél, kérem vigye a postára, de rögtön. \ Ügy ni, ezek meg is volnának, tudom, álda-; nak majd a kollégák, amiért levettem vál- \ lukról a fölösleges adminisztrációt. — Jó reggelt, Rögönyei kartárs! Értem, ér- \ tem, szóval ezentúl nem kell lepecsételni az \ irattári példányokat? Nagyon jó. Tulajdon- \ képpen én már régen akartam szólni emiatt, $ de nem gondoltam, hogy így házon belül el\ lehet intézni. Na mindegy. Azt a kimutatást, \ amiről tegnap beszéltünk, sajnos, nem tudom \ határidőre megcsinálni, ugyanis attól tartok, § alaposan földuzzad a napokban a levelező- J sünk. Tetszik tudni, hogy van az: százfelöl is í ráfirkálnak az emberre, sokszor, ugyanabban* az ügyben!.,. \ Kaposy Miklós ^ Panaszos levél A mai nappal vege a türelmemnek. Nem nevet rajtam többé senki. Megírom az egészet az illetékeseknek, hogy végre is nem máriáshuncut az ember. A főnököm, Rögönyei, megnézheti magát, ha egyszer nekiülök annak a levélnek, mert én itt hiába beszélem rojtosra a számat, csak akkor van foganatja a bírálatnak, ha fölülről rádörögnek, vagy még jobb, ha fegyelmit kap, meg is érdemli az ilyen szemellenzős bürokrata. Hetekig hajtogathatnám, hogy a másolatokra fölösleges pecsétet rakni, azok úgyis az irattárba kerülnek, és soha többé nem keresi őket senki, Rögönyei mégis ragaszkodna az összes példány lestemplizéséhez, mert neki csak szenteltvíz a dolgozók munkaideje, és mit számít‘ neki a beosztottak ésszerű foglalkoztatása és a festékpámák élettartama. Na, de most véget vetek ennek a pazarlásnak és tüstént feljegyzést küldök a dolgokról a felügyeleti hatóságoknak. Majd azok megtanítják Rögönyeit kesztyűbe dudálni. Nem azért építjük a szocializmust, hogy a Rögönyeik pocsékolhassanak, hanem, hogy figyelembe vegyék a dolgozók bejelentéseit, és minden panaszt töviről-hegyire megvizsgáljanak. Éppen ezért nemcsak a felügyeleti hatóságnak írok, hanem a népi ellenőrzésnek is, annál biztosabb a dolog. Akad az igazságnak ilyen lánglelkű apostola, aki behatóan tájékoztatja őket az ügyek állásáról. Talán szemrehányást is kapnék, ha éppen őket nem értesíteném. Persze nem lehet tudni, hátha ott is akad egy ilyen Rögönyei, és ráül a beadványomra?
