Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-10 / 135. szám
Lóugrásban és gyűrűn Városunknak újra van országos bajnoka a férfitornában Biztosították magukat Abonyban a tsz-tagok között az utóbbi időben elterjedt a háztáji biztosítás. A község négy tsz-ében 645 tag biztosította minden ingó és ingatlan vagyonát. Azért kedvelik az emberek ezt a biztosítási formát, mert magában foglalja a baleseti, a halálesetre és az állatkárokra szóló biztosítást is. Ehhez hasonló a magánosok részére rendszeresített biztosítás is. Jellemző adatként említette, hogy a község lakóépületeinek csaknem egynegyedét már biztosították az abonyiak. A budapesti Sportcsarnokban szombaton bonyolították le az országos felnőtt másodosztályú egyéni tornászbajnokságot, melyen kiemelkedő ceglédi siket született. Arany László, városunk szülötte, lóugrásban és gyűrűn — megelőzve valamennyi vidéki és fővárosi ellenfelét — megnyerte a magyar bajnokságot. Az összetett versenyben nem volt ugyan hasonló szerencséje, azonban mindössze néhány tizeddel maradt el a kitűnő pécsiek mögött, és a harmadik helyen végzett. Anmy László ebben az évben fejezte be egyetemi ta- nulmányait és utána visszatért szülővárosába, Ceglédre. Régi testületében, a Ceglédi Építők tomaszakosztályában örömmel fogadták és ott mint társadalmi edző segíti a fiatal utánpótlás nevelését. Természetesen sok időt kell fordítania az országos versenyekre való felkészülésekre is. Ennek az állandó és megfeszített munkának az eredménye a múlt hét végi országos siker is, melyről a ceglédiek büszkén beszélnek városszerte, hogy Ceglédnek újra van országos bajnoka a férfitornában. (kürti) Harcias szurkolók vissza, ae mar niaoa Keresték a bírót. A rendőrség garázdaság miatt ötszáz-ötszáz forintra büntette a két harcias szurkolót. A Ceglédi Vasutas és a Budapesti Elektromos labdarúgó-csapata május utolsó vasárnapján játszott egymással. A vendégcsapat sokat szabálytalankodott. A második félidő végén lerúgtak egy ceglédi játékost, s ez nagy felháborodást keltett a tömegben. A mérkőzés végén a rendezők és edzők sorfalat álltak, hogy i a bíró bántódás nélkül levonulhasson a pályáról. Egy ordítozó férfi áttörve magát a tömegen, ökölbeszorított kézzel rohant volna a bírónak. A sorfalat állóknak azonban sikerült megakadályozniuk az ütést. A harcias szurkolónak, Ra- mocsa Lászlónak», barharo.san segítőtársa is akadt, apósa, Keresztúri András, Személyében. Székekkel sietett ve je segítségére, hogy azzal verje szét a bírót védő embereket. 1 Végül is a munkásőrök távolították el a két rendbontót. Fél óra múlva motoron tértek Szerelik a higanygőzlámpákat a Széchenyi úton. Városszerte mintegy kétmillió forintot fordítanak a közvilágítás korszerűsítésére ebben az évben Általános iskolai beiratkozás felnőtteknek Azok a felnőttek, akik meg nem végezték el az általános iskola négy felső osztályát, továbbtanulásra jelentkezhetnek a Mészáros Lőrinc iskolában. (Pesti út 2.) június 10-től 22-ig, délelőtt 9—12, délután 15—17 óra között A beiratkozni szándékozók vigyék magukkal az előző iskolai bizonyítványukat ÚJ EMBEREK Álmodó tenyerek Beszélgetés „apró dolgok"-ról egy szocialista brigádvezetővel A szocialista brigádvezetők május 29-i értekezletén elsőnek szólalt fel Kiss László, a Ceglédi Cipőgyár Április 4 « nevű szocialista brigádjának a vezetője. Elmondotta, hogy brigádjuk 1961-ben alakult Kezdetben heten voltak, később mások is csatlakoztak a brigádhoz és jelenleg tizenegyen „dolgoznak, élnek és tanulnák” a brigádközösségben, arra törekedve, hogy munkájukban és mindennapi életükben megközelítsék a szocialista életeszményeket Felszólalásában néhány olyan — a szocialista brigádok életével kapcsolatos — problémáról is szólott, melyek tanulságosak lehetnek más szocialista brigádok részére is. Ezekről a mindennapi apró és mégis annyira a brigádok életébe vágó problémákról beszélgettünk vele a napokban. A brigádszerződés egyesek szemében formaságnak tűnik csupán, pedig ezzel már az induláskor el lehet rontani mindent Arra kell törekedni — mint mondja Kiss László —, hogy abban csak olyasmit vállaljon a brigád, amit teljesíteni is tud. Túlzott óvatosság ez? Nem. Emberi tulajdonság. ugyanis, hogy minden induláskor nagy a felbuzdulás, ilyenkor — a lelkesültség s olykor külső buzdítás hatása alatt — köny- nyen elvállalnak (és elvállaltalak!) olyan „többleteket” is, aminek teljesítése aztán meghaladja a brigád erejét. Soha nem szabad megfeledkezni ugyanis arról, hogy a brigád tagjai — még ha régi szócialista brigádokról van is szó — még nem szocialista emberek, hiszen ennek az életeszménynek gyakorlati megvalósítása csak hosszas önnevelés dolga. Függvénye ez a társadalmi környezetnek is, amit szocialistának kinevezni ma még öncsalás lenne. — Nekem is megsütötte már a kása a számat, — mondja. Amit elvállalunk, annak teljesítéséért felelősséggel * tartozunk. A felelősség érzetének kialakítása az em- baMroen. a brigád tagjaiban a kis munkakollektíva életének-? sarkalatos tényezője. S ez is mindjárt a brigádszerződés megkötésekor kezdődik. gondolom — sok része lehet, különben nem tartanák meg a tagok „az egyenlők között elsőnek”. Ezekből az eredményekből most csupán annyit említek meg, hogy már háromszor nyerték el, illetve harmadízben tartják a szocialista címet A brigádnapló aranyozott betűkkel a bordó vászonkötésen feltett „tanúja” a brigád életének. Az első lapokon a brigád tagjainak arcképei sorakoznak, aztán a' bejegyzések, illetve képeit, s megint a gyöngysorok... — A napló vezetése nehezebb, mint egy egész napi munka. Kezét mutatja, az évtizedes munka bőrkeményedéseit az ujjain. Hány pár gyermekcipő „futott” át ezeken a meg- kérgesedett tenyereken? Hány mamának jut eszébe vajon, amikor a kis lurkó lábára húzza a tipegőt vagy később a szandált, cipőt: hogy mesélni kellene ezekről a kérges tenyerekről, melyek gyermekeik lábára „álmodták” e szépséget, amikben olyan „aranyosan” tipegnek azok a csöppségek... Hát igen, ezeknek az álmodó tenyereknek nehezére esik az írás ... Ottvan azonban Koncz Marika, a vállalat gyors- és Tj&írója, a brigád patronája és tiszteletbeli tagja. ő írja Április 4 szocialista brigád krónikáját, amiben ... — Erre vagyunlt a legbüszJI WUSI ÉVFORDULÓ Kossuth kormánya Cegléden A szabadságharc katoI5ai helyzete június hónapban végzetesen romlott Haynau Pozsony környékén vonta össze hadseregének zömét, s a Vágra támaszkodva várta az orosz sereg közeledését. Erdélyből riasztó híreket hoztak a futárok, a Kárpátok hágóin pedig Paskie- vics tábornagy hadtestei özönlöttek be. Félelem, bizonytalanság s a fel-féltörő kolera ijesztgette az ország népét A győztes csatákban összeforrt honvédekben még élt a lelkesedés, de a riasztó hírek, éhezés, zsold elmaradása, s tisztikarból kiinduló csüggedés sem maradt nyomtalan a harcosok között. Növelte a bajt, hogy a honvédség erői szétszórva küzdöttek az országban, a hadseregek között nem, vagy alig volt összeköttetés. A fősereg Komárom, térségében tartózkodott, fővezére — Görgey önálló haditervekkel állt elő: először rá akarta venni a kormányt, hogy zárkózzon be a fősereggel Komárom várába. Azt akarta. hogy a főcsapást elősző»’ az ott felsorakozott osztrák seregre mérjék. A minisztertanács elvetette az elgondolást, s utasította Görgeyt, hogy Klapka maradjon Komáromnál, kösse le ott az osztrák haderőt, ő pedig Budán keresztül harmincezer emberrel vonuljon a 'Mátrához, s ott egyesüljön a Wysoczky-féle 9. és a Cegléden újonnan kiképzett 10. hadtesttel. Ezzel az összpontosított erővel támadja meg az oroszokat. Görgey e had- ; műveleti tervet nem fogad- ; ta él, s új tervvel állt elő: a i fősereg Komáromból törjön | át az osztrákok ostromgyű- j rűjén és vonuljon a Balaton- 1 hoz. Ez utóbbi terv Klapka tábornok határozott ellenállásán bukott eL A parancsszegések utáa a kormány leváltotta Gör- geyt, de a tisztikar tiltakozására meghátrált: mévleg Mészáros Lázár lett a fővezér, a valóságban Görgey kezén maradt a sereg. Kossuth azzal a föltétellel hagyta meg Görgeyt, ha július kilencedikén négy hadtesttel elvonul Komáromból, és a legrövidebb úton a Tisza—Maros szögletébe siet. Ez alatt Pesten teljes lett; a zűrzavar. Görgey bejelentése, miszerint a fővárost egy óráig sem tudja védeni — menekülésre kényszerítette a kormányt. A menekülők áradata megindult Kecskemét és Szeged felé. Július másodikén a késő délutáni órákban Kossuth Ceglédre érkezett. Még akkor este találkozott Perczel Mór tábornokkal, aki néhány nap óta Cegléden tartózkodott. A tábornok? szervezte a városban és Törteién tartózkodó tízezernyi újoncot. Harmadikén reggel városunkból ismét Pestre siet. A kormányzó az ott maradt tábornokkal haditanácsot tart. Este visszajön, de másnap reggel már újból Pesten van. Bem altábornagyhoz írja még aznap:... „a kormány még mindig Pesten van... én különben koronként Cegléden is tartózkodom ..Ebben a levélben a várható tudósításokat is Ceglédre kéri. Hetedikén már vissza sem megy Pestre, előző nap a kormány is ide érkezik. Városunkban számos rendelet készült és Kossuth Lajos több fontos levelet írt. Minden szabad idejét Perczel tábornokkal tölti, hadművelerti terveket beszél meg vele, s katonai jellegű parancsokat ad. Mészáros és Dembinszky fővezérek nem lelkesednek már a kormányzó katonai intézkedésein, néha egészen komoly az ellentét. Mészáros Wysoczky lengyel légióját, továbbá Dessewffy tábornok 9. hadtestét Szeged védelmére rendeli. A csapatok már meg is indulnak, szekerek és tüzérek Nagykőrösön járnak, amikor Kossuth erről értesül. Visszarendeli az egységet, s az egész dandárt a légióval együtt Perczel parancsnoksága alá adja. Bizakodó levelét július kilencedikén Ceglédről írja Kossuth Bem altábomagyhoz, melyben ismerteti a seregek állását és részletesen közli a hadműveleti tervet. Görgeyről írja: ,,... Váctól Hatvan felé útban van ..de akkor még nem tudhatta, hogy Görgey csak tizenharmadikán indult el a Duna baipartján Vác irányába, s hogy a levelében közölt szép terv elkésett. Görgey már nem tud a Vác—Gödöllő —Cegléd vonalon tizenkettedikén csatlakozni a tiszai sereghez, már az első kozák század megjelent Pest alatt, s Gödöllő—Hatvan térségében az orosz lovasság elhelyezkedett. Ebben a Cegléden írott levélben ajánlotta fel Bem apónak Kossuth a főparancsnokságot: „Bizalommal nézek a jövő elébe azon egyetlen föltót alatt, hogy erős katonai parancsnokság álljon élen. Ezennel altábornagy urat minden. magyar seregek főparancsnokságával megkínálom, 6 gyors feleletet kérek, hogy szíveskednék-e s minő feltételek alatt a főparancsnokságot elfogadni? S hogy az ön távolléte alatt kellőleg van-e Erdély biztosítva?”. « Kossuth még aznap átmegy Szolnokra, ahol Mészáros fő- parancsnokkal éjfélig vitázik. A különvonat késő éjjel hozza vissza. Itthon Perczel szomorú hírrel fogadja: Jászberény alatt a magyar lovasság kozákokkal érintkezett. Az oroszok szándéka ismeretlen. Kossuth és kormánya tizedikén a reggeli órákban elhagyja városunkat, s Kecskemétre, onnan Szegedre költözik. Perczel tábornok néhány nap múlva megindul északnak, a lengyel légió tizenhatodikén Tápiószelét szállja meg, másnap Nagykátát, húszadikán Túrán már heves csata fejlődik lai. Bár e harc Perczelnek nem jelentett különösebb sikert, de a dunai hadsereg visszavonulását nagyon megkönnyítette. Perczel felvonulása alatt Paskievics nem üldözte Görgeyt, kétoldali támadástól tartva megállt néhány napra. Perczel hadtestei már huszonnegyedikén megkezdték a visszavonulást Cegléden át. Az utolsó egység huszonötödikén reggel hagyta el városunkat. Ekkor már Haynau bal- számyának 4. hadteste — Lichtenstein Ferdinánd herceg tábornok ulánusai, az ir- sai dombok alatt cirkáltak. Városunkban csak huszonhatodikén reggel jelentek meg. Az öregszőlők és a felszedett vaspálya között óvakodtak be. Szenvedést és rabságot hoztak, könnyet facsartak és vért ontottak a ceglédi földre. Pataki Ferenc www!«38 5 Nálunk ugyanis az a gyakorlat, hogy a szerződés megkötése eiőít egymás közt megvitatják, mit is lehet abba belefoglalni. A tagok javasolnak — s ha a javaslat belekerül a szerződésbe — rendszerint mindenki a maga javasolta pontért felelős, mindaddig, amig meg nem valósult, illetve az új szerződésig. A vezetés kollektív volta — azaz: a brigáddemokrácia is ezen keresztül valósul meg A brigádvezető személye összefogja a kis közösséget, de nem „parancsnoka” a brigádnak. Vezetői módszeréről faggatnám Kiss Lászlót, ami egyértelmű volna azzal, hogy önmagáról is beszéljen. Ez viszont — látom — kényelmetlen neki, nem is erőltetem. Amikor beszél a brigádról, mindig a többesszám első személyében szól: nehéz lenne valamire rámondani, hogy azt ő kezdeményezte, vagy valósította meg. Az eredményekben viszont — kébbek — mondja és mutat-1 ja Kádár János kezeírását brigádnaplóban: A kitüntetésről eddig nem beszélt. Miért járt; volna a Parlamentben ő is a szocialista brigádvezetők második országos kongresszusán? Nem szólt volna róla, ha nem kérdem, most azonban az elismerés jóleső melege süt át szavain, ahogy kimondja: „a Munlcaérdemrend bronz fokozatát kaptam”. S mindjárt másra váltja át szavait. A többi brigádról szól dicsérő- leg: a Törekvésről, mely a múlt évben nyerte el a címet, s arról a négyről, mely az idén küzd a címért. S arról az itt-ott meglevő gyakorlatról, hogy a szocialista brigádokat akkor „veszik elő”, ha jön a hajrá, amikor szükség van rájuk. S ami nem tapasztalható a cipőgyárban. — Nem bizony, mert nálunk mindig szükség- van a szocialista brigádokra! Ferencz Lajos MOZIMŰSOR i CEGLÉD Szabadság: Június 10—13-ig A Saint Tropez-i csendőr (francia). Kossuth: Ma és holnap: Félelem. Dózsa: Péntektől vasárnapig: Tíz aranyérem (magyar). ALBERTIRSA Június 12—13: Ki ártatlan? (csehszlovák). ABONT Június 11—13: Az éjszaka: világa. JÁSZKARAJENÖ Június 12—13: Komédia a kilinccsel (csehszlovák). TÖRTÉL Június 12—13: Mi olaszok és a nők (olasz).
