Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

resr Bt tar dl j^űriegi 1965. JÚNIUS 10, CSÜTÖRTÖK .Háztartási új 11 ~ A Vas- és Edényboltok szin­te havonta szolgálnak újabb és újabb háztartási cikkekkel, amelyek megkönnyítik a házi­asszonyok munkáját, vagy praktikus használhatóságuk miatt teljesebbé teszik a kész­letet. Verandára, erkélyre, ablak- párkányra állítható, a mű­anyaggal bevont dróthuzalból készült virágkosár. Különösen nagy cserepes növényeknek, — filodendronnák, leandernek al­kalmas!. Kétféle méretben ke­rül forgalomba, a kisebbet nagyszerűen lehet használni gyümölcskosárnak is (1. kép). Sokan kifogásolták, hogy ol­csó fémtálca nem kapható. Li­tografált, cizellált mintával ke­rék fémtálca érkezett a boltok­ba. Olcsó, s jó szolgálatot tesz sütemény, vagy iitsal kínálása­kor (2. kép). A kenyérszeletelő gép az NDK gyártmánya. Ott, ahol jaonsa nagyobb létszámú a család, hasmos háztartási kisgép. De még nagyobb hasznát vehetik a bölcsődék, étkezdék, nagyobb intézmények (3. kép). Kirándulókra, campingezők- re gondoltak akkor, amikor praktikus dobozcsomagolásban többszemélyes műanyag étke­zőkészletet hoztak forgalomba. A színes, — kék, fehér, sárga, zöld szűrben kapható étkészlet hat személyes, három ételdo­bozt, lapos és mély tányérokat, tálcát és mártástartót tartal­maz. Nemcsak készletként, ha­nem darabonként is megvásá­rolható (4. kép). * ' Tisza és Maros Szierdán vízrebocs á tolták a Szegedi Idegenforgalmi Hiva­tal új kiránduló kishajóit. A most elkészült motorosok — a 10 személyes Tisza ée a hat- személyes kajütös Maros — a vendégek kívánságára elvi­szik utasaikat a Tisza-parti horgásztanyákhoz és halász­csárdákhoz. A turistáit egész napos kirándulásokra is bé­relhetik a kishajókat.-p. EXPORT­....._..... K ÖRCSOLYACIPŐK A Tolna megyei Cipész K tsz-ben megkezdték a kor- csolyacipők gyártását ex­portra. A bonyhádi központi szövetkezetben ebben az év­ben^ húszezer pár lányka- és női korcsolyacipőt készíte­nek, angol, finn és svéd megrendelésre. A fehér mar- haboxbőr cipők zömére a ktsz-ben szerelik rá a kor­csolyákat is. A Tolna megyei ktsz húsz­ezer pár férfi autóscipőt és tízezer pár női mokasszín- eipőt is készít exportra. Brecht és a korszerű színház Gondolatok a „Berliner Ensemble" vendégszerepléséről NEM ELŐSZÖR JÁRT MA­GYARORSZÁGON a Berliner Ensemble, vagyis Berlini együttes nevet viselő, világ­járó és világhírű német szín­ház. A Bertolt Brecht által alapított, .s főleg Brecht-mű- veket játszó, de minden vo­natkozásban a hrechti művé­szet- és színházszemlélet „fő- hadiszállásá’-nak tekinthető együttes néhány évvel ezelőtt előadta már nálunk a Kurá­zsi mamát és Galilei életét. Ezúttal a Kis Mahagonny cí­mű egyfelvonásost, — amelyet egy valóban szűk körű, csak színházi emberekből álló kö­zönség előtt adtak eló — a Koldusoperát és az Állítsátok meg Arturio Uit! című játé­kot hozta a magyar nézők elé a Berliner Ensemble. Magukat a műveket, külö­nösen a Koldusoperát — több magyar színház, s a rádió és a televízió is játszotta az el­múlt esztendőkben. De nagy ' példányszámban, és több ki­adásban, láttak napvilágot könyvalakban is Bertolt Brecht színművei. Ezekben a komédiákban — mint a nagy német kommunista író min­den komédiájában — súlyos drámai mondanivaló feszül. A Koldusopera a tőkés rendszer álszentségének nagy erejű, köz­vetlen eszközökkel történő le­leplezése, az Arturio Ui pe­dig — groteszk figurák és jel­képek közvetítésén keresztül — az imperializmus ' legpo­kolibb „termék”-e, a hitleri fasizmust mutatja meg. A chicagói „karfioltröszt”, amely az aljas kis gengszterekét ci­nikusan rászabadítja a „zöld- ségeseV-re, nem más. mint a nemzetközi imperializmus. Brecht groteszk komédiája megmutatja, hogy gyakran milyen kisstílű gengszterizmus áll az imperializmus ..nagy­stílű7' homlokzata mögött és hogy kis gazemberek is világ- püsztítókká nőhetnek egészen addig, amíg meg nem szűnik a világpusztítás lehetősége. ,4 KOLDUSOPERÁT ÉS AZ ARTURIO UIT az egész vilá­gon játszották, köztük igen jó társulatok és igen nagy mű­vészek. De — s ezt a buda­pesti vendégszereplés szintén bizonyította — Brecht-komé- diákat igazán csak ez a Brecht örökségét gondossággal őrző, szocialista német színházi együttes tud játszani. A Brecht-komédiák — s itt nem­csak a most Magyarországon is bemutatott művekre gondo­lunk, hanem például, az Egy fő az egy főre, vagy a Puntila űr és szolgája, Mattira — az embertelenség, az álszentség, a kizsákmányolás sokszor groteszk formákat öltő, félel­metes cirkuszát veszik célba. Itt különösen fontos, hogy já­ték és díszlet, a szereplőgárda valóban együttes stílusa és a szcenika a legbravúrosabban és a legteljesebben kiegészít­sék egymást. Nem azt állítjuk, hogy a Brecht-drámák — például a magyar színházak által is nagy sikerrel bemutatott Ga­lilei élete — és a Brecht- komédiák két külön világot jelentenek. S azt sem — ter­mészetesen —, hogy a Brecht- drámákban nincs jelentősége az együttes munkájának. A gyakorlat azonban — mind nálunk, mind a nagyvilágban — azt mutatja, hogy ha nagy, súlyos színészegyéniségek vál­lalkoznak Brecht-drámák fő­szerepeinek játszására, nem olyan döntően fontos a szín­pad minden kellékét meg­mozgató, a színpadi varázs­lat minden, sokszor egészen aprólékosnak tűnő eszközé­vel az értelemre apelláló brechti színpadi stílus je­lenléte. A nagy, alakító egyé­niségek időnként fölébe emelkedhetnek az előadás többi összetevőjének, sőt, sa­ját szerepüknek is. A jellem — és a jellemzés — ereje, vagy akár csak a szó ereje is ét-eluralkodhat a színpadon, anélkül, hogy a dráma össz­hatását, a brechti mondani­valót elszegényítené. A komé­diákban azonban — éppen mert olyan figurák mozog­nak a színen, akik inkább le­lepleznek, mint ellepleznek — senki sem lehet büntetlenül más, mint az egész szcenikai megjelenítést ihlető mű haj­szálpontosan előír számára. És a „Berliner Ensemble” di­csősége, hogy az író intenciói­nak ez az alázatos megvaló­sítása nem szürkeségbe tor­kollik náluk, hanem Brecht világnézetének harsány és halk, bravúros és intim eszközökkel vállalt szolgála­tává. SEMMI KÉTSÉG, hogy Brechtnek különösen a ko­médiáiban, szatíráiban, köz­vetlenül agitáló színpadi já­tékaiban megnyilatkozó sajá­tosságai nem jelentik a mo­dern szocialista színház egyetlen útját. Brecht azon­ban és az a színpadi stílus, amelyre drámái, s elsősorban komédiái a nagyszerű berlini együttest ihlették, mellőzhet tétlenül jelentős része a mai forradalmi színháznak. Egyik kiindulópontja annak a szo­cialista-realista szintézisnek, amelyet a művészet eszközei­nek, s nem utolsósorban a kö­zönség további világnézeti gazdagodásának fejlődése fog majd megteremteni. Mi a biz­tosítéka annak, hogy a brechti színház — legalábbis legfőbb alkotó elemeiben — fenn fog maradni a társadalmi és íz­lésváltozások hatalmas for­gatagában is? Ezt a bizonyítékot s— nem utolsósorban a Berliner En­semble előadása alapján — így foglalhatnánk össze. Brecht egyike volt azoknak, akik — a „színház, mint öncélú mű­élvezet” hosszú-hosszú évei után — a színpadra szánt mű, a színjátszás és a közönség széjjel nem választható egy­ségét hirdették. A színház ősi népiségét Brecht korsze­rű tartalommal újította fel. Megvalósította színműveiben és az általa alapított Berliner Ensemble színjátszói gya­korlatában a szó és a látvány dialektikus egységét. S a na­gyon is zengő szavak gyak­ran éppen szellemi sivársá­got, az édesen . bájolgó dísz­letek meg az érzelmi üressé­get leplezték le. Brecht egyik nagy „felfedezése”, hogy a né­ző érzékeire gyakorolt ha­tásoknak végül is az érte­lemre kell apellálniuk. „MIND AZ ELET, MIND A művészét egy végiben FOLYAMAT RÉSZE” — val­lotta Brecht. És hozzátette: — „Mi az élet megszelídítői, e folyamat művészettel gazdagí- tói vagyunk. Nem e folyamat lezárói.” Bertolt Brecht nagy­sága éppen abban áll, hogy színpadi műveivel nem be­teljesíteni, hanem megköze­líteni akart valamit. Látta és hirdette a szocializmus szük­ségszerű eljövetelét, de az ah­hoz vezető utak rengeteg, bo­nyolult, előre ki nem számít­ható nehézségét is. S szín­művei nézőit a nehézségek felismerésére nevelte. „Csak amit jól ismerünk, azon le­hetünk úrrá” — mondotta. —1. —r. Bizonyára kevesen tudják, hogy a nyugati országokban két héttel később érik, vág­ják a salátát, mint nálunk. Ez a magyarázata annak, hogy a tőlünk nyugatra és északra levő országok szívesen és »■XXxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXVVXXXXXXXYX'ÄX.NiXNXXXXXXXXXXXXVvXXX-'XXXXXXXXXX­Egyes háztáji szerszámok az utóbbi években hiánycikknek számítottak. A kereskedelem sem minőségileg, sem mennyi­ségileg nem bírta ezekből ki­elégíteni a keresletet. A szö­vetkezeti kereskedelem a pa­naszok orvoslásái'a kitűnő mi­nőségű metszőollókat és szem­zőkéseket vásárolt külföfdön. A hiánycikknek számító kézi porozókészülékek árusítása is megkezdődik. Az idén mint­egy 5000 db kerül forgalomba. Ismét fejlődésnek indult li­batenyésztésünk egyik legna­gyobb gondját, a hizlalást könnyítik meg egy teljesen korszerű, minden eddigi ha­MINDENKI HELYTÁLL Az idén több a véradó — Segít a tsz Rövidesen megszervezik az idei negyedik véradást a mo­non járásban. Eddig Mendén, Tápiósülyben és Pilisen össze­sen 174 liter vért adtak. A tapasztalatok szerint min­den évben több a véradók száma, és az adott vér meny- nyisége. Tavalyelőtt 165, ta­valy 210 liter volt, ebben az évben körülbelül 450 literre számítanak. • Az önkéntes váradást szer­vező Vöröskeresztnek nagy segítséget adnak a helyi taná­ne, fiúka!? Csak határozottan oda­lépni, magabiztosan beszélni, kész a si­ker. Leszálltam a vil­lamosról, mert már mindenki minket figyelt. Ahogy be­fordultam az Ut­cánkba. eszembe ju­tott, hogy felesé­gem rámparancsolt: Haza ne gyere jódo­mondta, jöjjek csak ide. A hatás csodá­latos volt. A góré először szint váltott, azután hangot. Az­után a raktárból hoz­ta a sót. A feleségem csak nézett. — Guszti, mondta végre, hogy tudtál szerezni? Hi­szen nem lehet kap­ni az egész város­ban. Tekintélyem ott­c nyilatkoztatta, nagy 6 csak műanyag­építőkockával haj­landó játszani, mert a Tominak az van, a második emeleten. Egyre sírt. Felesé­gem rám pirított: Guszti, nincs neked szíved. Itt hagyod sírni ezt a csöppsé­get, mikor te min­dent meg tudsz sze­rezni. Utalni próbál­tam arra, hogy To­mi papája külföld­ről hozta a játékot, de nem sokáig áll­tam feleségem és lányom ostromát. Bementem a legna­gyobb játékboltba. Kinéztem magam­nak egy mosolygó, magas, szőke eladó­nőt. Műanyagépítő­kockát kértem. — Nincs is ilyen — mondta, mind a 32 fogát kivillantva. No, most bevetem magam, gondoltam és én is mosolyog­ni kezdtem. Odaha­joltam hozzá s csak annyit súgtam a fü­lébe: Gombai... 0 még bajosabban nyújtotta a kezét: Üstné, de higgye el Gombai úr, kockánk akkor sincs. Ezóta nem kísér­letezem a fellépés­sel. Radnai András ,\\\WV\\\\V\\\\\\\\\\\V\\\W\\\\\\\\\\\,W.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ JÓ FELLÉPÉS VXXXNXXXV.XXXXXXXXXXNXXNX.XXXNS.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXCXXXXXXX'S.X­zott só nélkül! Nem törődsz a gyerek egészségével! Micso­da apa vagy! Bementem a sarki csemegébe. Az első eladó elnézően mo­solygott, és az ártatlan őrültnek járó szánalommal utasított a főnök­höz. Nem úgy a gó­ré! — Mit gondol uraságod? Jódozott só? Metszőén, gú­nyosan nézett rám. Eszembe jutott Ke- ferci. Gondoltam, most, vagy soha. So­kat jelentőén moso­lyogtam: Érdekes, pedig Hörcsög elv­társ a Belkerböl azt hon egyre nőtt. Ke- fercit imáimba fog­laltam. Másnap ke­nyérért mentem a csemegébe. A góré messziről rám kö­szöni. azután a csa­ládom egészsége után érdeklődött. Vérszemet kap­tam. Lestem a hi­ánycikkeket s mi­helyt hallottam, hogy nincs valami, be­mentem a kiszúrt szakboltba, bemond- tam egy nevet, amit mindig magam ta­láltam ki s már kap­tam is az árut. Történt pedig ezek­ben a napokban, hogy a lányom ki-, 1 Keferci tanított er­re az igazságra. Valahányszor talál­kozom vele, mindig arról beszél: mit, hogyan intézett el. — Tudod, öreg fó­ka (mindig így szó­lít), mindenütt fő a fellépés. Ha színház­jegyet akarok, oda­lépek soronkívül az ablakhoz s jegyet ké­rek. A pénztáros villogó szemekkel i rámnéz: nincs! A sor onköv étkezők megjegyzéseket tesz- nek, s rokonaimat emlegetik. Erre én odahajolok , az ablakhoz, s fino­man beszólok: Ma- tildi küldött a szak- szervezetből. A pénz­táros mosolyog, azon­nal keres két jegyet (mert Mancikával megyek színházba). A sorbanállók most már Matildit szid­ják, meg a szakszer­vezetet, én meg ro­hanok a jegyekkel Mancikához. — Igen, mondtam bizonytalanul, mert nagyon el voltam i szontyolodva. Éppen i aznapra nem kap- ; tam jegyet az Ope- [ rába. — Gondolod, [ hogy nekem is men- \ nej : — Miért ne men­Hagykörösi saláta a müncheni hamburai és a stockholmi piacon biztosan. vásárolnák toíun korai, tavaszi salátát. Azutár amikor a nyugati piacoko: megjelenik az ottani, hazai sa láta, akkor a mi kivitelünké mintha elvágták volna. Ilyen körülmények közöl az idén a nagykőrösi kerté szetek 2 millió 300 ezer íe salátát exportáltak a két Né metországba, Svédországba é Svájcba. Az elmúlt hetekbe a müncheni, hamburgi, stock holmi piacokon a háziasszc nyok a körösi saláta zöldjébe gyönyörködhettek. Az els szállítmányokat repülőgép re pitette óránként 900 kilomé teres sebességgel, majd am: kor a szállítmányok gyári podtak — megindultak a spe ciális vagonok és kamiono is. Az exportcsúcs az vol amikor egyetlen napon hr szónkét vagonnal továbbítói tak. Az exportszezon lefutás után még mindig vplt Nagj kőrösön hatszázezer fej e adatlan saláta. A rugalmí körösi üzletembereket ner érte ez váratlanul, bányavárosokban, a munkái vidékeken csakhamar találta rá piacot. Kazincbarcikái Miskolcon, Tatabányán é Veszprémben könnyen érté kesíthették a valóban szép f< jes salátát. TBC-KIALLÍTAS Kiállítás nyílt a MOM Mű velődési Házában a gümőke gyógyításának történetéről. j kiállítás anyagát dr. Széc; István, a János Kórház os: tályvezető főorvosa és Náni Györgyné, a kórház egészség ügyi felvilágosítási felelőse ól Irtotta össze. Import meiszőoifók és szemzőkések Megkezdődik a kézi porozókészülékek árusítása öatomo „gép” forgalomba no- zaitalával. A kézi porozóhoz hasonlóan ebből is már az idér több ezret kapnak az üzletek. A háztáji baromfi tenyésze­tekben is jól kihasználható hősugárzókból elegendő van az üzletekben. Az idén már nem lesz hiány négyágú villá­ból, kaszából, sarlóból, kasza­nyélből és kaszakőből sem. Házi permetezőből sajnos még az idén sem lesz elegen­dő. Egyéb háztáji gazdaságok­ban használatos kisgépekből és szerszámokból viszont ál­talában ki tudják elégíteni az csők, s a társadalmi és tömeg-: szervezetek is. Mendén, Ecse­ren, Csévharaszton és Pilisen a termelőszövetkezetek is ki­vették részüket a szervező munkából. A jelentkezők csaknem mindannyian megjelennek a véradáson. Pilisen például a kétszáz jelentkezőből I90-en „helytálltak” — igaz, hogy vé­gül is csak 140 ember volt al­kalmas véradásra. Cseri Ist­ván tápiósülyi tanácselnök személyes példával is előljárt, eddig négyszer adott vért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom