Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-09 / 134. szám
19«8. JCNIUS 9, SZERDA WST Jftf.JTI ^irfagp 3 A kombájnok elkészülnek az aratásig Alkatrészhiány gátolja a javítást Ha nem dől meg a gabona, 95 százalékát gépek takarítják be az abonyi körzetben Az abonyi határban is magasra nőttek a kalászosok. Ha a további esőzések, párosulva az erős széllel, elmaradnak, s nem döntik meg a lábon álló gabonát — mint az elmúlt években —, idén is gépek takaríthatják be a termés 95 százalékát. Az év elején átszervezett mezőgazdasági gépjavító állomás az elmúlt hetekben fel is készült mintegy 14 ezer hold kalászos betakarítására, ezt a feladatát ugyanis változatlanul megtartotta. Jelenleg 35 kombájn, 11 kévekötő-, és rendreara- tógép áll rendelkezésükre, amelyeknek a javításával, karbantartásával már elkészültek. A Jövő héten kerül sor a nyári gépszemlére. Dogosi Ferenc üzemegységvezető mindennek ellenére kijelentette: — Igaz, hogy nem állunk rosszul, de míg megkezdődik az aratás, nem alhatunk nyugodtan. Ugyanis a körzetünkön kívül mi javítjuk az egész ceglédi járás részére a kombájnokat, összesen 71 géppel kell idejére elkészülnünk. A munkával sajnos nem tudunk úgy haladni, ahogy szerettük volna, mert nélkülözhetetlen alkatrészek hiányzanak. Csak néhányat említek: 15 üzemanyag-táp- szivattyúra, 50 porlasztóalsó- részre és 18 terményfelhordó láncra van még feltétlenül szükségünk. Ezenkívül mintegy 200 liter kénsavra az akkumulátorok feltöltéséhez. Reméljük azonban, minden szükséges alkatrészt, anyagot végül is megkapunk, s akkor megindulhatnak a gépek. A termelőszövetkezetekkel egyébként már megkötöttük az aratási szerződéseket. Velük együtt figyeljük az időjárást, hiszen mi is azt szeretnénk, ha minél kevesebb gabonát kellene kézi kaszával levágni. Bírósági tanács fiatal házasoknak: Ne lakjanak együtt a szülőkkel A válások ügye foglalkoztatta a Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottságát, amely előtt dr. Szabó Szilárd járásbírósági elnök ismertette a vezetése alatt álló bíróság ítélkezési gyakorlatát házassági bontóparekben. Az ilyen perek száma Dabason is évről évre növekszik. 1962-ben 105, hatvanháromban 125, hatvannégyben 166, idén április harmincig 55 bontókeresetet nyújtottak be. Eléggé eredményes azonban a bíróság békítési kísérlete, a pereknek mintegy tíz százaléka szűnik meg, mivel a válni akaró házastársakat a bíróság kibékíti. Az esetek 40 százalékában a házasság megromlásához a férj, ritkább esetben a feleség iszákossága és tettleges- ségig fajuló durvasága vezet. Ugyancsak számos házasság romlik meg az egyik vagy másik házastárs hűtlensége miatt. Ilyesmi elsősorban a „bejáró”, külön munkahelyen dolgozóknál fordul elő. Jellemző, hogy a legtöbb bontóperes kereset Gyál községből érkezik, ahonnan csaknem az egész lakosság a fővárosba jár dolgozni. A nehéz lakásviszonyok gyakran idézik elő a házasság megromlását Különösen, ha a fiatal házasok a lakáshiány miatt kénytelenek szüleikkel, vagy rokonaikkal egy házban, sokszor közös háztartásban is élni. Ilyen körülmények között az anyós meg a vő, vagy meny között előbb-utóbb súrlódás támad. Ha azonban a bíróság reményt lát arra, hogy a válni készülők között a házasélet ennek ellenére még folytatható, a keresetet minden esetben elutasítja. ítéletében figyelmezteti ilyenkor a feleket, milyen magatartással kerülhetik el a súrlódásokat, de egyben azt tanácsolja nekik; igyekezzenek mielőbb önálló lakást szerezni és elköltözni a szülőktől. (Sz. E.) 100 KELLENE, 1 SINCS! Megoldásra vár a mezőgazdasági szakmunkásképzés problémája Tízszeres nekifutással Az Alagi Állami Gazdaság újtelepítésű szőlője, gyümölcsöse részben az idén fordul termőre. Sok szorgalmas munkáskézre, korszerűen képzett nagyüzemi gyümölcskertészre, tanult szakmunkásra vár. Akár negyven kertésztanulót is szerződtetne a gazdaság, hogy növelhesse gyümölcsöse törzsgárdáját, de hiába keresett . tanulójelölteket a környező községek iskoláiban, egyetlen jelentkező sem akadt. Erre hirdetést tett közzé az újságokban és az eredmény — két érdeklődő, az is más távoli megyéből. Ebben a hónapban 13 365 gyerek fejezi be Pest megye általános iskoláiban tanulmányait. Túlnyomó többségük természetesen falun vagy tanyán. Sokuk apja állami gazdaság munkása, sokuk szülei — igaz, inkább csak az anyja — a tsz-ben dolgozik. Ismerik tehát kora fiatalságuktól fogva a mező- gazdasági munka szépségeit, de fáradalmait és nehézségeit is, meg a kereseti lehetőségeket Mindazt, ami a pályaválasztásnál saját elhatározásukat és szüleik tanácsadását befolyásolhatja. Ennyi gyerek közül hány választotta a paraszti életpályát, mennyi akar mezőgazdasági szakmunkás lenni? Hihetetlenül kevés. Május 15-ig alig nyolcvan tanulószerződést írtak alá a megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban pedig egyetlen egyet sem. Pedig a nyolcadik osztályt végző növendékek számához viszonyítva elenyészően kevés — a tsz-elc mindössze 250, az állami gazdaságod pedig csupán 100 — összesen 350 tanulót kívánnak szerződtetni. Most meghosz- szabbították a jelentkezési határidőt augusztus 15-ig, de vajmi kevés a kilátás rá. hogy altár megközelítően is ennyi gyerek kössön addig szerződést. Egyre kevésbé vonzó a falusi gyermek szemében a mezőgazdasági szakmunkáspálya. Az iparba törekszik a falusi gyerekek zöme. Nagyobb és biztosabb jövedelmet — s ne hallgassuk el ezt a tényt sem — több megbecsülést remél ott. Nem is a gyáriparra gondol mindegyik. Ahol csak lehetőség nyílik rá, figyelme a tsz vagy az állami gazdaság javítóműhelyeire, építő„A XVII. században a mai Nagykátát Csekekátának nevezték. Ekkor katolikusok, a vele szomszédos Nagykátát pedig reformátusok lakták. A szájhagyomány Nagykáta helyéül a mostani Sőregpusz- tát tartja. Nagykáta azonban a XVIII. században 1710 körül elpusztult, és akkor Cse- kekáta vette fel a Nagykáta nevet.” így szól Nagykáta történetéről egy diplomamunka első fejezete. Az igényes, nagy gonddal megírt dolgozat mindenre kiterjed: a község fekvését, éghajlati és talajviszonyait, gazdasági életét a fel- szabadulás előtt és után, kulturális életét, művelődési házának történetét és munkáját, a község és a járás területén végzett népművelő munkát, a bejáró dolgozók sokat vitatott problémáját egyaránt feldolgozza. A dolgozat szerzője Pataki Istvánná, nagykátai lakos, a gőbölyjárási általános iskola tanítónője. Kedves, szőke fiatalasszony. Érkezésünkkor éppen új házuk konyhájában rendezget. — Elfogadták a szakdolgozatot — újságolja. Együtt örülünk, hiszen ez azt jelenti, hogy Patakiné rövidesen biológia-földrajz szakos tanárnő lesz. A diplomát Szegeden kapja, a tanárképző főiskolán. Kétműsza- kos tanítás, hajnali felkelés, A diplomamunka tárgya: Nagykáta házépítés és sok egyéb más' munka mellett nagy nehézségek árán túdta csak elvégezni a főiskolát. — Hogyan jutott eszébe éppen ezt a témát választani? — Itt születtem, itt lakom, s nagyon jól ismerem a községet. Nagyon szeretem is ... — Tervei? — Kibővíteni, átdolgozni. Eddig is nagy segítséget kaptam a művelődési otthon igazgatójától, s remélem ezután is megfelelően együtt tudunk dolgozni. — Miről szeretne még írni? — A kulturális élet és a bejáró dolgozókkal kapcsolatos népművelési kérdések érdekelnek. A sok eredmény mellett sok a javítanivaló is. Szeretnék hozzájárulni ehhez. — A főiskola elvégzésével befejezte a tanulást? Kicsit gondolkodik. Végül megtudom, hogy különbözeti vizsga után egyetemre szeretne menni. — Eredetileg is oda készültem — mondja —, de nem sikerült. Most pedig a járási művelődési osztályon azt a választ kaptam, hogy nem lehet, mert a képesítés nélkülieknek van elsősorban szükségük tanulásra. Nálunk a tantestületben két képesítés nélküli nevelő tanít, akiknek szükségük van tanulmányi szabadságra. Mondtam, hogy én nem kérek, megoldom a tanulást anélkül. így sem engedélyezték. Pataki Istvánná a diploma- munka megírása után még többet szeretne dolgozni, s ezért szeretné tudását tökéletesíteni. A további tanuláshoz tanulmányi szabadságot nem kér. Miért nem mehet hát egyetemre? Juhász Erzsébet brigádjaira irányul. Ez idén a megye termelőszövetkezetei 165, állami gazdaságai 163 tanulót kívántak szerződtetni a mezőgazdasági üzem szolgáltatásait ellátó különböző szakmákra, de többet fognak. Kétszer annyi ugyanis a jelentkező. Ezzel szemben baromfitenyésztésre — még tavaly is nagyon sok lány választotta ezt a pályát — ez évben mindössze 15 a vállalkozó, az is mind termelőszövetkezetbe szerződik. Az állami gazdaságok tehenészetében, sertései mellett 16 állattenyésztőtanulónak lenne helye, egyetlen egy gyerek sem hajlandó azonban erre a pályára lépni, holott a mezőgazdaságban a legjobban fizetett szakmák közé tartozik. Csakhogy az állattenyésztőnek nincs vasárnapja, évi szabadságra sem mehet, nap mint nap még nem is pirkad, már a jószág mellett a helye. Ügy látszik a mai falusi fiatalság életigényének nem felel meg ez a munka. Mégsem ilyesmi tartja visz- sza a tanulószerződés megkötésétől a gyerekeket. Talán nem tévedünk, ha ennek egyik okát abban véljük, hogy a szakmunkásképesítést szerzett fiatalok közül nem egy, még jeles bizonyítvánnyal a kezében sem a mezőgazdaságban helyezkedett el, mert a gazdaság, amelyiknél tanulóidejét töltötte, vizsga után nem tartott további igényt munkájára. Még ha szórványosan is fordul elő ilyesmi, akkor is gyorsan híre kel. Nem csoda, ha sok fiatalnak veszi kedvét a mezőgazdasági szakmától. Baj az is, hogy néhány tsz-ben, de állami gazdaságban is, sok fiatal szakmunkást nem a szakmájában foglalkoztatnak. Nagyon időszerű és szükséges volt az az idén kiadott rendelet, amely kötelezően előírja, hogy a szakmunkás- vizsga után még legalább két évig foglalkoztassa a gazdaság szerződtetett tanulóit. Űjabb rendelettel szabályozták a szakmunkásképzést. De nem szerencsésen! Mostanáig a mezőgazdasági tanuló évente három hónapra bentlakásos iskolába került, és ez időre — az ipari tanulókéval csaknem egyenlő — ösztöndíjat kapott. Nyolc hónapig azonban a gazdaságban kapott gyakorlati képzést, mialatt végzett munkája arányában — a felnőttmuhkás teljesítményével egyenlő — díjazásban részesült. A leglassúbb tanuló is elérte a 800, a szorgalmasabb, ügyesebb az 1200 forintos havi keresetet. Az új rendelkezés öthavi elméleti és hat havi gyakorlati oktatást ír elő, ami kétségkívül megalapozottabb tudáshoz vezet, ugyanakkor azonban a gazdaságban töltött gyakorlati képzés idejére az elvégzett munka szerinti díjazást megszünteti, s helyette az egész 11 hónapos iskolaévre ösztöndíjat ad. Mégpedig az elsőévesnek havi 250, a másodévesnek tanulmányi előmenetel szerint 300 Kenyérgyár Pécelen Bontják Pécelen a régi sütőüzemet, hogy helyébe újat építsenek. Az építkezéssel kapcsolatban ugyan vannak még nehézségek, de a gödöllői Sütőipari Vállalat ígérete szerint jövőre átadják rendeltetésének a négykemencés pé- celi kenyérgyárat. E gyár látja majd el Isasze- get, Valkót, Vácszen tlászlót, Dányt és Zsámbokot kenyérrel. Ezzel egyidőben az isa- szegi üzem átáll a süteménykészítésre. A péceli kenyérgyár üzem- beállásával a jelenleginél két- szerannyi kenyeret süthetnek, s jelentősen megjavul a dolgozók szociális ellátottsága is. ÜJ HELYISEGET KAP A KISOROSZI KÖNYVTÁR A kisoroszi községi könyvtár már évek óta mostoha körülmények között működött. Most a tanácsházán felszabadult egy irodahelyiség. Bár sok volt az igénylő, mégis úgy döntöttek, költözzön oda a folyosóról a könyvtár. Amint a kisebb átalakítási munkálatok elkészülnek, vénre megfelelőbb körülmények közé kerülnek a könyvek. a Gyöngyös és Eger környéki lankákat, a Balaton-fel- vidéket és a Duna menti ligetes lapályokat. összesen 15 lovastúrát szerveznek az idén. Az első csoportok főleg NSZK-beli, svájci és francia turisták közül kerülnek ki. A dán lovasok tavaly filmeket készítettek a túrákról és Koppenhágában széles körű közönség előtt vetítették. A „törzsvendégek” visszavisszatérnek és mind újabb híveket szereznek a magyar lovasturisztikának, MODELLEZŐK (Foto: Gábor) í hatban történt. Egy asz- ^ £ szony disszidált Budapest- ^ 5 röl. Ittmaradt vagyonára ^ í a szokolyai ingatlanra — ^ ^ örököse, Várnagy Józsefné 2 í bejelentette igényét Buda- í J pesten a VII. kerületi ta- 2 '/ nácsnál. ; — Más dolgom sincs, ^ ^ gondolta ezután Várnagy-^ né, mint Vácott befizetni^ | az örökösödési illetéket, ^ miután a kerületi tanács^ ^ jóváhagyó végzését elöl- ^ ^ vasta. Dehogy tudta, mii '/ következik ezután... í Kiderült, hogy a buda-$ 1 pesti eljárással párhuza- $ ^ mosan a Szobi Járási Ta- ^ ^ nács állami tulajdonba^ !j vette a kérdéses területet.^ ^ — Nem nagy dolog —í ^ vélte Várnagy né. — Igazo- í ^ lom, hogy én vagyok a tör- j !; vényes örökös és minden} ^ rendben lesz... í Nem lett rendben. Buda- $ 2 pestről Szobra, onnan Vác-J ^ ra utazgatott nem is egy- £ ^ szer. Amikor perelni akart, J ^ a bíróság azt mondta, le-J ^ hét, de kit és mit? Hiszen ^ ^ semmiféle hivatalos papír; £ nincs a kezében arról,; ^ hogy az ingatlant államig ^ tulajdonba vették. Szerezze £ í meg ezt a végzést, aztán J 2 mehet tovább — mondták J ^ magasabb fórumon is. ^ A szívós asszony meg- í ^ szerezte. Igaz, öt évi ké-í ^ séssel, de értesítették, hogy J ^ a telek nem az ő tulajdo- J ^ na. Nem érdemes leírni.$ ^ kiknél jár ezután, de a lé-; í nyeg az, hogy egy egysze-J 2 rű teleköröklés ügyében \ hivatalos szervek tízszer 5 ^ hoztak különböző határo-^ ^ zatot, míg végül most a í ^ megyei tanács lemetszette í í a tengeri kígyó fejét. XJÍa-! ^ sították a Szabi Járási Ta- S ^ nács vb igazgatási osztá- \ C lyát az érdembeli haláro- \ í zathozatalra. L K- I uuv) a itui uiaut v uuu v 100 forint. A rendelet tehát ^ i tanulók jövedelmének csők- 2 menését eredményezi, ez sem J lathat ösztönzően a fiatalság- ^ a. Az illetékeseknek beható- ^ m felül kellene vizsgálniuk a ^ elvetett problémákat, s ha ^ éltevésünk helytálló, nem ^ :zabad visszariadniok a ren- 2 lelet módosításától sem. Még ennél is sürgősebb len- ^ íe a mezőgazdasági szakmun- ^ tások bérezésének törvényes ^ •endezése. Ez idő szerint a ^ ermelőszövetkezetekben csak í “lvétve, állami gazdaságok- 2 aan is elég ritkán veszik fi- 2 'yelembe a munkadíj meg- ^ íllapításánál a szakképzett- ^ léget Nemcsak a tanulóból ^ ett fiatal szakmunkásnál, ha- í, lem olyanoknál is, akik mun- ^ tájuk mellett, deresedő fejjel í iejeztók be a szakmunkás tan- ; 'olyamokat. A három éven át tanuló fia- ^ al szemszögéből nézve két- ^ légtelenül igazságtalanságnak J; ;űnik az is, ha a gazdaságban í ;ovább tanulni nem hajlandó í /olt osztálytársával kerül 2 issze és azt látja, hogy semmivel sem keres keve- ^ sebbet nála. t. í 3őt a három esztendő alatt, 2 imig ő tanult és csupán pár ^ száz forintos ösztöndíjat ka- ^ pott, a másik ezer forintnál ^ -s többet keresett havonta ta- ^ nulatlanul. 2 Lehetnek és vannak még 2 ígyéb okai is a fiatalság vo- ^ nakodásának a mezőgazdasági i szakmunkáspályától, most ^ :sak a legszembetűnőbbeket ^ soroltuk fel. Bízunk abban, ^ hogy a szakmunkásképzés s ^ » szakmunkásbárezés prob- ; émáit hamarosan megoldja, ^ liszen a nagyüzemi gépesí- J ;ett mezőgazdaság nem nél- ^ cülözheti a jól képzett szak- íj embereket. Szokoly Endre í _______________________ ^ TIZENÖT TÚRA Bán filmek Maúvaromáüról -lóhátról Az első nagyobbszabasu lovas- < túrát 1962-ben rendezték meg 1 hazánkban a lósportkedvelő 1 külföldi turisták számára, s l azóta a túrák népszerűsége egyre növekszik. A legutóbbi 1 három év alatt a túrák szá- ] mát a háromszorosára növel- i ték, s az igényeket még így i sem tudták kielégíteni. Púi János, a Magyar Lovas- s szövetség elnöke, tájékoztatá- i sül közölte, hogy az idei j 1 lovastúrák résztvevői az or- . 1 szag legszebb tájait járják i ■ be lóháton: zt Mátra, a Bükk j ! és n Bdknnii erdős vidékeit. '
