Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

IX. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM l'f/fj tervi nyinniíban, 1965. JÚNIUS 5. SZOMBAT Júliustól több téglát ígér a téglagyár Egy levélírónk panasza nyomán indultunk el. Május elején — zsebében a TÜZÉP utalványával — napokig nem kapta meg a téglát, aminek az árát már kifizette. Először is a TÜZEP-nél ér­deklődtünk. Szűcs Sándor te­lepvezető készségesen elma­gyarázta a tégla beszerzésé­nek adminisztrációs rendjét: a vásárló befizeti a tégla árát a TÜZÉP pénztárába, azután megkapja az utalványt, mely­re a téglagyár kiadja az árut. Azaz, hogy most éppen szünetel az utalványok kiadá­sa, mert a gyárban sorbanál- lás keletkezett. — Utalványokat már csak június tizediké után adunk ki emiatt, — mondotta a telep­vezető. — Mi az oka a sorbanállás- nak? — kérdeztük Varga Fe­renc igazgatót a téglagyár­ban. — A termelést április 18-án kezdtük. A múlt évről nem volt semmi induló készletünk. Április havi tervünket két­százhatvan kilenc százalékra teljesítettük égetett téglában. A gyár nemcsak Ceglédet, hanem Nagyköröst, újab­ban a monori járást is el­Esíihvn tt tó ff Itt sem szarta/ mm Június a türelem hónapja látja, s még Kecskemétre is kell szállítania. Ennek ellenére a helybeli lakosság igényeinek kielégíté­sére mindent megtettek úgyannyira, hogy májusban már a lakosság részére meg­állapított június havi tégla­mennyiséget is kiadták. Űjab- ban a helyi TÜZÉP pótki uta­lást kapott, amiből június hó­napban lehetőség nyílik bizo­nyos mennyiségű tégla vásár­lására, de — mint mondja az igazgató — a júniusban e célra rendelkezésre álló mennyiség még nem fedezi a lakosság teljes szükségletét. A tégla frontján tehát június a türelem hónapja. A gyárban egyébként nagy lendülettel folyik a termelés. Az esős időjárás azonban a téglagyártásban is éreztette kedvezőtlen hatását: a tégla sem szárad elég gyorsan az esős, páradús levegőben. Az időjárás viszont — ha lassan is — de fokozatosan javul, a termelés ennek arányában meggyorsult. Nyugodtan mondotta ki a biztató szót az igazgató: — Júliusban már nem lesz zavar a téglaellátásban. (fzl.) Olvasónk levele alapján Újabb dicséret Egyszer már megdicsértünk egy figyelmes MÁVAUT-kala- uznőt. Most egyik olvasónk leveléből Idézzük a követke­zőket: „Múlt hónap 21-én délután négy órakor induló Cegléd— EXPEDÍCIÓS HÍRADÓ Meghódítottunk két várat Reggel hat órakor nagy iz­galommal indultunk el egy­napos történelmi kirándu­lásunkra. Gyönyörű tájak mellett haladtunk. Farmoson és Jászberényen át Hatvan­ba igyekeztünk. Pataki ta­nár úr — a kirándulás szer­vezője és egyben idegenve­zetője Hatvan régi és új ne­vezetességeiről mesélt. A festői völgyekben erdők közé zárt kicsi falvak sora­koznak, s felettük vármarad­ványok örködnek. Ez itt a palócok színes világa. Sal­gótarján után, a kis* piros határköveken túl már Cseh­szlovákiát láttuk. A faluból gyalog indultunk el Somoskő vára felé. A csehszlovák ha­tárőr barátságosan köszön­tött bennünket. Megérkeztünk fő célunkhoz. Somoskő várához. Három­szög elrendezésű, szabályta­lan alaprajzú vár. Egyik sarkon vastag zömök to­rony, a fő erőd. Ellenkező sar­kon vékonyabb kerek torony, a harmadikon négyszögletes kapu-torony emelkedik. A kapu védelmére kisméretű ke­rek kapuerőd szolgált. Somos­kő fontos végvár volt. Innen belátni a kis falut és északra a hatalmas hegyeket, erdő­ket. a határon túl. Később visszaindultunk a faluba. Amikor elértük az eresztvényi elágazást, gyalog mentünk a salgói menedék­házhoz. Az ebéd és pihenő után újabb gyalogtúra kö­vetkezett. — Irány Salgó vára! — ad­ta ki a jelszót Pataki tanár úr. Vékony kis úton, sűrű, bo­zótos erdős helyen bandu­koltunk, de az elénk táruló pompa elfelejtette velünk a fáradalmakat. Az úton ha­ladva megpillantottunk egy táblát: „Itt járt 1845. június 19-én Petőfi Sándor. Ez a rom ihlet­te őt „Salgó” című versének megírására.” A várrom megtekintése után visszatértünk Salgótar­jánba. Városnézés után, mint egy győztes csapat, vidáman, énekelve jöttünk haza. S kicsit büszkén is, hiszen a töröknek sem volt annyi ere­je, hogy egy nap alatt két várat is bevegyen. Mi pedig nótaszóval meghódítottuk ma­gunknak a Somoskőt is, meg a Salgót is. Reggel Csilla a Táncsics Mihály ált. iskola VIII/Z oszt. tanulója Táborozási hír Az iskolások nagy örömmel várják a nyári vakációt, ami­kor egy-két hétig táborok­ban üdülhetnek az úttörők. A ceglédiek évek óta Bala­tonszárszón táboroznak. Már az elmúlt évben mintegy negyvenezer forintért hatal­mas sátrakat vásárolt a vá­ros az iskolák részére. Ebben az évben mód és le­hetőség nyílik a sátortábor felszerelésének kiegészítésé­re. A tanácsülés nyolcvan- ezer forintot szavazott meg a városfejlesztési alapból, be­rendezések vásárlására. Fő­ként ágyakat és konyhafel­szerelést szereznek be. Szó van arról is, hogy a tábor la­kóinak szórakoztatására egy televíziót is vesznek. (—SZÍ—) Kis színészek - Kocséron A kocséri Gábor Áron út­törőcsapat 3. raja az elmúlt vasárnap jól sikerült előadást tartott. A községi kultúrott- honban bemutatták Bihari Klára: Juliska című mesejá­tékát. A hatodikos pajtások és az óvodás szereplők nagy sikert arattak. Az előadás bevételét a táborozásra for­dítják. Együtt mennek a ba- l atonszárszói táborba. (—os) Gratulálunk! Taracsák Gábor, a Táncsics iskola VIII/C osztályos tanu­lója a tv — „Kukkantó” cí­mű gyermekműsorának ve­télkedőjében első lett. Jutal­mul karórát kapott. Hantháza járaton utaztam. A szeszfőzdéi hídnál arra lettem figyelmes, hogy a kalauznő szól a gépkocsivezetőnek: azonnal álljon meg, mert egy idős néni nagy csomaggal, a megállóhoz igyekszik, de a buszról lemaradt. A kalauznő és a gépkocsivezető egyszerre kiugrott a kocsiból, az idős néni elé siettek és csomagját hozva felsegítették a kocsira. Reggel Jánosné kalauznő és Hornyuk Ferenc gépkocsive­zető is jelesre vizsgázott!” Aláírás Népi zenénk „nagykövetei4* Gudi Farkasék ismét Lipcsében SZAPORÍTJÁK AZ ÓVODAI FÉRŐHELYEKET Cegléden jelenleg Hz óvoda működik. Valamennyi egysze­rű lakóházakban van elhe­lyezve. Minthogy új óvodák építésére egyelőre nincs le­hetőség, időszerűvé vált a meglevő óvodák bővítése. A városi tanács ebben az évben elkészíti a II., III., IX. kerü­leti óvodák bővítésének mű­szaki terveit, a munkálatokat pedig a következő évben kez­dik meg. Több ó.ódában vi­szont tönkrement a padlózat, aminek kicserélése már ha- j laszthatatlan. A javítási ; munkálatok megkezdődtek. Ezenkívül valamennyi óvodá­ban új bútorokkal egészítik ki a berendezést. A napokban kedves levelet kézbesített a postás Abonyban Gudi Farkas Miska címére. A neves népi zenekart most ötödször hívták meg az NDK- ba vendégszereplésre. Július nyolcadikén a reggeli gyors­sal indulnak Lipcsébe. A ven­déglátók. megírták, hogy gazdag programot állítottak össze a zenekar részére. A drezdai Sächsische Zeitung által rendezett sajtófesztiiá- lon három napon keresztül mintegy hatvan — a világ minden tájáról összesereglett — zenekar tart bemutatót. Magyarországot Gudi Farkas Miska és népi zenekara kép­viseli. Egy hétig lesznek távol szőkébb hazájuktól, Abonytól. Távollétükben a Kinizsi Ét­teremben tánczenekar szóra­koztatja a vendégeket. „Bűvészmutatványok" a könyvek abonyi birodalmában EGY LIBA was NÉGY CSIRKE Egy hét múlva bezárja ka­puit a baromfikeltető állomás. — Hamarosan vége lesz a szezonnak — mondja Bella Jenő, az állomás vezetője. — Tervünket már így is majd­nem túlteljesítettük. Három- százezer darabos „egység"- tervünkben túl vagyunk már a kettőszáznyolcvanezren. Azért mondom, hogy egység, mert nemcsak csirkét, hanem pulykát, kacsát és libát is kel­tettünk, de ezeket is csirkére „számítjuk” át. Egy liba pél­dául négy csirkének, egy ka­csa és egy pulyka pedig két- két csirkének felel meg. — Milyen volt a kelési szá­zalék? — Elégedettek lehetünk. Hetvenöt-nyolcvanöt százalé­kot értünk el, s mi csak hat­van százalékra számítottunk. Az eddigi „születések” alap­ján tehát jó eredménnyel zá­ródik a szezon egy hónap múl­va. Utána általános nagyjaví­tás kezdődik a keltető állo­máson. Szárítják a kamillát A Szeszipari Vállalat veze­tői mindig keresik az újat, ke­resik azokat a lehetőségeket, amelyeket a legjobban ki tud­nak használni. Hírük már túljutott az ország határain, hiszen készítményeik jelen­tős része exportra megy. A közelmúltban számoltunk be arról, hogy a nyugati államok­ba és Kubába nagy mennyi­ségű szárított fokhagymát szállítottak. Most újabb érde­kes munkát kezdenek, amely nemcsak az üzem, hanem a népgazdaság szempontjából is nagy jelentőségű. A Herbaria Vállalattal megegyezést kö­töttek nagy mennyiségű ka­milla szárítására. A tervek szerint a három környező me­gyében gyűjtött, valutáris szempontból nagy jelentőségű gyógynövényből, huszonnégy vagonnal szárítanak, s itt vég­zik az exportcsomagolást is. Felvételünk az egyik nagy szárítógép előtt készült. Decemberben már a könyv­tár ajtajában sok olvasó megtorpant Abonyban, felfi­gyelve az átalakítást hirdető papír lapra. Néhány hét mái­vá azonban már a bővített és megújult könyvtár várta a látogatókat. A községi könyvtár egy helyiséggel bővült. Amint az várható volt, ezzel a terjesz­kedéssel minden probléma nem oldódhatott meg. Pillanatnyilag a könyvtár- helyiség három részre tago­lódik. A középső helyiségbe nyíló bejárattal szemben tör­ténik a kölcsönzés admi­nisztratív része, háttérben a kézi könyvtári apparátussal. Közvetlen mellette a kölcsö­nözhető szakirodalom húzó­dik, míg a baloldali részben csak felnőtteknek szánt szép- irodalom található. A könyv­tárba lépő gyermekolvasók jobbra találják elkülönített részlegüket. Összesen harminchárom négyzetméterrel bővült a köny­vek abonyi birodalma. Több mint negyvenezer forintot fordítottak bővítésre, csino­sításra. De korai lenne a tel­jes elégedettség hangján szólni, amikor vannak vál­toztatást sürgető jelenségeic, mint az ósdi, majdnem fe­kete olvasóasztalok, a kor­szerűtlen, kölcsönzőpulttá elő* léptetett íróasztal stb. Helyet találna a falon néhány ízlé­ses, otthonos légkört va­rázsló kép is. Azt talán mon­danom sem kell, hogy ezek a tartozékok nem az abonyiak feledékenysége miatt hiá­nyoznak, hanem a korlátozott anyagi lehetőségek tettek pontot a rendezgetés végére. Bár a könyvtár személyi látogatottsága kielégítőnek mondható, hiszen a függetle­nített könyvtáros két fél­műszakos kisegitővel dolgo­zik, egyikőjük, a ruhatáros, mégsem tudja eredeti fel­adatát ellátni. A ruhatárat ugyanis csupán egy árva fo­gas jelenti. A könyvtár térbeli kapa­citásának ismeretében vizsgál­juk meg mült évi. munkáját ts. Ehhez tudnunk kell, hogy Abonynak mintegy 16 000 la­kosa van, s ha a számos vi­dékre járó munkást is szá­mítjuk, a tavalyi év végéig beiratkozott 1503 olvasó elfo­gadható eredmény,1 hiszen a lakosság 9,2 százalékát je­lenti. — Az elmúlt évben 53 914 kötetet kölcsönzött ki a könyvtár 12 109 kötetnyi ál­lományából. Ezer lakosra így 760 könyv jutott. Bizony van még mit tenni, míg az egy lakosra egy könyv céh- kitűzés megvalósul. — A ta­valyi év 25 000 forintos állo­mánygyarapítással zárult. Az idén 25 000 forintot tudtak lekötni az ÁKV-nál. Ehhez kapcsolódik még a termelö- szövetkezetenkénti 2000 fo­rintos hozzájárulás. Ugyanakkor ezerötszáz ol­vasóval (s remélhetően ez a szám az idén emelkedik), több mint tizenkétezer kötettel 92 négyzetméteren bűvészmutat­ványokat sokáig csinálni nem lehet. Máris szembe kell nézni a soron következő bo­nyodalommal: rövid idő múl­va az állománygyarapítás eredményeként a könyvku­pacok átcsapnak a könyvtár falain, mivel ezek a falak nem tágíthatok tetszés, de még szükség szerint sem.' Gondo­lom, ha kétségbeesni nem is, de a jövendő évek újabb kö­vetelményeire gondolniuk kell az abonyiaknak. Tamasi Tamás Megszúrta a fiát, mert dühös volt az asszonyra Árva Sándor állami gazda­sági dolgozó idült alkoholista. Munkahelyén többször része­gen jelenik meg. Családjával durva, goromba. Újév napján is jól felöntött a garatra. Mi­kor hazaért nem volt otthon a felesége. A fia mondta, hogy a szomszédban van disznótor­ban, de ő nem hitte el. Hirte­len feldühödött, s a keze ügyébe eső konyhakést a fia hátába szúrta. A szúrás sze­rencsére nem volt életveszé­lyes, mert a kés megakadt a tizennégy éves gyerek lapoc­kacsontjában. A bíróság a magáról megfe­ledkezett brutális apát súlyos testi sértés miatt öthónapi börtönre ítélte, egyúttal köte­lezte, hogy a börtönbüntetés alatt kényszerelvonó kezelé­sen vegyen részt. Az ítélet ellen az elítélt és védője enyhítésért fellebbe­zett. Jó mutatást! Kossuth Művelődési Ház Táncestély. Ma este nyolc órától az emeleti táncterem­ben az újjászervezett táncze­nekar játszik. Énekel és gitá­rozik Székely András. Szerelemhez nem kell szép­ség. Ezzel a címmel rendeznek műsoros estet szerdán este fél nyolc órai kezdettel. Köz­reműködik: Gobbi Hilda, Kö­ves Ernő, Juhász Pál, Gárdo­nyi Ilona és ifj. Puskás Sán­dor. Belépődíj 12 forint, Dózsa Művelődési Ház Pünkösdi bál. Ma este nyolc órától hajnali négy óráig pünkösdi bál lesz. A klub' \\\n\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v.\\v\www.w^ww.wwnwv.^w\wvw\\\\\\v együttes zenéje mellett csalá­„ h dias szórakozást biztosítanak. MA UTOLJÁRA • • • ( Kossuth Étterem í Az ötórai tea után a felnőt- ; tek éjjel két óráig szórakoz­hatnak a Bekker-együttes ze- néje mellett. Magyar Étterem Szombaton tizennyolc órától $ egy óráig, vasárnap pedig ti­zennyolc órától éjfélig Farkas ^Elerr|ér népi zenekara játszik. } Földművesszövetkezeti ^ Étterem 2 Este nyolc órától éjfélig íRácz Béla népi zenekara ját- szik. \ MOZIMŰSOR \ Cegléd ^ Szabadság: Ma és holnap: £ Egy krumpli, két krumpli ^(amerikai). Hétfőn és kedden: ^Éjszakára hajnal (magyar do- í kumentumfilm). '/. Albertirsa y 4 Ma és holnap: A tizedes Kovács Erzsiké ma még komolyan ül az iskolapadban. £meg a többiek (magyar). Figyel, tanul, de ki tudja, hol jár már az esze? Megsúg- ^ Kedden és szerdán: Elcsá­juk: a vakáción! 2 bítva és elhagyatva (olasz). Abony Ma és holnap: A tárgyalás (angol). Hétfőtől szerdáig: Nem (ma­gyar). Jászkarajenő Ma és holnap: Elcsábítva és elhagyatva (olasz). Kedden és szerdán: Mici né­ni két élete (magyar). Törtei Ma és holnap: Kár a benzi­nért (magyar). Kedden és szerdán: Limo­nádé Joc. SPORTMŰSOR Labdarúgás Szombaton: Dózsa Népe Tsz—Ceglédi Húsipar (üzemi labdarúgó­mérkőzés) délután öt órakor a Vasutas-pályán. . Vasárnap: Ceglédi Spartacus ifi—Uj- hartyán ifi területi bajnokság tizenkét órakor a Gerje-pá- lyán. Ceglédi Spartacus—Ujhar- tyán fél kettőkor (bajnoki), Ceglédi VSE II—Dánszent- miklósi MEDOSZ délelőtt tíz órakor a Vasutas-pályán (já­rási bajnoki), Ceglédi Építők —Bag délután öt órakor a gerjei pályán (megyei bajnok­ság). Ceglédi Építők ifi—Bag ifi délután fél négykor a gerjei pályán (bajnoki). Kézilabda: Ceglédi Építők—Férfi Ruha NB II. találkozó az Építők gimnázium melletti pályáján délelőtt fél tizenegykor. Előt­te a Ceglédi Építők II. férfi— MTH csapata játszik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom