Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-04 / 130. szám

Műanyagíepel gyomosodás ellen korábban érik a szamóca Első évben megtérül a beruházás (Gábor felv.) A kisoroszi mezőgazdasági szak­szövetkezet mintegy nyolcvan hol­don termeszt szamócát. A nagy jö­vedelmet biztosító üzemágat igye­keznek korszerűsíteni, s az idén — tizenhatezer forintos holdankénti ráfordítással — három holdon kí­sérleteznek a fekete fóliás ter­mesztési módszerrel. A szakemberek szerint ez a ter­melési módszer nagyon kifizetődő, mert már az első évben megtérül a beruházás. Az idei kilátások sze­rint mintegy 55 ezer forintos hol­dankénti bevételre számítanak a hetekkel korábban érő szamócából. A tiszta haszon így legalább húsz­ezer forint lesz holdanként, vagyis több, mint a beruházás. A fekete fóliás termesztési mód­szernek az a lényege, hogy a ter­mőföldet műanyaglepellel takarják be, s ennek a lepelnek a hézagain át ültetik a földbe a szamócapa- }ántákat. Ilymódon megakadályoz­zák a gyomosodást és az átlagos­nál korábban, s nagyobb mérték­ben melegedik fel a talaj. Ennek köszönhető aztán, hogy korábban érik a szamóca. A feketefóliás parcellákon már szerdán megkezdődött a szamóca- szüret. mi MEGYEI VILÁG PRGLtTÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' o AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TA IX. ÉVFOLYAM. 130. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. JÜNIUS 4, PÉNTEK § ...... ' I G épesítési bemutató Tapasztalatcsere a Monori Gépállomáson ? Nógrád megyei Állami Gazda- István, a Földművelésügyi Mi- | Ságok Igazgatósága rendezte, nisztérium Gépállomások Fő- ^ A vitát dr. Tibold Vilmos, az igazgatóságának osztályveze- | Agrártudományi Egyetem tan- tője a részegységes szalagsze- | rű gépjavítás módszereit ele- § mezte. Ezt követően a tapasz- S talatcsere részvevői megtekin- ^ tették a Monori Gépállomás § ................................................ Mezőgazdasági gépparkunk állandó növekedése új felada­tok elé állítja a javítóműhe­lyek szakembereit Szükséges a korszerű módszerek kiala­kítása, alkalmazásuk elter­jesztése. Erről tanácskoztak tegnap a Monori Gépállomáson megyénk gépállomásainak, állami gazdaságainak vezető gépjavító szakemberei és a já­rások gépesítési előadói. A ja­vítási bemutatóval összekap­csolt munkaértekezletet egyébként a MEDOSZ Pest megyei Bizottsága mellett mű­ködő szakcsoportja, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya, a Gépállomások Pest me­gyei Igazgatósága és a Pest— székvezető tanára indította meg és a mezőgazdaság gépe­sítésének időszerű kérdéseiről beszélt. Ismertette a gépész­mérnöki kar kutatóinak a gép­javításban elért legújabb módszereit Elmondotta, hogy ma már a javításra szo­ruló gépekről különböző műszerek segítségével szétszedés nélkül is meg tudják állapítani, mi a hi­bájuk. Kitért a korszerű szalagrend­szerben történő gépjavítás egyes kérdéseire. Szekeres HOLNAP: BENZINT AD AZ OLAJVAROS! — Legfrissebb hír? i— Megkezdtük a próbaüze­met a százhalombattai olaj­városban. Ezt megelőzően, április elejétől május kö­zepéig úgynevezett komplex üzemi próbákat tartottunk — jelenti Hága László fő- technológus. Az első éle tjeiről annak­ÖNREKLÁM? A gyár igazgatója kedves, előzékeny; az üzemről nemrég bíráló cikk jelent meg egyik napilapunkban, ennek ellenére nem haragszik az újságírókra — kons­tatálom, s csak akkor értem meg a dolgot, amikor be­szélgetésünk közben kiderül: nem olvasta a cikket... Egyik nagyközségünk tanácselnökével beszélgetünk, a kérdésre, milyen volt a visszhangja a községben tör­tént súlyos balesetről szóló, bíráló cikkünknek, értet­lenül kérdi — miféle cikknek? Jó, jó — gondolhatja az olvasó — némi önreklám nem árt, arra akar kilyukadni az újságíró, hogy töb­ben olvassanak újságot, növekedjék a példányszám. Ha csak ennyi lenne, megtenné egy hirdetés is, hi­szen saját lapunkban ingyen hirdethetnénk magunkat, de ne tréfáljunk; a tájékozottság ma követelmény, a világ dolgait, s szűkebb hazánkat értve alatta, egy­aránt Sajnos, igen sokan híján vannak e tájékozott­ságnak, annak ellenére, hogy beosztásuk, munkájuk feltételezi azt. Cseng a telefon, egyik megyei vállalatunk veze­tője jelentkezik, kéri, szerezzük meg már lapimknak azt a példányát, amelyben az általa vezetett vállalat­ról írtunk, mert hallotta, hogy megjelent egy ilyen cikk. Megszereztük. A cikk — három hónapja jelent meg... Igaz, nem olvashat el mindenki minden la­pot, de az is igaz, hogy a megyében élő, dolgozó, s különösen irányító tevékenységet végző embernek megyéje eseményeit, gondjait — enyhén fogalmazva is — illenék ismerni... Igaz, nagyon sok illetékestől kéretlenül is választ kapunk cikkeinkre, az olvasók megjelentett leveleire, de az is igaz, hogy nemegy­szer a kért válasz is csak a második-harmadik sürge­tésre érkezik meg. Kivéve azt az esetet, ha a lap cikke valamiben pontatlan! Akkor azonnal reagálnak az érintettek; s bár semmi nem menti, ha a lap pon­tatlan, téved, mégiscsak érdekes dolog ez. Ha igazat ír a lap, ha nem lehet belekötni, akkor — nem olvas­ták a cikket. De, ha ebben vagy abban tévedett!... Hasonló adottságú, s azonos munkát végző üzem vezetője nem tudja, mit írtak a szomszédról, a tsz- elnök nem olvasta, hogy versenytársukról mit közölt a lap, a páros versenyben álló gépállomási igazgató­nak beosztottai hívták fel a figyelmét arra, partne­rükről cikk jelent meg... A további példák felesle­gesek, mert ez is eléggé hangsúlyozza: önmagukat fosztják meg a kellő tájékozottságtól, dolgokban való eligazodástól, a megye eseményeinek ismeretétől azok, akik a lapolvasást valami felesleges időtöltésnek vé­lik. Igaz mondhatnánk olyan példát is, hogy a mi­niszter, megyei országgyűlési képviselő talál időt a megyével foglalkozó cikkek elolvasására, hogy — pél­dául — a járási párttitkár nemcsak elolvassa a já­rását érintő cikkeket, hanem az érintettektől azokra választ is kér! Az újságíró legjobb tudása szerint igyekszik a köz érdekét szolgálni: ez a munkája, ez a hivatása. Es ezért érzi úgy, hogy most, amikor e gondjáról szólt — az valóban nem volt önreklám... M. O. idején beszámoltunk olvasó­inknak. A mérnökök és technikusok akkor eljutot­tak addig, hogy a lepárló­toronyban megjelent az első termék. De ezekből még sem­mit nem hasznosítottak: visz- sza alakították nyersolajjá. Végtelen körforgás. — Május közepétől tisztí­tottuk, s ahol szükséges volt, alakítottuk a berendezéseket. Június elsején ismét élőiről kezdtük, de most már a vég­leges termelést megelőző próbaüzemről van szó. — Mikor látjuk az első, járműbe való motalkót? — Ha minden jól megy szombat-vasárnap már ben­zint ad a Dunai Kőolajipari Vállalat. — Termék-skála? — Motorbenzin, gázolaj, könnyű és nehéz fűtőolaj. Az utóbbi átszállítását is meg­kezdjük a távvezetéken át a hőerőmű kazánjaihoz. Az avatás dátuma? — A technika ördöge sok­szor okoz váratlan bosszú­ságot. Ne mondjunk hát pontos dátumot. Annyi biz­tosra vehető, hogy július ele­jén mi is teljes értékű part­nerei leszünk a hazai olajfi­nomítóknak. t. gy­rSSSArSSSSSSSSSSSAWSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. részegységes szalagszerű gép­javításra berendezett műhely- § csarnokát. Mihályi Sándor ^ üzemmérnök többek között ^ elmondotta, hogy amíg a ko- | rábbi években egész éven át ^ hetven gépet tudtak kijavíta- i ni, a szalagszerű megoldás le- | hetővé tette, hogy már az idén közel 130 traktort | javítottak ki. Légrádi László, a gépállomá- ^ sok Pest megyei igazgatója ^ hangoztatta, hogy a megye | gépállomásainak többségében már alkalmazzák ezt a mód­szert, de még tovább akarják fejleszteni. A következő lépés, amikor már az egyes gépállo­mások csak egy-egy, vagy meghatározott traktorcsalád megjavításával foglalkoznak. Eddig Cegléden, Nagykő­rösön és Abonyban ve­zették be a géptípuson­kénti szalagszerű javítást, év végén szeretnék valameny- nyi gépjavító állomást bevon­ni a típusonkénti rendszerbe. A tapasztalatcsere részve­vői sorra elmondották észre­vételeiket és elismeréssel nyi­latkoztak a Monori Gépállo­más gépjavító műhelyéről. Szóvá tették azokat a problé­mákat, amelyek saját terüle­tükön akadályozzák a gépjaví­tás korszerűsítését, összegez­ve a monori tapasztalatcsere tanulságait, megállapítható, hogy a szakmai tanácskozás igen hasznos volt s. p. JÜNIUS (Foto: Kotroczó) VASARNAP Rajtol a tv nyári mezőgazdasági szakfilmsorozata A televízió az idén indítja meg harmadik alkalommal nyári mezőgazdasági szak- fámsarozatát. Június 6-tól augusztus végéig sugározzák a műsorokat. Júniusban egy-egy adásban két filmet láthatnak a né­zők — többnyire a vasárna­pi sportműsorok előtt vagy után. Júliusban és augusztusban minden második vasárnap két vagy három szakfáim szerepel a programban. A hónapok el­ső és harmadik hetében ugyanis a szakifilmsorozatot a falurovat új, 25 perces ösz- szeállításával együtt sugároz­zák, amely „Falusi dolgok­ról” címmel az eddigi kisebb műsorokat helyettesíti a nyá­ri időszakban. * * * § * A monori járás dicsérete -17 uszoda Miért csak az iskolások? A PTS elnökségi üléséről A Pest megyei Testnevelési és Sportszövetség elnöksége KOCSI MŰHELY GÉP Ismét egy új kocsi. A Csepel Autógyár kapuján át most egy i I sorra veszi a járások munka- ; ■ ját. A csütörtöki ülésen a mo- nori sportszövetség szerepelt ^ napirenden. Az elmúlt idő- ^ szakban jelentős fejlődés mu- S tatkozott munkájukban, s eb- S ben nagy része van Blaskó | Mihály TS-elnöknek. ^ A megyei úszószövetség be­számolójában túl nagy felada- ^ tok megoldását tűzte ki, he­gyesebb lett volna, ha keve­sebbel is beéri. Fő feladatnak |a tömegesítést jelölték meg, s $ez bizonyára hozzájárul a me- | gyei úszósport további fejlő­déséhez. Tizenhét uszoda, il- ^ letve úszásra alkalmas léte: ^ sítmény áll rendelkezésre, | versenyeket viszont csak Ceg- ^ léden, Nagykőrösön, Vácott, ^ Abonyban és Ócsán lehet ren- ^ dezni. Cegléden mától percen- | ként 500 liter 20 fokos vizet ^ ad az új kút, s ezzel lehető- ^ ség nyílik a forró víz gyor- ^ sabb hűtésére. ^ Megyénkben 1961. május ^ 1-én nagy lendülettel bontotl ^zászlót a tömegek rendszeres | sportolását biztosító Kiliár ^testnevelési mozgalom. A kö- ^ zelmúltban visszaesés mutat- ^ kozott. Elsősorban a sportkö­rök nem értik meg a mozga­lom jelentőségét, s ezzel ma- ^ gyarázható, hogy a jelenleg' ^ 21 930-as létszám oroszlánré- ^ szét, több mint 17 ezer főt, a ^diákok képezik. Bár nagy ^ számban folynak az üzemi ^ alapfokú versenyek, sparta- fckiádok, ezeket a viadalokat |nem használják fel a Kilián- ^ pontok szerzésére. | Végezetül Krausz György, | a PTS elnökségi tagja szóbeli § tájékoztatót adott a KISZ § Intéző Bizottság sportra vo- datkozó határozatáról, amely |a két szerv fokozott együtt- 5 működését jelölte meg. ■ alumínium jármű KozieiceaiK. I A szakemberek mondják: i — A hazai fém felhasználá- I savai mindenütt próbálkozóik. I A testet hegesztéssel állítottuk I össze. Szeretnénk megtudni, I hogy bírja a rázkódást, a tar- I tós utazást. — Mire használható? — Zárt szállító karosszéria, i I Hasznosítására számtalan le he- ; ■ tőség kínálkozik ... A kocsi startol és tovább; I hajt. Most kezdte pályafutását! I az új autógyári műhely is.! I Négy szalagon rengeteg alkat-! I rész készül a teherautókhoz. A ! j jól sikerült létesítmény híre! ! hamar túljutott a kapukon.) . Filmesek örökítik meg az; egyik ügyes masinát; egyszerre \ 12 műveletet végez a motor- $ dugattyúkon, a házi szerkeszd tésű elektromos fúrógép. $ I t. $

Next

/
Oldalképek
Tartalom