Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
Kta í MEGY sMásÉBB. 1965. JÚNIUS 1, KEDD Francia gépek segítségével Kikeltek az első fácáncsibék A Duna-ártéri Erdőgazdaság lenesi vadrezervátumában az idén helyezték üzembe az Alföld egyik legkorszerűbb mesterséges fácántelepét, ahol francia gépekkel keltetik a vadmadarak tojásait, és infravörös lámpákkal pótolják a napfényt a nevelőkben. Az első fácáncsibék a hét végén keltek ki a telepen. Az idén a tervek szerint 4000— 5000 fácánt nevelnek fel az erdők, szántóföldek apróvadállományának gyarapítására. ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1965 Arkagyij és Borisz Sztrugachij : Újonc a világűrben Szőke Tisza A szegedi Tisza-parton ismét a vendégek rendelkezésére áll a tápéi téli öbölből nemrég „kifutott” Szőke Tisza hajószálloda, amelyet újjáfestettek, átalakítottak. A fantasztikus regények lassan megszerzik jogos helyüket az irodalmon belül. Nem véletlenül hangsúlyozzuk, hogy az irodalmon belül, hiszen sokan voltak és vannak, akik e mind népszerűbb műfajt előszeretettel helyezik irodalmon kívülre, holott a jó fantasztikus regény, mint irodalmi teljesítmény sem lebecsülendő. A példa adott: a két Sztrugackij könyve, az Újonc a világűrben. Regény? Az, mégpedig izgalmas, cselekményével az olvasót lebilincselő regény. Fantasztikus? Az, mert a jövő évszázadban játszódik, akkor, amikor az ember már otthon van más bolygókon, s nemcsak otthon van, hanem dolgozik is ott. A szórakozSZÍNÉSZ ÉS Két darabban színésznőt játszik a színésznő. Egy művész számára azt adni, ami valójában, talán a legköny- nyebb vagy talán a legnehezebb. Igaz, író által megalkotott szerep, kötött dialógusokkal, mondatokkal, de mindkét szerepben valahol ott van a művész maga is A színész és a szerep véletlen találkozása, mert mintha mindkét író, a francia Jean Anouilh és az amerikai Tennessee Williams is ismerte volna Mezei Máriát. Az egyik darabban, Anouilh könnyed, szórakoztató játékában, a Colombe-ban Alexandrát, a híres tragikát játssza, aki most, amikor már sok év elszállt fölötte, akkor is a színpadon van, aki a fiatal, démoni alakból már kiöregedve el tudja játszani a nagymamát is. Színpadi csillaga azonban talán fényesebben ragyog, mint valaha. Csak az előadás után fáradtabb, megtörtebb a régi Alexandránál. Mezei Mária a színpadon ma is csillog, az előadás utáni tapsokra azonban már fáradtabban, sápadtan hajol meg. Több mint 2.5 éves pálya van mögötte, s ő nem szegyem korát, nyilatkozik arról, hogyan kezdte sok-sok évvel ezelőtt a mai Katona József Színházban. Akkor is színésznőt játszott. Nem akarja korát meghazudtolni, mint sokan társnői közül, s nem titkolja, hogy fáradt, éppen úgy, mint Alexandra, a francia tragika. De korát valami gőgös fej tartással, egyenes derékkal viseli. Mert az igazi művész számára ez kötelező, úgy játszani, ahogy a közönség kívánja, amely nem szereti a fáradt színészeket, csak a mosolygós, friss 1 embereket. S Mezei tudja ezt és csinálja is, mert húsz éve s közönségnek él, ezért olyan jc talán elfáradni a színpadon Alexandráiként. Hiszen mos' szabad. Az író így írta meg. A másik színésznő, Alexandra Del Logo, a híres filmcsillag Az ifjúság édes madarában, sorsában is hasonlít Mezeihez. La go hosszú évekig nem lépett a nyilvánosság elé, s aztán filmet forgattak vele, Ö a bemutató után menekül, fél a fogadtatástól és attól hogy a kényszerpihenő alatt Nézeteltérés-bicskává! A Nagykátai Járási Rendőrkapitányság emberölés bűntettének kísérlete miatt indított eljárást, őrizetbevétellel, Marton György 24 évei gépfonó, büntetett nagykáta lakos ellen. Marton az egyil este a Nagykátai Földmű vesszövetkezet 2. számú italboltjában összeszólalkozott < helybeli Szécsényi József 3( éves földművessel, s az italboltból távozva az utcán verekedni kezdtek. Közben Marton feldühödött, elővette bicskáját és Szécsényit mellkasi jobb oldali részén megszúrta Szécsényi sérülése szeren cséré könnyű. csillogása megkopott. Bezárkózik a kábítószerek hódító világába, csak aktkor tárulkozik ki ismét, amikor megtudja, hogy filmje óriási siker. Mezei több mint két évig hallgatott. Nem kapott magának való szerepet, s inkább nem játszott. Aztán valakinek eszébe jutott, hogy mi is van Mezeivel. Erre a Thália Színház is felfigyelt és meghívták Diderot: Az apáca című darabjának főszerepére, így tért vissza a színpadra félve és sikeresen. Ö nem menekült a kábítószerek bódulatába, hanem kertet ápolt, piacra járt és főzött. A bemutató után napokig még a telefont sem merte fölvenni. „Az apáca” siker lett, a művésznő gazdagabban tért vissza a színpadira, mint ahogy onnan el- I ment. Kevés szerepet vállal, mert fél, hogy nagyon elfárad, öt már nem érdekli, hogy a színpad elején álljon, mindig premierplánban legyen. Az Oresteia egyik próbáján szinte könyörgölt Marton Endre rendezőnek, hogy egyik jelenetnél hadd álljon háttal, mert úgy jobb lesz. Pedig legtöbben soha nem akarnak háttal állni a közönségnek. Igaz, Mezei mindig premierplánban van, még akkor is, ha háttal áll, ha valahol egészen messze, a színpad mélyén szól. Hát így találkozott a két nagy író által megteremtett színésznő életrekeltőjével, a művésznővel. Pedig Anouilh és Williams nem ismerte, s nem ismeri Mezei Máriát, öt nem, de a színpadot, a művészeket, a színészi somokat, s az embereket, ismeri, nagyon is, félelmetesen. Sebes Erzsébet tatáson kívül mást is ad a könyv? Bár maga a szórakoztatás sem kicsiség, de a könyv ennél jóval többet ad az olvasónak: a társadalmi viszonyok bonyolultságának, az emberi kapcsolatok változásának rajzát — a XXI. században... Érdekes, minden tekintetben figyelemre méltó tény, hogy a szovjet irodalomban — a szovjet űrkutatási eredményekkel egyenes arányban — jelentős helyet kap a fantasztikus-tudományos irodalom, s annak képviselői közül szerencsés kézzel választotta ki az Európa Könyvkiadó a jól siikierültet, azt amely valóban újabb híveket szerez e műfajnak. A cselekmény maga a világűr valóban tágas térségében játszódik, új és új bolygókra jut el az „újonc”, de utazása végső tapasztalata mégis az: elsősorban a földön kell megoldást találni a gondokra, a társadalmi kérdésekre, hiszen a világűrben is földi ember marad — az ember. A fordítás Füzesi Gyula munkája. (m. o.) VEZETŐKÉPZÉS Az iparilag fejlett szocialista és kapitalista országokban soha nem tapasztalt méretű a technikai előrehaladás. A technikai fejlődésben óriási szerepe van a tudományos kutatásnak, amely mindinkább közvetlen részesévé válik a termelésnek. A világ országaiban közvetve vagy közvetlenül több millió tudós és kutatómérnök működik együtt a gyakorlati szakemberekkel a technikai fejlesztés ütemének gyorsításáért. Százmillióra tehető a nyilvántartott tudományos művek száma és ebből több mint 20 millió a szabadalom. A Magyar Népköztársaságban is tízezernél többen végeznek kutatómunkát és vesznek részt a világ technikai előrehaladásában. A tudomány és a gyakorlat számos esetben máris teljesen közel került egymáshoz. A modem kémiai üzemek felnagyított tudományos kémiai laboratóriumoknak nevezhetők. S fordítva az is állítható, hogy a korszerű nagy tudományos kutatóintézetek laboratóriumai gyáraknak is tekinthetők. A tudományos kutatómunkával összefonódott termelés az automatizálás, az ipari üzemek vezetését is átalakítja. Az egykori vezetés, amelyben a tekintélyen alapuló fegyelem volt a lényeg, már nem elegendő. A rutinvezetés ma már mérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozhat a népgazdaságban! A mai üzem vezetésének feladatát az igazgató csak akkor tudja megoldani, ha a vezetőapparátus segítségével jól ismeri a fogyasztók igényeit, a technikai lehetőségeket, a vállalat egész személyi állományát és az iparágban végzendő tudományos kutatás fő útjait! Miért szükséges a vezetők képzése ? Az élet mind sokoldalúbb, bonyolultabb feladatainak megoldása a gyárak igazgatóitól igényli a vezetés színvonalának emelését. Különösen ott mutatkozik a vezetés korszerűbbé tételének a szükségessége, ahol több üzemegységet, tízezernyi dolgozót, vagy éppen kiemelkedő magas szintű műszaki feladatokat oldanak meg. A nagyüzemekben — de gyakorta a kisebbekben is — a termelés szervezésének, végrehajtásának a gyártmányok értékesítésének közvetlenül az igazgató által, egy személyben történő irányítása lehetetlen. E körülmény ismeretes, de a vezetési szervezettség kisebb, ragy nagyobb mértékben nég nagyon sokszor elmarad i követelményektől. Gyakor- ,a éppen a vezetésbeli fogya- ékosságból, az emberi hiú- jágból adódik, a látástól va- íulásig tartó kisebb ügyek ntézése, az elaprózottság, az, logy nincs idő még gondol- íi sem arra, hogyan lehetne násképpen, jobban irányítani. Fonák dolog: nem marad idő a vezetésre! Az ipari és egyéb gazdasági intézmény vezetői sokol- ialú feladattal küszködnek, többségük elfogadhatóan jól mgy éppen kiválóan megáll- a helyét. De az eredményecet gyakorta túlterheléssel ;rik el. Ez nem jó, egészségeién. A jövő igényeinek sem elei meg. A vállalatnak és az ványítónak is érdeke a veze- és olyan módon való szerverse, hogy az általában a törvényesen megszabott munka- dőben történjen. Vajon e cél deresére mit szükséges ten- vi? A legjobb eredménnyel dolgozó vállalati igazgatók és a >yári vezetéssel foglalkozó közgazdászok egyformán a támlást, a továbbképzést, a leg- obb tapasztalatok általánosí- ását ajánlják. Mit érdemes tanulni? A kérdésre teljesen átfogó választ nem lehet adni, hi- izen az üzemek személyi és >bjektív lehetőségei, felada- ai eltérnek egymástól. A je- en és a látható jövő a veze- és számára sok feladatot ad- íatnak. A termelés közismerten mindinkább összefonódik a tudománnyal. S valóság igénye, hogy a vál- alati igazgatás tervszerűen iajátítsa el apparátusának tu- lományos irányítását. A tu- lományos vezetési készség el- lajátításával lehet az egész ipparátust a legésszerűbben nozgatni és az intézkedéseket olyan alapossággal kidolgozni, hogy annak szükségeslégét szinte mindenki tuda- osan elfogadja. A szocialista vállalati ve- etés tudományos alapossággal ismeri a dolgozók szak- nai képességeit és vele együtt i munka végzésének összes körülményeit. Az effajta vizs- Sálat és értékelés átfogja a izellemi és fizikai, az ad- ninisztratív munkaköröket. Mindenütt — az adminiszt- atív szervekben is — rendkívüli jelentősége van an- íak, hogy a dolgozók munkáéi tételei (munkaeszközök, be- endezések, helyiségek) meny- íyire biztosítják a rendsze- es jó munkát. A legoptimálisabb munkához hasznos tanulmányozni például az üzemi / kollektíva kor szerinti megoszlását is. Alapos kutatómunkával meglehet találni az idősebbeknek és a fiataloknak azt a legjobb arányát, amelynek a megközelítése a legkedvezőbb a termeléshez. A minden körülményekre kiterjedő válialati vezetés alaposan elemzi dolgozóinak kulturális továbbképzési lehetőségét. Igyekszik a vállalati kollektívát úgy alakítani, hogy annak tagjai az utazással ne veszítsenek szabad idejükből. (A napi két- háromórás utazás fárasztó, rontja a munkás szellemi és fizikai képességét, és elveszi az időt, a kedvet a szórakozástól, tanulástól, a felfrissüléstől.) A dolgozók munka- és egészségügyi körülményeinek tudományos alapon való irányítása nemcsak a dolgozók szociális helyzetét javítja, hanem egyszersmind a vállalat eredményességét is messzemenően fokozza. A korszerű üzemgazdasági ügyvitel megszervezése ugyancsak a legfontosabb feladatok közé tartozik. A biztonságos, gyors döntéi- csak akkor lehetséges, ha a vezetés tudományos igényességgel kialakítja a gazdasági ügyvitelt és így a jó áttekintés birtokában hozza határozatait. A vállalati irányításnak elismert szükséglete a gyors és megbízható információ a szakmai eseményekről, a legújabb szabadalmakról, a tudományos kutatásokról, a fogyasztók várható igényeiről stb. A megbízható, gyors és könnyen áttekinthető információs szolgálat létrehozásáért érdemes tanulmányozni a bevált módszereket. Hogyan ? A gyárak, a gazdasági intézmények vezetési színvonalának . növéiése számos módszerrel oldható meg. A nagyobb vállalat (vagy több közepes és kisebb üzem közösen) szervezhet két-három hétig tartó egésznapos tanfolyamot. A tanfolyam vezetésére érdemes felkérni a korszerű vezetéssel foglalkozó legjobb közgazdasági szakembereket. A speciális szaktudással rendelkező közgazdászok segítségével havi egykét előadással és vitával is megoldható a vezetőképzés. A vezetőképzésnek jól bevált módszere a kisebb csoportokban rendezett konzultációs vita. A vezetői tudás fejlesztésének mindenképpen nélkülözhetetlen része az önképzés. A különböző tanfolyamok csak az általános témák feldolgozását oldhatják meg. A vállalati vezetés jövőbeli igényeivel lépést tartani a rendszeres önképzéssel lehet. Végül még egy kérdés: Kik ismerkedjenek meg a tudományos igényű vezetéssel? Szinte mindenki. A jelen és a jövő vezetőin kívül az egész vállalati kollektívát érdemes bevonni a vezetési feladatok megoldásába. A szocialista társadalomban az alkotó erő kibontakozásának fontos ösztönzője a dolgozóknak a vezetésbe való bevonása. Minél közelebbről és behatóbban ismerik a dolgozók a vezetés által megjelölt, feladatokat, annál aktívabban tudnak annak megvalósításában részt venni. Lónyai Sándor Teljes napfogyatkozás Vasárnap — magyar idő szerint hétfőre virradó éjjel — a Csendes-óceán déli részén, Uj-Zéland északi csücs- cétől a perui partokig terje- lő sávban megfigyelhető teles napfogyatkozás volt. A üook-szigeíek Amnuae nevű kicsiny korallszigetén amerikai, szovjet, japán, angol, lusztrál és új-zélandi tudósok lereglettek össze, hogy megfigyelhessék az eseményt CSEND Fotó: Gábor Szem - szív - gyomor i akkor 4 tói jött mozgásba, ahogy megírták... Ön is olvasta? — Nem, nem olvastam! Tegnap. zsúfolt napunk volt. Három műtétet csináltunk. De csak meséljen ... — A páciens mondta, mondta, majd hozzáfűzte: — Hát lehet ilyen ügyetlen kémtörténetet irni? Pocsék, uram! Pocsék! Ha gyenge kifejezést akarok használni. Éppen olyan, mint amikor Mark Twain mezőgazdasági szaklapot szerkesztett és azt írta: hasznos, ha a farmer augusztus helyett már júliusban elveti a kukoricaszárat és kiülteti a hajdinakását! — Igen! — bólo- gatott a fehérköpenyes. — Na, lám, ez idézte elő a betegséget. Különben nemcsak a gyomrom, hanem a szivem, az is nyavalyás. _ ?! — Úgy érzem, hogy a szívem és a gyomrom fájdalmainak kapcsolata van. Mert ha fáj a gyomrom, akkor gyorsabban ver a szívem, s ha lassabban ver a szivem, jobban fáj a gyomrom. — Érdekes! — Valószínű, nemcsak a gyomrom és szívem között win kapcsolat, hanem a szememmel együtt láncolatot képez. Ma reggel például fájt a szívem, égett a gyomrom és enyhén könnyeztem. Ha pedig könnyezek, akkor nem fáj a szívem, csak a gyomrom remeg. De any- nyira, hogy kezem is átveszi a rezonanciái és a nevemet sem tudom leírni. — Ez valóban bonyolult — állapítja meg a fehérköpe- nyes. — Tehát, ha a gyomra fáj, fáj a szíve ... J — Nem! Akkor % gyorsabban ver! — Igenis! És, ha ^ lassabban ver a szí- £ ve, akkor nem fáj a £ gyo... — Nem! Akkor | jobban fáj a gyom- j rom. — Igen! Namost, ^ ha fáj a szíve, akkor könnyezik, s ha job- $ ban fáj, akkor való- £ Sággal sír, igaz?! % Végre kibogozták % a szem, szív és a gyomor összegű ban- 4 colt láncát. S ekkor ? a nan az imént a fe- j hérköpenyes jött. A ^ műtőst hívták: — Bocsánat, mennem fj kell! — mondta a'/, fehérköpenyes és fel- í állt. | — Nem ön az or- ( vós? — kérdezte eí faképnél hagyott. j — Műtős vagyok, $ kérem — felelte a $ fehérköpenyes. És kellő önérzettel ' ' zátette: „ — De én is kémtörténetet. hoz- í írok j Vincze György A kórház folyosó- ján ülök, nem mesz- sze tőlem egy másik páciens. Nem zavarjuk egymást. Szemben ajtó nyílik. Fehér köpenyben, az orvosok nemzetközi sapkájában erős férfi lép elő. — Mii óhajtanak? fordul hozzánk. Szomszédom szemfülesebb nálam. — Mi a panasza? — Nem tudnám egycsapásra megmondani. Több is van! — No, mit érez, mit fájlal? — Rossz a közérzetem — így a páciens. — Valami nyomja a gyomrom. Sőt, gyomoridegességet is tapasztaltam. S az utóbbi, szórni a gyomoridegesség különösen tegnap óta gyötör. Mióta elolvastam az újságban azt a kémtörténetet. — Újságot terít ki. — Ezt ni „A pókháló és a 74-es hajó”. Nagyon felháborított a cselekmény, de a gyomrom főként at-
