Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-30 / 152. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 19(15. JÜNIUS 30, SZERDA Riasztunk, ha baj van Növényvédelmi szolgálat — A kijelölt gazdaságok növényvédelmi felelőseinek feladata — A növényvédelem szakmunkásai — írja meg elsősorban azt, hogy minden dicséret megil­leti a városban kialakított nö­vényvédelmi kollektíva jó és eredményes munkáját — mondotta Szabó Dénes nö­vényvédelmi felelős, mintha nyilatkozatának ez lenne a legfontosabb része. Aztán megadja magát és részletesen tájékoztat arról, hogy az országos növényvédel­mi szolgálatnak minden megyében növényvédő állomása működik, s ezeken belül a terület nö­vényvédelmi körzetekre osz­lik. Pest megye nyolc ilyen körzetből áll és ezeknek a munkáját legfelső fokon a nö­vényvédelmi főagronómus fog­ja össze. — Én Nagykőrös telephel­lyel növényvédelmi felügyelő vagyok. Területem Cegléd, Nagykőrös városok és a ceg­lédi járás. Feladatom elsősor­ban az összes termelő gazda­ság szaktanáccsal való ellá­tása. — A megelőző növényvéde­lem érdekében egész appará­tust építünk ki a körzeten be­lül. A jclzőszolgálat feladata a gyors tájékoztatás. Mindkét város és a járás valamennyi termelő üze­mében egy-egy dolgozót jelöltünk ki. Ezeket az állam költségén nö­vényvédelmi szakmunkásokká képezzük ki. Igen helyes do­log, ha az egyes gazdaságok ezeket a növényvédelmi szak­munkásokat függetlenítik, tel­jesen a növényvédelmi mun­kára állítják rá és ezzel te­hermentesítik a gazdaság fő- agronómusát. — A területen külön-külön szignalizációs üzemeket je­lölünk ki, amelyekben meg­szervezett jelzőszolgálat van. így Nagykőrösön a Rákóczi és Szabadság Termelőszövet­kezetben, Cegléden a Vörös Csillagban és a Táncsicsban, a járásban pedig az abonyi Kossuthban és a ceglédberce- li Egyetértésben. A körzeti felügyelő szoros kapcsolatot tart a növényvé­delmi felelősökkel. Havon­ként szakmunkás-értekezletre hívja össze őket. Felhívja a figyelmüket az időszerű fel- készültségi védelemre. Tájé­koztatja esetleges új kárte­vők megjelenéséről és új vé­dekezőszerek felhasználásáról. A jelzőszolgálatot teljesítő szakmunkások kötelesek minden, a nö­vényvédelemmel kapcso­latos dolgot a körzeti fel­ügyelőnek jelenteni. A jelentés vétele után a fel­ügyelő azonnal megjelenik a területen és a mezőgazdasági üzem főagronómusával, vala­mint a növényvédelmi felelős­sel a helyszínre siet. Ameny- nyiben a jelentés helytálló, a növényvédelmi felügyelő megfelelő intézkedést tesz a növényvédelmi szolgálat felé. — Valamely kártevő rend­kívüli megjelenése esetén je­lentéssel egyenesen az igazga­tósághoz fordulunk, amely, mondhatnám riasztásszerűen, sokszorosított felhívást küld a termelő üzemeknek és ezek­ben közli a kártevő leírását és részletesen az ellene való védekezés módszereit. — És van-e ebben a növény- védelmi munkában valami pil­lanatnyi aktuális? — Sajnos, van! — mondot­ta Szabó Dénes. — Ez idő szerint küzdünk a burgonya fonalféreg el­len, harcban állunk a pa­radicsom vészes megbete­gedésével, a sok eső aktuálissá tette a szőlőkben a peronoszpóra el­leni kemény védekezést és időszerű feladat a szőlőlepke megfigyelése. A védelmi jel­hívások a napokban megjelen­nek és nekem feladatom az, hogy az egyes gazdaságokban szigorúan ellenőrizzem a fel­hívás végrehajtását. Ma: piírí-rh Ma délelőtt a szokásos párt­végrehajtóbizottsági ülésen Szűcs Zoltán tesz jelentést a szőlő- és gyümölcstelepítési terv teljesítéséről, a járulé­kos beruházások megvalósítá­sáról és a további telepíté­sek sorsáról. Ezt követi az idei párt- és KISZ-oktatásról szóló jelentés és az 1965—66-os oktatási terv beterjesztése. A pénz beszél, a kialva ugal Negyvenháromezer forintot kaptak az epertermesztők Részletesen írtunk arról, hogy milyen szép eredménye­ket ér el a gazdaság a fekete- fóliás epertermelésben. Azóta megkezdték a földieper-táb- lákon a sziedést és az első té­telek a szabadpiacon ötven­hatvan forintos kilogrammon­kénti árat értek el. A termelő- szövetkezetnek szerződése van a MÉK-kel az értékesítésre. A tömegben való átadás első nagy tétele háromszázhatvan kilogramm pirosán mosolygó Jöldieper volt, amiéit, a ter­melőszövetkezet kilogram­monként harminckét forintot kapott. * Június tizenhatodikán nagy nap volt a termelőszövetkezet irodájában. Ekkor kapták meg első idei részesedésüket az epertermesztés vállalói. Negy­venháromezer forintot fizetett ki nekik a termelőszövetkezet pénztára. A legkisebb összeg, amit kifizettek, hatezer forin­tot tett ki. Holló Ferencné, a legszorgalmasabb tag, közel húszezer forintot, különben le­gyünk egészen pontosak tizen- kilencezerszáz forintot vett fel. Káposztaszüret Szabadság Termelőszövetkezetben Miért fizetnek keveset? A targoncavezető nő tar­szony, lány vezetett goncát, de az idei nyolchetes tanfo­lyam kilencven hallgatója közül már hetven nő volt. Az emberek két évvel ez előtti véleménye is megvál­tozott már. Megbíznak a tar­goncavezető nőkben, hiszen munkájukat precízen, lelkiis­meretesen végzik. A Szabadság Termelőszö­vetkezet kertészetében nagy­ban folyik a korai káposzta­szüret. Eddjg fzázötven má­zsa kelkáposztát és száztíz mázsa fehér káposztát szál­lítottak el a MÉK útján. A brigádtagok kora reggel­től késő estig, szakadó eső­ben és rekkenő hőségben egy­aránt lelkiismeretesen dol­goznak a földeken. A most még újdonság­számba menő káposztáért hatvan fillért adnak kilo­grammonként, amivel egyáltalán nincs meg­fizetve a drága melegágyak­ban történt kora tavaszi pa­lántanevelés, a sok öntözés, az ültetés, a kapálás, a fel­vágás, a tisztítás és a szállí­tás. Nem is beszélve arról, hogy a 40 százalékos terme­lési alapon a 60 fillérből egy kilogramm káposztáért csak 24 fillér jut a brigádnak, ab­ból is a jövő hónap közepén csak 14 fillért kap meg a harmincnégy tagú brigád. A fennmaradó 10 fillért csak a jövő év elején, a zár­számadás után fizetik ki, ha a termelőszövetkezetnek sikerül a tervet teljesítenie. Erősen sérelmezik a bri­gádtagok, hogy a százhat- van-száznyolcvan filléres piaci eladási árak mel­lett csak hatvan fillért adnak egy kilogramm káposztáért. Azt mondják, hogy jövőre na­gyon meggondolják, ültesse- nek-e káposztát, ha már az idény elején is ilyen ke­veset fizetnek érte. (kopa) Naponta hatezer liter tej Rákospalotának Hétezer liter tejből túró és kétezer liter tejből tejföl készül Ha a nagykőrösi tejüzemről van szó, hangunkban egy kis büszkeséggel emlegetjük a hí­res kaskaval sajtot. Nem mu­lasztjuk el megjegyezni, hogy az ország tejfeldolgozó üzemei közül ez a sajt készül a leg­nagyobb mennyiségben- Nagy­kőrösön. Arról is mondoga­tunk néha színes szavakat, hogy arab barátaink mennyi­re szeretik ezt a magyar íz­lésnek kissé sós, idegen ízű készítményt. — Ezenkívül mit gyártanak az üzemben? — teszem fel a jogos kérdést Aradi László­nak, az üzem főművezetőjé­nek. Sokan látják azt, hogy a hatalmas, hőszigetelt hatezer literes tartályko­csi mindennap szinte pontos menetrend szerint gördül ki a telepről és irány egyenesen Budapest. Körülbelül egy esztendeje annask, hogy Rákospalotán el­készült az új, korszerű palac­kozó üzem. Itt palackozzák a tejet a főváros részére. A nagykőrösi üzem esztendők óta komolyan besegített a buda­pesti tejellátásba és termé­szetes, hogy a palackozó üzem ellátásába is bekapcsolódtunk. Érdekes a hatezer liter le­szállításának mikéntje. Reg­gel hat óra tájban kapjuk az első friss tejet. Ahogy az első szállítmányok érkeznek, azon­nal megkezdődik a feldolgo­zás. A kétszáznegyven kanna tejet megvizsgáljuk, a nem megfelelőt félretesszük és ipa­ri feldolgozásra továbbítjuk. Ilyesmire szerencsére ritkán kerül sor. A tej az ötezer liter kapa­citású pasztőröző gépbe kerül, amely először he­vít, majd hőt cserél, utána azonnal hűt, majd rögtön mélyhűt. Innen tartályokba kerül és tizenegy óra tájban indul Bu­dapestre. Annyit még talán érdemes megjegyezni, hogy a rákospalotai üzemben teljesen automatizált palackozás fo­lyik. — Azt talán kevesen tud­ják, hogy naponta hétezerkét­száz liter tejből túró, kétezer liter tejből és hatszáz liter tejszínből tejfel készül üze­münkben. Részben kannák­ban, illetve poharakban szál­lítjuk Budapestre, Ceglédre, Kecskemétre és innen biztosít­juk a város túró- és tejfelel­látását — mondotta befejezé­sül Aradi László. Benépesült az Absolon Sarolta leánytábor SZÉP LESZ A KORNYÉK Vasárnap nyi­totta meg kapuit az állami gazda­ságban az ifjúsá­gi leánytábor. Az idén csak Pest megyei lányok lesznek benne. Galambos Esz­ter, a ceglédi, Lu­kács Mária, a nagykátai gim­názium tanulója megérkezés után azonnal takarí­táshoz látott, hogy csinosabbá, kellemesebbé te­gyék környezetü­ket. áűk w AZ ELSŐ FALIÚJSÁG Még jóformán le sem mosták az út porát, Németh Júlia és Máriássi Éva aszódi gim­nazisták máris ar első faliújság ké­szítéséhez fog­tak. Minden év­ben nagy szerep» van a hírmondi táblának, sok ked­ves csínyt, ese­ményt örökít mef és nem egy szép, kimagasló ered­ményt is le lehet olvasni innen. (Papp felv.’ Napközi otthoni nevelőknek Továbbképző tanfolyam volt városunkban Továbbképző tanfolyam­nak volt színhelye városunk az elmúlt héten. Negyvenöt pedagógus jött a megyéből, azok, akik általános iskolai napközi otthonokban vezetők, vagy akik az ősszel lesznek azok. Ez az ötnapos továbbképző tanfolyam elméleti, gyakorla­ti útmutatást adott a nevelők­nek további munkájukhoz. A tanfolyamot Aszódi Zol­tán, a megyei tanács művelő­dési osztályának kiküldötte vezette. A foglalkozásokon részt vett több körösi pedagó­gus is, mint a tanfolyamveze­tő segítőtársa. A résztvevőket a gimnázium fiúkollégiumában szállásolták el. Szabad idejükben megis­merkedtek városunkkal, leg­többen még nem jártak itt. 2 ehhez a kaszahoz, so-f gór? — szólt, s meg-% elégedett arccal oda-% nyújtotta. Tudod, $ több szem többet lát.% Én jó portékának £ tartom. A sógor szintén} alapos vizsgálat aláf vette a kaszát. % — Elég jónak lát- f szik — mondotta. —^ Ehhez csak jó kar,% meg jó derék kell, s£ meglesz a fejadag. % Ezzel te nem jársz ^ úgy, mint én legény- f koromban, az első $ kasza vásárlásával. $ Hiába kalapáltam,% hiába fentem, cudarf rosszul vágta a ré- f ten a füvet. Amikor £ aztán kijött szegény f apám, fejcsóválva$ mondogatta, hogy va-% lahol hiba van ési, rigmusban mondta% el, hogy a hibát hol% kell keresni: Vagy a kasza, vagyfy a kü, Vagy a legény, vagy a fű — a hibás, f (kopa) f. Kaszavétel elárusító, miközben szeget mért egy má­sik vevőnek, majd kiment a raktárba. János bácsi ekkor felvett a pultról egy szeget, egy finom kis keresztet karcolt a kasza nyakára, majd letette a pult sarká­ra. — Mindjárt vissza­jövök érte — mon­dotta az elárusító­nak. — Tetszik tud­ni, kevés a pénzem, kérek a sógortól. Nem annyira a pénz körül volt a hiba. A kiválasztott kaszát meg akarta mutatni a sógornak is. Pár perc múlva visszajött vele. Felvette a pultról a kaszát, közben lopva megnézte, hogy rajta van-e a kereszt a nyakán. — Na, mit szólsz pultra egy köteg ka­szát. — Tessék válasz­tani. Az idős ember szakértő szemmel né­zegetni kezdte a ka­szákat. Majd egyen­ként vizsgálgatta, haj- lítgatta, s odaütöget­te a betonpadlóhoz, hogy milyen a csen­gése. Az elárusító köz­ben más vevőket szolgált ki. János bácsi jó negyedórá­ig próbálgatta a ka­szákat, végre felcsil­lanó szemmel kivá­lasztott egyet. — Na, ezt megtar­tom — szólt oda az elárusítónak. — Mit csináljak, ha jobb nincs. És mi az ára ennek a gyenge kis kaszának? — Hatvanöt fo­rint — mondotta az y, A kaszavétel, mint ^ annak idején Má- $ ricz Zsigmond is f megírta, nem közön- ^ séges dolog. A na- ^ pókban tanúi vol- í tunk egy ilyen ka- y, szavásárlásnak. % Egy hatvanon fe- % lüli, de még jó ma- ^ gabírású termelő- % szövetkezeti gazda í köszöntött be a vas- í boltba. í — Jó reggelt, Já- } nos bácsi — fogadta !|í az ismerős elárusító. — Mit tetszik ven- ^ ni? % — Egy jó kasza ^ kellene — volt a vá- í lasz. — Azt mondta 2 ugyanis a felesé- % gém, hogy biztosít- £ suk a fejadagot és % vállaljunk egy kis f aratást. Az én öreg £ kaszámnak pedig í még tavaly eltört a ^ nyaka. De mivel már í gyengül a legény, 2 csak olyan hatmar- % kosát tessék adni. £ Az elárusító Já- t nos bácsi elé vitt a Szép piros targoncával szá­guld ide-oda Suhajda Sán- dorné a konzervgyár I. te­lepének betonozott udvarán. Rakodás közben beszélge­tünk, míg az árnyékban pi­hen. — Néha vezetek emelőset is, de inkább ezen ülök, ezt szoktam meg. Tavaly vé­geztem el a tanfolyamot, az­óta vezetek targoncát. Az­előtt ide-oda raktak, a fize­tés is alacsonyabb volt. Most megvan a havi ezer­ötszáz, nyáron pedig a 100 százalékos vasárna­pokkal a kétezer. — Nem bántam meg, hogy elvégeztem a tanfolyamot. A munka nem nehéz, egyetlen ládához sem kell nyúlnom. A szalagról felrakják az árut, az én dolgom annyi, hogy vezessek. — Persze, hőségben, esőben is állandóan rajta keli ülni, de van a világon esőköpeny, no meg egy kis hűvös rakodás közben. Az úttörők közé tartozik a fiatalasszony a targoncave­zetésben, mint nő. A tavalyi tanfolyam után mindössze kilenc asz­MIT LÁTUNK tf-A A MOZIBAN? Jog és ököl. Egy város em­berek nélkül. Izgalmas len­gyel film. Tizennégy éven alul nem ajánlott! Magyar híradó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom