Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

A háztáji baromfitenyésztés a mi járásunkban A megyei pártbizottság ta­valyi állattenyésztési irány­elveiben olvashatjuk: „Jelenleg a vágóbaromfi és a tojás többségét a háztájiban termelik. Nagy a háztáji je­lentősége a kitűnő exportárut termelő lúdtenyésztésben is. Ezért féltve kell őriznünk a háztáji állattenyésztést, hogy annak színvonala a következő néhány évben ne csökkenjen. A paraszti udvarokban a kö­zösbe vitt ló és szarvasmarha után üresen maradt férőhe­lyek például jó lehetőséget nyújtanak a baromfitenyész­tés bővítéséhez...” E mondatok igazságához nem fér kétség, A járás köz­ségeiben a háztáji udvarok és férőhelyek túlnyomó többsége valóban alkalmas arra, hogy ott megfelelő, a háztáji viszo­nyokat is jól tűrő hibridfajtá­kat szaporítsunk el. Jelenleg is van elég nagy mérvű ház­táji baromfitartás a járás köz­ségeiben, de nyugodtan állít­hatjuk, hogy a lehetőségek e téren távolról sincsenek ki­használva. Bár a tyúkállo- mány túlnyomó többsége a paraszti udvarokban van, ez az állomány kevés kivéte'iel vegyes, alacsony termelő képességű. Ilyen állománytól túl nagy teljesítményt nem várhatnak. Éppen ezért meg kell keresni azokat a módo­kat és lehetőségeket, ame­lyeknek tudatos alkalmazásá­val e vegyes állomány teljesí­tő képessége a kívánatos szintre javítható. Ezek a módozatok ma már ismertek. Melyek ezek? 1. A fokozatos és teljes állomány- csere, 2. a rendszeres gyári tápellátás, 3. kisebb férőhely­átalakítások. Vizsgáljuk meg e feltétele­ket közelebbről. A fokozatos és teljes állománycsere azt jelenti, hogy a vegyes ál­lományok tulajdonosai az ál­lam segítségével tyúkjaikat átcserélik korszerű hibrid vagy kettős hasznosítású faj­tákra. Hibridfajták ma már egyre nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Ilyen például a Gödöllőn kitenyésztett G— 33 tojóhibrid, vagy a sokak által ismert és kedvelt ve­gyes hasznosítású New Hampshire. Azok a gazdák, akik ezt az állománycserét végrehajtják, meghatározott mennyiségben és feltételek szerint az fmsz- eken keresztül tojótápot és úgynevezett indító és nevelő csibetápot kapnak A termelt tojások egy részét felárral tény észtojásként érté­kesíthetek. Az állománycserében részt vevő baromfitartók a kapott szaktanácsok alapján a volt ló-, vagy szarmasmarha-istál- lókon vagy egyéb, e célra fel­használható épületeken kisebb átalakításokat végeznek el, és célszerű be­rendezéssel látják el azokat. Például megjavítják a szellő­zést, egyszerű fűtőberende­zést, ülőrudakait, tojófészke­ket, stb-t állítanak be. Erre azért van szükség,' mert a hib­ridek a termelőképességük maximumát akkor adják, ha' részükre kedvező környezetet biztosítunk. E feltételeket meg kell te­remteni a siker érdekében. De ez csak a dolgok egyik része. Komoly feladat hárul ugyanis az állománycsere megszerve­zésében a tanácsokra, a nőta­nácsokra, a helyi termelőszö­vetkezetek vezetőire. A mun­ka irányítása a járási tanács mezőgazdasági osztályának dolga, a nőtanáccsal együtt. A termelőszövetkezetek veze­tőinek is támogatniok és segf- teniök kell e mozgalmat, szív­ügyükké kell tenniök a ház­táji baromfitenyésztésit. A to­jástermelés és a baromfihús­ellátás a fontos politikai kér­dések egyikle. A magas bioló­giai értékű baromfitermékek fogyasztásának fokozása fon­tos népélelmezési célkitűzés Az egészséges táplálkozás alapfeltétele a megfelelő ba­romfihús- és tojásfogyasztás. Meg kell értenie minden ille­tékes járási szervnek, hogy jelenlegi viszonyaink között ezt a célt legolcsóbban leg­gyorsabban a háztáji gazda­ságokban valósíthatjuk meg. A szaporítás és tenyész- anyagellátás munkájába be kell kapcsolódniok az olyan termelőszövetkezeteknek, mint a nagykátai Kossuth-nak, ahol van lehetőség a naposcsibe előnevelésére. Az előnevelés biztonságosabbá teszi a háztá­jiban való továbbnevelést. Eb­be a munkába bekapcsoljuk a járáson kívüli szerveket is, mint például a gödöllői Kisál­lattenyésztési Kutató Intéze­tet, vagy a Rákoshegyi Állami Gazdaságot, akik a tenyész- alapanyagot állítják elő a já­rás részére is. Ez a munka, mint látjuk, széles körű társadalmi össze­fogással és állami segítséggel valósítható meg. Azonban el­engedhetetlen feltétel az, hogy a háztáji baromfitartók felismerjék ennek egyéni hasznát csak úgy, mint nagy népgazdasági és politikai je­lentőségét. Antalfia Jenő, a járási pártbizottság első titkára SZENTMÁRTONKÁTA-ÚJIELEP II. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1965. JÚNIUS 27. VASÁRNAP (Molnár Bertalan felvétele) ELMENTEK A GIMNAZISTÁK Ma utazik el két hétre 98 fiú és leány a nyári önkéntes építőtáborba a nagykátai gimnáziumból. Két brigádot alakít a 38 fiú és Scroksár- Péteriben mezőgazdasági jel­legű munkát végez majd. A lányok Nagykőrösre utaznak, ahol hat brigádban dolgoznak. A gyerekeket három peda­gógus kíséri. Munkásakadémia indul ősszel a bejárók részére Eredményes volt a vasárnapi művelődési ankét A járási művelődési ház többek között feladatának te­kinti a Budapestre bejáró munkások helyzetének javí­A kertészet asszonyai nem ismerik a fáradságot, de az ínséget sem A szecsői asszonyok az idén kihasználták az esős időt is. Ha nem lehetett kapálni, hát gyomláltak. Sokszor láttam őket hazajönni elázott ruhá­ban. Január óta ilyen szorgal­masak. Százalékra nevelték a palántát, s ennek most ve­szik hasznát. Naponta szál­lítják a friss salátát, főző­hagymát, karalábét, zöldpap­rikát, a zöldséget, földiepret a pesti és a szecsői piacra. Pár nap múlva már az új­burgonya szállítása U folya­matos lesz Budapestre. A tíz hold zöldborsó szedé­sére megmozdult a falu ap- raja-nagyja. Tegnap, tegnap­előtt több, mint kétszázöt­venen szedték. Eddig több, mint egy vagonnal értékesí­tettek belőle. A borsót az asszonyok haj­nali háromtól reggel nyol­cig szedik naponta, vagy hatvan kilogrammot fejen­ként. Akkor mennek a sa­ját munkájukra, a kertészet­be. Sok munkát vállaltak a kertészeten kívül is, őszi burgonyára, kukoricára. S ott van még nekik a háztáji. Heti öí napot kell ledől gozniok a kertészetben A többi ma­rad a többi munkára. Tavaly a kertészetiek tizen­négy, tizenötezer forintot is megkerestek. Remélik, ennyi az idén is meg lesz. Fejős Ferencné, a kertészeti brigád vezetőjének még ar­ra is Van ideje, hogy az asszonyok ügyes-bajos kéré­seit elintézze. S még egy mondat róluk: június 10-én a palántaneve­lésre mindegyikök ezer forint előleget kapott­Antal Erzsébet Jaj, de szép ez az óra! Furcsa lopásról számol be a rendőrségi krónika. Elköve­tője Csikós Zoltánné jászberé­nyi lakos. Csikósné a tápió- györgyei művelődési házban televíziót nézett. Közben be­szédbe elegyedett Molnár Ist­ván jánoshidai lakossal. A beszélgetés közben Csi­kósné a pontos idő után ér­deklődött. — Jaj, de szép ez az óra, — csodálkozott el Csikósné Molnár svájci órája láttán, s azonnyomban el is kérte, hadd gyönyörködjön egy kicsit ben­ne. A könnyelmű Molnár szí­vesen odaadta, s közben rö­vid időre távozott. Mire visz- szatért, az órájának is, meg Csikósáénak ts csak hült he­lyét találta. A rendőrség elfogta a tol­vajt, s bűnvádi eljárás indult ellene. EBADTA MONDTA... Osztályfőnöki órán történt. Nagy volt a csend, míg a naplót lapozgattam. Végül megkérdeztem az első padban ülő Sándort, hogy melyik óra tetszett neki legjobban az évben. Felállt, körülnézett és tö­mören válaszolt: — A lyukas óra ... M. B. A járási labdarúgó-bajnokság állása 1. Tápióság 7 2. Tóalmás 6 3. Szentmárton­5 1 5 — káta 4. Pánd 5. Tápiószent- márton 6. T.-szőllős 7. T.-szele II 8. T.-szecső 9. Kóka 10. Nagykáta II 5 3 6 7 7 7 7 1 3 — 2 1 2 — 2 — 1 ­28: 9 18: 4 13: 5 8: 5 8: 6 6:25 4: 9 5:13 2:14 5: 9 Nagy- Nagy ■ HÍREK — össztánc ma este kátán. Megkezdődött kátán, a járási művelődési házban az új hathetes tánc- tanfolyam. Ennek keretében ma este nyilvános össztáncot rendeznek, melyen Fejérdi Béla és zenekara muzsikál. — Negyvenöt válópert tár­gyalt a járásbíróság az év el­ső három hónapjában. — Százötven hold kukorica felett vállaltak védnökséget a tápiószentmártoni Kossuth Tsz fiataljai. — Meleg étel Szecsőn. Régi panaszuk nyert elintézést a szecsőieknek. Elsejétől már lehet kapni a községben — szombat és vasárnap kivéte­lével — egy tál meleg ételt. fSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS* szám- s Folyik a találgatás, hogy ki volt az a ..., mármint mi volt: férfi, vagy nő, aki ezt a szivárvány ösz- szes színében játszó tüneményt kitalálta. A bukósisakot. Mert, hogy pénzt kell érte adni, ez amellett szól, hogy férfi. Ez­zel viszont a kocs­mába bemenni nem lehet, nyilván nő tehát a feltaláló. A bukósisak ugye, vé­dőeszköz, hogy ki ne pusztuljon e ritka ér­tékes példány, már­mint a férfi, ez is­Lebukás a bukósisakkal mét a férfifeltaláló mellett szól. De, hogy potyautast ne lehessen felvenni, ez csak a feleségek öt­lete lehet. Tehát sok a találgatás. De maradjunk csak ez legutóbbinál: sen­ki nem vehet fel út­közben senkit. Pedig az emberi segíteni- akarás oly sok szép­ségét tudhattuk ed­dig magunkénak. Vagy ha mégis, ma­gunkkal kell vin­nünk a pótsisakot. Csakhogy ez egyrészt gyanús otthon, más­részt honnét ismer­hetnénk az illető hölgy méretét, akin éppen segíteni aka­runk? Hogy miért hölgy az illető? Hát férfit már csak nem veszünk fel! ök erő­sek is, bátrak is, menjenek csak gya­log. Nem is sorolom to­3 vább a sisak szám-§ tálán hátrányát, mert ^ a végén még sírva ^ fakadok. Inkább re-^ megő, el-elcsukló§ hangon könyörgöm\ a gyámoltalan férfi- \ nem nevében a bölcs \ és okos feltaláló- ^ hoz — ki csakis nő^ lehet —, hogy talál- § jón fel egy össze-§ csukható, felfújható, S zsebre dugható, mé- ^ retre formálható bu kósisakot, amivel ke-§ vésbé lehet lebukni, § mint a jelenlegivel. | Juhász Imre ^ GYERMEKEKNEK Mi leszek, ha nagy leszek? Ácsok Szerszámuk a szekerce, munkájuk a magasság, az ácsok a házakhoz az állványokat faragják. S építik a háztetőt, jő magasra másznak, ügyesnek keU lenniök, mint az artistáknak. Félnek néha, — azt hiszem, — mégis jókedvüek, jókedvükben integetnek a járókelőknek. Somos Béla tását. A maga sajátos eszkö­zeivel küzd kulturális szín­vonaluk emeléséért és ebbe a munkába beleférnek olyan célok is, mint a bejárók be­vonása lakóhelyük társadal­mi életébe, ismereti körük bővítése stb. A múlt vasár­napi ankét is lényegében ezek jegyében ült össze. Mint megírtuk, a budapesti üzemek üzemi bizottsága delegált egy- egy ott dolgozó, de Nagy- kátán lakó munkást az ér­tekezletre. Chmely Ödön, a művelő­dési ház igazgatója, a be­járók ügyének lelkes szószó­lója vázolta az elkövetkező időszakra vonatkozó elképze­léseket. Elmondotta: annak el­lenére, hogy a MÁV figye­lembe vette többszöri kíván­ságukat a menetidő megrö­vidítésére, tovább keresik a módját a további rövidíté­seknek. Beindítják az őszi munkásakadémiát a bejárók részére. Ennek szervezése már a napokban megkezdő­dött. A szervezés színhelye többek között minden olyan budapesti üzem, ahol nagy- kátaiak dolgoznak. Ehhez az üzemek vezetőinek segítsé­gét kérik. A művelődési ház és a já­rási művelődési osztály kö­zös összefogásaként szeret­nék beindítani és sikerre vinni az általános iskola nyolc osztályát el nem végzett bejárók esti tanulását. A művelődési osztály bizto­sítja ehhez a feltételeket. Egyénileg felkeresik azokat a bejárókat, akik ebben ér­dekelve vannak, s a későb­biekben is figyelemmel kí­sérik előrehaladásukat. A bejárók részére a mű­velődési ház közös kirándu­lást indít ősszel. A tervekben Salgótarján meglátogatása szerepel. Megnézik a tarjáni gyárakat, Salgó várát, a környéket. A kirándulás előkészítésé­ről és a pontos tudnivalókról a Tápió mente annak ide­jén beszámol majd. (d. g.) ILLUSZTRÁCIÓ Pataki Tibor rajza Gondolatok a marakodásról Csupán kíváncsiságból át­utaztam járásunk néhány községén és úton, útfélen megpróbáltam ismerkedni, beszélgetni az emberekkel. Érdekelt, hogy milyen kö­zös problémák foglalkoztat­ják őket. Tapasztalataim eléggé le­hangolóak. A gyermekek szidták szü­leiket, mert a ház körül dolgozniok kell a szünidő­ben. A diákok nem nagy szeretettel emlegették taná­raikat. A leányok a fiúkat szidták, a fiúk a lányokat ócsárolták. Az emberek persze nem élnek probléma nélkül. De itt, nálunk, lassanként ál­landó közproblémává válik a zsörtölődés, a marakodás. Nagykátán, Szecsőn, Kő­kén, szóval mindenfelé, ahol jártam, szinte min­denki szidta a szomszéd­ját. S milyen érdekes, a szomszéd meg visszaszidta. A legtöbb baj, ez nem vi­tás, a szomszédok között van. Szeretnének baromfit ne­velni, de nem szeretik a baromfiudvart elkeríteni. Szinte hihetetlen: van, aki szándékosan szabadon en­gedi kakasát, hogy lecsipked­je a szomszéd növényeit. Egyesek vadfákat ültetnek, hogy árnyékot vessen a szomszéd kertjére. S még lehetne sorolni hosszan az apró, de szándékos bosz- szantásokat. Milyen szép volna, ha min­den ember, minden szom­széd az emberi méltósághoz illően élne. Megbeszélnék egymás között a problémá­kat, s közösen megoldanák. Nem veszekedésre, hanem kerti munkára használnák az ásót, kapát. Hát olyan nehéz lenne ez? Mert hisz’ — hogy el ne feledjem — vannak ilyen emberek, ilyen szomszédok is. Ha nekik sikerül, miért ne sikerülhetne mindany- nyiónknak? Urbán László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom