Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

IMS. JÜNltTS 27, VASA RN AP Ctl< mcvet kMMop IAGYHéBÖS.CEGLÍÉD HŐSÉG *SfjrrArsrsssrTSsrAAss/ssjss*ssssrsssss*ss/^ Padok ? / v Í A padokat, ha valaki i Í most keresné a Semmel- f Í weis-kórháznál, a Pest me-i $ gyei rendelőintézet bejára-% $ ta előtt, nem találná megi % senki. Azok ugyanis csak i £ e sorok írójának képzeleté-% % ben jelentek meg. A szépen % ^ parkosított kis térségen —^ f amelynek bizony gyakori £ i söpréséről sem ártana £ Í gondoskodni —, hianyza- ^ Í nak a padok, pedig a ren- f Í dőlésre várakozók közüli Í sokan ácsorognak a bejárati % előtt. Állnak ott nők, s fér- £ £ fiák, kisgyerekkel a karju- % ^ kon is. Ha elfáradnak, ak-% ^ kor leülnek a pázsit szélé-$ f re. Nem nyújt éppen civilt- £ zált, kulturált látványt! % | Mégis, nem lehetne né-£ { hány fehérre festett padot £ \ a rendelőintézet bejáratai ; elé kihelyezni? i J <h. f. p.) f Duna-menti strandjainkon tarka labdák helyett szürke vizet hömpölyögtet az ár. Má­sutt azonban annál inkább élvezik az emberek a „szelíd” vizet Nagykőrösön örülnek a fiatalok. Nemcsak a szépén rendbehozott strandnak, az új padoknak, kabinoknak, hanem annak is, hogy Ferka György tanár úr vette át a kormánybotot. A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium torna ta­nára elvállalta a nyári idény­re az úszómesteri tisztet. — Mekkora forgalomra szá­mítanak? — Szombaton ezerkétszá- zan voltak, gondolom, vasár­Teli strandok Hideg konyha „fűtött44 ital | nap ennél jóval többen le- ; szünk. Felkészültünk, jöhet- ! nek a felfrissülni vágyók. A 1 medencéket feltöltöttük, az ! utakat rendbehoztuk, a sok esőtől virít a pázsit. — Milyen medencéik van- : nak? — Egy ötvenszer tizen- j nyoleméteres hideg vizes i nagy medence, egy tizenkét­szer nyolc méteres termál­vizes és egy kisebb meleg vizes lubickoló a gyerekek­I nek, finom 38 fokos vízzel. Csak egy a baj. A nagyme- dence vize feitöltés után elég j hideg. — Ha van termálvizük, mi- 1 ért nem keverik? MA: TABORNYITAS 900 diák az első turnusban Országszerte ma érkeznek az első csoportok az önkéntes ifjúsági építőtáborokba. Ebből az alkalomból megkértük Mógor Bélát, a Pest megyei KISZ-bizottság középiskolai felelősét, mondja el, hogyan készültek fel az idei tábomyi- tásra. — Az építőtáborok előkészí­tése nagyon nagy feladatot je­lent, hiszen a táborban nem­csak dolgozunk, politikai, kö­zösségi nevelő tevékenységet is végzünk. Meg akarjuk is­mertetni a fiatalokkal a KISZ ió célkitűzéseit, s nem utol­sósorban maradandó élményt is szeretnénk adni nekik. — Milyen munka, milyen körülmények és lehetőségek várják a fiatalokat? — Megyénkben főleg me­zőgazdasági táborok vannak. Kivételt képez Százhalom­batta, ahol csatornázási mun­kát végeznek a diákok. A tá­bor helyén márciusban még préri volt. Három hónap alatt a helyi KISZ-szervezet há­romszáz katona és komoly gé­pi erő segítségével jól fel­szerelt közművesített tábort teremtett, sportpályával, szín­paddal. Ugyancsak első éves tábor a Soroksár Péteri majori is. érdekessége, hogy nem sá- .orban, hanem víkendházak­ban és rendes épületekben laknak a fiúk. Rendelkezé­sükre áll az állami gazdaság 800 kötetes könyvtára és sa­ját társalgójuk is lesz. A Pé­teri majori tábor másik ér­dekessége, hogy megyénkben ez az első alkalom, amikor fiúkat dolgoztatunk a mező- gazdaságban. — Milyen lesz az étkezte­tés? — Valószínű, hogy az idén sehol nem lesz problémánk az étkeztetéssel. A tavalyi hiányosságok után a Sziget­majori Állami Gazdaság is biztosította az akadálytalan, higiénikus étkeztetés feltéte­leit. Az állami gazdaságok mindenütt kielégítő ellátást biztosítanak. A százhalombat­tai fiúk pedig kiemelkedő színvonalú kosztot kapnak. A szigetmajori táborban ta­valy még vízproblémák is voltak, az, idén hatalmas 12 rózsás zuhanyozó, s angol vé­cé biztosítja a higiénikus élet- feltételeket. Ebben a gazda­ságban burgonya és szamóca várja az első turnust. — Es mi várja a Nagykőrös­re érkező lányokat? — Szőlő. Egyelőre csak kö­tözés. És persze jól kiépített, gazdagon felszerelt tábor. A programról, mint mindenütt, itt is a tábortonács gondos­kodik. Ezenkívül számos köz­ponti rendezvényt tartunk: politikai konzultációt, divat- bemutatókat, honvédelmi be­mutatót. Nem maiadnak el persze a hangulatos tábortü­zek sem. Minden tábort bő­ségesen ellátunk sportfelsze­reléssel, tréningruhákkal, ci­pőkkel. Újság jár a táborok­ba, minden két diáknak jut például egy Magyar Ifjúság. És valamennyi tábornak lesz könyvtára. — Milyen a kapcsolat a gazdaságok, illetve vállalatok és a KISZ között? — Kielégítő. Az állami gaz­daságok igazán rengeteget tet­tek azért, hogy a diákoknak megfelelő, kulturált környeze­tet tudjunk biztosítani. Egye­dül a Szentmártonkátai Álla­mi Gazdaság vezetői törődtek a kívántnál kevesebbet ezzel az üggyel. Tőlük lényegesen több segítséget várunk a nyár folyamán. A felkészülés tehát meg­történt, s mert a tábornyitást gondos munka előzte meg, | bízhatunk abban, hogy az épí- ' tőtáborok maradéktalanul megvalósítják céljukat s a fiatalok nem _bánják meg. hogy két hetet önkéntes ko­moly munkával töltenek. <d. j.) a pedagógus. Figyelemre mél­tó az egyik püspökhatvani tanárnő vállalkozása. Egész­ségügyi, élettani felvilágosí- ;ást tart hetedikes, nyolca- likos lányoknak. „Korán érő tizenhárom, tizennégy éve­tek. Miért ruháznám más- a ezt a feladatot?” — indo­kol. Merre billen a mérleg? Ha a gyerekekért folyó szel­lemi harcban mindkét olda- .on tenni kész emberek ke- :ülnek szembe, a küzdelem nyilvánvaló lesz Püspökhat­vanban, mikor az iskola ve­zetői megelégelték, hogy a plébános akadályoz úttörő- aált, diákmegmozdulást, pré­dikációban bírálja az emlí­tett pedagógusnő munkáját, kinyilvánították, döntésre vi- szilj, hogy az állami iskolá­ban — melynek sarkában ma is elkerítetlen a papi lak — végül is ki határoz? És e falu példájához kívánkozik tanácsolni, hogy a szülők fontolják meg az ízig-vérig mai gyerekekre mindenáron ájtetos hitbuzgalmat erősza­koló nézetüket — hiszen előbb-utóbb az iskolások úgy­is kibújnak ezalól. Püspökhat­vanban nemrég a hatodiko­sok egyhangúlag megmond­ták, nem akarnak hittanra járni. Mert a hat-hétévesekre még meseszerű varázzsal hat a tömjénfüst, a szertartások, a bibliai mondák felnőtteket is megejtő misztikuma. De az iskolát maga az élet támogat­ja. S a mérleg, melyet a galgamácsai pedagógusok ké­szítettek, már hozzánk bil­lent: harminckét gyerek kö­zül a „miért jársz hittanra?” kérdésre csak négy felelte, hogy vallásos meggyőződés­ből, tizennégy azt válaszolta: mert beírattak! Mit mond a harcról a túrái iskolaigazgató? „A tanításban nem vagyok tapintatos, és a szivárvány­ról fizikaórán a Noé-legenda miatt nem beszélek virág­nyelven.” De itt álljunk meg egy szó­ra. Mert más területen vi­szont, a harc ellenére, tapin­tatosnak kell lenni. A vallá­sos szülővel is, és a gyerek­kel is. Alig helyeselhető, hogy Túrán kategorikusan nem küldik úttörővezetőképző-tan- folyamra a hittanos gyereke­ket. a ministránsokat, a má­riáslányokat. Hiszen, ha jó tanuló, miért ne? Sőt, így ér­nének el nagyobb eredményt. A küzdelem nem fejeződ­het ki megszorításokban, iga­zi területe mindig az új ne­veléssel való ranatás kell legyen. Hogy az osztályfőnö­ki órák, melyekről a tanári naplóban „fiúk, lányok kap­csolata”, „szabad idő töltés”, „pályaválasztás” címszavak állnak, mindenhol valóban •hatékonyak legyenek. Hogy ■a püspökhatvani művelődési otthonban a hagyományos népművészeti szakkörök mel­lé kerüljön filmszakkör, iro­dalmi csoport is. Hogy ne történjen meg az, amiről Gal- gamácsán hallottam: két nyolcadikos kamaszszerelmét •tanárnőjük meglehetős dur­ván, kifigurázva és meg­csúfolva tette lehetetlenné. A kamaszok Elérkeztünk a kamaszok­hoz, s a félig felnőttekhez. Hogy élnek a fiatalok erre­felé? IVTődellünk ezúttal Gal- gamácsa. Ahol, mint múlt­kor említettem, gyakran még az esküvőt is a szülők hatá­rozzák el. (Nagy szó, hogy az utóbbi években már más vi­dékről is került ide menyasz- szony, vőlegény, mert az­előtt a galgamácsaiak is egy­más között házasodtak 1 De kezdjük a valóban ka­maszoknál. Az iskolában me­sélik, hogy a nyolcadikos lá­nyok egy kiránduláson kibon­tották copfjukat, s modem fri­zurát csináltak. Aztán szomo­rúan visszafonták: nem enge­dik el a copfot otthon! Nagy eredmény az is, hogy vasár­naponként eljárhatnak a kö­zös iskolai televíziónézésre — és akit mégsem engednek el a mise miatt, legfeljebb hazu­dik egyet. Nesze neked, kettős nevelés! Mint ahogy hazudik az az önállóan kereső műsze­rész, esti gimnáziumba járó fiú is, akinek szülei a szombat esti kimaradást elnézik, — de ha vasárnap nem megy isten­tiszteletre, azért pofon jár. Míg egy másikat, még közép- iskolást, éheztetéssel bírtak otthon jobb belátásra. Böjt alatt nincs tánc. Az ekkor tartott KISZ kulturális seregszemle utáni bálon csak a meghívott járási vendégek táncoltak: a fiatalok vágyód­va nézték a fal mellől. S ha már a bálnál tartunk, modem táncot sem ajánlatos itt járni — a divatos hajviseletű, hasí­tott öltönyt viselő fiúk, akik az aszódi rendezvényeken épp úgy ugrálnak, mint mások, a megjelenésükben is szigorúan visszafogott falubeli lányokat csak keringőre, csárdásra, tan­góra kérhetik fel. Tilos meg­hívni őt a szomszéd kisven­déglőbe egy pohár málnára — vége lenne a jó hírének. így hát szombat-vasárnap is csak barátaikkal járnak oda a le­gények. Ezek után nem meglepő hal­lani, hogy amikor a községi KISZ-.szervezetben felvetődött a vallás témája, a fiatalok ki­jelentették, nem vállalják a ] — A hideg vizünk savas, j a meleg lúgos hatású. Ez az összetétel nagyon igénybe veszi a keverőapparátus.t, ál­landóan elromlik. Beteg most is, sok pénz kellene megjavítására. — Büfé? — Üdítőitalunk, sör, lángos és szendvics, sütemény lesz bőven. Nemcsak vasárnap, hanem az egész idén}- alatt. — Legalább is reméljük. És Cegléden? Bevi Józsefné pénztáros régi szakember. Szaporán so­rolja az adatokat — Pénteken ezren, szomba­ton ezerhatszázan, ma leg­alább háromezren leszünk, ha továbbra is így süt a nap. Két medencénket teltöltöt- tük. tisztaság, lend fogadja a fürdőzőket. — Étel-ital* — Melegkonyha nincs, csak büfé. Lángossal, szendvics­csel, sörrel, üdítőitallá]. Csak... — Csak? — Nem biztos, hogy hi­deg is lesz mindez. A büfé fala közös a gyógyfürdővel, ahonnan árad a nagy hőség. A táblás jegek idd előtt megolvadnak. Más megoldás egyelőre nincs. Talán ké­sőbb. Hát igen. A legszebb rózsá­nak is szúr a tövise. Dehát ezek a bajok inkább „tövis­kék”. Építkezünk — építkezünk Megnyílt az új strand Diósjenőn A szép nyári idő, ha késve is köszöntött be, nagy örö­met hozott a diósjenőieknek. U gyalus ífiöi^iészütrS jr käg* ség új strandja, amelyet a napokban nyitottak meg. Az erdővel szegélyezett területen ■1700 négyzetméter, nagy na­pozótérség van, s az úszásra, lubickolásra pedig egy 35x40 méteres medence áll a stran­dolok rendelkezésére. konzervativizmussal, a csa­láddal való szembeszegülést. A mi világunk számára... Különösen sok torpedó éri a faluban a kultúrházat — azaz, mint sok helyen, itt is a feltörekvő új bázisát. (S mint olyan helyet, ahol ré­gebben még minden rendben folyt. A népi dudás, művésze­téről híres asszony, a zenekari szakikor vezetője a plébános névnapjára köszöntő rigmust tanított be a gyerekeknek, akik ugyanakkor az ifjúsági seregszemlén is 6zép sikert arattak . ..) Legutóbb a Taní­tónőt próbálták a művelődési otthonban. Asszonyok jöttek; „Leköpjük a lányt, aki el me­ri vállalni a vallásellenes da­rab főszerepét.” (A lány vál­lalta és nem köpték le: a da­rab sikerrel ment.) Egy tizenhét éves gimnazis­ta fiúval beszélgettem Galga- mácsán. Véleménye a vallás, a kötelező szokások, a maradi ájtatosság, a minden újtól reszkető konzervativizmus te­kintetében egyezik az enyém­mel. „A mi falunkban a tele­vízió épp olyan pénzt, rangot jelentő dísz. mint a csipkete­rítő. a mázas tányérok. Nem értenek belőle semmit” — mondta. De a szembefordulást ő sem vállalja. Megértem. Túl egyedül lenne. Pedig jó volna most már konkrétabban törődni ezekkel a fiatalokkal, s nem csak né­hány „megszállott” pedagó­gusra hagyni ezt a feladatot. Kukely István, a galgamácsai köZLségi párttitkár mondta, hogy a hetvenöt falubéLi párt­tagból csak nyolc a harminc, harmincöt éven aluli. Az idő múlik, a fiatalok felnőnek — de a mi világunk számára nő­jenek fel! Hiszen ehhez meg­van minden képességük. P. A. Sok a tégla — lassan nő a fal. Pedig olykor még ember is van hozzá elég. Ki fejti meg a titkot? „Gyere ülj kedves mellém” „Kicsit szomorkás a hangulatom” „Három aranyásó.. „Tele van az erdő akácfavirággal” (Foto: Gábor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom