Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-27 / 150. szám
IMS. JÜNltTS 27, VASA RN AP Ctl< mcvet kMMop IAGYHéBÖS.CEGLÍÉD HŐSÉG *SfjrrArsrsssrTSsrAAss/ssjss*ssssrsssss*ss/^ Padok ? / v Í A padokat, ha valaki i Í most keresné a Semmel- f Í weis-kórháznál, a Pest me-i $ gyei rendelőintézet bejára-% $ ta előtt, nem találná megi % senki. Azok ugyanis csak i £ e sorok írójának képzeleté-% % ben jelentek meg. A szépen % ^ parkosított kis térségen —^ f amelynek bizony gyakori £ i söpréséről sem ártana £ Í gondoskodni —, hianyza- ^ Í nak a padok, pedig a ren- f Í dőlésre várakozók közüli Í sokan ácsorognak a bejárati % előtt. Állnak ott nők, s fér- £ £ fiák, kisgyerekkel a karju- % ^ kon is. Ha elfáradnak, ak-% ^ kor leülnek a pázsit szélé-$ f re. Nem nyújt éppen civilt- £ zált, kulturált látványt! % | Mégis, nem lehetne né-£ { hány fehérre festett padot £ \ a rendelőintézet bejáratai ; elé kihelyezni? i J <h. f. p.) f Duna-menti strandjainkon tarka labdák helyett szürke vizet hömpölyögtet az ár. Másutt azonban annál inkább élvezik az emberek a „szelíd” vizet Nagykőrösön örülnek a fiatalok. Nemcsak a szépén rendbehozott strandnak, az új padoknak, kabinoknak, hanem annak is, hogy Ferka György tanár úr vette át a kormánybotot. A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium torna tanára elvállalta a nyári idényre az úszómesteri tisztet. — Mekkora forgalomra számítanak? — Szombaton ezerkétszá- zan voltak, gondolom, vasárTeli strandok Hideg konyha „fűtött44 ital | nap ennél jóval többen le- ; szünk. Felkészültünk, jöhet- ! nek a felfrissülni vágyók. A 1 medencéket feltöltöttük, az ! utakat rendbehoztuk, a sok esőtől virít a pázsit. — Milyen medencéik van- : nak? — Egy ötvenszer tizen- j nyoleméteres hideg vizes i nagy medence, egy tizenkétszer nyolc méteres termálvizes és egy kisebb meleg vizes lubickoló a gyerekekI nek, finom 38 fokos vízzel. Csak egy a baj. A nagyme- dence vize feitöltés után elég j hideg. — Ha van termálvizük, mi- 1 ért nem keverik? MA: TABORNYITAS 900 diák az első turnusban Országszerte ma érkeznek az első csoportok az önkéntes ifjúsági építőtáborokba. Ebből az alkalomból megkértük Mógor Bélát, a Pest megyei KISZ-bizottság középiskolai felelősét, mondja el, hogyan készültek fel az idei tábomyi- tásra. — Az építőtáborok előkészítése nagyon nagy feladatot jelent, hiszen a táborban nemcsak dolgozunk, politikai, közösségi nevelő tevékenységet is végzünk. Meg akarjuk ismertetni a fiatalokkal a KISZ ió célkitűzéseit, s nem utolsósorban maradandó élményt is szeretnénk adni nekik. — Milyen munka, milyen körülmények és lehetőségek várják a fiatalokat? — Megyénkben főleg mezőgazdasági táborok vannak. Kivételt képez Százhalombatta, ahol csatornázási munkát végeznek a diákok. A tábor helyén márciusban még préri volt. Három hónap alatt a helyi KISZ-szervezet háromszáz katona és komoly gépi erő segítségével jól felszerelt közművesített tábort teremtett, sportpályával, színpaddal. Ugyancsak első éves tábor a Soroksár Péteri majori is. érdekessége, hogy nem sá- .orban, hanem víkendházakban és rendes épületekben laknak a fiúk. Rendelkezésükre áll az állami gazdaság 800 kötetes könyvtára és saját társalgójuk is lesz. A Péteri majori tábor másik érdekessége, hogy megyénkben ez az első alkalom, amikor fiúkat dolgoztatunk a mező- gazdaságban. — Milyen lesz az étkeztetés? — Valószínű, hogy az idén sehol nem lesz problémánk az étkeztetéssel. A tavalyi hiányosságok után a Szigetmajori Állami Gazdaság is biztosította az akadálytalan, higiénikus étkeztetés feltételeit. Az állami gazdaságok mindenütt kielégítő ellátást biztosítanak. A százhalombattai fiúk pedig kiemelkedő színvonalú kosztot kapnak. A szigetmajori táborban tavaly még vízproblémák is voltak, az, idén hatalmas 12 rózsás zuhanyozó, s angol vécé biztosítja a higiénikus élet- feltételeket. Ebben a gazdaságban burgonya és szamóca várja az első turnust. — Es mi várja a Nagykőrösre érkező lányokat? — Szőlő. Egyelőre csak kötözés. És persze jól kiépített, gazdagon felszerelt tábor. A programról, mint mindenütt, itt is a tábortonács gondoskodik. Ezenkívül számos központi rendezvényt tartunk: politikai konzultációt, divat- bemutatókat, honvédelmi bemutatót. Nem maiadnak el persze a hangulatos tábortüzek sem. Minden tábort bőségesen ellátunk sportfelszereléssel, tréningruhákkal, cipőkkel. Újság jár a táborokba, minden két diáknak jut például egy Magyar Ifjúság. És valamennyi tábornak lesz könyvtára. — Milyen a kapcsolat a gazdaságok, illetve vállalatok és a KISZ között? — Kielégítő. Az állami gazdaságok igazán rengeteget tettek azért, hogy a diákoknak megfelelő, kulturált környezetet tudjunk biztosítani. Egyedül a Szentmártonkátai Állami Gazdaság vezetői törődtek a kívántnál kevesebbet ezzel az üggyel. Tőlük lényegesen több segítséget várunk a nyár folyamán. A felkészülés tehát megtörtént, s mert a tábornyitást gondos munka előzte meg, | bízhatunk abban, hogy az épí- ' tőtáborok maradéktalanul megvalósítják céljukat s a fiatalok nem _bánják meg. hogy két hetet önkéntes komoly munkával töltenek. <d. j.) a pedagógus. Figyelemre méltó az egyik püspökhatvani tanárnő vállalkozása. Egészségügyi, élettani felvilágosí- ;ást tart hetedikes, nyolca- likos lányoknak. „Korán érő tizenhárom, tizennégy évetek. Miért ruháznám más- a ezt a feladatot?” — indokol. Merre billen a mérleg? Ha a gyerekekért folyó szellemi harcban mindkét olda- .on tenni kész emberek ke- :ülnek szembe, a küzdelem nyilvánvaló lesz Püspökhatvanban, mikor az iskola vezetői megelégelték, hogy a plébános akadályoz úttörő- aált, diákmegmozdulást, prédikációban bírálja az említett pedagógusnő munkáját, kinyilvánították, döntésre vi- szilj, hogy az állami iskolában — melynek sarkában ma is elkerítetlen a papi lak — végül is ki határoz? És e falu példájához kívánkozik tanácsolni, hogy a szülők fontolják meg az ízig-vérig mai gyerekekre mindenáron ájtetos hitbuzgalmat erőszakoló nézetüket — hiszen előbb-utóbb az iskolások úgyis kibújnak ezalól. Püspökhatvanban nemrég a hatodikosok egyhangúlag megmondták, nem akarnak hittanra járni. Mert a hat-hétévesekre még meseszerű varázzsal hat a tömjénfüst, a szertartások, a bibliai mondák felnőtteket is megejtő misztikuma. De az iskolát maga az élet támogatja. S a mérleg, melyet a galgamácsai pedagógusok készítettek, már hozzánk billent: harminckét gyerek közül a „miért jársz hittanra?” kérdésre csak négy felelte, hogy vallásos meggyőződésből, tizennégy azt válaszolta: mert beírattak! Mit mond a harcról a túrái iskolaigazgató? „A tanításban nem vagyok tapintatos, és a szivárványról fizikaórán a Noé-legenda miatt nem beszélek virágnyelven.” De itt álljunk meg egy szóra. Mert más területen viszont, a harc ellenére, tapintatosnak kell lenni. A vallásos szülővel is, és a gyerekkel is. Alig helyeselhető, hogy Túrán kategorikusan nem küldik úttörővezetőképző-tan- folyamra a hittanos gyerekeket. a ministránsokat, a máriáslányokat. Hiszen, ha jó tanuló, miért ne? Sőt, így érnének el nagyobb eredményt. A küzdelem nem fejeződhet ki megszorításokban, igazi területe mindig az új neveléssel való ranatás kell legyen. Hogy az osztályfőnöki órák, melyekről a tanári naplóban „fiúk, lányok kapcsolata”, „szabad idő töltés”, „pályaválasztás” címszavak állnak, mindenhol valóban •hatékonyak legyenek. Hogy ■a püspökhatvani művelődési otthonban a hagyományos népművészeti szakkörök mellé kerüljön filmszakkör, irodalmi csoport is. Hogy ne történjen meg az, amiről Gal- gamácsán hallottam: két nyolcadikos kamaszszerelmét •tanárnőjük meglehetős durván, kifigurázva és megcsúfolva tette lehetetlenné. A kamaszok Elérkeztünk a kamaszokhoz, s a félig felnőttekhez. Hogy élnek a fiatalok errefelé? IVTődellünk ezúttal Gal- gamácsa. Ahol, mint múltkor említettem, gyakran még az esküvőt is a szülők határozzák el. (Nagy szó, hogy az utóbbi években már más vidékről is került ide menyasz- szony, vőlegény, mert azelőtt a galgamácsaiak is egymás között házasodtak 1 De kezdjük a valóban kamaszoknál. Az iskolában mesélik, hogy a nyolcadikos lányok egy kiránduláson kibontották copfjukat, s modem frizurát csináltak. Aztán szomorúan visszafonták: nem engedik el a copfot otthon! Nagy eredmény az is, hogy vasárnaponként eljárhatnak a közös iskolai televíziónézésre — és akit mégsem engednek el a mise miatt, legfeljebb hazudik egyet. Nesze neked, kettős nevelés! Mint ahogy hazudik az az önállóan kereső műszerész, esti gimnáziumba járó fiú is, akinek szülei a szombat esti kimaradást elnézik, — de ha vasárnap nem megy istentiszteletre, azért pofon jár. Míg egy másikat, még közép- iskolást, éheztetéssel bírtak otthon jobb belátásra. Böjt alatt nincs tánc. Az ekkor tartott KISZ kulturális seregszemle utáni bálon csak a meghívott járási vendégek táncoltak: a fiatalok vágyódva nézték a fal mellől. S ha már a bálnál tartunk, modem táncot sem ajánlatos itt járni — a divatos hajviseletű, hasított öltönyt viselő fiúk, akik az aszódi rendezvényeken épp úgy ugrálnak, mint mások, a megjelenésükben is szigorúan visszafogott falubeli lányokat csak keringőre, csárdásra, tangóra kérhetik fel. Tilos meghívni őt a szomszéd kisvendéglőbe egy pohár málnára — vége lenne a jó hírének. így hát szombat-vasárnap is csak barátaikkal járnak oda a legények. Ezek után nem meglepő hallani, hogy amikor a községi KISZ-.szervezetben felvetődött a vallás témája, a fiatalok kijelentették, nem vállalják a ] — A hideg vizünk savas, j a meleg lúgos hatású. Ez az összetétel nagyon igénybe veszi a keverőapparátus.t, állandóan elromlik. Beteg most is, sok pénz kellene megjavítására. — Büfé? — Üdítőitalunk, sör, lángos és szendvics, sütemény lesz bőven. Nemcsak vasárnap, hanem az egész idén}- alatt. — Legalább is reméljük. És Cegléden? Bevi Józsefné pénztáros régi szakember. Szaporán sorolja az adatokat — Pénteken ezren, szombaton ezerhatszázan, ma legalább háromezren leszünk, ha továbbra is így süt a nap. Két medencénket teltöltöt- tük. tisztaság, lend fogadja a fürdőzőket. — Étel-ital* — Melegkonyha nincs, csak büfé. Lángossal, szendvicscsel, sörrel, üdítőitallá]. Csak... — Csak? — Nem biztos, hogy hideg is lesz mindez. A büfé fala közös a gyógyfürdővel, ahonnan árad a nagy hőség. A táblás jegek idd előtt megolvadnak. Más megoldás egyelőre nincs. Talán később. Hát igen. A legszebb rózsának is szúr a tövise. Dehát ezek a bajok inkább „töviskék”. Építkezünk — építkezünk Megnyílt az új strand Diósjenőn A szép nyári idő, ha késve is köszöntött be, nagy örömet hozott a diósjenőieknek. U gyalus ífiöi^iészütrS jr käg* ség új strandja, amelyet a napokban nyitottak meg. Az erdővel szegélyezett területen ■1700 négyzetméter, nagy napozótérség van, s az úszásra, lubickolásra pedig egy 35x40 méteres medence áll a strandolok rendelkezésére. konzervativizmussal, a családdal való szembeszegülést. A mi világunk számára... Különösen sok torpedó éri a faluban a kultúrházat — azaz, mint sok helyen, itt is a feltörekvő új bázisát. (S mint olyan helyet, ahol régebben még minden rendben folyt. A népi dudás, művészetéről híres asszony, a zenekari szakikor vezetője a plébános névnapjára köszöntő rigmust tanított be a gyerekeknek, akik ugyanakkor az ifjúsági seregszemlén is 6zép sikert arattak . ..) Legutóbb a Tanítónőt próbálták a művelődési otthonban. Asszonyok jöttek; „Leköpjük a lányt, aki el meri vállalni a vallásellenes darab főszerepét.” (A lány vállalta és nem köpték le: a darab sikerrel ment.) Egy tizenhét éves gimnazista fiúval beszélgettem Galga- mácsán. Véleménye a vallás, a kötelező szokások, a maradi ájtatosság, a minden újtól reszkető konzervativizmus tekintetében egyezik az enyémmel. „A mi falunkban a televízió épp olyan pénzt, rangot jelentő dísz. mint a csipketerítő. a mázas tányérok. Nem értenek belőle semmit” — mondta. De a szembefordulást ő sem vállalja. Megértem. Túl egyedül lenne. Pedig jó volna most már konkrétabban törődni ezekkel a fiatalokkal, s nem csak néhány „megszállott” pedagógusra hagyni ezt a feladatot. Kukely István, a galgamácsai köZLségi párttitkár mondta, hogy a hetvenöt falubéLi párttagból csak nyolc a harminc, harmincöt éven aluli. Az idő múlik, a fiatalok felnőnek — de a mi világunk számára nőjenek fel! Hiszen ehhez megvan minden képességük. P. A. Sok a tégla — lassan nő a fal. Pedig olykor még ember is van hozzá elég. Ki fejti meg a titkot? „Gyere ülj kedves mellém” „Kicsit szomorkás a hangulatom” „Három aranyásó.. „Tele van az erdő akácfavirággal” (Foto: Gábor)
