Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-26 / 149. szám
MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1965. JŰNIUS 26, SZOMBAT MK&rri^éiiss az ember az időjárás okozta károkat Sokat tesz a kapálás — Mindent bele, ne burjánozzék a gaz Amit az időjárás elront, azt időjárás okozta nehézségek a mezőgazdaságban az embe- leküzdésében. Ahol lehet, véreknek kell helyre billente- gezni is kell, hogy legalább az ndök: már amennyire tőlük te- ne idézzen elő terméskiesést, lik. És iparkodnak is, minden A burgonya, a kukorica kapávonalon. A gyom, a gaz növekszik a legjobban. A kapálást, a gyomirtást azonban nehezíti az időjárás, a sáros, süppedős, vizenyős talaj, amelyre sok helyen rá sem lehet menni, No, meg itt vannak a víz alatt álló területek, még mindig. Ezek sem valami kecsegtetőek. Kalászosok, kapások, gyümölcsök, szőlők. Nehéz ez az esztendő a mezőgazdasági munkásoknak, de mint már az eddigi jelek mutatják, a konzervgyárban is. A kapálás egyik segítőnk az napraforgó egyszeri, másodszori kapálásával is. * A burgonyabogarak elleni hadjáratot is megindították és a különféle vegyszerek kedvező hatással vannak — de nem a bogarakra. A Rákóczi burgonyaföldjein Karbamiddal védekeznek a kártevők ellen, a Dózsában HCH-val porozták be kétszáz- Befejezték a napraforgó első tizenöt hold területen a bur- kapálását is. A kukoricát is gonyabokrokat. lása a legfontosabb feladat, de melléjük sorakozik még a napraforgó is. A Hunyadiban elkészültek már a burgonya első, sőt a második kapálásával. meghuzatták géppel. A Dózsában elvégezték a cukorrépa sarabolását, az egyelés a vége felé jár. A burgonya első kapálása — kétszáztizenegy holdon — ugyancsak kész. a másodszori kapálásból még néhány hold van hátra. A töltögetést folyamatosan végzik. Jól haladnak a Az ember, ha nem is tud úrrá lenni teljesen a természet szeszélyein, de akaratával, szorgalmával a károkat csökkenteni tudja. Ebben a gazdasági évben pedig különösen nagy akaratra, szorgalomra van szükség. Ipari tanuló bizottság alakult öttagú ipari tanuló bizottság alakult a KIOSZ városi szervezetében a közelmúltban. A bizottság tagjai olyan kisiparosok, akiknél nincs ipari tanuló, hogy az elfogultság, részrehajlás eleve kizárt Legyen — de mégis mimikájuk, eddig elért eredményeik alapján a legalkalmasabbak a bizottság feladataira. Tevékenységük abból áll, hogy a fiatal ipari tanulók szakmai, erkölcsi, politikai nevelését figyelemmel kísérjék és ha valamelyik iparos társuknál e téren hibát tapasztalnak, intézkedjenek annak kijavításáról. Ilyet csak a tavaszi mintaszerűién láttunk: Minden gép rendben — aratásra kész! — A százegy erőgépet és a nél, amely a százegyből hu- betakarítási munkákhoz szűk- szonöt erőgépet állíiott ki. séges egyéb gépeket ponto- Náluk a szemlebizotteág az san felülvizsgálta a szemle- összes bemutatott^ gépeket bizottság, amelyben képvi- üzemképesen, kifogástalan ál- seltette magát a városi ta- lapotban találta, amire nács mezőgazdasági osztálya és a gépjavítóállomás, és részt vettek a bizottságban az érdekelt termelőszövetkezetek gépcsoportvezetői — mondotta Gulyás Pál, a városi tanács mezőgazdasági osztályának gépesítési előadója. — Dicséretre méltó munkát végeztek a közös gazdaságok szerelői, sokat segítettek a gépjavító állomás kihelyezett szerelői. Ilyenformán a szemlebizott- ság a gépéket üzemképesnek találta és elfogadta. — Az értékelésben egy pillanatra érdemes megállni a Petőfi Termelöszövetkezetnem edsok dig városunkban példa volt. — Meg kell dicsérni a termelőszövetkezet gépcsoportvezetőjét, Szűcs Istvánt, aki a gépjavító állomás megbecsült szerelőjével, Dobos Józseffel rendkívül jó munkát végzett. Meg kell említeni, hogy sokat segítettek a munkában a termelőszövetKezet traktoristái és jó munkát végzett a szerelőbrigád. « — Állítom — mondotta befejezésül Gulyás Pál —, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet mostani szemléjéhez hasonlót csak a tavaszi mintaszemlén tapasztaltunk. V/SS/SS/SS//SSSSSSSSS/S/SSS///S/S/S/SS////f/SSSJSSSS/S////S//SS/SSSSS//,/SSS/SS/SSSSSS/tt MIT LATUNK MA A MOZIBAN ? Max Linder társaságában. Filmösszeállítás a vígjáték aranykorából. Francia film. Kísérőműsor: A nap hangja. A SZOMSZÉDBÓL JELENTJÜK Pecások a Csónakázó tónál Merész ötlet Nagykátán Kocsi Béláné és Sipos Istvánné, gondoltak egy merészet, a vasútállomás utasellátó pavilonjában becsület- kasszás rendszerű újságeláru- sítást vezettek be. Ujságcsomók mellé kartondobozt tettek, ebbe teszik bele az önkiszolgáló újságvásárlók a lapok árát. Eddig húsz fillér többlettel zárult az önkiszolgálás — pedig néhány hónappal ezelőtt egymásután kétszer is betörtek a pavilonba. (Tápió mente). Három százalék az árvízkárosultaknak A Monori Állami Gazdaság alkalmazottai az árvíz sújtotta területek lakóival mélységesen együttérezve a bényei telepen és a központi fatelepen röpgyűlésen fejezték ki szolidaritásukat és fizetésük 3 százalékát ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. (Monor és vidéke). Rongyos asztalterítők és miegyéb A ceglédi járás földművesszövetkezeti vendéglőiben ellenőrzést tartottak. Abonyban sok helyütt nem volt terítő, Kőröstetétlenen az árcédulákat felejtették el kitenni. Sok helyütt úgy értelmezték a takarékosságot, hogy rongyos térítőkét tettek az asztalra. (Ceglédi Hírlap). Tedeji kincs Hajdúnánás határában, Te- dejen földkitermelés közben mintegy két méter mélyen gazdag régészeti leletre bukkantak. Valentinianus római császár bronzérmeiből 710 darab, ezenkívül kapa, fokosok, balták, nyílhegyek kerültek felszínre. Lehet táviratozni négy óra után is! A technika csodája... címmel hírt adtunk arról, hogy július 1-től délután 4 órától nem lehet táviratot feladni, csak telefonon. Mint azóta közölték velünk: az intézkedés nem érinti a magánszemélyeket, csak a vállalatok, illetve a posta munkáját nehezíti meg. A vállalatok, intézmények távmondatait a jelzett időben nem a Siemens géptávíró veszi fel, hanem telefonon kell bemondani, illetve a posta telefonon továbbítja Ceglédre. Ez külön adminisztrációt igényel, mert kézzel kell a táviratokat leírni és telefonon továbbadni Ceglédre. A cél a takarékosság növelése volt, dé kérdés, hogy ezt érik-e el Vele. A konzervgyár vezetői fellebbezést nyújtottak be ez intézkedéssel szemben és a posta hivatali pártszervezete is kérte a városi pártbizottság segítségét abban, hogy 4 óra után továbbra is üzemeltessék a géptávírót, ugyanúgy, mint eddia tették. Rohamsisak a helyén Utoljára életemben akkor láttam rohamsisakot, amikor a második világháború lángba borította az országot. Csúnya viselet, a legszelídebb emberarcot is eltorzítja. Most, húsz esztendővel a háború után vagy nyolc kilométerre innen újra találkoztam a rohamsisakkal. Rozsdásan, piszkosan, de nemes célt szolgált. Ott láttam a baromfiudvar közepén, felfordítva. Szinültig vízzel és a baromfihad pocskolt benne. A kacsák részegen kortyoltak, a tyúkok meggondoltan kóstolgatták a hideg kútvizet. A Bodri megriasztotta a zajos hadat és alaposan lefetyelt. A háziasszony hangja rebbentett meg álmélkodá- somban. Zavaromban azt dadogtam, hogy miért éppen erre használja ezt a háborús vacakot? Az öregasszony sóhajtott. — Bár sose használták volna egyébre. Akkor az én drága fiam sem veszett volna oda. Igen, ez az igazság. Benne a háborútól való remegés és gyűlölet. Valamit be kéne írni a jegyzetfüzetbe, amit később fel tudnék használni. Végre eszembe jutott valami. — Itassunk állatokat a rohamsisakokból! De.., ne csak a házi állatokat! (Papp felv.) A hétvége sportja /ssssssssssssssssssssssssssjsssssssssssssssssfsssssssss/sssrsssssss/ssssssssssssssfssi:. Örök időre vége a fáradságos borsószedésnek Napi 30-40 mázsa zöldborsót csépelnek a Dózsában Ki beszél ma kézi szedésről a Dózsa Termelőszövetkezetben? Szinte büszkén, hangjában nem kevés önbizalommal csattog a gazdaság központjában a konzervgyári zöldborsó cséplőgép és a hajdani borsószedők ebből a fülsiketítő zajból csak azt hallják, hogy örök időre megszűnt a borsószedés fáradtságos munkája. Ezzel aztán mehetünk is tovább a mondanivalónkban. Papp László gépkezelő elmondja, hogy esztendők óta minden borsókampányban a cséplőgép mellett dolgozik. Eleinte az állami gazdaságban csépeltek ki minden szezonban vagy ezer mázsa zöldborsót. Az idén először került termelőszövetkezetbe. — Ügy Látom, hogy itt sek válogató versenyén,, tizenhármán. Labdarúgás: , Ifi és felnőtt csapatunk holnap, délután 2—fél 4 órakor játszik a Monori KSK csapatával, megyei bajnokságért a Kinizsi sporttelepen. Atlétika: Ma, és holnap Dunakeszin versenyeznek a megyebajnokságért, atlétáink húsz fővel. Birkózás: Abonyban lépnek szőnyegre holnap a Kinizsi birkózói, a megyei tizennégy-tizenöt éveMIBE KERÜL T AZ EMBERISÉGNEK A HÁBORÚ? élt békében. A többi esztendőre 14 513 nagy és kis háború jut, amelyek együttvéve 3640 millió emberáldozatot követeltek. Ugyanezen idő alatt a közvetlen katonai kiadások és a háború okozta károk 2150 trillió svájci frankot kitevő csillagászati összegre rúgtak. A svájci statisztikai központ tudósai közzétették a legutóbbi ötezer év hadműveleteinek megközelítő statisztikáját. Az adatokat elektronikus számítógéppel dolgozták fel. Kiderült, hogy az időszámításunk előtti 3200-tól kezdve az emberiség mindössze 292 évig A vadászcimbora - meg a duda I } Harsányi Ilon- j ka és Farkas; Margit konzerv-j ipari tanulónak j szegődött a kon- j zervgyárba. Most, ] amint képünkön ! látható, a gyár: IV. üzemében j éppen egy „gépel i festenek át ezüst: színűre ... Hja, i szerteágazó, sok- i re tű do Jog ám i ez a konzervipari; tudomány! (Fehér felv.)! A festés is tudomány... Barátom néhány : hónapja autótulaj- : donos. Azóta boldo- i gan száguld Skodá- I jával. A hétvégi pi- : benőket a kocsijában i tölti. Élvezi a mo- i tor zajtalan húzá- i sót, a fék kifogásta- í lan működését, s általában az egész szerkezet összhangját, amely a puhán suhanó száguldást biztosítja. Csupán a dudájával nem volt megelégedve, amely olykor-olykor felmondta a szolgála- \ tot. Ez történt az el- \ múlt vasárnap is, j amikor hazafelé jö- i vet hirtelen a piac- i tér felé kanyaro- \ dott a Kecskeméti : útról, hogy a Kus- \ tár utcán keresz- \ tül otthonába jus- ; son. A piactéren i azonban országos \ vásár volt, amiről : mit sem tudott, s ezert nagy tulkoies- sel behajtott az előtte hullámzó tömegbe. A duda vésztjósló hangjára a jövő-menők kitéregettek, s így ő már csaknem a Kustár utca elejéig jutott. De a baj akkor jön, amikor legkevésbé várjuk. Barátom kürtje is ekkor mondta fel a szolgálatot. Leállt tehát kocsijával, miután még néhány sikertelen kísérletet tett. Ám hiába nyomogatta, a kürt nem adott hangot, Kitekintve az ablakon látta, hogy ember- gyűrűbe került. Most már sem előre, sem hátra nem tud menni. Egy ideig a kocsiban tanakodott, hogy mitévő legyen, végül kiszállt, s autójának támaszkodva méregette a tömeget. Többen meg is kérdezték tőle: eladó a kocsi? Barátom búsan rázta a fejét, s tovább szemlélte a so- kadalmat, s várta, mikor válik előtte szabaddá az út. A vásárlók és eladók azonban egyre jöt- tek-mentek az autó körül, s inkább szaporodtak Ekkor jelent meg bús barátom előtt egy vadászruhás férfi, vállán piLskával, s szintén az autó után érdeklődött. Barátom, aki jó vadász is, felismerte a vadőrben azt a cimboráját, akivel a téli vadászatok idején többször összehozta a sors. Elpanaszolta tehát neki a nagy bánatát. Egy ideig tanakod- 5 tak, ma jd a vadőr \ homlokára ütött, s i felkiáltott. — Megvan! Meg- \ próbálok segíteni. § Tessek beszállni a \ kocsiba és lépésben $ követni. — Azzal az autó § elé állt, s válláról \ leakasztva f egy ve- 5 rét, maga elé tart- $ va hangosan kiáltoz- i ta. — Űtat kérek a t kocsinak! Űía< a ko- \ csinak! A felbúgó \ motor hangjára, s a $ fegyveres ember lát- \ tára a megtorpant i tömeg ketté nyílt, \ utat adott a kocsi- \ nák, s az lassú me- \ netben eltűnt a Kus- \ tár utca kanyarula- % tában Barátom az- $ óta állandóan a du- \ dát javítgatja, mert \ nem mindenkor le- \ hét előkeresni egy \ vadászcimborát, aki 1 majd segít rajta. Rácz József 5 sem adjuk sokkal alább — mondotta Papp László. — A kilencszáz mázsa itt is meglesz. Éjjel-nappal állandó üzemet tartunk. Váltótársam Kovács István. Felváltva, tizenkét órát szolgálunk. A berendezés működéséhez pontosan öt emberre van szükség. — Június tizenötödikén kezdtük meg a próbacsép- lést. Vizsgázott a masina és akkor állapítottuk meg a várható terméseredményt. Naponta harminc-negyven mázsát csépelünk. Ehhez a nagy mennyiséghez általában tíz-tizenkét vontatónyi szálas borsóra van szükség. — A kicsépelt zöldborsót speciális szállító ládákba csomagoljuk és azonnal továbbítjuk a gyárba, ;> ahol rögtön feldolgozásra ke- $ rül a termény. A gépkocsik J naponta nyolc-íízszer fordul- $ nak. $ — Kilene ilyen cséplőgép $ ontja naponta a zöldborsót. $ Számításunk szerint napon- $ ta három-négyszáz mázsa § konzervet készíthetnek a m 5 borsónkból... Tormási tere-fere — Mire vár ez a sok ember? — Hogy szeméttárolót építsenek az utcájukba. (Lencsés karikatúrája.)
