Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-26 / 149. szám

1965. JtflíIÜS 26, SZOMBAT ns-r Mietet kJ£MaP Aluminium helyett Színes műanyag sírálygyűrűk A fehértói rezerváció apró szigetein mintegy ezer fészek­ben keltek ki a dankasirály fiókák, Más években az Országos Madártani Intézet alumínium, gyűrűivel jelölték meg a si­rályokat, hogy kora tavaszi és nyárvégi vonulásaikról meg­bízható képet nyerjenek. Az idén dr. Beretzk Péter — a rezerváció tudományos felügyelője — egyetemi hall­gató tanítványaival néhány száz fiókát színes műanyag gyűrűkkel látott el. Ezek a jelzések azért előnyösek, mert szembetűnőek, így a sirályok elejtése nélkül távcsővel meg­figyelhető a vonulás. JANOS-ÜNNEPELY ELŐTT A Pest Megyei Nyomda Vállalat központjában Holnap megelevenedik al fővárosi Népliget. Az ország minden részéből ideérkeznek majd a nyomda-, a papíripar és a sajtó dolgozói, hogy részt vegyenek a hagyományos dá­nos-ünnepségen. Reggel ki­lenctől este 22 óráig sportese­mények, kulturális- és gyer­mekműsorok, zenés délután, hangulatos esti program és végül tánc színhelye lesz a Petőfi Sporttelep és környé­ke. Közreműködik a Duna­keszi MÁV „József Attila” Művelődési Otthon fúvószene­kara is. A magyar nyomdá­szok százai, családtagjaikkal1 együtt szórakoznak, Tisztség és tisztesség A közvélemény mindig többet követel attól, akit maga fölé emel: a tisztes­ségtelenség a társadalom erkölcse szerint minden­kor tiszteletlenség, de külö­nösen az, ha tisztet viselő ember követi el. Az egysze­rű embernek könnyebben megbocsátanak, de annak, aki — kisebb vagy na­gyobb — tisztség visedője- ként vét az erkölcs íratlan szabályai, s a törvény írott betűi ellen, sokkal nehe­zebben adnak felmentést Igazságtalan a kétféle mér­legelés? Rövid idő alatt Vácott a városa tanács két tisztvise­lőjét tartóztatták le, mert súlyosan vétettek a tör­vényben megszabottak el­len, s mert ezzel a közer­kölcsöt is megsértették. Róluk beszélt és beszél a város. Nem azért, mert más bűnügy nincs a város­ban, hanem miért a két ember tisztet viselt, s mint ilyen, napról napra figyelő tekintetek közép­pontjában állt. Nincs mentség, nincs magyarázat — ez a közhangulat, s el­hallgattak azok is, akik az elején úgy vélekedtek, „majd elsikálják ...” Már miért „sikálnák’ el, s fő­ként — kik? Rövidesen másodfokon a megyei bíró­ság tárgyalja egyik, volt gyárigazgató bűnügyét. Megszédítette a hatalom, s törvénytelenségek soroza­tát követte el. Van, aki a közpénzhez nyúl, van, aki ügyeskedéssel akart szert tenni jogtalan előnyökre, van, aki hatalmaskodik, úgy érzi, ő mindent megte­het, őrá nem vonatkoznak a törvények, nála nem mérvadó semmiféle erköl­csi szabály. Nincs kétféle igazság, s különösen nincs úgy, hogy aki tisztet visel, annak többet szabad, mint az egyszerű embereknek. Szocialista jogunk csak egyféle mércét ismer: az állampolgár jogait és köte­lességeit, s nincs kétféle állampolgár. Akadnak, akik azt hiszik: van. Rosszul értelmezi a ma­ga helyzetét az a tisztség- viselő, aki úgy érzi, neki azt is szabad, amit másnak nem. És téved abban is, ha úgy vélekedik, büntetlenül teheti ezt. A szocialista tör­vényesség betartása és be­tartatása nem korlátozódik csak arra, hogy aki nem hibázott, nem vétett a tör­vények ellen, az nyugodtan élhet, hanem azt is jelenti, hogy aki vétkes, aki meg­sértette a törvényeket, an­nak bűnhődnie kell! És a törvény előtt mindenki egyenlő, nem korábbi tár­sadalmi helyzete, hanem tettei szabják meg bűne mértékét, s vonják maguk után a büntetést. Ha van megkülönböztetés. akkor az arra szorítkozik, hogy a tisztet viselő ember tettei súlyosabban esnek latba, mert éppen neki kell tud­nia, mi a tisztesség, mit követel a társadalmi mo­rál. A két váci tanácsi tisztviselőnek, a volt gyár­igazgatónak, vagy éppen annak, aki egy láda aján­dék sörért — mert ilyen is volt — teszi kockára tiszt­ségviselői tekintélyét és be­csületét, tisztában kellett lennie azzal, hogy cseleke­detei nemcsak törvényt sértenek, hanem indulato­kat kavarnak fel, embere­ket késztetnek állásfogla­lásra, magyarán szólva tisztességtelensége — poli­tikai kárt okoz! Itt jutunk el a tisztség- viselő tisztességének rend­kívüli fontosságához. Mi mindig — és joggal! — büszkék voltunk arra, hogy a nép egyszerű fiai kerül­tek vezető posztra, s arra is, hogy gyökeresen más erkölcsöt állítottunk mér­ceként minden ember elé. Ez az erkölcs nem tűr sem­miféle „úri allűrt” s nem ismeri a cinkos szemhu- nvomást, amivel valaha úri kaszinókban elintézték az ügyeket az urak. Per­sze. van még szemhunyarí- tás, s van még — úri al­lűr... Akadnak emberek, akiket megszédít a hatalom • TK annak paránya is —, akik tisztségüket úgy ér­telmezik, mint előjogot, s nem úgy, ahogyan kell; mint több kötelességet. A szerénység, a társadalom írott és íratlan törvényei­nek teljes tiszteletben tar­tása még nem minden em­ber sajátja, s az ilyen em­berek között akad tisztet viselő is. Ám míg az egy­szerű embernél csak tudo­másul veszi a közvélemény a történteket, addig a tiszt­ségviselő tetteit kommen­tálja, nemegyszer általáno­sítva, arról beszél, hogy ilyenek a vezetők; ilyenek dolgoznak a tanácsnál, s így tovább. Az általánosí­tás — mint mindig — igaz­ságtalan. És nem elég küz­deni az általánosítás ellen, küzdeni kell azért is, hogy — ne legyen miből általá­nosítani ! Sok Lenne a tisztességte­len tiszrtségviselő? A legkü­lönbözőbb posztokon állók döntő többsége nemcsak hirdeti, hanem gyakorolja is azokat az elveket, ame­lyek .szabályozzák társadal­munkban a vezetői maga­tartást. Nagy számmal van­nak évtizede közmegbecsü­lésnek örvendő gazdasági, tanácsi s más vezetők, akik a községben, városban, já­rásban valóban példái an­nak, milyen a szocialista vezető. És vannak — mind kisebbedő számban —, akik annak példái, hogy nem ilyen . .. A korábban említettek is közéjük tar­toznak, s azok is, akiket még nem ért el a társa­dalom igazságot osztó, ma­ga szabta erkölcsének és törvényének érvényt szerző keze. A közélet tiszitasága nem szólam, nem gyűlések témája, hanem szigorúan megkövetelt gyakorlat, s számonkérésében első he­lyen a párt áll. Több, mint húsz eszten­deje, hogy magunk intéz­zük az ország sorsát. És e húsz esztendő alatt min­denkinek kellett tanulnia, hogy tisztség és tisztesség együttjár, hogy a tisztség- viselő tisztessége kivételt nem ismerő szabály! Mészáros Ottó mulat­j nak, ünnepelnek úgy, mint esztendők óta mindig, június utolsó vasárnapján. Gutenberg templomába — a nyomdaüzembe — mindig elfogultan lép be az idegen. A leírt szó, a nyomtatott betű varázsa alól nehéz szabadul­ni. Az itt készült termékek végigkísérnek egész életün­kön. Az elsőnek kiállított szü­letési anyakönyvi kivonattól kezdve, iskolai bizonyítvá­nyokon, házassági értesítése­ken s más nyomdatermékek százain keresztül, egészen a | fekete keretes gyászjelenté­sig. Vácolt a Géza király té­ren találjuk a Pest megyei Nyomda Vállalat központját. (Cegléden van megyénkben a másik nyomdaiizem.) Négy évszázados épület földszint­jén foglal helyet a négyszög­letes, felülről világított, tágas munkaterem. A város szívében márvány emléktábla hívja fel figyel­münket arra. hogy 1770-től 1793-ig Vácott működött Amb- ró Ferenc nyomtatóüzeme; sorrendben 29. a magyaror­szági rokonvállalatok között. Már a XVIII. század végén kiadták évről évre a neves Váci Kalendáriumot, 8000— 10 000 példányban! Szépiro­dalmi, mezőgazdasági, orvo­si, jogtudományi, teológiai és történelmi munkák hosszú sora következett, amelyek kul­túrtörténeti és nyomdásztör­téneti szempontból rangot és hírnevet szereztek úgy az Első Váci Nyomdának, mint alapító mesterének, Ambró Fe­rencnek. Jelen századunk elején mát nyolc-tíz kisebb, nagyobb nyomdaüzem dolgozott a ta­rosban. Itt nyomtatták o Ka­levala díszkötéses, első ma­gyar nyelvű kiadását. Félstáz folyóiratot expediáltak innen az ország minden részébe. Könyvkiadók küldték ide meg­rendeléseiket s a Literatúra Mondo eszperató nyelvű pél­dányai váci impressziummal ellátva jutottak el öt világrész 100 országába. Mi készül 1965 júniusában a váci nyomdában? Elsősor­ban a Pest megyei üzemek, hivatalok, iskolák, kulturott- honok nyomtatványszükségle­tét elégítik ki. Soron kívül készülnek a lakosság megren­delései, a családi ünnepségek meghívói, értesítései. Egyhangú zúgással dolgozik a vállalat egyetlen Linotype- szedőgépe. Katonás sorokba rakja a Pest megyei Tanács Télre készülnek — kánikulában? Jövőre 50 ezer fétel — Szovjetunióba esőkabát, Hollandiába télikabát — Új dolgozókat várnak Gutenberg János közlönyének cikkeit. A kézi­szedők júliusi moziműsorokon dolgoznak. Tördelik a szent­endrei múzeum katalógusát. A gyorsforgású nyomógépek ontják a színes Forte-címké­ket, a DCM ügyviteli nyom­tatványait. A kötészetben bar­na borítólapba helyezve fű­zik az új helyi menetrendet és a Váci kalauzt. A csomago- lóban expediálják a Pest me­gyei sütőüzemek kenyércím­kéinek százezreit. Vasárnap egy kis időre jó­kedv, vidám hangulat váltja majd fel a szürke hétköznapo­kat, hogy utána ismét a betű szolgálatába álljanak a hal­hatatlan mainzi nyomtató­mester kései utódai. Papp Rezső' Kinn is. benn is hőség — mégis valami a ■ télre emlé­keztet a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén. Folyosóhosz- szat kellemes pa&ztelszínek- ben pompázó, jól szabott té­li kabátokat láthatunk. Gaz­dáik — ha lennének — akár fel is vehetnék ezeket már, mert mindössze csak a kis minőségjelző cédula függ rajtuk, az utolsó gomb is a helyén van. Szállításra ké­szen állnak a kabátok, vár­ják az árut Hollandiában. — Minden évben májustól szeptemberig tart a gyártás, folyamatosan, az amszterda­mi Berghaus cég számára. Három éve szabunk-var- runk holland exportra, s ed­dig még soha nem érkezett reklamáció a cégtől — mond­ja a telepvezető. — Mennyi exportkabát ké­szül a telepen? — Az idén 20 ezer darab­ra kaptunk megrendelést, ti­zenhat féle színárnyalatban. Eddig kétezer készült el be­lőle. Jövőre 50—60 ezer té­tel megrendelésére számí­tunk. — Hollandián kívül hol ismerik még a termékeiket? — Szállítunk Szovjetunió­ba és az összes népi demok­ratikus államba, de „házi használatra”, belföldre dol­gozunk elsősorban. Négy szalagunk dolgozói női és bakfis átmeneti kabátokat készítenek belföldre, s most indult meg a télikabát gyár­tása is. Két szalagon szin­tén belföldre orkánkabáto­kat gyártunk. Ugyancsak két szalagunkon szovjet exportra télikabátokat, három szala­gunkon a Hollandiába kerü­lő télikabátokat varrjuk. A telepen sok az idősebb dolgozó, s kevés fiatal je­lentkezik betanított mun­kára, pedig a telepnek nagy szüksége lenne a bel- és a külföldi igények megfelelő kielégítése miatt elegendő munkaerőre. Az ipari tanu­lók csak két év múlva kap­nak szakmunkás bizonyít­ványt, így az utánpótlás ad­dig nem biztosított. Július 1- től varrótanfolyam indul a telepen, s várja a gyár azo­kat a 17—18 éves fiúkat és lányokat, akik kedvet érez­nek ehhez a munkához. Ü-) 35 forintból ötöt hagyott a Duna! Mire számiihat a halásztelki Szabad Május Tsz? Hogyan segítenek magukon ? Még mindig zavaros ár i a halásztelki Szabad Május borítja a termőföldet a Du- j Termelőszövetkezet? na part és a fogát között. A ; nyári gáton kívül több kilo- i méter hosszan kukoricák, árpák, gyümölcsösök terme- . , . . _ .. _ ^ ez, mint a szántónk egytize­de. De milyen egy tizede! — Százötven holdunkon pusztít az ár. Ha az összte­rülethez mérjük, alig több sét pusztítja a víz. A gabo nőkből, . most már egyáltalán nem lesz haszon, hasonló rosszat ígér a kukorica is, míg a gyümölcsös: az még adna valamit, ha azonnal le­vonulna a víz. Azonnal? Napokon belül? Még egy-két hét múlva sem valószínű. Ha a Duna víz­gyűjtő rendszerének tenger­nyi víztartalékára, a tovább­ra is esősnek jósolt időjárás­ra gondolunk — kevés a re­mény. Pedig itt, a főgáton, ahol állunk, a látvány már most is lehangoló. Vajon mennyi lesz a kár ? Vajon pótolható-e még? Vajon számíthat-e segítségre Jenei Károly, a termelő- ! szövetkezet elnöke mondja ! | ezt, aki a víztükörre terpesz- I | kedő gyümölcsfa koronákat j i nézi. A fákon még sok a gyű- i i mölcs, a levelek színe is élet- ! j re vall, de már egyre több a hulló. Kajszibarack és téli alma. Legalább a fákat ne öl- I je meg most már a Duna!... Tizenkét családot kellett ki­költöztetni az árvíz elől, s há­rom ház ablakán, ajtaján I úszik be és ki a víz. Az em­bereket a tsz és a község mű- ! vissza viszik őket, ha elvonul az ár. A Szabad Május Tsz hitele, szilárdsága öt éve erős. Jó kö­zepes szintnél nem volt még alábbvaló, s az idén sem kez­dődtek rosszul a munkák. Itt, az árterületen, nem sokkal az árvíz előtt növelték meg a bevételi tervet, mert olyan jó lett a virágkötés. A harminc­hat hold alma terméséért 450 ezer forintot vártak. Ennyit visz el most szemlátomást a víz. Ennyit, igaz. de almából csupán. Kajszibarackból meg­hagy tán valamit még, de nem a várt kétszáznegyvenez­ret. Ezrekben számolva leg­feljebb hetvenet. Elvitte már a 21 hold árpát (48 ezer fo­Az áradás területén megkezdődött a tífusz elleni oltás Néhány nap óta az elárasz­tott pincék kiszivattyúzása mellett az árvízvédelem újabb feladatát látják el a harmadik hónapja szolgálatban levő ön­kéntes tűzoltók: összeírják a víz alá került vagy fertőzött kutakat. Pontos munkájuk alapján a járási egészségügyi csoportok elkészítik az árve­szedelem elmúlta után fertőt­lenítendő kutak kataszterét. — Valamennyi érintett kút vizét ki kell szivattyúzni és csak azután fertőtlenít­hetjük, erre természetesen csak a víz teljes visszahúzódása után ke­rülhet sor — közli dr. Petrilla Aladár, a Pest megyei Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás bakterológus főorvo­sa. A Duna mentén sok száz kutat fertőzött meg közvetle­nül az áradás, vagy a feltörő talajvíz. Hatalmas munka lesz valamennyi kitisztítása. A községek tűzoltóinak szivaty- tyúi nem elegendők erre. A KÖJÁL már most megállapo­dott a Vízügyi Igazgatósággal, hop'"- ehhez a munkához kellő­számú szivattyút kölcsönöz. Készülődés a kutak fertőtlenítésére Egészségvédelmi intézkedések — A most elárasztott há­zak fertőtlenítése a lakos­ságra hárul — — folytatja felvilágosításait dr. Petrilla Aladár. — A leg­jobb pypóval felsúrolni a pad­lót és természetesen újra kell meszelni a szobák falát. Aki azonban nem tud hypót ven­ni, annak a szükséges meny- nyiségben klórmeszet bocsát rendelkezésére a KÖJÁL. A víz alól kikerülő campingek fertőtlenítése a mi feladatunk. — Ez idén már aligha ke­rülhet sor a sátortáborok meg­nyitására a Dunakanyarban — szól közbe dr. Solyom Sán­dor. a megyei KÖJÁL igazga­tó-főorvosa. — Szeretném ép­pen ezért felhívni az úttörő­vezetők figyelmét, hogy amennyiben csapatukat a Du­na mentére akarták vezetni táborozásra, másítsák meg szándéku­kat. A legderűlátóbb számítás ,, , rint) és a kukorica értékéből velodesi otthonában, az alia- i ^esvedmiMiót. Summa-sum- tokat, ingóságokat szükségis- márum tállókban, fészerekben helyez­ték el. Majd vissza jönnek, egymillió e kár. Ha ezt az osztható alapból számítjuk le, akkor ■ harmincöt forintos munka­egységértékből csupán öt ma­rad. A természet vak erejével szemben itt nincs védelem? Nem lehet apelláta sem? S ha igen, milyen címen és hová? — Most volt a félévi bank­felmérés — mondja az elnök — hogy kaphatunk-e tovább hitelt. A banknak kell a fe­dezet, mert ieneketlen kútba nem folyhat állami pénz. S ha mi meg felfüggesztjük a húsz forintos munkaegység- előleget, megáll — legalább is az ész ... De azért nem hagyják annyiban. Pótvetés, munkaerőátcsopor­tosítás, miegyéb: munkaegysé­genként huszonhárom forint. Ha nagyon nekifognak, ennyi meglesz. Csak higgyen nekik a bank, ők rajta lesznek. Jó-jó, hogy törvényes előírások van­nak, de hát a szükség? Nincs erre közmondás is, meg pél­da is? Nekünk csak egy telefonba kerül, hát miért ne kérdez­nénk meg az illetékesektől: segítségre egyáltalán nincs remény? „Árterület, árterü­let!” — válaszolják. De azért megnézik, megfontolják, hogy mi az, ami mégis megtehető... Nagymiklós István mellett sem lehet szó augusz­tus közepe előtt a táborok megnyitásáról. — Előfordult-e fertőző megbetegedés az elköltöz­tetett lakosság körében? — Igen. Leányfalun a bá­nyászüdülőben két szigetmo­nostori kisgyereken vörheny tört ki. Közvetlenül kiürítése c-lőtt, vörheny járvány volt a községben, valószínűleg már lappangott bennük a betegség. Egyébként a fertőzések el­kerülésére a kiürített közsé­gek lakói közül szanatórium­ban helyeztük el a tbc-seket, két tííüszbacilus-gazdát pe­dig a László-kórházban. Ár­víz esetén mindig fennáll a hastífuszjárvány veszélye Ép­pen ezért megkezdtük a tífusz elleni oltást, mégpedig Viseg- rádon, ahol 800 ember kap a szérumból. A közeli napokban folyamatosan oltásban része­sítünk a Duna mindkét part­ján mindenkit. Sz. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom