Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-23 / 146. szám

1965. JÜNIUS 23, SZERDA Ksr JHEGVEI '&&rlap Árjelentés a Dunáról (Folytatás az 1. oldalról) ző átjáró fölé. A MÁVAUT segítsége is hozzájárult, hogy dolgozhat a hajógyár. A la­kosság közül sokan jelentkez­tek önkéntes munkára. Mint­egy húsz-huszonöt családnak kellett a veszély miatt kiköl­töznie. A megyei szakaszt is védő Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság gépesített árvédelmi osztaga vasár­nap délelőtt levonult Mo­hács térségébe. Itt nyújtanak segítséget, ahol most a legveszélyesebb a helyzet. A Meteorológiai Intézet a Duna-medence vidékén futó záporokat, zivatarokat jelez, erre számíthatunk idehaza, valamivel hidegebb, északira forduló szél kíséretében. HETVEN HIVATAL ÉJJEL-NAPPAL Talpon a posta valamennyi dolgozója A telefon mindenütt szól 40000 méter geofonvezeték Az árvíz a 'postások erejét, kitartását is próbára teszi. — Postásaink valóban egy pillanatig sem pihentek — tá­jékoztat bennünket Nagy Bé- láné, a Budapest-vidéki Pos­taigazgatóság igazgatója. — Tudna egy-két nevet em­líteni a sok helytálló közül? — Danci Kálmán Szentend­rén dolgozik. Ezekben a na­pokban is talpon volt hajnal­tól éjszakáig. Valkó Józsefet Leányfalun még ugratják is: állva alszik, olyan régen nem látott ágyat. Múltkor a Duna- bogdányi Kőbánya telefonja nem jelentkezett. Autóval nem lehetett megközelíteni a bá­nyát. Valkó József vállalko­zott, kerékpáron nézi meg, mi baj történt a vonallal. Mis­kolci István, a 4-es fenntartá­si üzem vezetője — még va­sárnap éjszaka sem pihent. — Általában a hivatalok? — Hetven postahivatal adott éjjel-nappal szolgálatot a Dunakanyarban. Kisoroszit bár elvágta a víz — a posta telefonszolgálata működött. Surányban egyetlen telefon volt — a vízügyeseknek azon­nal megteremtettük a telefon­összeköttetést. A tanács kér­te: adjunk hangoshíradó be­rendezést. Adtunk. Pócsme- gyeren például, amikor a pos­tát is ki kellett ürítenünk — a tanácsházán ütöttük fel ta­nyánkat. — Percekre sem állt le se­hol a telefonösszeköttetés? — Ahol átázott a kábel, mint Szentendrén — dolgo­zóink fél órán belül ideigle­nes vonalat létesítettek a rendőrség, a vízügy, a tanács számára. így történt másutt is, nem szünetelt a telefon­összeköttetés. Egy-két kivétel­től eltekintve a levélforgalom sem állt le. Negyvenezer mé­ter geofonvezetéket küldtünk Pest megyébe. Ez is sokat könnyít a gondokon. Az ár­víz elvonulása után kettőzött erővel dolgozunk: a postások mindent megtesznek, hogy mielőbb helyreálljon a rend. S. A. Hogyan alkalmazkodhat a mezőgazdaság a rendkívüli idő járáshoz? Besaclgctós tir. Mttf/tfari Andrással* « g/iidöllői Agrártudományi Egyetem rektorával Az árvíztől veszélyez­Vasárnapi számunkban közöltük a beszélgetés első részét — amelyben a tanári kar tanácsait foglalta össze, hogyan le­hetne ellensúlyozni a mezőgazdaságban a rendkívüli időjá­rás kártételeit. Az alábbiakban közöljük a nyilatkozat befe­jező részét. — A hatékonyabb nö­vényvédelem kiterjesztése mellett milyen agrotech­nikai intézkedésekre van szülcség a szőlő-, gyümöles­termesztésben? — A növényvédelmi teen­dők mellett — mondotta dr. Magyari András — hiba len­ne figyelmen kívül hagyni a legsürgősebb agrotechnikai tennivalókat. Ezek közül fő­ként a gyomirtásra, a kötö­zésre, a csonkázásra és az erózió elleni védekezésre hív­juk fel a figyelmet. A gyom­irtás és a kötözés elhanyago­lása a növényvédelmi mun­kákat is akadályozza. A ké­sei csonkázás viszont növeli a peronoszpóraveszélyt. Gyümölcsöseinkben is meg­szaporodtak a tennivalók. Sok gyümölcsfa áll vízben, másutt a talajvízszint növe­kedése miatt a gyökérrózsa került kedvezőtlen körülmé­nyek közé. Pedig a vege­tációs idő alatti vízborítást a gyümölcsfák rosszul tűrik. Különösen érzékeny a cse­resznye, a meggy, a kajszi- és az őszibarack. A szokásos­tól eltérően most tehát a fe­lesleges víz elpárologtatása jelent gondot. Ez köztes nö­vények termesztésével, vala­mint a szokásosnál mélyeb­ben végzett talajmunkákkal is előmozdítható. — Az időjárás a kerté­szetekben is megnehezíti a munkákat. Milyen intéz­kedésekkel lehet pótolni az elmaradást? — A jó gazda legfontosabb tennivalója most, hogy el­lensúlyozza a mutatkozó vesz­teségeket. A melegigényes fa­jok — mint például a pap­rika, a paradicsom vagy az uborka fejlődésében több hetes visszamaradás tapasz­talható. A veszteségek pót­lásának egyik legjobb mód­ja a másodnövények na­gyobb mértékű termesztése. Most kerülhetnek kiültetésre a már előnevelt őszi káposz­tafélék palántái. Másodnö­vényként pedig még lehet uborkát és babot vetni. Ugyancsak ajánljuk a cékla, a téli retek, az őszi spenót és a saláta másodnövényként való termesztését. A bő víz­ellátás ezekben a napokban a kertészeti növények bu­jább fejlődését elősegíti. Ezért a zöldségnövények fejtrágyá­zásánál ajánlatos a nitro­génműtrágyával takarékos­kodni. Nehezebb lesz a be­takarítás is. A termények sze­dése a tújfejlődés, vagy a Ssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssss/ss befülledés miatt gondosabb szervező munkát igényel. — Pest megye sok-sok gazdaságában évről évre számottevő kárt okoz az erózió. Az idén az esős időjárás miatt még több gondot okoz. Mi a teendő? — E rövid beszélgetés kere­tében természetesen nem tér­hetünk ki részletesen az eró­zió elleni védekezésre, csak a leglényegesebb feladatokra. Először: a táblákat a lejtő irá­nyára keresztbe kell kialakí­tani és lehetőleg egyirányú lejtésűek legyenek még ak­kor is, ha ezzel elaprózód­nak. A táblásításkor ajánla­tos önálló vízgazdálkodási területeket kialakítani. Eze­ket gyepes sávokkal, sáncok­kal tudjuk egymástól elszige­telni, úgy, hogy az alsóbb táb­lák a felsőktől he kaphassa­nak vizet. Az így kialakított táblákon az agrotechnika főbb feladata, hogy az esővi­zet helybentartsa. Nemcsak a növényter­mesztőket állítja nehéz fel­adatok elé az idei nyár, hanem gondot okoz az ál­lattenyésztőknek is. Mi­lyen állategészségügyi in­tézkedésekre van szükség? — A rendkívüli időjárás ál­lategészségügyi tennivalói az alábbiakban foglalhatók ösz- sze: A korábban elárasztott rétekre és legelőkre kerülő szarvasmarha-, juh- és lóállományt lépfene el­len be kell oltani. €1 A hasítottkörmű álla­tokat rendszeresen és­pedig naponta kell ellenőrizni (a száj- és körömfájás fertő­zés megelőzése miatt). A ve­szélyeztetett területek kitele­pítése során ugyanis, a jár­ványt átvészelt és a beteg­ségen át nem esett hasított­körmű állatok össze kevere­dése, valamint a fertőző anyagnak a vízárral történő szélhurcolása miatt növeked­het a járványveszély. © víz különféle állati hullákat vethet ki. Ha ilyen előfordul, az állati tetemeket össze kell hordani és meg kell semmisí­teni. O A víz alá került istál­lók és kutak használat­ba vétel előtti fertőtlenítése elengedhetetlen követelmény. Az ásott kút fertőtlenítésére például minden köbméter vízre 30 gramm klórmeszet, vagy magnol-meszet számít­sunk és azt 0.3 liter vízben feloldva öntsük a kútba. (A kútból 24 óráig nem sza­bad vizet meríteni.) A jól fertőtlenített kútvíz még 24 óra múlva is klórszagú és klórízű. Ellenkező esetben a klórozást meg kell ismételni. O Sok helyütt a kaszálók termése iszappal szeny- nyezett. Ezért célszerű a be­gyűjtött szénát alapos szárí­tás után többszörösen átvii- lázni, hogy a rátapadt idegen anyagok — homok és agyag­részecskék — leperegjenek. Várható, hogy a szarvasmar­hák között emésztőszervi megbetegedések jelentkeznek. Azt is figyelembe kell ven­ni, hogy az elárasztott terüle­tekről származó takarmányok béltartalma a kilúgozódás kö­vetkeztében kisebb lesz. Ezért fokozott figyelmet szükséges fordítani a takarmánykiegé­szítők rendszeres adagolá­sára. Fokozott figyelmet kí­ván a parazitás beteg­ségek megelőzése is. A ned­ves területeken a tüdő-, gyo­mor- és bélférgesség veszé­lyével is ajánlatos számolni. O Olyan .....területeken, a hová a víz nagy ■mennyiségű műtrágyát, nö­vényvédő- és rovarirtószere­ket hordott szét, előfordul­hatnak mérgezések. Az ilyen területek felderítése az álla­tok óvása érdekében sok keserűségtől és kártól óvja meg az állattartókat. ☆ Kérjük a mezőgazdasági szakembereket, szóljanak hoz­zá, írják meg tanácsaikat, hogyan végezhetik el legered­ményesebben a mostani rend­kívüli időjárási körülmények között a nyári munkákat. S. P. © Lehet rájuk számítani A Duna partjain éjjel­nappal folyik a küzdelem a vízzel. A veszélyeztetett területek útjait lezárták, így kerülővel lehet csak Váera eljutni. A járási ta­nács épületének falait nyaldossa a víz, a parti sétány akár egy tó, olyan. A szigetként kiemelkedő part támláján két gondok­ba merült fiatalember ül­dögél. A járási tanácsháza kihalt — mindenki árvíz­ügyben tárgyal, intézkedik, szaladgál, ugyanez a hely­zet a városi tanácsban is — csak egy pillanatra néz rám a kapuban a művelő­désügyi osztályvezető és inkább a szemével kér bo­csánatot azért, hogy men­nie kell, mert alig van ere­je beszélni. Foton azonban — ahol nincs veszély — a tanács­házán megnőtt a forgalom. Most elsősorban nem pa­naszkodni jönnek, hanem beszélgetni, érdeklődni. Mások megállítják a vb- iitkárt, az elnökhelyettest, vagy valamelyik tanácsta­got az utcán, s kérik véle­ményét, javaslatát: — ho­gyan lehetne az árvízkáro­sultakon segíteni? Gyura Károly erdésí, A. Tóth Já­nos tanácstag és Elek Ist­ván már annak a lehetősé­gét latolgatják, hogy egy kisebb árvízsújtotta község lakóit patronálhatná Főt. Jólesnék a károsult falu­nak, de Főt lakóinak is. — Főt tízezer lakosú nagyköz­ség, több százezer forintot össze lehetne szedni — vé­lekednek a tanácstagok. Többen, akik pénzt nem tudnának adni, adnának élelmiszert, tyúkot, tojást. Buzási György vb-elnök- helyettes már arra gondol: ha pénzre van szükség, a tyúkokat átadják az fmsz- nek, és az érte járó össze­get a tanács átutaltatja a külön számlára. Vannak olyanok is, akik tanszert, könyvet, ruhát ajánlanak fel a gyerekek számára. Eddig még csak baráti véleménycserék során be­szélgettek a segítségről. A község vezetői azonban, akik látják az általános ér­deklődést, a legközelebbi tanácsülés egyik napirend­jeként nyilvánosan is meg­tárgyalják. (j. e.) Egy ió KISZ-szervezet legnagyobb gondfa A másik oldal 565 ezer forintot költött a falu a művelő­dési otthonra, melynek átalakítását több, mint egy éve kezdte meg a Pest megyei Épí­tőipari Vállalat. A végleges átadásra már­ciusban került sor, de az épület azóta is zár­va, egy ott rendezett lakodalom vendégein kívül be nem tehette a lábát senki. Igaz, az eddig is csigalassúsággal dolgozó kivitelezők még mindig 11 ezer forint értékű hiánypótló munkával — repedt és vizes falak, foltos aj­tók, csiszolatlan padlók stb. rendbehozásával, tartoznak. — De a zárva tartásban része van annak, hogy a községben nem döntik el, a sok igénylő közül kik kapják meg a kultúrházat. A helybeli fiatalok sok gonddal, szeretet­tel rendezték be maguknak azt a kis szobát, amely a művelődési otthontól nem messze rendelkezésükre áll. A helyiség még üresen is szűknek tűnik erre a célra, hát még ha megtölti az a harminc fiatal, aki befér — míg ugyanannyi kint szorul az udvaron. Itt tart­ják értekezleteiket, táncmulatságaikat. Szem­ben pedig bezárva áll a művelődési otthon, melynek egyik szobájába a könyvtárat, má­sik két termébe a községi iskola két osztá­lyát kívánják költöztetni, nagytermét pedig különböző rendezvények céljára szánják. A KISZ-nek tehát nem jutott hely az elosztás során, pedig egy községi kultúrház elsősor­ban a legtöbb szabad idővel rendelkező fia­talok felkarolására hivatott. Igaz, gond a szűk iskola, dehát az elmúlt évben megoldot­ták azt iskolán belül. S ha már mindenképp új otthont kell adni két osztálynak, legalább az egyik települjön a KISZ jelenlegi helyi­ségébe, hogy a művelődési ház egy termét mégiscsak az ifjúsági szervezet kaphass? meg. P. A. Az egyik oldal A községi KISZ-szervezetek közül az egyik legjobb, legmozgalmasabb a taksonyi. Ebben a faluban, bár közel esik Pesthez, szombat­vasárnap kevés fiatal jár szórakozni a fővá­rosba: a társaságot, a közös örömöket, célo­kat meglelik egymás között. A KISZ itt ez évre tizenötezer óra társa­dalmi munkát vállalt — amit már eddig tel­jesített. „Év végére 35—40 ezer óránk lesz”, mondja Szabó Imre KISZ-titkár. Az elmúlt időszakban szerdán és szombaton a szomszé­dos kiskunlacházai Petőfi Tsz-ben dolgoztak. 17 hold burgonya ültetését, 30 hold burgonya, cukorrépa, zeller összes munkáit vállalták, ezenkívül még spenótszedést, kétszáz hold legelő javítást. Nem ez az első esztendő, hogy „bedolgoznak” a kiskunlacházai Petőfibe. Harmadik éve csinálják. A teljesített munka­egységekből moszkvai utazást terveznek a taksonyi fiatalok. Saját községük termelőszövetkezetében nyolcvanan vettek részt a legelőjavításban. Áprilisban harminc fiatal hatszázötven hol­don négy napig végzett pocokirtást. A tak­sonyi főút egyik oldalát már fásították, ezen­kívül tizenkétezer virágpalántát ültettek el. De nemcsak az elvégzett társadalmi mun­ka miatt dicsérik Taksonyban a fiatalokat. Színjátszó csoportjuknak legutóbb kilencszer kellett itt előadni egy darabot, amellyel ké­sőbb beutazták az egész járást is. Néhány nap múlva bemutatják az Egri Csillagokat — ezzel indulnak a jövőben „Csehszlovák körútra” a komáromi CSSZN ifjúsági szer­vezet meghívására. (Foto: Gábor) BŐT CSŐDÉBEN Az árvízkárosultakért indí­tott mozgalom, melyet a Pest megyei Hírlap segített napvilágra és szorgalmazott, országos megértésre és he­lyeslésre talált. Naponta ér­keznek újabb és újabb je­lentkezések. S hány száz ön­kéntes akcióról nem is tud senki... LEGFRISSEBB HÍRÜNK: Az észak-dunántúli tégla­gyárak elhatározták, hogy :satlakoznak az országos moz­galomhoz. A rossz idő, 15 mil- iós nyerstégla elkészítését le- íetetlenné tette. Most minden nunkás vállal vasárnapi fel- tdatot. Június 20-án a most ilmúlt vasárnapon hat üzem­jen 326 ezer nyerstéglát és 31 :zer cserepet gyártottak. T. Gy. A PEST MEGYEI RUHA­TISZTÍTÓ ÉS SZOLGÁL­TATÓ VÁLLALAT igazga­tója jelentkezik: Többen felkerestek azzal; valamennyi munkatársunkat kérdezzük meg, vállalnak-e anyagi áldozatot az árvízká­rosultak megsegítésére. A vá­lasz egyhangú igen, s hogy egynapi keresetét mindenki felajánlja. Napi két-két óra többletmunkával keresik meg a pénzt, amelyet azután be­fizetünk az árvízkárosultak csekkszámlájára. Hadd em­lítsem meg a kezdeménye­zők nevét: Tamcsa János, Gáli Lajos, Dózsa György, Horváth András és Gyárfal­ai István... TÖRÖKBÁLINTI TÉGLA­GYÁR, Bajmóczi József üzem­vezető: — Éppen most határoztuk el, hogy csatlakozunk az Er­dőkertest Téglagyár felhívá­sához. Aíi sem maradhatunk ki. Negyedmillió kistégla ké­szítésére vállalkozunk, leg­később a harmadik negyed­évben. Ez természetesen több­let. Még hozzáteszem, hogy nem túlmunkával, hanem jobb gazdálkodással akarjuk előteremteni, amit a káro­sultaknak ajánlunk. Minden emberünk szívesen vállalko­zik rá. CEGLÉDI KÖZLEKEDÉSI GÉPJAVÍTÓ Vállalat, Ágos­ton Sándor igazgató: — Eredetileg vasárnapi mű­szakot akartunk tartani. Vala­mennyien osztatlanul helye­selték, hogy ennek a külön­munkának a bérét felajánljuk. Erre azonban még nem kap­tuk meg az engedélyt. Lehet, hogy más formát kell vá­lasztani. Tény, hogy minden­képpen segíteni szeretnénk. Mindenekelőtt 200 fős, ötven gépegységes házi biztonsági alakulatot jelöltünk ki arra az esetre, ha segítséget kérnek a gátakhoz. Erre szerencsére nem volt szükség. Ellenben hétfőn értesítettek Makóról, hogy egy védekezésnél hasz nált talajgyalunak alkatrész kellene. A hétfői kérést kedd­re teljesítettük. Csatlakozunk! • • Üzemek az árvízkárosultakért Ncgyedni’Üó tégla — Egy napi kereset — Segély Makónak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom