Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

Diafilmet készít az óvónő Kevesen tudják, talán még a tápióságiak közül is, hogy a sági óvoda óvónője lelkes fényképész. Szenvedélyét sa­ját óvodai munkájában hasz­nálja fel. Ugyanis színes dia­filmeket készít a gyermekek mindennapi életéről, s ezeket levetili az óvodai foglalkozá­sokon. Csak színes diát ké­szít, s ő maga is dolgozza ki. A neve: Ferenczy Borbála. MA ESTE ÉRKEZNEK Ma este a Keleti pályaud- melőszövetkezeteink, állami varra harmincöt fáradt, de él- gazdaságaink, KlSZ-szerveze- . , , , ,. . , . teink legjobb tagjai jönnek menyekben gazdag fiatal er- meg kéthetes moszkva-lenin­kezik a Szovjetunióból. Tér- grádi útjukról. A belépő: két. szál rózsa Ma este tartják meg Tápió- szecsőn az évenkénti hagyomá­nyos Rózsabált. Érdekessége, hogy a belépőként a 10 forint mellett mindenkinek fel kell mutatnia két szál rózsát is. Rózsa nélkül a helyiségben senki sem tartózkodhat. Ám baj nincs akkor sem, ha vala­ki nem hozott volna magával. Két forint rózsamegváitási árért az ajtónál bárki kaphat egy-egy szálat... \{SSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSS/SS/SSSSSSSSSSSS/SSS/SSSS.-SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS^ I Négyszáz úttörő \ | megy táborba a nyáron | > r,c>i,HXi'í-XlTÍín Í\/T /í í r /-> róctmlrhnl o 7 ^ Csütörtökön indul Mátrafüredre járásunkból az első száz úttörő táborozni. Az elmúlt évekhez hason­lóan az idén is itt verik fel a sátort. Július végéig négy tíz-tíznapos turnusban össze­sen négyszáz úttörő tölti a nyarat a Mátra gyönyörű vidékén. Megismerik az Északi hegyvidék legszebb helyeit, kirándulnak a közeli hegyekbe, városokba. Strandolni Gyöngyösre járnak, gyalogtúrákat, aka­dályversenyeket rendeznek, meglátogatják többek között a parádi üveggyárat is. Holnap reggel indul tábort verni öt úttörő a veze­tő tanárok kíséretében. Úttörőink az idén első ízben viszik saját sátraikat. A községek tanácsai mintegy öt­venezer forintot fektettek bele, hogy megfelelő „la­kásban”, megfelelő felszereléssel jól érezzék magu­kat a gyerekek. Hangulatosnak, romantikusnak ígérkezik a nyár. !>' | Gondoljuk, milyen izgatottan várja az első száz gye- ^ rek az első ébresztő kürtszót pénteken... § § s A bejárók „képviselői // A nagykátai községi párt- szervezet és a községi .tanács állandóan napirenden tartja a Budapestre bejárók hely­zetét. Most a járási művelő­dési házban, délelőtt 9 óra­kor értekezleten beszélik meg a bejárók kulturális helyzetét és a rájuk vonat­kozó jövő évi terveket. En­nek érdekében valamennyi olyan budapesti üzemben, ahol nagykátaiak dolgoznak, a szakszervezeti bizottság ki­jelölt egy-egy nagykátai la­kost az értekezleten való résztvételre. Ezek a munká­sok a jövőben mintegy össze­kötőként szerepelnek majd a bejárók képviselőiként a la­kóhely és az üzem között. Az értekezleten elhangzot­takról néhány nap múlva beszámolnak az üzemi bizott­ságnak. A megbeszélésen a SZOT is képviselteti magát. KI A FELELŐS? A pocokirtó megölte a baromfit is A tóalmási Kenderföld, Hosszúhát, Rétalja a falu körül mind a szövetkezet területe. Az élelmes faluszéli lakosok szinte évek óta itt nevelik ba­romfijukat. Az utóbbi időben ezen a vidéken nagyon elsza­porodott a pocok, minden irtás ellenére. A tsz előzetes figyel­meztetés után jogosan kezdte meg Arvalinnal a rágcsálók ir­tását. A hatás jelentős volt, de a vegyszertől sajnos nemcsak a pocok pusztult el, hanem jónéhány — egyébként termés­pusztító — baromfi is. Erről a tsz nem tehet, a figyelmezte­tett lakosság azonban igen. Néhány nappal a történtek után kilátogattam a mérgezett területre. A káron nem okul­va, messze a vetésben tovább­ra is bátran kapirgáltak egyes Rózsa Ferenc utcai lakók tyúk­jai, libái. Éppen csak a liba- usztató hiányzott. Egy tövig lelegelt és letapo­sott területet játszótérnek használnak a gyerekek. Akko­rákat rúgtak itt a labdába, hogy csodálkozni kellett — no nem a gyerekeken, nem a por- tyázó állatokon, hanem a szü­lőkön, akik ezt engedik. S akik még ezek után panaszra men­nek és kártérítést követelnek. í— bán —) NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE II. ÉVFOLYAM. 47. SZÁM 1965. JÚNIUS 20, VASÁRNAP Egy tál meleg étel Régóta nélkülözött dolog valósult meg az elmúlt hé­ten Tápiószecsőn. Az fmsz megindította a Pintér-féle italboltban az ebédakciót. Most ugyan még csak pró­bafőzés folyik, naponta egy­tálétellel. Az ebéd itt, Pin­térék tágas, tiszta konyhájá­ban készül, és stráfkocsi vi­szi pillanatok alatt az italbolt­ba. A helyiség olyan, mint va­lami cukrászda. Jelenleg huszonöt személyre főznek. Ebéd kapható szombat és vasárnap kivételével min­dennap. A. E. Nagykátán hozzálátnak a cigányok megsegítéséhez Milyen kedvezményt kaphatnak ? — Mind többen emberelik meg magukat A nagykátai tanács legutób­bi tanácsülésén a cigány la­kosság helyzetével foglalko­zott. Monda János tanácsel­nök számolt be arról, hogy mit tett eddig és mit szándé­kozik tenni ezután a tanács a cigány lakosság érdekében. A beszámoló adatokat kö­zölt, melyekből kiderült, hogy Nagykátán hatvan tizen­nyolc éven felüli cigány él. Tizennégy családba tömörül­TIMURÉK UTÓDAI — Csak csendesen, pajtások, ne ébresszétek fel Irma nénit! — hallatszott egy suttogó hang a kerítés mögül, öt paj­tás óvatos léptekkel indult el a kis ház ajtója előtt, hátra a kertbe. 1 A hajnali napfény meg-megvillan.t a kezükben lé­vő ásón, gereblyén. A gyenge tavaszi szél hama­rosan friss föld szagát vitte magával. Verejtékező homlok­kal dolgoztak. Sietniük kellett. Hamarosan jönnek a lányok veteményezni, addigra végezni kelL A kis kezek egyre szaporáb­ban forgatták a szerszámot. Amikorra a harang nyolc órát jelzett, a pajtások fáradtan, de az örömtől sugárzó arccal je­lentették a rajvezetönek: a munkát befejezték. S amikor a nyolcvanhét éves néni észrevette a frissen ásott, veteményezett kertet, moso­lyogva simogatta meg az iz­zadságtól csapzott hajú gyer­mekeket. Megtörtént, 1965-ben, Tápió- bicslcén. (pápai) Szigorú ítéleteket a szurkolók, verekedők ellen! Helyszíni tárgyalás Szentmártonban Megtört, ősz ember Kmetyá István tápiószentmártoni la­kos. Kétségbeesve áll a bí­róság előtt, amikor a fejére olvassák a vádat: Mészáros János termelőszövetkezeti me­zőőrt olyan súlyosan sebe- sítette meg egy konyhakés­sel, hogy az majdnem el­vérzett. A bűncselekmény elköveté­sét beismeri. Az italra hi­vatkozik. Már kora reggel nyolc deci bort ivott meg, amikor kiment a határba s feldühödött azon, hogy a tsz- mezőőr nem engedte meg, hogy tehenei legeljenek a ter­melőszövetkezet földjén. Dur­ván szidalmazni kezdte a me­zőőrt, aki ugyancsak ivott előzőén s amikor az botjával a vállára ütött, hogy ne szi­dalmazza az ő anyját — Kmetyó a csizmaszárból elő­rántotta a kést s már csapott is Mészáros János felé. A termelőszövetkezeti mezőőr védekezésül maga elé tar­totta a bal karját és a nagy erővel történő szúrás átvág­ta a karját és átszelte a verő­eret is. Mészáros János elszaladt s már több mint két liter vért vesztett, amikor társai rá­találtak és gyorsan elsőse­gélyben részesítették. Ez a gyors segítség és a gondos kórházi ápolás mentette meg Mészáros János életét. A Nagykátai Járásbíróság Tápiószentmártonban a hely­színen tárgyalta Kmetyó Ist­ván bűnügyét. Egyévi és két- hónapi börtönre ítélte őt Indokolásában megállapította a bíróság, hogy szigorítani kell az élet és testi épség elleni bűnügyekben az ítél­kezési gyakorlatot. Főként azok az esetek nagyon ve­szélyesek, ahol alkoholos ál­lapotban, gátlástalanul köve­tik el a bűncselekményeket. Kmetyó István felelőssége azonban ezzel még nem ért véget. Viselnie kell azt a sú­lyos anyagi kárt is, amit Mé­száros Jánosnak a tartós be­tegséggel, illetve munkaki­eséssel okozott. (m) nek, s valamennyinek bejelen­tett lakása van. Zömében te­lepülésben élnek, alig két-há- rom család lakik csak a köz­ség belterületén. A településben élő cigányok nagy része ideiglenes jellegű építményben lakik, olyanban, ami nem elégíti ki a minimá­lis emberi igényeket sem. A felnőtt cigányok 45 szá­zaléka állandó munka­hellyel rendelkezik, 0,3 százaléka vándoriparos, 54,7 százaléka nem dolgozik. Ez az utóbbi, nagy százalék főleg a nőkből tevődik ki, családanyákból, akiknek vi­szonylag sok gyermekük van, s ez akadályoza őket a mun­kavállalásban. Ezzel magya­rázható az a jelenség, hogy leginkább őszidőben elszapo­rodnak a dézsmálások, a lopá­sok. Egy kenyérkereső nem képes a népes családnak be­szerezni mindazt, amire szük­ség lenne. A művelődési helyzetüket tekintve megállapítható, hogy a beiskolázott gyerekek rendszeresen járnak isko­lába, azonban a legtöbb gyerek csak a negyedik osztályig jut el. Örvendetes jelenség, hogy mind többen veszik igénybe a községi könyvtárat, sokan, részt vesznek közülük a járá­si művelődési ház munkájá­ban. Lényegében mindez biztató arra nézve, hogy sok család igénybe fogja venni azokat a kedvezményeket, amelyeket kormányunk részükre biz­tosít. Mit is mond a vo­natkozó rendelet? Kimond­ja, hogy a cigánytelepülések felszámolása érdekében a ci­gány lakosságnak ingyen házhelyet kell biz­tosítani a községek belte­rületén. Bontási anyagokat térítés nél­kül kell a rendelkezésükre bo­csátani. Ez az elmúlt évben egyébként Nagykátán két csa­ládnál már meg is történt. Az a dolgozó, aki kétéves folyamatos munkaviszonyban áll, az építésre harmincévi lejáratra kamatmentes OTP- kölcsönt vehet fel, legfeljebb 60 ezer forint erejéig. Ebből a 60 ezer forintból ötéves mun­kaviszony esetén 5 ezer, tíz­éves munkaviszony esetén 8 ezer, tizenöt éves munkavi­szony esetén 12 ezer forintot el kell engedni, ha a havi részletfizetési kötelezettségé­nek rendszeresen eleget tesz. A rendelet kimondja, hogy az ingatlan öt évig nem adható el. Ezeken túl a rendelet magya­ráz még több olyan előnyös szabályt, ami félreérthetetle­nül a cigány lakosság javát szolgálja. A beszámoló után a tanács megvitatta a felvetett kérdé­seket. A tanácstagság egy kis hányada nem értett teljes mértékben egyet a nagymér­vű kedvezményekkel. Vita alakult ki a cigány lakosság védelmében. Néhányan csak a rossz olda­láról igyekeztek megmutatni a cigány lakosság életét, elfe­ledkezve arról, hogy ma már nem az a jellemző rájuk. Igenis, nagyon sokan vannak, akik igénylik a jobb életkö­rülményeket, és akik harcol­nak azért, hogy minden meg­különböztetés nélkül elfoglal­hassák helyüket a társada­lomban. Járásunkban szívet-lelket gyönyörködtető példa volt a nemrégen alakult tápiósági ci­gányegyüttes bemutatkozása. Ezek a fiatalok a szecsőiek példáján felbuzdulva elindul­tak a maguk útján, nagy si­kerrel. Hozzászólt a vitához dr. La­katos József járási tanácsel­nök is. Világos érvekkel állt ki a kérdésben. Évszázadokra visszavezette szenvedéseiket, megpróbáltatásaikat, melyek­nek enyhítése, megszüntetése századunk, a szocializmus feladata. A vita után a tanácsülés határozatokat hozott. Ezek ki­mondják, hogy a cigány lakos­ság segítését a miniszteri ren­delet alapján az idén Nagyká­tán kiszélesítik. A tanács a közeljövőben cigánygyűlést hív egybe, ahol megmagya­rázzák a rendeletet, hogy a kedvezményekkel minél töb­ben éljenek. A tanácstagok vállalták a rendelet népszerű­sítését. Kaposi István W ezer forint jutalom A héten tartották meg a járás általános iskoláinak nevelői a tanévzáró értekez­leteket. A pedagógusnapi ju­talmakat ezeken az értekezle­teken osztották szét. A já­rás nevelői — beleértve az óvónőket, az adminisztrátoro­kat is — az idén 111 ezer fo­rint jutalomban részesültek. HÍREK Levelssládánkból ,Öreg újságokat olvasunk mi Szentmártonkátán.. //■ „Nem lehet belenyugodni abba, amit az utóbbi idő­ben az újságokkal csinál­nak. Elég gyakori dolog, hogy mi, szentmártonkátaiak több napos, öreg újságokat va­gyunk kénytelenek olvasni, mert a friss lap késik, nem érkezik hozzánk időben. Leg­gyakrabban a Népszabadság­gal és a Pest megyei Hír­lappal fordul ez elő, s jogos az előfizetők reklamációja. Legutóbb például május 19-én, szerdán, s 20-án, csü­törtökön nem kaptuk meg a lapokat. Tegyen valamit a Tápió mente szerkesztősége, mert a helyzet tűrhetetlen ... Podgorsek Károly nyugdíjas” „Volna egy kérdésem az il­letékesekhez. Beteg vagyok, s ezért évek óta, evés előtt, gyomorsavat képező Betacid tablettát dobok az ivóvizem­be. Újabban többször tapasz­talom, hogy a gyógyszert tar­talmazó üvegfiola vége tö­rött, s a gyógyszer tele van ipró üvegszilánkokkal. Vajon, jót tesz-e a gyomornak, ha a gyógyszerrel együtt az üveg­szilánkot is felhörpintjük? — kérdezem. Nem volna jobb, ha nagyobb vigyázattal cso­magolnánk, vagy még inkább, ha műanyagfi ólába tennénk a gyógyszert? Antal Erzsébet tanítónő, Tápiószecső' — myuitvaii uj iugauyguz lámpa Tápiószelén. A vasút állomástól a tanácsházáig vi tágították be eddig az utat, most új utcákra ontják i fényt. Az elmúlt hét végéi fejezték be felszerelésüket ; futballpályától a Tápió hídig s a mozi előtti úton egészen 1 a vásártérig. Ostornyelesel ezek a lámpák, modern vo nalúak, szebbek, mint az elő zöek. — A legtöbb úttörő a járá iskolái közül a nagykátai I számúban van. Az iskola ta nulóinak 84 százaléka úttö rő. — Szülői értekezlet a sor kötelesek szülei részére. A járási katonai kiegészítő pa rancsnokság jól sikerült szü­lői értekezletet tartott Szent- mártonkátán a sorkötelesek szülei részére. Részt vettek maguk a sorkötelesek is. Hosszasan elbeszélgettek a íatonaélet várható élményei­ről. a „vaddisznót” a téti színhelyére vezet­ték. A hajtás meg­indult. Az izgalom a tetőfokára hágott Ügy helyezkedtek, hogy a malacka a „vadász” csöve elé kerüljön. A föer- dész már a torkát köszörülte, a többi pedig nevető arccal lesett. Az avatásra azon­ban nem került sor. A színhelyre érve a malackának csak hült helyét és a p ányváit találták. Mint ahogy később kiderült, házassági ajánlatot kapott és azt felcserélte a ma­lacpecsenye-szerep­pel. Azóta többször ma- lacozott, ezzel is bi­zonyítva, hogy az ö malackodása jobban sikerült, mint a va­dászoké. Juhász Imre A Bükkbe érvi a malacka diópác se­gítségével szép csí­kos vaddisznóvá vál­tozott és kipány­vázva várt a vad­disznócsapáson. A terv huncut és egy­ben előrelátó volt; vinni az ebédrevalót, mármint egy kocát és lelövetni a „ma­szekkal”, mintha vaddisznó volna. A bükki főerdész az­tán kiderítené, hogy az az ő szelíd mala­ca, s a „kontár” va­dásszal megfizettet­né. Így finom alföl­di pecsenyéhez jut­na a társaság min­den tagja, s felava- tódna a „vadász”, jó nevetések közepette. A terv jónak lát­szott. A főszereplőt. szat egyik szerel­mese, ki úgy „ma­szek” alapon is sze­retett cserkészgetni erre-arra, a vadak tájékán, nos ő is tu­domást szerzett a meghívásról. Azon­nal kéréssel fordult a vadászmesterhez, hogy hadd vegyen ő is részt. Az igenlő választ huncut mo­soly követte, de ezt a boldog vadász iz­galmában már nem is vette észre. Mert persze a vadász- mester tréfában tör­te a fejét. Az első dolog egy körülbelül negyven kilogrammos malac­ka beszerzése volt. A malac létéről, sze­repéről az illetőn kí­vül mindenki tu- dntf.. \ 1 Tavasz van. Jó \ napfürdözni a kel- | lemes napfényben, \ és jó, hogy már csak | emlékszünk a télre. ! Mert a tél zord hide- \ ge szobafogságra íté- S li az emberek apra- \ ját, nagyfát. Igaz, a \ duruzsoló kályha me- \ lege mellett még a | fagyos jégvirágok is ! megszépülnek. Ha \ ehhez hozzászámí- \ tunk egy tál finom, S párolgó vadast, jó \ vörös kadarkát és \ egy-két vadászél- ! ményt..'. J Egy ilyen össze- | jövetelen hallottam \ a következő „igaz” $ vadásztörténetet. ; Egy szép napon a | szelei vadásztársa- i ságot meghívták a 5 Bükkbe vaddisznó­ig vadászatra. Persze, \ hogy nagy volt a ké- \ szülődés, az izga- \ lom. A hír házról \ házra járt. A vadá­A vaddisznó „Egy kis orvosság és hozzá néhány üvegcserép...*

Next

/
Oldalképek
Tartalom