Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-20 / 144. szám
Ügyelet es orvos Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Balogh József, Vecsésen dr. Tury István (gazdakör) tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Bajcsy-Zsilinszky úti. A járási tanács holnap délelőtt ülést tart. Megtárgyalják az állattenyésztés és a kukoricatermesztés ügyében hozott párt- határozatok végrehajtását, valamint a Gyömrői Községi Tanács irányító tevékenységét. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1965. JÜNIUS 20, VASÁRNAP Egymillió a betólallomónyi Takarékos község lett Ecser Is 1961 óta működik Ecseren a takarékszövetkezet. Sokáig magánháznál fogadták az ügyfeleket, április óta azonban csinos épületben helyezték el a főutcán. — A tsz-től kapott helyiséget ma már egyre többen keresik fel az ecseriek — mondja Wéber Jánosné, a szövetkezet vezetője. — 1961 óta a betétállomány csaknem egymillióra szaporodott. Ma még csak hatezer forintot vehet föl egy család, de reméljük, a fejlődés nem áll meg. Van olyan hónap, amikor százharmincezer forint kölcsönt is folyósítunk. — Mire vesznek fel kölcsönt a falubeliek? — A leggyakrabban tv-re, rádióra, mosógépre, motorkerékpárra, tatarozásra, bútorra. — A napokban kaptuk kézhez az értesítést, mely szerint Ecser is takarékos község lett, mivel a családok hetvenöt százaléka rendelkezik betétkönyvvel. — A félévi terv? — Úgy látszik, hogy a mag- lódi kirendeltséggel együtt teljesítjük a tervet. Sőt, a részjegyalapot már most teljesítettük! A kölcsönállo- mánynál a tervteljesítés: egy, híján százszázalékos. (g. j.) IFJÚSÁGI HÍRADÓ Rétjavítás, faültetés, sportpályaépítés — társadalmi munkában Harminckét KlSZ-taggyű- lés lesz a következő héten járásunkban. Első napirendként mindenütt a KISZ kommunista jellegének erősítését, a színes, eleven szervezeti élet kialakításainak feladatait beszélik meg. A KISZ vb szerdai ülésén a második félévi munkaterv összeállítását és a gombai KISZ-szervezetek munkáját vitatják meg. Több mint 120 ezer.forintot tett ki Monoron a Kossuth iskolai tanulóinak ez évben összegyűjtött takarékbélyege. Ez több mint 100 forintos átlag tanulónként. A KISZ-es fiatalok 2300, az úttörők és kisdobosok 1200 óra társadalmi munkát fordítottak tavasszal rét- és legelő- javításra. Tizenegyezer facsemetét ültettek el ebben az évben járásunk területén társadalmi munkában. Az ültetésben közel ötezren vettek részt. Községfejlesztési és tsz- munkákban, sportpályaépítésnél, lőterek rendbehozásán ál közel hét és félezer órát végeztek háromezerötszázan. MŰSOR Mozik Ecsfcr: Bátor emberek. Gomba: Moszkvai séta. Gyömrő: Kár a benzinért. Matiné: Tetten ért vadorzó. Maglód: Bátor emberek. Matiné: Huszárkisasszony. Moaor: Féltékenység (szélesvásznú). Matiné: Sombrero. H: Gyávák bandája (szélesvásznú). Nyáregyháza: Rigolettó. Pilis; Szörnyetegek. Tá- piósáp: Hurrá, nyaralunk! Tápió- süly: Kár a benzinért. Úri: Mi olaszok és a nők. Üllő; 8 és fél (szélesvásznú). Ifjúsági előadásra: Tücsök (szélesvásznú). Matiné: Pedró a Sierrába megy. Vasad; Kétszer kettő néha öt. Vecsés; Anna Frank naplója (szélesvásznú). Matiné: Próbakisasszony. H: Ki volt dr. Sorge? (szélesvásznú). ^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'a I ■'o.XXXXXXXXXXXXXXXX\X\XXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXX\X\XX\XNXXXXXX\XXX\XV Bodócsi Béla: Betegágynál (szénrajz) Számos akadály ellenére is teljesítjük félévi felvásárlási programunkat ^ A vasárnap fotója ! KIRÁNDULÁSON A napokban végzett felmérést a járási tanács fel vásárlási csoportja. A felmérés eredménye: ha adódnak is kisebb problémák, félévi felvásárlási tervüket határidőre teljesíteni tudják. Baromfiból például félév végére 280 mázsát kellene felvásárolniok — 285 mázsára számíthatnak június 30- ig. A száj- és körömfájás hátráltatta a munkájukat, de például a tejfelvásárlási tervet így is teljesítik a hónap végére. Ha az tíri Béke, a tápiósápi Petőfi, a rkaglódi Micsurin tsz- ek megkapják az exportra alkalmas hízó- marhák szállítási engedélyét, akkor a járás a marhafelvásárlási tervét is teljesíti. Tojásból — a terv szerint — félév végére egymilliónál többet kell felvásárolniok. A tojás folyamatosan érkezik a tsz-ekből, a tervekben elő- írt mennyiséget már felvásárolták, s ha nem jön közbe valami, 50 ezer darabbal túl is teljesítik előirányzatukat. A tsz-közi vállalkozás beváltotta a reményeket. A nyolc tsz közös telepe június 30-ra 1814 darab sertést ad el az államnak. A járás sertésfelvásárlási terve az első félévre: 2950 darab, ennek tehát több mint a felét a telep adta. Járadi László, a járási tanács felvásárlási csoportjának hízlalási előadója érthető megelégedéssel csukja össze a felmérés adatait tartalmazó dossziét. Mert a féléves terv elég magas volt, s közbejött a száj- és körömfájás is — s ennek ellenére a járás teljesíti a félévi felvásárlási programot! Száll a szikra... Roskatag, öreg kis épület a kovácsműhely a nagy út mentén. Ügy mondják, lehet kétszáz éves is. A szélesre nyitott ajtón, a kormos sötétségben a mindig pislákoló tűz fénye villan néha. — Nehéz, de szép munka ez — mondja Szalui Ferenc kovácsmester, felhasználva a pillanatnyi csöndet, amíg a vas újra fehérre izzik a fel- lobbantott tűzben. Keresem szememmel a fújtatót, de az már eltűnt a műhelyből. Csöndesen duruzsoló motoros ventillátor segít az amúgy is nehéz munkában. — Még a magam idejében szereltem fel. Kellett már akkor is. Egy embert pótol. Most, hogy a gazdaságban dolgozom, nem is bírnám másképpen. Egyedül vagyok. Mondta már többször is a főkönyvelőnk: vegyek fel tanulót, de nem jön senki. Nem kell ez a szakma már senkinek, inkább elmennek napszámosnak Pestre. Számiban van egy kis keserűség, mintha azt erezné, ki nem mondotton, hogy hovatovább szégyelni való lesz ez a szép, ősi mesterség. — Pedig én meg vagyok elégedve. Ennél többet a gyárban sem kaphatnék és itthon vagyok. — Szemével int a szép új ház felé, amelynek vakolatlan vörös téglái a kormos ablakon keresztül is üdén virítanak. Aztán a tűzhöz lép, hosszúnyelű fogóval kivesz egy vasdarabot a katlanból. — Legtöbbször ez van — mutatja a vakító fehér izzású fémet. Ráteszi az üllőre és a nagy kalapáccsal kemény, szapora ütésekkel formálja a patkót. Az izzó vas, mint puha viasz formálódik a kemény ütések alatt. Az alkotás jóleső öröme tölti el a vas fényétől világított arcot. Cseng- bong az üllő szépcsengésű harangjátéka, miközben fényesen pattannak, szállnak a szikrák és halva hullanak a földre ... Fekete János (Kútvölgyi Mihály felvétele) sssysssssssssrArssysssxAfssrss^sssssrssssrssssfSjyssss^ssssssssssssssssssssssssssssssssssss Plasztikai műtét — csak gumiknak Hogyan fizet egy török kuncsaft? Autót javít, de biciklin jár Nem állnak a vagonok feleslegesen a magíódi állomáson (Tudósítónktól) Sebő Mihállyal, a maglód! vasútállomás főnökével beszélgettünk az állomás munkájáról. — Amint azt a versenytábla is mutatja, állomásunk dolgozói jó munkát végeznek — mondotta. — Áprilisban a kocsitartózkodási tervet kilencvennyolc százalékra, a kocsikihasználást 100 százalékra teljesítettük. E szép eredmény annak köszönhető, hogy a vagonkirakodás nálunk a legminimálisabb idő alatt megtörténik. Nem állnak tehát a vagonok feleslegesen! — Az élüzemszint kilencvenöt százalékos tervteljesítést ír elő. Mi azonban nem tudjuk ezit teljesíteni, mivel feladás elég ritkán van nálunk. Két brigádunk azonban harcol a szocialista címért. Jó munkájuk arra enged következtetni, hogy a kívánt követelményt teljesítik. Szintén a versenytáblán olvashatjuk, hogy a legjobban dolgozók: Ádám Károly személypénztárkezelő, Pék Dénes váltóőr és Moór Károly forgalmista. — Van azonban panaszuk is az állomás dolgozóinak. A javítás alatt levő, negyvenkilenc kocsiból álló szerelvény, nagyon nehezíti az esti közlekedést. Különösen este tíz körül okoz torlódást! A levegő festék és ragasztó- szagú, a páciensek türelmesek. Ott várnak sorukra — ahová dobták őket. Hogy elkerüljük a félreértést, rögtön meg kell mondanom, hogy nem egy SZTK- tendelés botrányos körülményeiről akarok beszámolni, ahol hajigálják, dobálják a betegeket. Ezek a paciensek betegek ugyan — de gumiból. vannak. Az országút melletti gumijavítóban vagyunk ugyanis Monoron. A szovjet traktor másfél méter átmérőjű gumija köny- nyű sebesülést szenvedett. A tettes valami éles kő lehetett, mert a gumin két szúrás látható. Két foltot kap majd — ezt egy „elhalálozott’- gumitól kölcsönzi ne* ki a mester —, s szebb lesz, mint valaha. A vályúkban megadóan sülnek a gyógyulni kívánó kerékpárgumik. S addig pör- pöklődik a bőrük, míg eggyé nem válik a ráragasztott folttal. Persze ezek a rokkant gumik nem maguk bicegnek be, hanem gazdájuk kíséri őket — aggodalmasan, türelmetlenül vagy bosszankodva. S a gumijavítóműhely jelentős idegenforgalmat is lebonyolít. Tavaly nyáron török elektromérnök hozta be „kimúlt” autóbelsőjét. A gazda nem fogadott el pénzt, mert: — Ha a mieink kint járnak, számukra anyagi csődöt jelent egy-egy autó- vagy gumijavítás. Tőlem ne menjen el a Magyarországra látogató vendég úgy, hogy egyetlen fillér sem maradt a zsebében ... A török „kuncsaft” lefényképezte Bencsik Jánost az üzlet előtt, s elküldte neki a képet — honoráriumként. De levelez két bolgárral is, s Belgiumban, Amerikában, NSZK-ban élő magyarok küldik neki képeslapjukat a világ minden tájáról. — Azt akarom, hogy a sérült, beteg kerekek gyógyultan, az autó-motortulajdonosok pedig elégedetten menjenek el tőlem — mondja a műhely gazdája, aki évtizedek óta orvosa az autók „lábainak” — s aki évtizedek óta biciklin jár. (d) Az aratás-cseplés előkészületeiről, valamint a közrend és a közbiztonság helyzetéről tárgyalnak hétfőn Úriban a községi tanácsülésen. A z eső beszorított bennünket ide a gyömrői tanács adóhivatalába, hiába van vége a munkaidőnek, nem mozdulhatunk, csontig áznánk, ha kilépnénk. Ülünk hát, s beszélgetünk. Az asztalon nyitott főkönyv, azzal töltötte a délutánt, hogy kigyűjtötte: ki hogyan teljesítette időarányos adófizetési kötelezettségét, hiszen közeleg a félév vége, a mérlegkészítés ideje... ☆ A míg beszélgetünk, gondolatban elkészítek én is két mérleget. Először is az övét: Szegedi Istvánné tizenhat éve dolgozik a gyömrői tanácsházán, ő itt a legrégibb „bútor”. A feladatok, amelyeket kapott, sohasem voltak hálásak. A közellátásnál dolgozott, majd a lakásügyek mindenese lett: egy kicsit olyan üres kamra gazdasszonya. Lakás ugyanis kevés volt (a kérelmezőknek alig jutott), ami volt is: rossz állapotban, s javításukra a pénz igen szűkös. Az adószedés sem a legnépszerűbb foglalkozás, de a lakásügyekhez képest valóságos oázis és Ami természetes... legalább jobban megfizetik. Ezt csinálja most már négy éve, szívesen és megelégedetten... És vele is elégedettek, mert szorgalmas és lelkiismeretes — ez jellemezte öt minden munkaterületen. Szívvel, becsülettel végzett hivatali munkája mellett társadalmi kötelezettségeket is vállalt mindig: párt- és szak- szervezeti bizalmi, s húsz éve a nőtanács egyik oszlopa. Az ő mérlege tehát túlfizetést mutat. ☆ É s a társadalomé? Mit kapott a társadalomtól, tőlünk, Szegedi Istvánné — cserébe a hűségéért, szorgalmáért? Kapott: megbecsülést. Decemberben a községi pártbizottság tagjai közé választották, márciusban emléklapot kapott húszesztendős pártmunkájáért. Kapott: munkát. Nehezet és hálátlant, kevés pénzzel járót. Néhány év óta jobb most már a munkája és a fizetése is... És most nyugdíjba kell mennie. Igaz, néhány évvel túl van mar a korhatáron, de még néhány évig szeretett volna dolgozni. Szüksége lenne rá anyagilag is, hiszen két idős, párszáz forint járulékot kapó, beteg családtag van még otthon. Szüksége lenne rá emberileg is, hiszen neki életszükséglete a munka. A létszámot csökkenteni kell — mondják az illetékesek, s ebben egyetértünk velük. Ezt pedig „természetes” úton kívánják megoldani elsősorban: a magasabb korúak nyugdíjazásával. Ez csak „természetes”? Vagy nem? Általánosságban, talán, igen. De emberek sorsáról nem lehet általánosságok alapján dönteni... ☆ M i a „természetes” abban, hogy két kispénzűhöz ha- zaküldjük a harmadikat? Nem „természetesebb” volna olyan családból, ahol hárman vannak, hárman keresnek (és jól!), „hazaküldeni” az egyiket? (Konkrét példával is tudnánk szolgálni az illetékeseknek!) Miért nem „természetes” az még minálunk, hogy mindenki aszerint kapjon megbecsülést a társadalomtól — erkölcsit és anyagit! —, amennyit tett, fáradt, dolgozott érte?! Miért nem kaphat húsz év hűségjutalmául valaki még kétévi munkát, ha alkalmas rá, s ha bírja? Ez nem volna „természetes”? ☆ F élmegoldás született az ügyben: félmunkára, félfizetéssel visszamaradhat, ötszázforintos kisegítőként bejár majd dolgozni. Vigasztalja magát: — Legalább több időm marad a társadalmi munkára... És igyekszik megnyugodt- nak látszani, hogy másokat is megnyugtasson. Mit lehet hát tenni mást: jó pihenést kívánunk neki... S már szedelőzködünk és megyünk is: a zuhatag elállt, ki kell használni az alkalmat, míg újabb nem kezdődik... Radványi Barna
