Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-18 / 142. szám

NAGYKOROSON ma kezdődik a megyei borverseny A Nagykőrösön ma kezdődő megyei borversenyre járá­sunkból és városunkból is több szövetkezeti gazdaság és egyéni bortermelő küldötte el borait. Cegléd tsz-ei közül a Dózsa Népe ezerjóval, kadarkával és velteninivel, a Kossuth Tsz ezerjóval, kadarkával és kö- vidmkával, a Vörös Csillag ezerjóval és kadarkával neve­zett be. Az egyéni bortermelők kö­zül Elrich Rezső, Gyikó Lász- lóné, Király Ferenc, Kocka Ferenc, Lázár Ferenc, dr. Szo­morú István és Vinke Mihály küldötték el különböző borai­kat. A járás területéről csupán a csemői Szabad Föld vesz részt a megyei versenyen, ízes ezerjó borával. Egyéniek kö­zül a csemői Veres László, Oláh István és Monori Mihály ezerjóval, a ceglédi Petrovics István csemői termésű ka­darkájával és dr. Gyenes Fe­renc ugyancsak a csemői ter­mésű ezerjó borával és még két dánszentmiklósi termelő vesz részt a megyei borolim­pián. Nem minden a forint Beszélgetés egy újítóval Klein Pál gépszerelő a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben. Szeret babrálni, szí­vesen töri a fejét akár éj­szakákon át is, hogy szebbé, könnyebbé tegye a nehéz munkát. — Azt mondják a dánszent- miklósiak, hogy magának sok újítása van, igaz-e? — kér­dezem tőle. Vállat von. Csak hosszas biztatásra mondja el a leg­utóbbi újítása történetét. — Volt már kapta a maga kezében? Mert, ha nem, ak­kor meg sem értheti, micso­da nehéz munka a szőlő fe­dése. Márpedig a Micsurin­ban van mit fedni. Három­száznyolcvan hold betakarí­tásáig de nagyon sokat kell hajolni! Sajnáltam az em­bereket. Ezért törtem a feje­met, hogy mi módon lehet­ne gépesíteni a szőlőfedést. — Sikerv.lt? — Most már az én gépem­mel végzik a fedést ■— mond­ja elgondolkodva. Naponta tizenöt holdat. De van en­nek a masinának még egyéb haszna is. A fedésen kívül elvégzi az előnyitást, mélyít a trágyaszórás alá, ha kell szánt és tárcsáz, sőt be is takargat­ja a kiültetett vesszőket. Mégsem ez a legutóbbi újí­tása, mert ismételt kérdé­semre, meg a felesége bizta­tására, csak megszólal. — Tapasztalat az — mondja —, hogy a földre kerülő hul­ladékfa az idők során elég, — mert minden rothadás, korhadás — lassú égés. Az égés következtében pedig kitűnő humuszos trágya ke­letkezik. Miért ne lehetne ha­sonló módon értékesíteni és felhasználni a szőlővenyigét is? — kérdi önmagától. A termelőszövetkezetünk­ben jelentős mennyiségű sza­porítóanyag termelése folyik, de még így is tekintélyes mennyiségű szőlővenyige ma­rad felhasználatlanul. Meg­próbáltuk a venyigét szálasán föld- vagy trágyatakaró alatt érlelni, de bizony ennek nem sok eredménye volt, mert a venyigék két-három év múl­tán sem változtak át humusz- szá. Megfigyeltem azonban, hogy az apróra tépett venyi­gék egy év alatt tökéletesen elégnek és értékes humusz lesz belőlük — adta meg a választ saját kérdésére. Klein Pál a szecskavágó­hoz hasonló gépet szerkesz­tett. Késes megoldással tépi a venyigét, amelyet azon nyomban el lehet temetni ér­lelés céljából. Az üzembe helyezéséhez már csak megfe­lelő védőberendezés kitalálása hiányzott ottlétemkor. S mit hoz a konyhára egy- egy ilyen újítás? Ezt azon­ban tőle meg se kérdem, mert előbb már megtudtam róla, hogy nem pénzért csinálja: scha nem kért és nem is ka­pott újításaiért egy árva ga­rast se. (—ssi—) Cifrakerti lányok — a járás önkéntes női tűzoltói Az idei járási tűzoltóver­seny egyik pompás színfoltja volt a Cifrakerti Állami Gaz­daság női csapatának szerep­lése. Ez annál is inkább meglepetés számba ment, mert tartózkodás volt tapasztalható a nőknek az önkéntes tűzol­tói munkába történő bevoná­sa körül. — Nem való nekik a nehéz tömlőkkel, motoros fecsken­dőkkel bánás, a műszaki és egyéb elméleti ismeretekkel bajl^ás — hangzott el nem egy ®|lyen az alaptalan vé­lemény. Az viszont, hogy csak a főzőkanál való a nők kezébe, ma már túlhaladott állás­pont. A cifrakerti lányok ese­tében különösen az, hiszen Ipari tanulónak jelentkezhetnek 14—17 éves fiúk — kizárólag ceglédi lakosok — ács-állványozó szakmára, általános iskolai végzettséggel. Jelentkezés: Mü. M. 203. sz. Iparitanuló Intézet, Cegléd, Pesti u. 7. sz. É. M. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka utca 34. — a főzőkanál mellett — más „termelőeszközöket” is jó készséggel forgatnak. A pa­rancsnoknak megválasztott Szebeni Éva a magtárban, Spikuth Margit az üzemi konyhán, Mákká Ilona és Bujáki Ibolya az irodákon, Szekeres Rózsika, Marik Ilo­na, Kiss Anna meg Benke Lászlóné a növénytermesz­tésben is kiváló. De hogyan jutottak a cif­rakerti lányok arra az el­határozásra, hogy részt ve­gyenek a tűzoltócsapatban? Magyar József és Szabó Elemér, a gazdaság igazga­tója adja meg erre a vá­laszt: — Sokfelé tapasztaltam, hogy nem mindenütt tart­ják be a tűzvédelem szabá­lyait. Találkoztam olyannal, aki képtelen volt elmon­dani a munkahelyén kifüg­gesztett oltókészülék kezelé­sét. Hogyan tudná az ilyen tűz esetén gyorsan és bát­ran elejét venni a nagyobb pusztulásnak? Ezért tartom fontosnak, hogy a gazdaság­ban a nők közül is minél többen és minél jobban meg­ismerkedjenek a tűzoltó esz­közökkel és szabályokkal. Legjobb módja ennek a tűz­oltócsapatok felállítása, ha az nem csupán papíron, de a valóságban is létezik. Gaz­daságunkban már így van. Bizonyítja ezt férfirajunk­nak a járási versenyben el­ért kiváló eredménye. A lá­nyok is jól megállták a he­lyüket. Annak ellenére, hogy még újoncok, oklevéllel és ta­karékbetétkönyv jutalommal tértek haza a versenyről. J. Z. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerő­seinknek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó édesapám, nagy­apám, Bata Mihály temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Berki Bálintné és családja CEGLÉDI J A R A É S CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1965. JÜNHJS 18, PÉNTEK Sporthírek A járási egyéni nagygolyós tekebajnokság végeredménye: 1. Monori István (Ceglédi Postás) 427 fa, 2. Nagy Jenő (Ceglédi VSE) 420 fa, 3. Sárik Sándor (Ceglédi Postás) 415 fa, 4. Ócsai Gyula (CVSE) 414 fa. ★ Június 20-án reggel nyolc órai kezdettel a Ceglédi Bá­nyász-pályán lesz Pest megye 1965. évi ifjúsági nagygolyós egyéni tekebajnoksága. ★ A Pest megyei Teke Szövet­ség felhívja az érdekeltek fi­gyelmét, hogy a megyei férfi és női egyéni tekebajnokság eredeti versenykiírási ideje megváltozott. A június 20-ra kiírt versenyt technikai aka­dályok miatt június 26—27-én rendezik Cegléden az Építők négyes tekepályáján. Eddig öt járás nevezett be megyénkből és mintegy 35—ÍO női és férfi versenyző indulására számí­tanak. Az elsők továbbjutnak az országos döntőbe. Az ifjúság olyan, amilyenné a társadalom neveli A KISZ munkáját és áss iskolareform végrehajtásai tárgyalta a járási pártbizottság A járátsi pártbizottság pén­teken tárgyalta a járási KISZ-bizottság beszámolója alapján az ifjúság nevelésé­nek és az iskolareform vég­rehajtásának helyzetét. Az utóbbi időben — álla­pította meg a beszámoló — divattá vált az ifjúság kedve­zőtlen megítélése. ' Márpedig az ifjúság — mint a társa­dalom egy része — nem vá­lasztható el a társadalom egé­szétől. Társadalmunk vi­szont — számolva a szocializ­musba való átmenet nehéz­ségeivel — lényegében egész­ségesen fejlődik, s benne az ifjúság olyan, amilyen­né a társadalom neveli. Szemléletét és magatartását A felhő mögül kikandikál a nap... Reggel hét óra, de a város 1. számú bölcsődéjében már élénk „munka” folyik. Tisz­tára sepert udvar fogadja a mamákat, s a szobák asztala­in már friss virág illatozik. Védőnők szorgoskodnak a kicsinyekkel, a konyhából az ebédfőzés előkészületeinek zaja hallatszik. A gyerekek még „egyénileg” szórakoztat­ják egymást, a „hivatalos" foglalkozás nyolc óra után kezdődik. — Korán indul nálunk az „élet”, — tájékoztat az egyik védőnő. Reggel hattól este hat óráig vigyázunk a ki­csinyekre. A nap minden órájának megvan a program­ja, s ez az idő természetesen játékkal telik el. ötven gye­rek kacagása, pajkossága teszi széppé napjainkat, örülünk az első, nehezen megszüle­tett szó kimondásának, és a mamákkal együtt boldogan látjuk, hogy megtörtént az első, — de még egy kicsit ingatag lépés. Hogy nem fárasztó-e mi munkánk? Az, de úgy vagyunk vele, mint amikor a felhő mögül kikan­dikál a nap, — elfelejtettük a borulást. Lehet-e fárasztó a gyerekek sírása akkor, ami­kor a másik gyerekre esik a pillantásunk, aki nevető sze­mekkel ránk néz és széttárt kis kezével repesve felénk tipeg? Közeleg a nyolc óra, egyre több mama érkezik. A nap­paliban emelkedik a „han­gulat”. Kedves zsivajgásuk elkísér a kapuig ... (Cs.-né) Egy-két naiv kérdés egy Bódis János ceglédi lakos a MÉK ceglédi telepének volt a pénztárosa. A Nemzeti Banktól a vállalat részére felvett húszezer forintnak csak a felével számolt el, a másik tízezret megtartotta magá­nak. A vállalat sem dicse­kedhetett azonban a pénztár­ellenőrzés éberségével, mert csak másfél hónapra azután vették észre a sikkasztást, hogy Bódis a vállalattól ki­lépett. A bíróság Bódis Jánost a társadalmi tulajdont káro­sító sikkasztás miatt hathó­napi börtönre ítélte, nem jogerősen, A sikkasztó a bűn­vádi eljárási közben az el­sikkasztott összeget a válla­latnak visszafizette. Ilyenkor szokták a „naiv” emberek megkérdezni (nem a sikkasztótói, hanem csak úgy maguktól): ugyan miből, ha már egyszer rá volt utalva a közpénz elsikkasztására? Vagy talán — kérdezhetik a még „naivabbak”, ugyancsak maguktól —, az egész „játé­• • •• urugyen kot” csak azért csinálta vol­na, mert hiányzott neki ez a bírósági ítélet? Hiszen a pénzt, lám megőrizte! Lehet, hogy a kérdés kissé naiv volt, de a pénztáros sem­miesetre! Zsiradékért — saappan Helybeliek és vidékiek még mindig sokan keresik fel Ceg­léden a Pesti úti húsbolt ud­varán működő szappancsere­telepet. Disznóvágások hulla­dékát, megromlott szalonnát és zsiradékot lehet itt némi ráfizetéssel jó minőségű házi­szappanra becserélni. A telep a Szegedi Szappan­főző Ktsz-é. A téli kisebb fennakadások után most már bőséges cserekészletük van. A nyári hónapokban heti két na­pon, kedden és pénteken áll­nak a közönség rendelkezésé­re. már a szocializmus építésé­nek élménye hatja át, mely­nek egyik bizonyítéka, hogy mindinkább nagyobb szám­ban vesznek részt a szocialis­ta brigádmozgalomban is. Ifjúságunkra — a megfelelő élettapasztalatok hiányában, s éppen a felnőttek révén — hatnak még a régi polgári ideológia maradványai, más­részt a kapitalista világból beszüremlő kispolgári esz­mék és divatok. A fiatalok világnézeti nevelésében a valóság őszinte feltá­rására kell törekedni, különben, könnyen szembe kerülnek az élet valóságos fényeivel, ami viszont kiáb­rándulttá és cinikussá teszi őket. Szívesen vitatkoznak társadalmi, ideológiai és er­kölcsi problémákról, nem ismernek „kényes kérdéseket”. Arra várnak, hogy kételyeik­re meggyőző, nyílt választ kapjanak. A KISZ munkáját érté­kelve megállapítja a beszá­moló, hogy azon még sok a javítanivaló. A termelést elő­segítő különböző mozgal­makban ugyan sok fiatal vesz részt — egyéb termelési Vál­lalások mellett például a mezőgazdasági és községfej­lesztési tervek végrehajtá­sában mintegy ötvenezer órát kitevő társadalmi mun­kát vállaltak a járás fia­taljai, de a járás ötvenegy KISZ­alapszervezetének taglétszá­ma alig haladja meg ez ezerkétszázat. Ez viszont na­gyon kevés a KlSZ-korosz- tálybeli fiatalok számához viszonyítva. Az előző időszakhoz képest jelentősen jármit az alapszer­vezetek politikai, kulturális munkája, sporttevékenysége. Az eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek. A beszámoló ezután az is­kolareform végrehajtásának eddigi eredményeivel foglal­kozott. A gyakorlati tantár­gyak bevezetésével az oktatás közelebb ke­rült az élethez. A gyakorlókertek, politechni­kai műhelyek száma és fel­szerelése ugyan még nem kielégítő, de a munkára ne­velés eredményei máris megmutatkoznak. Az álta­lános iskolásoknak több mint ötven százaléka választotta a fizikai munkát, azonban a mezőgazdasági tanuló­nak még mindig nagyon kevesen jelentkeznek. A reform végrehajtásának akadályozó tényezője járá­sunkban a még mindig meg­levő szaktanárhiány, ami a most végző tanárok mun­kába állításával enyhül ugyan, de nem oldódik meg. Végezetül a pártbizottság határozatokat fogadott el a KISZ munkájának támogatá­sára, valamint az oktatási re­form végrehajtását gátló té­nyezők elhárítására. <f*l> MM W TUDUNK? IVM MM IVEM TUDUNK? Országos viszonylatban va­lóságos népmozgalmi jelleget olt a Ki mit tud? vetélkedés. Volna egy javaslatom: ter­jesszük ki e mozgalmat arra is, hogy „mit nem tudunk?” — s a kettőben együtt vetél­kedjünk. Nem lenne olyan egyoldalú s az öndicsekvés vádját is könnyen elkerül­hetnénk. Lássuk hogyan is festene egy ilyen ikresített vetélkedő a mi kis városunk­ban: Aranylábú fiaink például a futballmérkőzéseken tudnak szívvel-lélekkel verekedni a győzelem érdekében, nem egy drukker pedig nem tud sport­szerűen viselkedni. Azaz, hogy mégis tudnak valamit: azt, hogy a mérkőzés után nem tudnak másképpen mint csak ököllel „versenyezni”. De folytassuk csak: Tudunk szép táblákat a piactér környékén elhelyezni azon tilalmi szöveggel, hogy „Kerékpárt a piactérre bevin­ni szigorúan tilos”, de a tila­lomnak érvényt szerezni már nem tudunk. Tudunk parkosítom és fásí- tani, de nem tudunk játszóte­ret építeni; azaz, hogy tudunk ezzel okot adni a gyermekek­nek, hogy a frissen parkosí- tott-fásított területen tombol­ják ki játékos hajlamaikat, amit viszont megakadályozni nem tudunk. Tudunk több ezer kisdobos és úttörő fejlődéséről és szép életkörülményeiről gondos­kodni, de néhány szurtos, ron­gyos gyerek koldulási tevé­kenységének megszüntetése érdekében lényegeset tenni nem tudunk. Tudunk nagyszerű rendez­vényeket előkészíteni, de részt­vevőket és hallgatókat szer­vezni nem tudunk. Tudunk a fiatalkorúak ré­szére alkoholmentes szórako­zási lehetőséget teremteni, de véget vetni annak, hogy a többi szórakozóhelyen a fiatal- korúaknak szeszes italt kiszol­gáljanak — nem tudunk. j Tudunk anyanyelvűnk tisz­tasága és szépsége érdekében középiskolai fokig komoly erő­feszítéseket tenni, de tenni annak érdekében, hogy a vá­rosi hangos bemondóban sza­batosan és helyesen olvassák fel a közleményeket, ó, mi ilyet tenni nem tudunk. Tudunk üzleteket áthelyez­ni, átalakítani, szűkíteni és bővíteni, de újakat nyitni még nem tudunk. Tudunk olyan épületeket ta­tarozni, melyeket jövőre le fogunk bontani, de lehetőséget teremteni olyan középületek tatarozására, melyek állandó jellegűek és évekkel ezelőtt már tatarozásra szorultak vol­na — nem tudunk. S tudnék még nem egy ha­sonló példát felemlegetni, de helyszűke s miegymás miatt jobb, ha — nem tudok. (—sor) FOGADÓÓRA Jónás József megyei tanács­tag június 20-án délután 7 órától 8 óráig fogadóórát tart a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolá­ban, ahová szeretettel várja a III. és IV. kerületi választó­kat. Ezúton mondunk hálás köszö- netet rokonainknak, jó ismerő­seinknek, jó szomszédainknak, akik felejthetetlen emlékű édes­anyám, nagyanyánk és déd nagyanyánk: özv. Tóth Sándorné szül. Szalisznyó Julianna teme­tésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, virágot helyeztek. Mészáros Györgyné és a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerő­seinknek, jó szomszédainknak, akik felejthetetlen jó feleségem, szerető leányunk: Szabó Ferenc- né, szül. Nagy Julianna tragikus elhunyta alkalmából együttérző részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, a temetésén megjelen­tek, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. Szabó Ferenc, Nagy Gyula és neje i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom