Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-18 / 142. szám
1965. JUNIUS 18, PÉNTEK MS T MECVei MEGJELENTEK A NÖVÉNYI KÁRTEVŐK Peronoszpóra a dohányföldeken — Elszaporodott az ürge, a hörcsög — Főleg a burgonyabogár veszélyes Az eső utáni felmelegedés kedvező feltételeket teremt a különféle növényi kártevők elszaporodásához. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, valamint a járási tanácsok szakemberei a megyei növényvédelmi szolgálattal együttműködve nagy erőfeszítéseket tesznek a fenyegető kártevők elleni védelemben. A megyei tanács főmezőgazdásza, Kusza Béla elmondotta, hogy Pest megyében a burgonyabogár kártevése ellen kell erőteljesebben védekezni. Az áttelelö bogarak ugyanis lerakták a lárvákat. s valószínűleg már a következő napokban megjelennek az első nemzedékű lárvák. Ezért a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakembereinek állandóan figyelniük kell a veszedelmes kártevő elleni védekezőszerék hatásosságát. Tartani kell ugyanis attól, hogy az eső lemosta a védekezőszert, vagy nagymértékben csökkentette annak hatását. Fontos továbbá, hogy az egyes községekben elszaporodott hörcsögök, ürgék ellen is védekezzenek a mezőgazdasági üzemek. Ha szükséges, ajánlatos egész határrészekre ki- terejdő irtást szervezni, különféle eszközökkel. Ez elsősorban a kenyérgabona megmentése érdekében szükséges. Egyes helyeken a dohánypalánta melegágyakban megjelent a kékpenész néven ismeretes dohányperonoszpóra. A fertőzött töveket azonnal elégették, de várható, hogy a melegebb idő beköszöntővel a szántóföldi ültetvényeket is megtámadja ez a veszedelmes gombabetegség. A betegség tsmertetőjele a halványzöldes, sárgás foltozottság. Ahol ezt észreveszik, azonnal jelenteni kell a községi tanácsnak, a gyors védekezés megindítása végett. Egyéb kártevők közül számítani lehet még a barackmoly támadására, amely már itt-ott rajzik. Ezért a mező- gazdasági termelőüzemek figyelmébe ajánlják az illetékesek. hogy kezdjék meg a kajszi- és őszibarackfák permetezését, mert csak így védhetik meg a gyümölcsöket. Az üzemi barackosokban legjobban bevált a Tinox, a Wo- fatox, a Spritzpulver 30, a Parathion 20, a szórványgyümölcsösökben és a házikertekben pedig a Hungária DL—40-es permetezőszer. Veszély fenyegeti még a téli almákat, amelyek növény- védelmét szintén most kell megszervezni. Ennél a fontos gyümölcsnél elsősorban a varasodás és a lisztharmat veszélyeztet. N. I. Új vezetés a Kossuth Tsz-ben Küzdelem az erózióval Nem hisz az elnök a „predesztinációban Szeszélyes dombok között, frissen támadt szakadékok pásztázzák a kerepesi Kossuth Termelőszövetkezet 1675 holdas birtokát. Papíron ugyan 1200 holdnyi lenne itt a túlnyomórészt silány termőképességű szántó, de a valóságban évről évre kopik, zsugorodik a terület. Ősi ellenség: a talajerózió pusztítja felé is a határt. Ha nem látnánk, el erreBefejeződött az egervári várkastély restaurálása Egervárott befejeződött Zala megye egyetlen középkori várkastélyának az újjáépítése. Az Országos Műemléki Felki első magyar házgyár Szentendrei úton. épül Budapest határában a Képünkön: a gyártócsarnok készülő homlokzata ügyelöség építési szakemberei és restaurátorai éveken át dolgoztak a sok vihart látott épületen. Mintegy félezer évvel ezelőtt mocsár közepére, hatalmas facölöpökre telepítették a kastélyt. A cölöpök elkorhadtak és az épület több métert süllyedt. Eredeti kapuzata most a földben van. Az el korhadt facölöpök he- yett különleges eljárással öbb ezer betonoszlopból építettek új alapot az épület alá. Kisseprűk - hálóban A szegedi Seprűgyár a kis ruhaseprűkből mintegy másfél milliót szállít tengerentúli országokba. A megrendelők megelégedésére korszerűsítették a csomagolást. A korábbi deszkaládák helyett az idén már a szegedi bálógyárbán készült kenderhálókba csomagolják a seprűket. Ez azért is előnyös, mert a rakodótér így jobban kihasználható. Az év végéig több mint 10 kilométer hosz- szú, 1 méter széles hálót használnak fel seprűcsomagolásra. Amerikán kívül a legújabban Japánban is megkedvelték a szegedi kisseprűket * hinnénk, mekkora kárt ókoz a dombokról lezúduló, meg a föld alatti üregekben előretörő víz. Kapuszta József főkönyvelő mutatja a tsz- központ kertjében a mély vizesárkot. Tavaly ilyenkor legalább három három méterrel volt. keskenyebb az om- ladékos meder — nemrégiben, egyik reggel földcsuszamlásra ébredtek, hosszú sávon leszakadt a termékeny partoldal. Védekezni? Nem tudnak ellene még, hiszen a víz alattomosan támad, ott, ahol nem is számítanak rá. Látszatra ugyan szilárd a talaj, de az alatta levő szivacsos rétegekben üregeket támaszt a vízmosás. Varga Mihály elnökihelyettes helybeli születésű gaz- daember. Q kalauzai végig a szövetkezet határán, s közben mutatja a víz legújabb pusztításait, a domboldalakat átszelő friss szakadékokat és magyarázza: itt a legbéká- sebb időkben is elszánt küzdelmet vívott a lakosság a természettel. Tulajdonképpen a mértéktelen talajerózió a legfőbb oka annak is, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet mind a mai napig nem tudott úgy megszilárdulni, olyan eredményesen gazdálkodni, mint a jobb adottságokkal, kedvező terep- és talajviszonyokkal rendelkező más termelőszö- vetkeztak. A meredek domboldalakon sokkal nagyobb erőfeszítést, áldozatot követel a földművelés. Nemcsak aj zegzugos domborzat nehezíti a gazdálkodást, hanem a talaj minősége is. Gyenge a föld tápértéke, ^s az utóbbi évekhén is csak~ "Kevés szerves trágya jutott a táblákra. Az idei tavasz? Sokáig emlegetni fogják a tagok és a vezetők egyaránt. Az esőzések hihetetlen nehézségeket okoztak. Áprilisban a legsürgősebb tennivalók idején hetekig nem tudtak rámenni a földekre a gépek. Még most is inkább csak a lánctalpas traktor dolgozhat biztonságosan a lejtőkön. Mégis: számottevő késlekedés nélkül földbe tették Kerepesen is a magot, elvégezték a legfontosabb munkákat. Koós László elnök régóta ismeri már Kerepest. Gyakran kijárt ide Gödöllőről, akkor is, amikor még a járási mezőgazdasági osztály vezetője voQt. Tudta és tudja, sajátos gondolt nehezítik itt még most is az igazi kibontakozást. Ezért is jött Kerepesre önszántából, hogy az elkövetkezendő öt esztendőben a Kossuth Tsz is fölzárkózhasson a legjobb gazdaságok közé. Lényegében új vezetés irányítja már a gazdaságot, s a tervekben már benne rejlenek az előrehaladás körvonalai. Igaz, ezekről a tervekről most még az új elnök nem szívesen beszél, mert tudja és vallja. jelenleg is nehéz körülmények között dolgozik a gazdaság. Viszont nem hisz érte kapott pénz nyomtalanul kifolyt a keze közül. A „lakás” inkább lomtárnak látszik. Asztal a szekrény tetején, kályha az asztalon. Hegyiné a bútordzsungel közepén áll és mentegetőzve tárja szét a tenyerét: — Nem akarnak innen elmenni — mutat a gyerekei felé. Az egyik lány férjével az é'éskamrában lakik. — Csak míg lakást szerzünk — mondták ötvenhét- jen.’ — Mennyit keresnek? — 3500 forintot, de ebből ezer piára megy. A férjem folyton iszik, aztán meg én is szeretek öltözködni. A legkisebb lány tavaly ment férjhez. A fiú is ideköltözött — egy szál hitvesi ágyért, mert többjük nincs. Hamarosan jött a gyerek. Most függönyökkel, drótokkal elválasztva a konyha egyik sarkában élnek, összehúzzák a függönyt, ez a magánélet. Veszekednek, gyűlölködnek — ez a családi élet. — Maguk miért nem próbálnak elmenni? — Hová? — húzogatja a vállát a fiú. — A munkahelyén is kérhetne segítséget. Próbálkozzék! — Meggyőződés nélkül bólogat. Feri. Hegyiné legkisebb fia már áldozatul esett ennek az állapotnak. Senki sem tudja, hogy nappal hol van, mit csinál. Utólag derül ki minden: másfél éve nem jár iskolába. — Éppen mondom, hogy most már holnap bemegyek az iskolába — hajtja az anyja. Holnap, mindig holnap. Tavaly betört a gyerek. Akkor megúszta. Hegyiné égre földre fogadkozott, de azóta épp úgy nem törődik vele. Majd holnap . .. A napok pedig múlnak. Tizenkét ember tehetetlenségéből csak annyira telik, hogy megkeserítsék egymás életét. Az udvaron ott áll a félig felhúzott épület. Hegyiék Bábel-tornya. Szimbolikus. Csak a tetőt kellene feltenni rá. De nemhogy segítenék, inkább lefogják egymás kezét. Hegyiék esete nem egyedüli. Sokan élnek így. De a budaörsi falak nemcsak a tehetetleneket szorongatják. Saját hibájukon kívül is élnek még így sokan. Most próbáljunk alámerülni az albérletek mélyvizébe: — Nem tudnak a közelben egy kiadó ágyat? — Budafoki út kettő. Az új ház. Tóth Mihályéké. Hátulról megyünk be, azaz le Az előtérben csirkeketrec. A szoba — pince. Két ágy már van benne. Egy lányösz- szekuporodva alszik, éjszakás lehetett. S ahogy minket — egy nőt, egy férfit — magától értetődően bevezetnek, abból finoman lehet következtetni. mennyire ember itt az albér’ő. Pitzer Sándorék a főutcán laknak. Az ablakban cédula: Albérlőt felveszek. — Mennyi? — Kétszázhúsz egy hónapra. Mosással kétszázhatvan. Benyit, fel a villanyt Az öt ágy egyikében valaki álmos, személytelen csomó. Felriad, ránknéz, majd anélkül, hogy meglátna, átfordul. Aludj csak, fiú! Nem a tied ez a szoba, te csupán fizetsz. S a háziasszonyod ezért a pénzért — öt ágy: ezerszáz bevétel — még csak ki sem takarít. A bútorod egy koszos szék. Mit álmodsz ebben az ágyban? — Fűtés? Koós László a kerepesi „predesztinációban”. Vannak ugyanis a Kossuth Termelőszövetkezetben, akik belefáradva az elemekkel folytatott évtizedes ádáz küzdelembe, azt mondják: Kerepesen a mostoha adottságok miatt eleve sikertelenségre van kárhoztatva a mezőgazdálkodás. Az új elnök pedig az ő nyugodt modorában erre csak jó ízűt káromkodik, s azt mondja: — Nem így lesz az Jóska bátyám, nem foghat ki rajtunk a belenyugvás! Azt Bánki János főagronó- mus árüllja el, hogy az elnök elgondolása alapján a vezetőség részletes tervet állított össze — az elkövetkező évek legfontosabb tennivalóiról. Ami a szövetkezet erejéből telik: már most rétegvonalas szántással, különféle fák telepítésével, fékezik meg az eróziót. Mivel a járásban más községeket, Kistarcsát, Mogyoródot és Szadát is érinti ez a probléma, a járási pártbizottság és a járási tanács az egyetem kutatóinak segítségével ugyancsak foglalkozik a talajerózió problémájával, illetőleg a védekezés kiterjesztésével. Ezenkívül a termőföldek védelmére most országosan is komplex tervet állítanak össze. Szabályozzák a hegy- és dombvidékek vízgazdálkodását, ösz- szehangolják a mederrendezés. csatornaépítés tennivalóit, az agrotechnikai és a talajvédelmi feladatokkal. A Kossuth Tsz-ben különben megszületett már a ta- lajerővisszapótíás terv®.„is. A munkaerőhiányt meg úgy akarják enyhíteni, hogy a gépesítés mellett a jövedelmező, de kevésbé munkaigényes ágazatokat fejlesztik. Rátértek a baromfitartásra, a legelőket meg juhokkal hasznosítják. Ezeknek a munkáknak persze még csak a kezdetén tartanak, de az indulás biztató I jelei máris bizonyítják az el* I nők igazát: nincs „predesztU < náció” Kerepesen. Súlyán Pál 30000 üdül«» közalkalmazott A Közalkalmazottak Szak- szervezete az idén mintegy 30 000 dolgozót nyaraltat. Az üdülők fenntartására, a családos, illetve a gyermeküdültetésre és a külföldi csere- nyaraltatásra hárommillió forintot irányoztak elő. Megkezdődött a vidéki tanácsok dolgozóinak budapesti üdültetése is. Ennek programját városnézéssel, kirándulással, színházlátogatással gazdagítják. A balatonakali gyermeküdülőt új campingfahá- zakkal bővítették. Itt több mint száz gyermeket tudnak elhelyezni egy-egy váltásban. EGY, CSAK ECY VENDÉG ÁLL TALPON AZ IVÓBAN megint elmegy. Néha huszonötször, de sokszor harmincszor is megismétli látogatását naponta. Ilyen gyakori vendéget persze hogy nem lehet asztalhoz kényszeríteni a bevétel további csökkenésének veszélye nélkül, az állva ivás kiváltságát tehát egyedül tőle nem vonták meg. Hiszen egy fecske nem csinál nyarat, egy álló vendég az ivóban sem csinál a sörözőből talponállót. : Bezárták a szentendrei Béke Étterem söntését. [Nem való talponálló a város központjába, a Marx térre! Egy hónapja, takarosán berendezett sörözőborozó nyílt a helyén, mire a régebbi havi 200 ezer forintos bevétel menten felére csökkent. Hiába, sok az olyan ember, akibe ülve nem fér bele az ital. Némely egykori törzsvendég nem is nyugszik bele abba, hogy leültessék, inkább betér a másik oldalon az b gáló élelmiszer- üzletbe, vásárol egy-két palack sört és megissza az üvegből, az — utcán. De állva! Akad azonban egyetlen kivétel, továbbra is állva ihat a sörözőben a söntés egyik régi, jó vendége. Bejön, felhörpint féldeci pálinkát, leöblíti egy pikoló sörrel, fizet és máris távozik. Igazi gyorsfogyasztó. Kisvártatva aztán újra megjelenik, bekebelezi gyorsan, állva ugyanezt a szeszadagot, aztán — Itt főzök a szobában. Jó meleg a levegő. Azt sem kívánom meg, hogy minden vasárnap elutazzanak. — Köszönjük, majd írunk. (Irtunk.) Nincs itt egy megszabott felső határ? Bátori Imre tanácselnökhelyettes: — Ágybérleti nyilvántartás sincs. Régen rendőrségi engedély kellett az ágybérlethez — két év óta semmi. Azóta csak a bejelentkezésekből értesülünk az albérleti viszonyokról. Van olyan nap, hogy húsz bejelentkező keres fel minket. Igaz, sok a kijelentkező is — de a tendencia szaporodó. — Honnan érkezik a legtöbb albérlő? — Szabolcsból, Szatmárból, Biharból. Miért jÖnnfk? indokok: „Itt többet keresek.” „Tanyán laktam, ott én csak a munkát, a térdig érő sarat, a petróleumlámpát, a disznóólát Ismertem. Ha láttak egy lánnyal, kibeszéltek.” „A vállalatomnál zuhany van. Mindig félcipőben járhatok.” „Sokan vagyunk otthon.” „Itt járda van. presz- szó és angol vécé. Mozit nézhetek.” „A bátyám írta, hogy jöjjek.” ,,Nincs állandó munka a téeszben.” „Mert Pesten minden van” — kiderül, hogy színházban még nem volt, a Halászbástyát, a Margitszigetet, a múzeumokat nem látta. „Mert itt olyan frizurát és nadrágot hordok, ami tetszik . nekem.” Kislány: „Mert nincsenek fiúk a falumban.” — Hol helyezkedhet el egy már gyökeret eresztett vagy újonnan jött budaörsi? — Budaörs zöme Pesten dolgozik — ezért nevezik alvó falunak is — a XI. kerületig gyárakban. A busz húsz perc £ alatt a Móricz Zsi gmond kör- í térre ér. A község így gyakor- ^ latilag közelebb esik a köz- f ponthoz, mint sok külváros, j — Mikorra lesz az albérlők-; bői főbérlő? — kérdeztük a { tanács lakásügyi előadóját. í — Nehéz kérdés. Kétezer \ lakásigénylés fekszik a ta- ; nácsnál, de kiutalás nincs,; csak adminisztráció. A meg- í üresedő állami házat az OTP- ! nek terjesztjük fel eladásra i Azé lesz. akinek pénze van. : Akik forinttal érkeztek — el- í adták otthon a tanyát, a há- \ zat —, azok előbb-utóbb házat j vesznek, építkeznek. A töb- j biek — köztük akik Pestről j „csúsztak” le Budaörsre — fi- j zetík a magas albérleti díjat, j a piacról élnek, nehezen tud- \ nák gyűjteni. — Állami építkezés? — A megye tizenötéves fej-! lesztési tervében egy lakás j építése sem szerepel. \ — ön szerint milyen forrás- ! bői nyílhatna erre lehetőség? \ — A reális lakásértéknek! megfelelő bért kellene kérni; az állami lakásokért: egy-egy | földszintes épület lakója je- j lenleg 25—30 forintot fizet. A 1 kiadás sokkal több. ; — Hogyan vélekedik a ta- 5 nács a budaörsi laikásviszo-; nyok jövőbeni rendezéséről? ^ A / urbanizálódás a város fe- \-lé özönlő tömeget jelenti. Ez ^ nem budaörsi, hanem orszá- £ gos ügy. A hatalmas áramlás £ községünkbe, mint egy arra al- \ kalmas szigetre, sok embert ^ hord. Budaörs speciális prob- J lémái köldökzsinórral kötőd- £ nek a fővárosi lakásproblé- mákhoz. A megoldás is csak j társadalmi szinten várható. í í Padányi Anna— S Dozvald János á A napokban várható a cukorrépaföldek falánk kártevőjének, a répalevéltetűnek nagyarányú támadása is. Ez esetben már az első gócok észlelésekor meg kell kezdeni a védekezést Wofatoxos porozó vagy permetezőszerrel. Ügyelni kell azonban, hogy az erős méreggel permetezett vagy porozott táblák szélein feltűnő jelzéseket állítsanak fel figyelmeztetésül, nehogy emberekben is kárt okozzon a védekező- szer.
