Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

húz a vonat előre Szolnok felé nem áll meg a délelőtti gyors Nagykátán ■ Kérdéseinkre az állomásfőnök válaszol Az évről évre ismétlődő menetrendváltozás mindig kelt egy kis bizonytalanságot az utazókban. A vasutasok mindig készségesen válaszol­nak az érdeklődők kérdései­re, tájékoztatást adnak, igye­olyan vonatunk, amely 21 óra 40 perckor Indul Nagyká- táról Budapestre. S itt mind­járt megjegyezném: ha valaki a fővárosban kíván szórakoz­ni, s programja éjfél utánra nyúlik, akkor sincs baj! Üj keznek a kételyeket szétosz- vonat áll rendelkezésére, mely látni. A Tápió mente három — - .........................- * k érdéssel fordult Kaposi István állomásfőnökhöz. Olyan Kérdésekkel, amelyek napon­ta foglalkoztatják a Nagyká- tára érkező, s innen elutazni vágyókat — A régi menetrend sze­rűit a Békéscsabáról jövő gyorsvonat délelőtt 10 óra­kor megállt Nagykátán. Ez most megszűnt. Mi az oka? Állomásfőnök: — Az utóbbi években megnőtt a hazánkba látogatók száma, s nagyon so­kan utaznak hazánkból kül­földre. Sok az átutazó is. Ezeknek az utasoknak a ké­nyelmét szolgálja a volt bé­késcsabai gyorsvonat, amely az új menetrendben Orienl- exptessz néven jár Buka­rest és Párizs között. A nem­zetközi expresszeknél az a cél, hogy lehetőleg száz-százötven kilométert szaladjanak meg­állás nélkül. Ezért nem áll meg ez a vonat Nagykátán. Viszont a nagykátaiak kaptak helyette egy olyan vonatot, amely 10 óra 24 perckor in­dul Nagykátáról, és 11 óra 52 perckor a Keletiben van. — Tavaly sok gondol oko­zott, hogy a téli időszakban este 7 óra 11 perckor elment az utolsó személyvonat Bu­dapestre, s azután már csak hajnalban volt felfelé vonat. Ez akadályozta az esti órákba nyúló járási rendezvényeket. Történt-e változás e tekintet­ben? Állomásfönök: — Az új me­netrend szerkesztése előtt fe­lettes szerveink kikérik ja­vaslatainkat. Mi írásban meg­kerestünk minden számotte­vő intézményt, s így sok hasz­nos javaslat látott napvilágot. Közöttük az említett Is. öröm- irrsl közölhetem, hogy télen- lyáron egyaránt van egy a Keletiből éjjel 1 óra 25 perckor indul, s 2 óra 14 perckor érkezik Nagykátára. — Utoljára hagytuk a „leg- rázósabb" kérdést. Mi az oka annak, hogy a Budapestről reggel érkező vonatok nem állnak meg az állomásépület előtt, hanem messzire felhúz­nak Szolnok irányába? Az uta­sok emiatt sokat bosszankod­nak. Állomásfőnök: — Sok bosz- szúságot és gondot okozott az elmúlt évek során mind az utasoknak, mind a vasútnak a vonatok zsúfoltsága. Ennek a megszüntetését célozta az ingajáratok bevezetése. Lé­nyege az, hogy a végállomáson nem kell mozdonyt cserélni, vagy körüljáratni és a vonat elejére tenni az új menet­iránynak megfelelően. Ha húzva érkezik a vonat, ak­kor percek múlva indulhat vissza, tolva, ugyanolyan se­bességgel, mint amilyennel ér­kezett. Itt van például a Keletiből reggel 6 óra 50 perckor indu­ló vonat. Nem áll meg az ál­lomásépület előtt, hanem fel­húz Szolnok irányába, s a mozdony a vízdarunál áll meg. ötperces tartózkodása alatt kell neki vennie a visz- szaúthoz szükséges vizet és a szerkocsijáról megfelelő mennyiségű szenet a moz­dony konyhájára rámolni. Ezt azért kell Nagykátán csinál­ni, mert Szolnokon a rövid tartózkodás ideje alatt erre nincs idő. Nagykátán négy ilyen „előrehúzó” vonat van. Utasaiktól azt kérjük, hogy nagyobb megértéssel fogadják ezt az intézkedést, mert vé­gül is az ő érdekeiket szolgál­ja. — A válaszok kiclégítőek, köszönjük. II. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1965. JÜNIUS 17. CSÜTÖRTÖK ROZSABAL FARMOSON Szombaton a farmosi mű­velődési házban jól sikerült rózsabált rendeztek. A györ- gyeí cigányzenekar és egy tánczenekar muzsikált Étel­lel, itallal bőségesen ellátta vendégeit a földművesszövet­kezet. Hajnali négy óráig tartott a zene, a vigalom. Amint lehet, segítünk a víz alatti földeken — mondja a brigádvezető, aki kijárta az élet iskoláját — Könnyebb is, nehezebb is. Ezekkel a szavakkal adott választ első kérdésemre Tóth LcjptiMelib őt találatuk lesz? Bertalan Józsefné és nyolc nagykátai társa rendszeresen játszik a lottón. Variálják a számokat. Nos, addig variál­ták, amíg a 21. játékhéten négy találatot sikerült elér­niük, és ezzel 53 ezer 700 fo­rinthoz jutottak. Eláruljuk, hogy az ötödik bűvös számot is eltalálták, de az másik szelvényen szerepelt. Most elhatározták, hogy leg­közelebb öt találatuk lesz. Séta az ország tetején Minden osztály elindult, hogy megismerje hazánk tá­jait. Ki Pécsre, ki Sopronba. A mi osztályunk, a II/C a mátrabeli Ágasváron volt. Odaérve hetes csoportokban indultunk a turistaház felé, különböző utakon. Ágasvár Mátrakeresztestől három és fél kilométerre van. Éjjel há­rom órára értünk a célhoz, másodiknak. De hogy meg­nyugtassak mindenkit, reggel nyolc óráig minden csoport szerencsésen megérkezett. A feladatunk másnap is ér­dekes volt. Helytörténeti em­lékeket kutattunk, öt cso­portban, öt közeli faluban. Este aztán a tábortűz... Az a csoport, amelyik Mátrakeresz- tesen járt, itt számolt be ar­ról, hogy feltűnően sok a fa­kanál- és a galuskadeszka ké­szítő a községben. Azok, akik Tar községben jártak, há­rom méter hosszú rózsafü­zért láttak. Minden „Rózsa­füzér társasági tag” temeté­sén ráteszik a koporsóra. Mát- raszentimrén fél óráig kel­lett rábeszélni az öreg nénit, míg felvette a népviseleti ru­hát. Mátraszentimre külön­ben az ország legmagasabban fekvő faluja. A következő nap irány: Ga­lyatető. Az út negyedrészénél elkez­dett zuhogni az eső. bőrig áztunk. Űjabb na" újabb látnivaló: Pásztó. S aztán, irány: Haza. (szabó) Különös szenvedély; magyarnótagyu- j tő Rády István tápiószelei MÁV forgalmista a közel­múltban Budapesten egy kü­lönös találkozón vett részt. Róla egyelőre ennyit, a to­vábbiakban beszéljen ő ma­ga. — Van bélyeg-, papírszal­véta-, gyufacímke- és sok más gyöjjő. Itt ezen a talál­kozón olyanok jelentek meg, akikről nem sokat tud a nagyközönség. Magyarnóta- gyűjtökről van szó, akik az ország különböző részein él­Drukkolunk neked, Erika! ö az, a területi serdülő asz­talitenisz-verseny győztese: Molnár Erika. Szőke, mosoly­gó, kék szemű kislány. Mind­össze 12 éves. A hirtelen jött, jelentős sportsikerek isme­retében szinte hihetetlenül hangzik: Erika mindössze egy éve került szorosabb kap­csolatba az asztalitenisszel. Élete első versenyén, a me­gyei bajnokságon még csak a legjobb nyolc közé jutott be. A megyei tízek bajnoksá­gát azonban már megnyerte. Nagy vetélytársát, a szintén tápióbicskei Gizur Katit ott még nem sikerült legyőznie. SPORT Nagykáta—Váci Vasas 2:1 (1:0) A sorozatos vereségek után sem adták fel a harco-t a nagykátai labdarúgók. Vasár­nap örömet szereztek szúr- kolóiknak, a kevés számú szurkolónak. Megmutatták, hogy ha lelkesen, szívből ját­szanak, az előbb-utóbb az eredményen is látszik. Remél­jük, hogy a csapat tartja majd vasárnapi jó formáját. Góllövők: Smikli és Tóth. Tápiószele—Pilis 2:0 (2:0) Folytatja sikersorozatát Sze­le. Vasárnap is a várakozás­nak megfelelően szerepeltek. Népes szúrkoi ógárdája lelke­sen biztatja csapatát, ha esik, ha fúj. Közepes iramú mérkőzé­sen a szeleiek győzelme tel­jesen megérdemelt volt. De legutóbbi otthoni mérkőzé­sükön nyújtott formájukat nem tudták nyújtani. A pi­lisiek helyenként keményeb- j bek voltak, de a játékvezető - kezében tartotta a mérkő­zést. Góllövő: Molnár (2) Farmos—Abony 2:1 (1:0) Nagy iramú mérkőzés volt. A farmosiak végig támadtak. Már az első percekben meg­szerezték a vezető gólt. A szerencse is nekik kedvezett, mert a második félidőben a kiegyenlítő gó’ után rögtön újra vezetéshez jutottak. Góllövő: Lipták, Csorba. Tőle szenvedte el egyetlen ve­reségét. A megyei válogató verse­nyen veretlenül első. A pécsi országos területi döntő előtt nagy volt az iz­galom. Hiába, négy megye legjobbjai között nagy a tét. Erika sorra nyerte mérkőzé­seit. S hazajőve, az országos döntőre készült. Főié" a vé­dekezést gyakorolta. — Eri­kának több gyorsaságra, na­gyobb határozottságra van szüksége — mondta az edzője. Mindez a tanév vége előtt történt. De Erika az iskolában is megállta a helyét. Az idei sportbeli öt aranyérem mellé remek bizonyítványt produ­kált. A mai napon Tatán, az or­szágoson versenyez. (pápai) nek és évtizedek óta gyűj­tik a szerzők nótáit. Van közöttük, aki már nyolc és fél ezernél tart, Járásunkban a szelei Szeberényi Lajos bá­csi öt és fél ezer magyar nó­tát gyűjtött eddig össze. Természetesen mindet lekot- tázva, teljes szöveggel, a ze­ne- és a szövegszerző nevé­vel. Nem egy olyan gyűj­tő találkozott egymással ezen a találkozón, akik már év­tizedek óta leveleznek, a leg­jobb barátokká válnak, de sze­mélyesen csak most látták először egymást. Járásunkat hárman képvi­seltük, a már említett Szebe­rényi Lajos, az énekes irá­nyi János és magam, mint szövegíró. Ha ugyan annak lehet nevezni, kevés megze­nésített versem után. Ez a találkozó egy élmény volt nemcsak számomra, hanem úgy érzem mindannyiunk szá­mára is. Vallom, hogy ne­mes szenvedély ez, amit mi csinálunk, s ez a találkozó csak még jobban összeková­csolta a barátokat. A találkozó után az újpesti munkásotthonban magyarnó- taesten vettünk részt, ahol neves énekeseink közül Ko­vács Apollónia, Nyíri Erzsi, Solti Károly és Dóri József művészetének tapsolhattunk. József, a tápiószöliősi Petőfi Tsz brigádvezetője. Mármint arra a kérdésre, hogy köny- nyebb-e a brigádot vezetni, mint gyalogmunkásnak lenni. Korát tekintve • Tóth József fiatal ember, mindössze har­minchat éves. Tizenöt éve tagja a szövetkezetnek, hat éve választottak meg brigád- vezetőnek. Közben volt foga­tai, tehenész... Egyszóval, megjárta azt az utat, amely képessé tette a vezetésre, valamint arra, hogy tisztelni és megérteni tud­ja beosztottjai jog„s kéré­seit. És adott esetben ezért harcol­jon is. Százhatvan ember és ezerháromszáz holdnyi terület tartozik hozzá. Ebből nyolc- száV hold szántó, a többi szőlő, gyümölcsös és legelő. Sajnos a százhatvan tag közül a tény­leges vállalók száma csak nyolcmn-kilencven. Jóllehet, van egy pár nyugdíjas, de még így is sokan lennének erős férfiak, akik a közös munkát elősegíthetnék. — Természetesen nem esünk kétségbe — mondja Tóth József nevetve — mert a szorgalmas emberek az összes föld megművelését vállalták. A vetést idejében sikerült el­végezni. A vállalt és a háztáji területeket kiosztottuk, hogy a közteseket el tudják vet­ni, mert ez a tagok jöve­delmét nagymértékben meg­növeli. A kaszálót most osz­tottuk ki levágásra, feléből, A brigádvezető hangjából * parasztember fájdalma csen - dűl ki, amikor arról a huszon­két hold rozsról beszél, amely sajnos víz alatt áll. De már keresi oldást. a meg­— Ha a terület egy kicsit megszárad, takarmányt vet­nek bele, ne maradjon parla­gon. Saját tervedről annyit árul el, hogy őszre tanulni szeret­ne. Először az általános isko­lát, aztán, ha ez sikerül, a technikumot szeretné elvégez­ni. Nem utolsósorban azért, mert a fiától sem szeretne el­maradni, aki Cegléden ipari tanuló. Juhász Imre Meseország királynője rszág Nem szeretnénk, ha valaki elfogultsággal illetne ben­nünket, de mégis büszkék voltunk, amikor arról érte­sültünk. hogy Bödő Sándor né, a tápiószelei óvoda vezető óvónője elnyerte a „kiváló óvónő” címet. Munkahelyén kerestük fel a kitüntetettet, s bizony meg­lepődtünk, amikor egy lányos külsejű, törékeny, fiatal sző­ke hölgy fogadott. Bizony nem látszik rajta, hogy egy tízéves „nagy” lánya van, akiről büszkén mondja, hogy kitűnő tanuló. A kis óvodások éppen ebédnél ültök és jó étvágy- gyal kanalazták ebédjüket, fél szemmel a csemegének fel­tálalt friss cseresznyére ka­csingatva. Bödőné magáról csak igen szerényen, keveset mondott, annál többet az óvodáról, a „gyerekeiről”. Elmondta, hogy dunántúli származású és a Szegeden szerzett oklevél kézhez vétele után 1952-ben helyezték Szelére. Itt akkor még egy elég kis létszámú, kezdetleges óvoda működött, amely az évek során kor­szerű intézetté nőtte ki ma­gát. Jelenleg is állandóan öt- ven-hatvan gyermekük van. Bevezetett az óvoda helyi­ségeibe. Megilletődve jár­tunk a parányi asztalok, szé­kek között és egy kicsit Me­Közepes év a gimnáziumban Szombaton délelőtt tartot­ták a tanévzárót a gimná­ziumban. Pátkay Imre igazga­tó számolt be az elmúlt év munkájáról. Többek között elmondta, hogy ez az év volt a gimnázium 15. tanéve. Az elmúlt évhez viszonyít­va az iskola zsúfoltsága to­vább nőtt. Ebben az évben a legszigorúbb osztályozást ve­zették be. Talán ennek is, de mindenesetre a kevesebb ta­nulásnak tudható be, hogy az iskola tanulmányi átlaga esett. A tavalyi 3,5-hez képest, az idén 3,4. A legjobb osztály a IV. B volt, 3,9-del. Az egész iskolában mindössze két osz­tály nem éri el a közepes szintet. A fegyelem bizonyos mértékben javult. A II. A osz­tály a társadalmi munkában kifejtett tevékenységéért 2000 forint jutalmat kapott. Pátkay igazgató hosszan be­szélt a mulasztásokról. A leg­több hiányzás a 11. A osztály­ban volt. Az igazgató után a K1SZ- titkár számolt be a szervezet munkájáról. A gimnázium 531 tanulója közül 472 KlSZ-tag. A múlt évben 81 tanulót vet­tek fel az ifjúsági szervezetbe. A gyulai Erkel diákünnepek­re az egész iskola készült. Koch Mária, az énektrió és a népi tánccsoport jutott el Gyulára. Kilenc negyedikest láttak el megbízólevéllel, ők nevelői pályára készülnek. seországban érezzük magun­kat a rengeteg játék láttán. Megmutatta a bábszínház figuráit is. A színpadot a he­lyi ktsz társadalmi munká­ban készítettte. Ott van Pi­roskától Hófehérkéig szinte minden mesehős. Gazdag a diafilmtáruk is. Céljuk a gyermekeknek az iskolára való felkészítése. Ami úgy látszik, teljes egé­szében sikerül, hiszen cso­dálkozva nézzük a csinos, tiszta rajzfüzeteket. Köztük van nem egy olyan, amely egy általános iskolásnak is a becsületére válna. Az épület bizony elég ki­csi. De Bödőné örömmel új­ságolja, hogy a jövő évi ter­vekben szerepel a bővítés és biztos benne, hogy a községi tanács — ahonnan egyébként minden támogatást megkap — odahat, hogy a tervek va­lóra is váljanak. Az óvodai látogatás után az az összbenyomásunk, hogy nem véletlenül jutott a meg­tisztelő kitüntetéshez. (ö) HÍREK — A dolgozók iskolájában pénteken tartották a vizsgát Tápióbicskén. A hallgatók jó átlaggal, 3,4-del végeztek, s ennek örömére reggelig tartó banketten búcsúztak el az is­kolától. — Védnökséget vállaltak háromezernégyszáz hold ku­korica felett a járás termelő- szövetkezeteinek KISZ-istái. — Mcsefa virága. A tápió­bicskei általános iskola nyolcadikosai nagy sikerrel mutatták be a Mesefa virága című háromfelvonásos mese­játékot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom