Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Tápié mente NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE II. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1985. JÜNIUS 13, VASÁRNAP Jó hír Bicskéből: Az eső ellenére selml semmi Pocsai Istvánt, a tápióbics- kei Április 4. Tsz elnökét na­gyon nehéz megtalálni. Leg­többször a határt járja, hogy a helyszínen győződjön meg: hogyan halad a munka. Most is csak az ebédidőből jutottba beszélgetésre. — Szeretném, ha elmonda­ná elnök elvtárs, hogy milyen feladatokat szeretnének meg­oldani ebben a gazdasági év­ben, s milyen elképzelések vannak a tavaly mérleg­hiánnyal zárt szövetkezet megerősítésére! — A legfontosabb feladat­nak azt tekintjük, hogy szövetkezetünk pozitív mérleggel zárja a gazda­sági évet. S Ennek érdekében sok ember ^ előtt népszerűtlen feladatok \ végrehajtására is vállaikoz-J tunk. Egyszer már szó volt at háztáji földek elosztásáról, i Szövetkezetünk tagságát há-\ rom csoportra osztottuk. A $ becsületes, szorgalmas embe- $ rek, a betegek és a nyugdí- $ jasok az első csoportba, a leg-^ alább harminc munkaegysé- 5 get teljesítők a második, és 5 azok, akik a harminc egysé-S get sem teljesítik, a harmadik | csoportba kerültek. — A legjobb háztáji föl-. $ det az első, a leggyengéb- $ bet a harmadik csoport- 5 ba tartozók kapták. 1 A jól dolgozó tagsag orom-i mel fogadta a már régen várt § intézkedést: Azok viszont,^ akik a harmadik kategóriá- ^ ba kerültek, panasszal fordul- 5 tak többek között a járási ta-í nácshoz, a minisztériumhoz 5 és ki tudja, még hová. Ezek-j nek az embereknek szeret- $ ném megmondani azt, hogy i felesleges fáradozniuk, mert | sehol sem találnak olyan \ szervet, amely a hanyag, nem $-------------------------------1 K ik kcplók a legjobb háztájit ? Progresszív előnyök a szorgalmasaknak dolgozó embert a becsületesek elé helyezné. — A legutóbbi közgyűlé­sünk olyan határozatot ho­zott, hogy fuvarozáshoz jár- S művet igénylő tag, ha megfe- k lelő számú munkaegysége r van, olcsóbban, akinek pedig d nincs meg a meghatározott s munkaegysége, a nem tsz- z taggal egyenlő árban kapja r meg a fogatot. — Jelenleg a kukorica kul- d tivátorozása és az első kézi t\ kapálás folyik. Nagy problé- n mánk. hogy Szecsőről jelentik: Hagyománygyűjtés. A szecsői népi együttes kollektívája a mai nap folyamán felkeresi a község legöregebbjeit, akik­től történeteket, dalokat, tán­cokat, adomákat gyűjtenek. A régi népi hagyományokat az­tán felhasználják az új évad műsoraiban. Kilencvenkilenc nyolcadi­kos diák ballagott el múlt szombaton a szecsői általá­nos iskolában. A hagyomány szerint jelképesen elbúcsúz­tak a művelődési háztól is. Bakonyi történet holnap es­te. Holnap este a művelődési házban bemutatja az Álla­mi Déryné Színház P. Hor­váth László színművét, a Bakonyi történetet. Engedély nélkül űzte az ipart Végh Sándor és Sáf­rány Albert nagykatai lakos. Ezért Véghet 500, Sáfrányt 300 forintra büntették. A vidékiek fehérebbek szeretnének lenni Ma már a vidék is jelent­kezik különféle kérésekkel a kozmetikai iparnál. Amig a városiak nyáron minél „fe­ketébbek” szeretnének lenni, a mezőgazdasági dolgozók szívesebben „fehérednének”. A Kozmetikai és Háztartás­vegyipari Vállalat laborató­riumában most kísérleteznek olyan fényvédő krémmel, amely megóvja az állandóan szabadban dolgozókat a túl­zott bámulástól. Ugyancsak a mezőgazdasá­gi dolgozóknak, a por, a leve­gő szárító hatása elleni vé­dekezés céljára készül a kü­lönleges kézvédő krém. § VARGA LÁSZLÓ I PÜNKÖSD NAPJAN Víkend re mentek a tehenek Pünkösd napján nem min- ^ dennapos dolog esett meg szentmártonkátai Kossuth S Tsz teheneivel. Vikendre men-^ ték ők, a bátrak, kalandvá-| gyök, harmincán, az éj lep-§ le alatt... | Elindultak Szentmártonká- tárói, nyugat felé. Elérték a| Szecsőhöz tartozó Magdolna-1 telepet. Ott két fiatalember § fölfigyelt a gazdátlan har-^ mine állatra. Mint kötelesség'-^ tudó emberek, behajtották a ^ tápiószecsői tanácsháza udva- ^ rára, s ott bécsukták a har- mine bátor tehenet. Pünkösd hétfőjén hálnál-1 ban megy ám Bugyi Mihály, ^ hogy megfejje a teheneket, ^ hát — nincs tehén sehol. Bu- !> gyi mint kötelességtudó em-t bér, önérzetes, kötelességtudó | ember, elindult felkutatásuk- ra ... § S míg ő ment, mendegélt a^ széles nagy határban, csoport^ szerveződött lóhalálában, s ^ ők is elindultak széles nagy-| világnak. öreg Bugyi Mihály elérvén§ a szecsői tanácsházhoz, mind- ^ járt látta, hogy jó helyen jár. ^ A gyönyörűen, frissen parki-§ rozott tanácsház környéke X csata képét mutatta. Nagyon^ megörült a szíve a teheneknek, s hazahajtotta a csavargókat.^ Itt a végp, fuss el véle. ^ Mert ha Bugyi Mihály is^ olyan felelőtlen ember lettX volna, mint amilyenek azok ^ voltak, akik a jószágot a sor- ^ sukra hagyták — az én me- sém is tovább tartott volna .. s P. K. ^ A GAMMA-SUGARAK ÉS A ZÖLDSÉG A éaracasd tudományos ku­tatóintézetben végrehajtott kísérletek eredményeként meg­állapították, hogy gamma-be­sugárzással megakadályozható az olyan burgonya kicsírázása, amelyet három-négy hónapig sötét helyen, 20 fok celsius hő­mérsékletű és 60—90 százalék nedvesség tartalmú levegőn tá­rolnak. A lóbusztól a szolgálat] lakásig — Nyolcadikos vagyok. Kedvenc hangszerem a gitár. Igaz, sok idő és türelem kell hozzá. Autószerelő szeret­nék lenni és gitáros. Szépen játszani rajta — magyarázza Pál Pista — Egy kicsit nehezen mennek a basszusgyakorlatok. Per­sze a harmonikán ez így szokott lerini, ha kicsi az ember keze. Azért az egyszerűbb dalokat, keringőket már el­játszom. Tudom, sokat kell még gyakorolnom, mert a tangóharmonika nemcsak súlyra nehéz... — állítja Szabó Erzsiké (Molnár Bertalan képriportja) építették a mostani épület háromtantermes részét. Az­után huszonkét évnek kel­lett eltelnie, míg felépült az mellé az új öt tanterem, a ne­velői szoba, az igazgatói szo­ba, a vetítőkamra. Az épü­let elnyerte mai, impozáns formáját. De akkor már Bá­náti Béla volt az / igazgató. 1949-ben nevezték ki, Kar­doss Jánost meg helyettesnek, s a harmadik barátot számadó igazgatónak. Aztán szép sorban megnő­sültek, s Kardoss János 1951- ben megvált Kákától. Igazga­tó lett Tipióbicskén. Ketten maradtak. Szabó János elgondolkozik. Kérdést teszek fel. — Az évtizedek közös mun­kájából mire emlékszik, mit említene? Nevelünk és tanítunk, de hát ez a mi mindennapi mun­kánk. Mindent megtettünk cs megteszünk, ez természetes. Talán azt említeném, ami ezenfelül vau, ami plusz mun­ka, s ami szép eredményt ho­zott: a pedagógus szolgálati lakásokat. 1948 óta fáradunk ezen, a szó szoros értelmében, két kézzel megfogva a lapá­tot. Az eredmény az, hogy ma Kákán tizenegy pedagógus szolgálati lakás van. S jó­részt társadalmi munkából. Ez, a község lélekszámához viszonyítva, alighanem egye­dülálló a megyében. Szol­gálati lakást csináltunk mi mindenből. S takaros Inkárok azok bizony.., Beszélgetés közben kiné­zünk az iskola ablakán. Műút kanyarog az iskola előtt, bu­szok jönnek-mennek, oldalu­kon: Sülysáp v. á. — Káka. — A műút három éve épült, — mondja az igazgatóhelyet­tes egy kis büszkeséggel. Majd hirtelen megkérdezi: — Hal­lott már a híres kókai ló­buszról? Nem hallottam. Azt hiszem, jó tréfa, de felvilágosít: — Autóbusz csak az ötve­nes évektől jár Sülysáp és Káka között. Előtte egy élel­mes vállalkozó motor nél­küli autóbusz elé lovat fo­gott és azzal fuvarozta a né­pet. Volt kis lóbusz, négy-hat ember fért bele, s volt nagy lóbusz: oda húszán is bepré- selődtek. Olyan jól ment az üzlet, hogy később még egyet indított. Áz volt ám csak az utazás. Negyvenöt előtt meg magántaxi járt. Az persze egy kicsit költséges volt... De a beszélgetés fonala el­sodródott az eredeti témától, a három jó barát útjától. — Ma bizony már ezüst szálak futnak a barnák között mind­hármunknál, Tanítványaink unokáit is tanítjuk már. El­teltek az évek ... Kardoss János Nagylcátán igazgató, mi ketten itt maradtunk... Felnőtt gyerekeink vannak... Deregán Gábor egy hold felszántott, le­trágyázott paprikaföl­dünk víz alatt áll. Szerződést kötöttünk a MÉK- kel és a konzervgyárral pap­rika, paradicsom, burgonya és dinnye szállítására. Kalászo­saink. szépen fejlődnek. Bú­zából, árpából rekordtermés­re számítunk. Az esős idő ellenére min­den munkát időben el tud­tunk végezni, lemaradásunk nincs. (pápai) Lopott disznótorossal akart nagyfiú lenni, mairí Q7f»rplmi hanatahan fp.iip.l ment a falnak Ionná és oldalas fért bele . 11 Az első hajnali vonattal Bu­dapestre ment. A munkásszál­láson eladta a zsákmány nagy részét. Aztán szépen csoma­golt egy kis kóstolót Rózának is, mondván: „.. . édesanyám küldte”. A tárgyaláson bekötött fej­jel jelent meg a fegyőrök kí­séretében. Egy-kettőre kide­rült a sérülés oka: bánatában hatszor nekiment a vasajtó­nak, mert letartóztatása alatt egyszer sem látogatta meg őt a leányzó. A tárgyaláson ke­serűen jegyezte meg a leány kihallgatása után: „Ilyenek a nők, eldobják a férfiakat ma­guktól.” A Nagykátai Járásbíróság nem méltányolta Tóth szerel­mi bánatát és másfél évi bör­tönre ítélte. Az ítélet jogerős. (m) A tápiósági fiatalok eddig sem szívesen barátkoztak Tóth Vilmos huszonkét éves fiatalemberrel. Tóth már volt büntetve, lopásért. Legutóbb ez év januárjában szabadult a dutyiból, ugyancsak hasonló ügy miatt. Alig egy hónapot dolgozott a budapesti Gáz­gyárban, amikor meglopta egyik munkatársát. Azóta újabb ötlete támadt. Eszébe jutott, hogy anyjának szomszédja, Béres Pálné két i mázsán felüli sertést vágott. ' Elhatározta, hogy kolbászt és szalonnát visz fel Pestre s el- '■ adja. Természetesen Béresné padlására gondolt. Mert na­gyon kellett ám Tóthnak a pénz, ugyanis hevesen udva­rolt egy leányzónak, s az ud­varláshoz pénz kell... Február 28-án még mozi­ban volt választottjával, s ott cözölte a lánnyal, hogy haza- itazik anyjához és kóstolót hoz íeki. A fél tizenkettes vonat­ai el is utazott. Éjjel fél ket- ókor ért Tápióságra, s nyom­ban munkához látott. A helyszínt ismerte. Itt nőtt tel, és sokat játszott Béresné tét gyermekével. A diófától a nagylétrát Béresné házának tálához ttámasztotta, felmá- ; szott a tetőre. Ott nagy óva­tosan felszedett nyolc darab cserepet és belépett a padlás­ra. Megtömte a magával ho­zott táskát, öt szál kolbász és vagy öt-hat kilogramm sza­Ólomszínű felhők alatt gyűl­tek egybe a gyászolók, hogy megadják a végső tiszteletet egy egyszerű, hétköznapi em­bernek: Varga László elvtárs­nak. A munkásőrség díszalaku­lata, majd a rendőrség dísz­szakasza állt őrt harcostársuk ravatala mellett. Mire felcsen­dült a pedagógus-énekkar gyászindulója, már sűrű em­bergyűrű vette körül a diófa­koporsót. A gyászinduló ak­kordja után Chmelly Ödön, a községi pártbizottság tagja mondta el gyászbeszédét. Ismertük Varga elvtársat egészen közelről. Ismertük humanitását, ismertük ember- szeretetét, ismertük a párt­hoz és a munkásőrséghez való ragaszkodását és áldo­zatkészségét. Mégis, mikor ott álltunk ravatalánál és hallgattuk a gyászbeszédet, elénk tárult ennek a rövid életnek minden szépsége. O nem ismert akadályt, ha ar­ról volt szó, hogy embertár­sának a segítségére legyen. A munkásőrségben kapott feladatait mindenkor siker­rel oldotta meg. Az elmúlt év decemberében munkasor bajtársai vitték ezért a be­tegágyához a „Kiváló munkás­őr” kitüntetést abban a re­ményben, hogy mielőbb is­mét maguk között üdvözöl­hetik. Ám sajnos, közbeszólt a kíméletlen halál. Mindösz- sze 48 évet élt... Lőrincz János a munkás­őrség járási parancsnoka gyászbeszédében összegezte ennek a negyvennyolc év­nek a küzdelmeit és fátyo­los hangon vett búcsút Varga elvtárstól. Ismét felhangzott a pedagó­gus-énekkar gyászdala és a munkásőrség díszsortüze kö­zepette a koporsót a föld mé­lyébe eresztették... HANGSZEREK ÉS KIS ZENÉSZEK csupán arról számolunk b hogy a gyerekek már megbé rátkoztak hangszerükkel. Mo: éppen a vizsgára készülnek. A télen zeneiskola indult Szentmártonkátán. Ezúttal nem arról akarunk szólni, hogy milyen nagy dolog ez, * I — En már három évig tanultam azelőtt harmonikázni. | Eleinte féltem a hegedűtől, mert kényes hangszer, de 1$ aztán nagyon megszerettem. Most Bach Paraszt-kantáta- ^ ját tanulom. Szeretnék jó hegedűs lenni — mondja Szabó $ Feri $ ^ Káka. Tűző tavaszi napfény. X Kihalt a község. Csend min- X denfelé. Az iskolába megyek. X Ott is nagy a csend. Az egyet- X len ember, akit találok, Szabó X János igazgatóhelyettes. | Az igazgató. Bánáti Béla tá- | vol van. Pedig ő lenne a má- X sík ember, Szabó igazgató- X helyettesen kívül, akit kere- X sek. Hogy miért? Egyszerű 5 az ok. Illetve, csak így leírva X egyszerű, ök most harminc- X ötödik tanévüket fejezik be X együtt, , I harmincöt éve J működnek együtt, s egy he- ^ lyen, Kákán. | 1930-ban három fiatalem­bér pályázta meg a három X kókai tanítói állást. Szeptem- $ bér elsején megérkezett az X első. Bánáti Béla, október X elsején a második, Szabó X János. A harmadik nem jött X el, s helyette megérkezett no- \ vember elsején Kardóss Já- X nos. Mindhárman legényem- X berek voltak, tele lelkesedés- X sei, ambícióval. Bánáti Béla X a későbbiekben első és má- X sodik osztályokat tanított, vál- X takozva, de leginkább másodi- X kát, Szabó János harmadi- X kát. és Kardoss János ne- 5 gyediket. X Kákára jövetelük idején a X mostani iskola helyén régi X öreg épület x omladozott, j! öí tanteremmel. Harmincöt- X harminchatban ezt lebontot- s iák, és rá néhány évre meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom