Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

10 1965. JUNIUS 13, VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Kinek jár pótszabad­ság? P. L.-né nagykőrösi lakos levélben kért tanácsot, hogy jár-e neki pótszabadság. Négy éve a városi kertészetben dol­gozik, és legkisebb gyermeké­nek betegeskedése miatt a tizenkét napi alapszabadságát igénybevette, sőt fizetés nél­küli szabadságot is kért gyer­mekápolás céljára. Munka­helyén pótszabadság iránti igényét elutasították és en­nek a sérelmének orvoslása céljából fordult hozzánk. Mivel olvasónk gyermeke az egy évet betöltötte, ápolás és gondozás érdekében táppén­zes állományba már nem lehet helyezni. Jogosult azon­ban fizetés nélküli szabadsá­got kérni és ezt nem tagad­hatják meg. Egyébként a négyéves fo­lyamatos munkaviszonya alapján két napi pótszabadság illeti meg. Ha a munkavi­szony évközben kezdődött, a fél évi, vagy azt meghaladó időt egész évként kell számí­tásba venni. A félévet el nem érő időt pedig figyelmen kí­vül kell hagyni. Amennyiben a négy évi munkában töltött évek után nem ismerik el a két napi pótszabadságra való jogát, tanácsoljuk, forduljon a vállalati munkaügyi döntő bi­zottsághoz. Külföldi örökség át­vételével kapcsolatos eljárás. Az örökség átvételére kül­földre akartam utazni, de útlevél iránti kérelmemet el­utasították. Hova fordulha­tok ügyemben orvoslásért? — kérdezi P. I. vecsési lakos. Amennyiben útlevélkérel­mét elutasították, jogosult a belügyminiszterhez, illetve a megyei rendőrfőkapitányság vezetőjéhez felülvizsgálati kérelemmel fordulni. Ne té­vessze össze azonban, hogy a külföldre való kiutazás és a hagyatéki eljárás lefolytatá­sa két különálló dolog. Az út­levél kérelmének elutasítása következtében jogai nem szen­vednek sérelmet, mert a ha­gyatéki eljárást az Általános Értékforgalmi Bank folytat­ja le az ön érdekeit képvisel­ővé. Ipari tanulók szabadsá­ga. M. J. gyömrői olvasónk az­zal a kéréssel fordul hoz­zánk, közöljük, hogy az ipari tanulót hány r.ap fizetett sza­badság illeti meg. Olvasónk kérdésére közöl­jük, hogy ipari tanulót — ko­rára való tekintet nélkül — harminc munkanap fizetett szabadság illeti meg, amely­ből huszonnégy munkana­pot a nyári, hat munkanapot pedig a téli tanítási szünet tartama alatt kell kiadni. Az egyéves tanulóidejű szak­mák ipari tanulóit a hat munkanap téli szabadság nem illeti meg. A felajánlott cserelakás tulajdonosának befo­gadó nyilatkozatát a felmondáshoz kell-e csatolni? K. F. dunabogdányi lakos kérdezi, — csatolni kell-e a bérlőnek szóló felmondó le­vélhez a felajánlott cserelakás tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát? Olvasónk kérdésére közöl­jük, hogy a lakásrendelet 62. §. (2) bek. a felmondás érvé­nyességének feltételeként je­löli meg, hogy a felmondással egyidejűleg kell felajánlani a cserelakást Ez a hiány utó­lag nem pótolható. Amennyi­ben e nélkül mondta fel a la­kásbérletet, a bíróság érde­mi vizsgálat nélkül el fogja utasítani keresetét. Egyszerre csak egy jog­címen lehet nyugellá­tást folyósítani. Férjem 1800 Ft nyugdíjat kapott, én pedig 800 Ft öreg­ségi nyugdíjban részesülök. Férjem megnalt, kaphatom-e az én nyugdíjam mellett az özvegyi nyugdíjat is? — Kér­dezi özv. Sz. J.-né ceglédi ol­vasónk. özvegyi nyugdíj a saját­jogú nyugellátás mellett ak­kor volna folyósítható, ha a két ellátás együttes összege a 700 Ft-ot nem haladná meg. Mivel olvasónk saját nyug­díja is több ennél, joga van választani, hogy a saját vagy az elhunyt férje után járó nyugdíj 50 százalékára — mint özvegyi nyugdíjra — tart-e igényt. Mivel a férje után járó 900 Ft özvegyi nyugdíj nagyobb összegű, mint a saját nyugdíja, ezért joga van az özvegyi nyugdí­jat választani. Saját nyugdí­ja pedig szünetel. A nyugdíj megállapítá­sánál öt évi munkabér havi átlagát kell alapul venni. V. M. kisoroszi lakos kér­dezi, hogy a táppénzes állo­mányban töltött idő is be­számít-e az öt évi munkabér- átlag megállapításánál? Olvasónk kérdésére kö­zöljük, hogy a munkabér ki­számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat a naptári napokat, amelyeken a dolgozó igazolt keresőképtelensége miatt nem dolgozott. Aggálya tehát nem indokolt, mivel a közel egy évi táppénzesállo­mányban töltött időt (tehát amikor fizetésének 75 száza­lékát kapta táppénz címén) az átlagfizetés megállapításá­nál nem lehet figyelembe venni és így a nyugdíj össze­gének megállapításánál önt sérelem nem éri. Dr. M. J. r vX?C,XX-VxNXXXXXXXXXXVXX.XVX'A.XXXXV*VXXXX.XXV,, HORGÁSZOK Mitől pusztulnak a halak? - Kötelező a derítők építése - Szennyesek a vizek BESZÉLGETÉS A SZÖVETSÉG FŐTITKÁRÁVAL A Balaton után legjelentő­sebb haltenyésztő helyünk a soroksári Duna-ág. Budapest határában a Kvassay zsilipnél kezdődik és a tassi nagy át­eresztőnél ér véget. Lényegé­ben a háromezer kataszteri holdas terület természetes vízmedencének tekinthető, ahol a halak ideális körülmé­nyek között szaporodhatná­nak a népgazdaság hasznára és a sporthorgászok örömére. A valóságban viszont sok kö­rülmény gátolja a jobb ered­ményt Erről beszélgettünk Berényi Jánossal, a Horgász Szövetség főtitkárával. — A soroksári Duna-ág hosszú évek óta sok problé­mát okoz nemcsak a horgá­szoknak, hanem szinte vala­mennyi hatóságnak. A víz mi­nősége világszerte nagy gon­dot jelent. Tavasszal nemzet­közi hidrológiai kongresszust tartottak. Megállapították, hogy az ipar óriási ütemű fej­lődésével együtt nő a vizek szennyeződése. Ha nem ten­nénk ellene semmit tíz év múlva a folyóvizek, tavak szinte kivétel nélkül tisztá­talanokká válnának. Ez a nagy arányú ipari vízszennye­ződés tönkreteszi az egyes hal­fajok ívóhelyeit, s előfordul, hogy a hal ízét teszi élvez­hetetlenné. — A soroksári és a rác­kevei Duna-ág mitől szeny- nyeződik? — Talán ott kezdeném, hogy a Duna vize szakaszosan — leginkább Győrnél, Tokod­nál és Dorognál szennyeződik. De ugyanolyan ütemben tisz­tul is. A baj akkor keletke­zik, ha a fertőződés nagyobb mérvű, mint az öntisztulás. Az egyik iegkiadósabb adagot a Duna éppen Budapest alatt, Csepelnél kapja — több for­rásból. Annak idején Kispest, Lőrinc szennyvízlevezetését rosszul oldották meg. Ez a csatorna az ATTRA-gyár mel­lett ma is napi harmincezer köbméter szennyvizet zúdít a Dunába. Javulást a dél-bu­dapesti derítőműtől várnak, amely állítólag 1970-re készül el. Egy kisebb szakasz azon­ban máris működik, de az még távol van az elégtől. Tud­ni kell még, hogy a házi szennyvíz egyrészt hasznos, de egy bizonyos mennyisé­gen túl már káros. A bomló anyagok sok oxigént elvon­nak, ami különösen télen nagyobb mérvű halpusztulást okoz az amúgy is legyengült szervezetű állatoknál. — Évek óta hallunk a Duna-ág fenolos fertözött- ségéről. Ez hogyan kerül a vízbe? — Ma már valamivel jobb a helyzet, mint mondjuk ré­gebben volt. Az 1950-es évek­ben a fenol miatt nagyon megritkult a halállományunk. A Vörös Csillag Traktorgyár ipari vize ide ömlött a mel­lékágba s erősen fenoltartal­mú volt. Azóta megépítették az átemelőszerkezetet, amely a vizet a nagyágba viszi. Vi­szont megoldásra vár a kis­üzemek szennyvízelvezetése. Igaz, hogy ezek a galvanizá-' lók, javítók csak ötven-száz liternyi vegyianyagos vizet bocsátanak a csatornába, de a sok kicsi sokra megy. A Csepeli Papírgyár szulfidlú- gos vizet tennél, amit meg­felelő átemeléssel a nagyág­ba ürítenek. Viszont, ami szintén nem tiszta — az öb­lítővíz — már a mi Duna- águnkba ömlik, ahol sokkal kisebb a víz sodrása, az ön­tisztítást csak a kiterjedt víz­felület, a napsugár végzi. — Mindez nem valami biztató. Történt-e valami intézkedés a helyzet vál­toztatására? — Szerencsére igen. Hatá­sa azonban csak a későbbi években várható. Űjabban már a közegészségügyi szer­vek, de a mezőgazdaságban az öntözéses gazdálkodás is minőségi igénnyel lép fel. An­nak a veszélye fenyeget, hogy az a víz, amelyben a hal nem tud megélni, nemcsak az ön­tözésre válik alkalmatlanná, hanem ipari felhasználásra is. A halaknak így mintegy bio­indikátor szerepet tulajdonít­hatunk. A két évvel ezelőtt hozott rendelet értelmében a Vízügyi Főigazgatóságnak jogában áll megbüntetni azokat a válla­latokat, amelyek vizet vesz­nek a Dunából és használat után derítés nélkül engedik vissza. Jónéhány gyár évente Harmincezer forint jutalom Az Állami Biztosító a ser­téstenyésztés fejlesztése érde­kében az elmúlt évre 600 ezer forint jutalmat tűzött ki a termelőszövetkezetek legkivá­lóbb sertéstenyésztői és gondo­zói számár a. A 100. ÉVFORDULÓN Orvostörténeti múzeum Semmelweis szülőházában Apród utca 1—3. Semmel­weis Ignác szülőháza. A nagy tudós halálának századik év­fordulóján, augusztus I3-án, a megfiatalított külsejű öreg házban Orvostörténeti Mú­zeum nyitja meg kapuját a közönség előtt. A kapun át a kertbe lépőt a szemközti falon felirat, előtte szobor fogadja. Semmelweis sokat há­nyatott földi maradvá­nyait ezután a felirat mö­götti falrész őrzi. A nagy tudós életművének pedig a kolumbárium előtt felállított szobor, Borsos Mik­lós szobrászművész „Anya” című alkotása állít emléket. A szülőház, a múzeum egyik helyisége Semmelweis-relik- viákat tár a láto~atók elé. Egykori dolgozószobájának eredeti bútorai, köztük író­asztala kerülnek itt kiállítás­NYITÁS: AUGUSZTUS 13 ra, úgyszintén a nagy tu­dósról és szüleiről készült festmények. Az emeletes, sok szobás ház más helyiségei magyarorszá­gi orvostörténeti dokumentu­mokat mutatnak be a látoga­tóknak. A múzeum egyik érde­kességének ígérkezik az egykori Király utcai Gö- möry-, később Török-pa­tika 1819-ben készült, ma már iparművészeti műemléknek számító berendezése. A pa­tikaberendezés történelmi és irodalmi tekintetben is ku­riózum: receptfiókjainak fel­iratai Kossuth Lajos és Pe­tőfi Sándor nevét is őrzik, tanúsítva, hogy gyógyszerei­ket e patikában készíttették el. A muzeális gyógyszertár különben állandó patika­edény-kiállításnak nyújt majd keretet, amelynek legrégibb darabja 1524-ből származik. A múzeumban talál majd el­helyezésre a földkerekség har­madik legnagyobb értékű or­vostörténeti éremgyűjtemé­nye, amelynek alapját a Fa- ludy-féle éremgyűjtemény képezi. A négyezernél több ér­mét magába foglaló gyűj­temény legrégibb darabja az antik Athénből szárma­zik. Megtekinthető lesz a mú­zeumban a többi között a ma­gyarországi orvostörténeti kó­dex- és könyvgyűjtemény szá­mos értékes példánya is, köz­tük mindaz a magyar és ide­gen nyelvű kódex, amely Semmelweis munkáságát tár­gyalja. (K) A közelmúltban zajlott le az értékelés, s megyénkben 30 ezer forint jutalmat osztanak most ki öt termelőszövetkezet legjobb sertéstenyésztői, gon­dozói részére. A pomázi Pető­fi, a tápiószentmártoni Kos­suth, a ceglédi Petőfi, a tár­noki Lenin és a nagybörzsönyi Hunyadi termelőszövetkezet sertésgondozói és a sertéste­nyésztést irányító szakemberei között osztják szét a jutalma­kat. Az O. B. V. Budapesti Bányagépgyára felvesz ipari tanulónak 14—16 éves, 8 általános is­kolát végzett fiúkat eszter­gályos, marós, kovács, he­gesztő, szerkezetlakatos szakmára. Szerkezetlakato­sok és kovácsok részére in­dokolt esetben otthonelhe­lyezést biztosítunk. Jelentke­zés naponta 7—15-ig a vál­lalat tanműhelyében. Bpest. IV., Baross utca 91—95. Juliana Hern több millió forintot fizet ilyen célra. Pár év alatt kifizetnek annyit, amennyibe a derítő kerülne, tehát érdekük, hogy szorgalmazzák a mielőbbi megépítését Az így begyűlt pénzt a Vízügyi Főigazgató­ság külön számlán gyűjti s olyan kisebb üzemek derítő­jét építi meg belőle, amelyek önerejükből nem lennének: erre képesek. A szennyvizek tisztítása anyagi áldozatot követel és pusztán a halgaz­dálkodás érdekei nem min­dig esnek elég súlyosan latba ahhoz, hogy biztos védelmet nyújtsanak. — Milyen most a sorok­sári, ráckevei Duna-ág halállománya? — Mint már mondtam, na- ^ gyón vigyázunk arra, hogy a | halállományt továbbra is meg- 5 felelő szinten tartsuk. Éven­ként rendszeresen újra bené- ? ! pesítjük a vizet. Tizennyolc^ horgászegyesületünk hatezer ^ : tagjának érdeke követeli ezt. Az évad kezdetén 8 millió | süllő, négyszázezer csuka és^ludwigsburgi modell a na-^ négyszáztízenkét mázsa ponty- S pókban nyerte el Nizzában | ivadékot telepítettünk a víz- § a Miss Európa címet. A | be — fejezte be tájékoztató-1 Miamiban rendezendő Vt-S ját a Horgász Szövetség fő-^ lúg Szépe versenyen is ős titkára. KM ^ képviseli Németországot. S ^ De vajon megnyeri-e?-..................... A\\\\\\V\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ ^ Matuzsálemi utcanevek Budapesten Később Űri utcd lett és csak 1794 óla hordja mai nevét. Sok váU tozaton át ju-1 tott el 1790-ben mai nevéhez a Molnár utca is. 1528-ban még Ha­jós utca volt, 1695- ben Vízi kapu utca, 1750 körül Kis Lipót utca, de még 1780 táján is Duna utca volt a neve. Bőven akadtak az elmúlt száza­dokban ma máY megmagyarázha­tatlan átkereszte­lések is. Ki tud­ná kitalálni pél­dául, hogy azt az utcát, amely 1529- ben még Szent Péter nevét vi­selte, miért ne­vezték el a XVIII. században Hattyú utcának? Miért lett a mai Lévai Oszkár utca 1858- ban Fecske utcá­vá a Veréb utcá­ból? Es végül mi okozhatta, hogy nem is olyan ré­gen a Ponty ke­rült a Csuka he­lyére a jellegzetes kis budai utca ne­vében? Egyre több az ■újfajta, jól olvas­ható korszerű ut­catábla Budapes­ten, de ezek a táblák nemegy­szer igen régi el­nevezéseket hor­doznak. Hogy melyik a legré­gibb mai utcane­vünk, azt ponto­san megállapíta­ni talán nem is lehet, de jó né­hány van, ame­lyik kétségtele­nül több évszáza­da él már, ez pe­dig a mi viharos múltunkat te­kintve csakugyan matuzsálemi kor­nak számit. Budán az Űri utcát és a Vám utcát például már 270 éve, 1695-ben is ugyanígy hív­ták. Igaz, azóta mind a kettőt több ízben át­keresztelték, de végül mégis visz- szakapták régi nevüket. A Bé­csikapu tér vi­szont 1322-ben még Szombat piac volt. 270 éve még csak Bécsi tér volt, de 1720 óta már mai ne­vét viseli. Ötször változtatott nevet hat évszázad alatt a Dísz tér. 1391: Szent György tér, 1695: Fő tér, 1728: Disz tér, 1848: István király tér és 1849 óta ismét Dísz tér. A pesti oldalon feltétlenül a ma­tuzsálemek közé tartozik az Illés utca. Így hívták már 1751-ben is, amikor innen szál­lították a vizet a látogatóba érke­zett Mária Teré­zia asztalára. A Kertész utca ne­ve viszont „csak” 1787 óta őrzi az akkori kertésze­tek emlékét. Csak egyetlen évvel fia­talabb nála a Kí­gyó utca neve, ami egyébként a Hatvani és a Vám utca nevek örö­kébe lépett. Százhetvenöt éve viseli mai nevét a Bástya utca és a Duna utca, amely akkor még a mai Fel- szabadulás térig nyúlt. 1490 óta ismerjük a Kecs­keméti utca tör­ténetét. Akkor Czeglédi utca volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom