Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-11 / 136. szám

^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj PADOK $ í ^ Kellemes séta után, vagy$ ^ várakozás közben jólesik ^ ^ egy kicsit megpihenni és ^ | leülni egy padra. ^ ^ Apropó: pad. § A monori főtéren van \ egy például a cukrászda | előtt — szégyenszemre. | Nem is pad az, csak a Iá- ( \ bai sejtetik, hogy az lenne. \ \ Az ülőkéje kettéhasított,} \ szúette deszkadarab. Azon $ ^ „pihennek”, akik bátrak és ^ § nem féltik testi épségüket ^ ^ vagy ruházatukat. És érdé- % § kés: ez nem tűnik fel az il- £ ^ letékeseknek. * ^ ^ Mint ahogy az sem, hogy ^ ^ a monori állomás előtti ^ ^ buszmegállóknál, a park ^ ^ szélén, már jó ideje ott áll j, ^ két kész lábazat, akár két ^ ^ felkiáltójel. Egyiken sincs % ^ ülőke. Azt a célt szolgálná, £ \ hogy enyhítse a buszravá- % ^ rák fáradtságát, de ehe- ^ $ lyett bosszantja őket! ^ ^ Vagy: a monori-erdei £ ^ vasúti megállónál egyetlen ^ ^ pádon sincs ülőke, pedig < % van belőlük elég... f, § (h. j.) í MAI MŰSOR Mozik Monor: Aranykezű Mária, esés: Hurrá, nyaralunk. Ve­MÁTÓL MONOBON játsszák az Aranykezű Mária című színes szovjet mesefilmet, amelyiknek egyik kockáját mutatja be képünk A JÚNIUSI TANÁCSÜLÉS napirendjét tárgyalja meg mai ülésén a járási tanács végre­hajtó bizottsága. Jelentés hangzik el az állattenyésztés­re éis a kukoricatermesztésre vonatkozó párthatározatok végrehajtásáról, valamint a Gyinnrői Községi Tanács mun­kájáról. Tanácstagok beszámolója Monoron Este hét órakor Kupecz Fe­renc a községi tanácsterem­ben; Kiss Kálmán a Wesselé­nyi utca 38. alatt; Barna Imre a MÁV kultúrtermében; Pász­tor Antal a pénzügyőrségen találkozik választóival. \ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1965. JÚNIUS 11, PÉNTEK Levelesládánkból ELFELEJTETTÉK MEGKÖSZÖNNI,.. Hétfőn délután fogorvosi rendelésre- vártunk a monori egészségházban vagy tizen­öten. Időközben oda érkezett egy fiatal nő és egy fiatal fér­fi (mint később megtudtuk: egy másik egészségügyi intéz­mény alkalmazottai) és soru­kat meg sem várva, senkitől engedélyt nem kérve, bemen­tek előttünk és orvosoltatták panaszaikat. Lehet, hogy na­gyon sürgős volt nekik, lehet, hogy nagyon siettek, de any- nyit elvártunk volna tőlük, hogy legalább a kijövetkor megköszönjék a türelmünket... ■ Füri Józsefné Monor után — Azik a széna Összekuszálódott az árpa Kombájn helyeit — kasza Az üllői Kossuth Tsz iro­dájáig latyakos, felázott út ve­zet. — Milyen Icárokat okozott a csapadékos időjárás? — kér­dezzük a tsz főmezőgazdászát. — A földeken áll a víz. Százötven hold a szó szoros értelmében víz alatt van, vetni sem tudtunk bele. Száz­húsz holdon másodszor ázott meg a széna, százhúsz hold őszi árpát kuszáit össze a szél, ezt géppel nem is tud­juk levágni, csak kaszával. Negyven hold répában húsz- százalékos kárt okozott a jég. — Forintban mennyi kárt ■ okozott a mindennapos eső? — Ezt még nem tudjuk meghatározni. Csak egy pél­dát mondanák. őszi árpából holdanként tizennyolc-húsz mázsára számíthatnánk. így jó, ha 12 mázsát vágunk le egy holdról. — Közeledik az aratás. Ké­szülődnek a nagy eseményre? — Igen, bár a programot módosítanunk kéllett. Húsz­harminc kézikaszás beállítá­sát terveztük. Az időjárás közbeszólt, hold búzát őszi árpát nunk. Ez harminc-negyven és százhúsz hold kell kézzel levág- azt jelenti, hogy negyven-ötven ember fog majd kaszát. A huszonkét traktoros, s a községből Pest­re bejáró ipari munkások is biztos eljönnek segíteni, ha hívjuk őket. — Találnánk valakit a ha­tárban? — Nem. Most lehetetlen rá­menni a földre. Káposztát akartunk kipalántálni — nem lehet. A gépeket tisztítják, olajozzák az emberek, ez most az egyetlen munka, amit végezni tudunk. (d. m.) A DOHÁNYOSOK ÍZLÉSE Igen érdekes és szemléltető kimutatást láttunk a monori dohányelosztóban a felszaba­dulás utáni húsz esztendő do­hányforgalmáról. Az adatok­ból kitűnik, hogy a minőségi gyártmányok fogyasztása ál­landóan és egyenletesen emel­kedik, ugyanakkor a nem mi­nőségi gyárt mányok forgalma ugyanolyan arányban csök­ken. Kertek aljai idill Egyikünk kar­órája sem jó. Mi­re befutunk a ve- csés-kertek aljad állomásra, úgy látjuk, le van csukva már a so­rompó. — Jaj, csaknem a mi vonatunk megy? Megkönnyebbü­lünk, amikor el­dübörög a teher. Kiderül az is, hogy még jó ne­gyedóránk van. Most már azon bosszankodunk, hogy minek is szaladtunk any- nyira? Aztán tel- nek-múlnaka per­cek. A pénztár- fülke üres. — Felszállunk jegy nélkül és megmondjuk, hogy mi volt... — mond­ja útitársnőm. — Igen; és fi­zethetünk legalább egy húszast bír­ságként — mon­dom én, az örök pesszimista. A vonattal együtt megérkezik valahonnan a pénztáros is. Ak­kor már hatan- heten állunk tü­relmetlenül, ide­geskedve. A pénz­táros annál nyu- godtabb. Végre, jeggyel a kezünkben, ha­nyatt-homlok ro­hanunk a vonat­hoz, de a masi­niszta annyira elő­revitte a szerel­vényt, hogy csak az innenső felén, a vaskorlát mellől tudunk felkászá­lódni. Maga a sorompókezelö biztat minket, hogy szálljunk csak fel nyugod­tan innen. Egy öreg bácsi is ott liheg közöttünk. Egy hirtelen in­dítás, egy szédü­lés, a kövek olyan gördülékenyek és a hely olyan ki­csi a vaskorlát és a kerekek között... Ezúttal nem történt baj. És ha történt volna? (f. h.) A pilisi Hunyadi Tsz kertészetében Nemsokára elhagyja üveg- tetős, párás levegőjű otthonát a paradicsom. Az erős száron Ígéretesen duzzadnak az egyelőre még zöld bogyók. Ahhoz, hogy piros­ra érjenek kell még két hét. A paprikát három hete szedik már, és szállítják a pilisi és Pilis környéki ímsz-boltokba. Képünkön a paprikas/,ürelclök: Fedresi Ferencné, Bánszki Istvánná, Csetneki János (Kútvölgyi Mihály felvétele) j Ifjúsági híradó Elmaradt az expedíció* tábor A felsőfarkasdi állami gaz­dasági üzemegységben 220 hold kukorica művelését — szántástól a vegyszeres gyom­irtásig — négy fiatal végezte el. ★ A kellemetlen, esős időjárás miatt elmaradt az úttörők há­romnapos törökmezei expc- díciós tábora. Járásunkból két elszánt őrs — a pilisi és a Vecsés felsőtelepi iskola egy- egy őrse — Kismaroson a ta­nácsházán szálltak meg és több kirándulást tesznek a Börzsönyben. ★ A járási KISZ-vezetőség di­cséretben részesítette a mono­ri gimnázium I/B osztályának alapszervezetét: március vé­géig közel 1300 óra társadal­mi munkát végeztek. Egy fia­talra 40 órai munka jut. A tervezett hatszáznál jó­val többen vettek részt a fia­talok mezőgazdasági munka­versenyében. Előzetes felmé­rés szerint 7—800-ra tehető a versenyző fiatalok száma. Válasz cikkünkre Azt szeretnénk, hogy a Rétescsárda is állja a versenyt" n* A lapban vasárnap megje­lent „Két szomszédcsárda vetélkedője” című cikkre az alábbiakat kívánjuk a cikk írójának válaszolni: Június 2-án valóban nem kapott a Rétescsárda hús­szállítmányt. A Ceglédi Hús­ipari Vállalat közületi húst ezen a napon nem szállított, bár túranapja volt, így ter­mészetesen mi sem tudtunk biztosítani a Rétescsárda ven­dégei részére frissensültnek való nyershúst. Májat és bel- sörészt jelen pillanatban sem tudunk adni, mivel abból egyáltalán nem is kapunk. Sajnos, a két csárda vetél­kedője ilyen alapon nem is reális. Emellett még közbejátszott az is, hogy a Rétescsárda új vezetőt kapott, aki mindössze a jelzett időpont előtt négy nappal kezdte meg munká­ját, kedden szünnapos volt, az új vezető költözködési problémáival volt elfoglalva, melynek következtében a szerdai üzemeltetésre nem tudott kellően felkészülni, nem tudta más forrásból a kiesett húsmennyiséget pó­tolni. Jólesett az, hogy a cikk mindezek mellett megem­líti: udvariasságot tapasztalt mindenben. A rétes minőségét állan­dóan ellenőrizzük és igyeke­zünk a tőlünk telhető leg­jobb árut adni a kedves ve­vőknek. Kérjük a cikk író­ját, hogy a jövőben is lá­togassa meg a Rétescsár- dánkat. Reméljük, hogy ak­kor ilyen hibákat nem fog tapasztalni. Minden törekvé­sünk az, hogy Rétescsár- dánk a vendégek minden igényét kielégítse. Csikós János, a Pilis és Vidéke Kör­zeti Fmsz elnöke Autóbusz a viharban Kedd este programszerűen megérkezett a kirándulóautó­busz a monori Ady úti iskola elé és a kiszálló diáksereg, a kísérő tanárokkal együtt, há­lásan mondott köszönetét Pete Gyulának, a kirándulóautó­busz vezetőjének, hogy épség­ben hazahozta őket. Az egésznapos mátrai ki­rándulás kitűnően sikerült. Gyöngyös, Parádsa svár (az üveggyár), Mátraháza, Gallya- tetö voltak a kirándulás neve­zetesebb állomásai. Este haza­felé már Jászberény környé­kén robogott az autóbusz a kitűnő hangulatban levő tár­sasággal, amikor belekerül­tek abba a Medórd-napi vi­harba és felhőszakadásba, amely a környéken, átvonult és amelyre a monoriak is soká fognak emlékezni. A hatalmas trópusi eső füg­gönyt vont az autóbusz körül. Az ablakon a sűrű víztömeg­től kilátni sem lehetett. Az út melletti árkok pillanatok alatt szinültig teltek és az áradat egymagasságban höm- pölygött az úttesttel, Hatal­mas szélvihar nyomta az autó­buszt a csúszóssá vált úton, a gépkocsi vezetője csak a leg­nagyobb lélekjelenléttel és ügyességgel tudta az imbolygó kocsit egyensúlyban tartani. Mindezt olyan sűrű villámlás és dörgés kísérte, hogy a jobb idegzetűek is kezdték elvesz­teni a nyugalmukat. Pete Gyula nem vesztette el az idegei felett az uralmat. Felelőssége tudatában óvato­san, ügyesen vezette át a ko­csiját a viharon és baj nélkül hozta haza a rábízott kirán­dulókat. Itthon aztán ő is bevallot­ta, hogy nehéz útja volt. Most, amikor már itthon mindenki biztonságban van, már rajta is meglátszik a kiállóit izgal­mak fáradtsága, ugyanakkor a becsülettel teljesített köte­lesség tudatával fogadta a kiránduló társaság őszinte köszönetét és elismerését. Kiérdemelte. (Dr. Huszty) * vitrin csupa tükör, s A ahogy szokás: tartalmaz­za a ház lakóinak büszkesé­geit. S mert a ház ebben az esetben — gyár; a vitrin pe­dig az igazgató szobájában található; tartalmazza mind­azt, amire az igazgató büsz­ke és szívesen tesz a kira­katba. S mert a gyár — ke­fegyár; a csillogó-villogó vit­rinben nem törékeny he­rendi figurákat csodálhat meg a látogató, hanem keféket. Csontszín nyelű, kék mű­anyag hajú, karcsú, nyeles keféket; gömbölyű, borzas fejű takarítószerszámokat. S mert az igazgató szobá­in a gyárat reprezentálja: a *tépek mellett bekeretezett Oklevelek, miniszteri dicsé­letek. Imre Ádám igazgató sö­tétkék ruháján az egyetlen jfez a kiváló dolgozó ki- üntetés. Május elsején vi­tette először. HOLNAP: évzáró az iparítanuló• iskolában Szombat reggel kilenc óra­kor tartja a monori iparita- nuló-iskola tanévzáró ünne­pélyét az Ady Endre úti is­kolában. Kétszázhetvenhét ta­nuló közül 78 utolsó éves bú­csúzik majd az iskolától és lép ki mint szakmunkás az életbe. Az ünnepélyes évzárón an­kétszerű megbeszélésre ke­rülnek az ipari tanulókat ér­deklő közérdekű kérdések is, ezért kívánatos, hogy az év­zárón nemcsak a tanulók szülei, hanem a munkálta­tók is megjelenjenek. Egyúttal közöljük azt is,- hogy az új iparitanuló-szer- ződéskölések a KIOSZ mo­nori irodájában, valamint a járási tanács ipari és me­zőgazdasági osztályán meg­kezdődtek. SPORT SPART A KIAD VECSÉSEN Vezetőségi ülésén tárgyalta az elmúlt napokban a községi spar- takiád lebonyolítását a VIZÉP Sportegyesület. Sok éves tapasz­talat alapján ez évben is hét­köznap rendezik a versenyeket amelyen bárki indulhat. A köz­ségi spartakiád június 15-én kedden 16 óra után kerül meg­rendezésre. PILISI ÜTTÖRÖK DUNAKESZIN Mint ismeretes, járásunk úttö­rő labdarúgó-bajnokságát a pilisi általános iskola labdarúgócsa­pata nyerte. A kiírás szerint a bajnoknak joga van a megyei döntőben indulni, amelyet Duna­keszin vasárnap délelőtt bo­nyolítanak le. Kíváncsian vár­juk legjobb úttürőegyüttesünk vasárnapi szereplését. Gál Pál pedagógus, aki jól készítette fel fiait a járási bajnokságra. tudjuk, • most is Jó előkészítő munkát végzett. A JÁRÁSI BAJNOKSÁG Állasa 1. Péteri 8 7 _ 1 4 8: 7 14 2, Mende 9 6 1 2 44: 9 13 3. Tápiósáp 8 6 1 1 17: 5 13 4. Monor II 8 6 — 2 35: 8 12 5. Nyáregyháza 7 6 — 1 18:10 12 6. Maglód II 9 4 2 3 21:22 10 7. Vecsés II 7 3 1 3 17:10 7 8 Káva 7 2 1 4 14:37 5 9, Tápiósüly 7 2 — 5 10:14 4 io. píiís n 9 1 2 6 12:34 4 11. Uri II 3 1 — 7 5:30 2 12. Csévharaszt 9 — — 9 3:59 — Áramot. És csinálunk távirópóznákat. Most ez kell. Aztán egyszer csinálunk bú­tort is. Abban az évben párttag lett. vj éhány év múlva’ a Pest megyei Tanács népmű­velési osztályán előadó, majd a megyei pártbizottságra ke­rül. Aztán a Solymári Fa­ipari Vállalat igazgatója, on­nan kerül a Monori Kefe­gyár élére. Mint bevallja, nem nagy lelkesedéssel jött. Életének est a részét még soha nem mesélte el senki­nek. Azokról az évekről pe­dig, amelyeket már Mono- ron töltött, beszélnek helyet­te az eredmények, a csillag a gyár homlokán, s az a kis jelvény a sötétkék ruha haj­tókáján, melyet május elseje óta visel. Deli Mária A vitrin és a gazdája zzal kezdi a beszélge­tést, hogy nem szeret magáról beszélni, nem is be­szélt még soha. ö csak egy kis csavar a nagy gépezet­ben. — De a csavar is nélkülöz­hetetlen ... — vetem ellene. Majdnem a gyerekkorig kell visszamenni a történet­ben. Édesapja asztalos, a fiát is annak nevette. Most is hálás ezért, mert nagyon szép mesterséget adott a kezébe. A jó asztalos mindent ki tud hozni a fából. Édesapja nemcsak a szak­ma fogásaira tanította meg. Esténként elvitte barátaihoz, akik ha letették a gyalut, röplapokat csomagoltak, fel­hívásokat fogalmaztak. Szat­mári János asztalos, édes­apjának legjobb barátja, azt mondta egyszer; — Gyula, vigyázz a fiadra, mert ő viszi majd tovább a zászlót, ha a mi kezünkből kiesik. Szatmárit egy hét múlva a nyilasok kivégezték... s Imre Ádám felvette a zászlót. 1944-ben elásták a termeléshez szükséges szer­számaidat — így a németté tett üzemben csaknem tel­jesen megállt a munka. Sztráj­kokat szervezett. Az ered­mény nem maradt el — né­hány nap múlva megjött a behívó. Amíg a fronton volt, családját a gyár dolgozói tar­tották el. 1945-ben jelentke­zett a szovjet parancsnoksá­gon: — Dolgozni szeretnénk. — Mit tudtok adni? — kér­dezte a városparancsnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom