Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-02 / 128. szám

Gáspár Sándor látogatása Nagykátán Tájékoztatás az időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről Bcsaclgvtés Pandan: Gáspár elctdrs saülófalujában Tegnap Nagykátára látoga­tott Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára. Útjára elkísérte Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. Gáspár Sándor előadást tar­tott a járási pártbizottság ki­bővített plénuma előtt. Tájé­koztatta a hallgatóságot az időszerű bel- és külpolitikai helyzetről. Értékelte a gazda­sági helyzetet, s külön hang- • Súlyozta a mezőgazdaságra váró legfontosabb feladatokat. Előadásában, a harmadik öt­éves terv előkészítéséről is szólott. — A mennyiségi fejlesztés után a hangsúlyt a minőségi fejlesztésre helyezzük. Az a törekvésünk, hogy a KGST adta lehetőségeket a legtelje­sebb mértékben kihasználjuk — mondotta. Gáspár Sándor délután szü­lőfalujába, Pándra látogatott, ahol a község és a termelőszö­vetkezet vezetőivel beszélge­tett mindennapi életükről, problémáikról. PEST MEGYEI Vllfc PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 'ÁRA 50 FILLÉR 1965. JÜNIUS 2, SZERDA Sajátos eszközökkel a tömegszervezetekben Beszélgetés 80 000 emberrel A Hazafias Népfront és a Nőtánács együttes titkári értekezlete ISMÉT A METILALKOHOL Ismét két Pest megyei la­kos szenvedett metilalkohol- mérgezést. A sok figyelmez­tetés, úgy látszik, nem hasz­nál a pesti vegyigyárakban, főleg a Kőbányai Gyógyszer- árugyárban dolgozó embe­reknek. A két Pest megyei mérge­zett: Sárközi József 35 éves püspökhatvani és Sőregi Zol­tán 43 éves kartali lako9, mindketten segédmunkások, társuk: Püskij István 24 éves segédmunkás, aki Galgagu- tán lakik. A mérgezés az ed­digi megállapítás szerint úgy történt, hogy Sőregi Zottán metilalkoholt szerzett mun­kahelyén, arra gondolván, hogy denaturált szesz. Nem­Több mint félmillió áldozat HÁBORÚS BŰNÖSÖK PERE KBHSEN ODAHBAN Az észak-kaukázusi kato- had körzet hadbírósága ked­den megkezdte hat haza áruló szovjet állampolgár háborús bűnperének tárgyalását. A vádirat szerint N. Matyi- injenko, V. Beljakov, I. Nyi- kiforov, I. Zajcev, V. Pogyo- hok és F. Tyihonovszkij a második világháború idején a lengyelországi sobibóri és bel- zieci koncentrációs táborban, német SS-tisztek közvetlen irányításával, több, mint fél millió orosz és lengyel nem­zetiségű foglyot pusztított el. A bíróság olyan okmányok birtokába jutott, amelyek le­leplezik a hazaárulóknak a Szovjetunió és Lengyelország területén elkövetett borzal­mas gaztetteit. A hadbíróság a több napjg tartó tárgyalás során néhány lengyel tanút hallgat majd ki, aki átélte a haláltábor szörnyűségeit. Tito clitöflt csehszlovákiai és NDM-lieli látogatása Belgrad (MTI) Mint már jelentettük: Jo- szip Broz Tito jugoszláv köz- társasági elnök és felesége ma hivatalos látogatásra a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba, majd onnan a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba utazik. Tito elnök és kísérete Prágán és Berlinen kívül ellátogat más váro­sokba is. A jugoszláv elnök a két országban eszmecserét folytat majd a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről, valamint a pártközi kapcso­latokról és a pártok közötti együttműködésről is. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Nőtanács kedden reg­gel együttes kibővített járási- titkári értekezletet tartott. A megbeszélésen részt vett Ba- ráth Károly, az MSZMP me­gyei Bizottságának osztályve­zetője és Tóth János, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsénak osztályvezető-he­lyettese. Baráth Károly a tömegszer­vezetek pártirányításáról tar­tott előadást. Kifejtette, hogy a tömegszervezetek és mozgal­mak a párthatározatok figye­lembevételével sajátos eszkö­zeikkel mozgósítsák a tömege­ket a politikai, gazdásági és ideológiai feladatok megoldá­sára. Ehhez az szükséges, hogy a pártszervezetek min­den szinten tájékoztassák a tömegszervezeteket az aktuá­lis kérdésekről. Ezután a tavaszi békeagitá- dó eddigi eredményeiről tájé­koztatták a megjelenteket. A tömegszervezetek eddig körül­belül nyolcvanezer emberhez jutottak el. Kisgyűléseken, családlátogatásokon beszélget­tek a vietnami háború és a béke megóvásának kérdései­ről. Dr. Sánta Anna, a Hazafias Népfront és a nőtánács együttműködését méltatta és vázolta soron levő közös fel­adataikat. Befejezésül Tóth János, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa helyettes osztályveze­tője előadást tartott „A Haza­fias Népfront-elnökségek, já­rási bizottságok szerepe a mozgalomban" címmel. A járási titkárok és a meg­hívottak hozzászólásaikban elemezték kapcsolataikat a járási-városi-községi pártbi­zottságokkal. Kérték, hogy a jövőben még az eddiginél is több, nagyobb támogatást nyújtsanak számukra munká­juk jobb elvégzéséhez. csak ő ivott; belőle, hanem két barátját is megkínálta. Mindhárman körülbelül fél decit fogyasztottak a méreg­ből. Rövidesen elaludtak, ám munkatársaik hamar észre­vették, s a mentők kórházba szállították mindhármukat. Szerencsére mérgezésük csak könnyebb lefolyású. Wilga Budaörsön levegőb®" O szarazfoldon Szovjet atomtudósok az USÁ-ban A két éve megkötött szov­jet—amerikai tudóscsere egyezmény értelmében hét­főn tíz szovjet atomtudós ér­kezett az Egyesült Államok­ba, ahol atomreaktorokat szemlél még. : 'SffssssffSfsfffssssssssffSssssss/sfsss/sssfffssssss/fssssf/ssssssssssrfsssrsss/ssfssfffssfmmffsfSsssssffSSSSSff/ffS/Sffsfs/i/*//ssA I NEHÉZ TÉTEL... Megkezdődtek a szóbeli érettségik Aki a húzott tételből teljesen tájékozatlan, nél jobb osztályzatot az adott tantárgyból legfeljebb két tantárgyból húzhat póttételt, cig tarthat. A vizsgabizottság a feleletek sánál elsősorban a tárgyi ismereteket, azok figyelembe. Tegnap számos budapesti és vidéki gim­náziumban, valamint technikumban meg­kezdődött a szóbeli érettségi, illetve képesí­tő vizsga, többek között a monori Ady End­re gimnáziumban és a váci Gépipari Tech­nikumban is. A diákok a tételeket húzzák, póttételt húzhat, de ilyen esetben közepes­nem kaphat. A szabályzat szerint egy diák Egy-cgy tanuló felelete legfeljebb 15 per­értékelésénél, az osztályzatok megállapítá- gyakorlati alkalmazásának készségét veszi (Fotó: Kotroczó) Vékonydongájú legény — i mondhatnánk törékeny. De J ez felháborítaná az igen fia- I tál atyát. Wilga a budaörsi reptéren mutatkozott be. Egy rövid nekifutás és már ugrik a le­vegőbe, akár egy szöcske. Könnyen teheti, 660 kilós pehelysúlyával. Persze mindez csak egy re­pülőre nézve érvényes és hí­zelgő. A tartásában egy ki­csit szöcskére emlékeztető masina, lengyel konstrukció. Szülőatyja, tervezője pedig Frydrychewicz mérnök. A gépmadárról úgy beszél — míg nézzük a bemutatót —, mintha nem alkotó, de ta­nuló diák lenne. — ... Igen ... Ahogy lát­ható, könnyű, alumínium- szerkezettel épült. Hasznosítása: univerzális. — Mi tud? — Hetvenméteres nekifutás után emelkedik. A libaiege- lőről felszáll... Igen lassú, ötven kilométeres sebesség­gel is haladhat. Egyébként közel kétszázzal közlekedik. Fél óra alatt alakítható át utastere a következőkre: vitorlázóvontatás, ejtőer­nyős ugrás, betegszállítás, térképészet és légi nö­vényvédelem. Épp elég felsorolni. A Wilga közben „megsturcolja” a re­pülőteret, néhány méterrel fölöttünk húz el. Könnyen röppen, csak föl-le, mint egy nagyra méretezett papír já­tékrepülő. A konstruktőr megerősít: — Olyan könnyű vezetni, hogy szinte gyerekjáték. — És leszállni? Most a pilóta nevet: — Zsebredugott kézzel.. i Magától a földre talál. A tizenharmadik ilyen légi­járművet látjuk. Járt a Bal­kánon, több testvére Indo­néziában szolgál máris. Mi­lyenek az üzleti remények Magyarországon? Nevetnek, s egyöntetűen válaszolják: „na­gyok!” A magyar külkereske­delem képviselője helyesel: — Most próbáljuk. Ha motorja is jól szol­gál több masina vásárlása is szóbajöhet. A Wilga odafönt a kék ég­bolton válaszul két ejtőer­nyőst ereszt ki, s köszönés­képpen 200 kilométeres se­bességgel bukik a föld felé. Aztán zúgva kapja fel nyur­ga testét, s kényeskedve el-1 pírra veti: „Üdvözlet az új- billeg a budaörsi dombok I ság olvasóinak, a Wilgaj felé. A tervező közben pa-1 együttes tagjaitól”. íme: CSENDBEN - JÓL Vannak szervezetek, bizottságok, amelyek csend­ben, már-már észrevétlenül dolgoznak, jó eredménye­ket érnek el, természetesnek vesszük, hogy vannak, s azt is, hogy munkájuk mind eredményesebb. Ilyen csendben, s többségükben jól dolgozó szervezetek — a szakmaközi bizottságok. A szakszervezeti munka szín­vonalának növelése állandó feladat, s az üzemi, válla­lati szakszervezeti bizottságok tevékenysége sűrűn szerepel is a nyilvánosság előtt, a szakmaközi bizottsá­gokról már jóval kevesebb szó esik. Pedig e bizottsá­gok fontos részesei a városokban és nagyobb községek­ben a szakszervezeti munka összehangolásának, haté­konyabbá tételének, annak, hogy mind több szervezett munkás érezze a magáénak a szakszervezetet, s kap­csolódjék be aktívan annak tevékenységébe. Gyomrán például sok sikeres rendezvény fűződik a szakmaközi bizottság tevékenységéhez, a piliscsabai szakmaközi bizottság a község életének fontos ténye­zője, s mindinkább nélkülözhetetlenné teszi — magát, illetve az irányításával végzett munkát. Félreértés ne essék: nem valami „rendezvényrendező” szerepe van a szakmaközi bizottságoknak, hanem éppen az okos, a koncentrált, a céltudatos munka irányítói kell, hogy legyenek. Természetesen tartanak rendezvényeket is — nem egy helyen például sikerrel szervezték meg a bejáró dolgozók ankétjait — de, mint általában a szak szervezeti munkában, itt is a tartalom kerül mindin­kább előtérbe, a formalitások, papírízű elképzelések végrehajtása helyett. örvendetes, hogy a szakszervezeti munka megyei irányító szervein túl — ahol eddig is értékelték a szakmaközi bizottságok munkáját s támaszkodjak is rájuk — mindinkább helyi, városi, községi társadalmi szervezeteink, de tanácsaink is felismerik, milyen hasznos segítőtárs a feladatok megoldásában a szak­maközi bizottság, s hogy a megosztott feladatok sikere­sebben végrehajthatók. Volt olyan időszak, amikor a szakmaközi bizottságok munkáját helyben csak tessék- lássék módon ismerték el, s hogy ennek lassan a végé­re érünk, azt elsősorban annak köszönhetjük: a bizott­ságok a szó jó értelmében kikövetelték maguknak a helyet a közéletben, mégpedig hasznos és szorgos te­vékenységükkel. Igaz az is, hogy még nem mindegyik szakmaközi bizottság talált rá a maga sajátos eszköze­ire. s különösen a városokban bonyolultabbak, sokré­tűbbek a feladatok. Ezért — a megyei szakszervezeti bizottságok által adott fokozott támogatást is beszá­mítva — a helyi szervek segítése elsősorban itt szüksé­ges, s a szakmaközi bizottságok fokozott bevonása, a helyi közéletbe, illetve aktíva hálózatuk bővítésének lehetővé tétele —, mint befektetés sem rossz. A jobban dolgozó szakmaközi bizottság — a jobb helyi eredmé­nyek egyik forrása. És a jobb eredmények elérése — minden területen —, valóban szakmaközi feladat... M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom