Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-12 / 110. szám
D I J ÁRÁ* EkS CEGLÉD V Á R O S RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1965. MÁJUS 12, SZERDA Ceglédibb a bennszülöttnél is biztatást, segítséget sehonnan. Vannak íróink, költőink, de a sok akadály előtt megtorpannak. Jól tudom, hogy a túlságosan centralizált kuitúrélet bástyáit rohammal nem lehet bevenni. Tehát lassú, szívós munkával kell begyalogolni az irodalomba. Itt aprómunkára van szükség. Csalt lépésről lépésre haladhatunk és csak úgy érhetünk el eredményt, ha reális célokat tűzünk magunk elé. Az irodalmi asztaltársaság szép reményekkel és nagy lelkesedéssel indult, de aztán elakadt. Olyan bántó volt a közöny, hogy a lelkes székelyt is elkedvetlenítette. De aztán iörtént valami. Gazdátlanná vált az Újváros választókerületének tanácstagi mandátuma. Cegléd legelhanyagoltabb része ez. A századforduló tájékán népesedett be, szegény kisemberek építették ide vertfalu, szegényes viskóikat. Nincsenek ma sem közművei, még korszerű közvilágítás sem. Iskolája évekkel ezelőtt ösz- szeomlott, a kerületből több mint hatszáz gyerek jár más kerületek iskoláiba. Orvosi rendelő sincs. Hát ennek a kerületinek a lakossága jelölte a megüresedett megyei tanácstagságra dr. Zoltán Zoltánt, mert szinte ösztönösen megérezte, hogy benne találja meg legbuzgóbb szószólóját. A lakosság akarata meglepetés volt. Maga az érdekelt sem tudott róla előzőleg semmit. Nem is sejtette. A választás egyhangúlag ment végbe. — Ez a jelölés és a választás — mondja most a fiatal tanácstag — megerősítette bennem azt a tudatot, hogy számomra csakis az aktív felelősségvállalás lehet az egyetlen helyes út. Segítenem kell az egyszerű emberek ügyes-bajos dolgaiban. Nem lehetek tétlen, míg vannak megoldatlan, égető feladatok. Mindig szerettem azt a városrészt. Az emberek itt sokkal nyílt szíviibbek és barátságosabbak, mint bent a városban. Szeretném ezt a városrészt a több' városrész színvonaléra felemeltetni kommunális, szociális, kulturális és kereskedelmi ellátás tekintetében egyaránt. Sok elképzelésem, tervem van és úgy érzem, közös erővel, összefogással meg is lehet ezeket valósítani. Most már újból magabiztos vagyok, ismét vannak konkrét céljaim. Ezek a célok természetesen nem szorulnak Üjváros határai közé, egész Ceglédre kiterjednek, sőt Cegléden túl is. Szerepel például az is köztük, hogy szoros kapcsolatot kell teremteni kulturális téren a három szomszédváros, Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét között. A három városban közel száznegyvenezer ember él. Ha összeteszik az erejüket, gyönyörű eredményeket érhetnek el. Az az elgondolása, hogy a három rokon történelmű város minden évben közösen rendezzen DlÁNA-ünnepségeket — felváltva Cegléden, Kecskeméten, Kőrösön. A gondolatnak az értelmiség körében már is mutatkozik kedvező visszhangja. Aztán a speciális ceglédi problémák. A városhoz és a Dózsa György történelmi szerepéhez egyaránt méltóbb új Dózsa-szobor, nyári művésztelep, könyvtárbövítés, mert valóban szomorú, hogy a járási könyvtár állománya még a ceglédi lélekszámot sem éri el, az irodalmi színpad, a művelődési ház bővítése és szerepének tisztázása. Tele van tervvel, ötlettel. Ambícióval, hittel is. — Cegléd számomra a második egyetem volt — mondja a beszélgetés végén. — Itt ismertem meg magát az eleven életet. És itt kapott formát bennem a gondolat, hogy ebből a jellegzetesen földszintes városból egyemeletes várost lehet és kell építeni. Dr. Zoltán Zoltánról ma már sokan azt mondják Cegléden, hogy ceglédibb a bennszülött ceglédieknél is ... Magyar László ■n iiv&yy&c i-»iiuv-o »tguiuuw * ülésén, amikor a megye költségvetését tárgyalták, szót kért a vitában e tanács legújabb és egyik legfiatalabb tagja, dr. Zoltán Zoltán is. Szűzbeszédét tartotta a megye parlamentjében. Ceglédi problémákról beszélt. Szépen megfogalmazott mondatait eleinte csak a szűzbeszédnek kijáró hagyományos figyelemmel hallgatták, de egyre nagyobb érdeklődést keltett az is, amit mondott. Beszédét városának szeretele melegítette át, és a vágy, hogy fölfigyeljenek a ceglédi problémákra azok is, akik fentebb intézik sorsát. — Ki ez az ember? — kérdezte súgva szomszédját a tanácstelem sarkában valaki. — Ceglédi bennszülött lehet — kapta meg a választ. — Dehogy is bennszülött, alig néhány éve lakik Cegléden, ahol az ilyen embereket a lokálpatrióták „gyütt- ment”-nek nevezik — súgta a másik szomszéd. ★ Csöndesen pereg a szó a ceglédi Kisfaludy utca egyik földszintes lakóházának szép sarokszobájában, dr. Zoltán Zoltán lakásán. Néha a másik szoba ajtaján keskeny rés nyílik és egy késévesnyi kisfiú mosolygó arca kukucskál be rajta. — A kisebbik fiam — mondja a házigazda. — A nagyobbik négyéves, óvodában van. Ök már nem „gyüttmentek" itt születtek, Cegléden — tréfálkozik. Az apjuk háromszéki székely. A történelem sodorta vasutasszüleivel együtt 1946- ban Budapestre, pontosabban Pesterzsébetre. Ott végezte el az általános iskolát, majd a gimnáziumot. A közgazdasági doktorátus után először a Népművészeti Vállalathoz került. Ebben a munkakörben sokszor beutazta és alaposan megismerte az egész országot. Hét éve lesz októberben, hogy a ceglédi Vendéglátóipari Vállalathoz került, amelynek jelenleg főkönyvelője. Az ország valamennyi városa közül talán Ceglédet ismerte legkevésbé. Alig tudott többet róla, mint azt, hogy a ceglédi piacon hangzott el Dózsa György hitvallása és itt kezdte meg Kossuth Lajos a szabadságharc fegyveres erejének megszervezését. De aztán egyre mohóbb kíváncsisággal merült el a város múltjának és jelenének tanulmányozásába. — Látnom kellett, hogy az ötvenes évek hibás szemlélete következtében a ceglédi értelmiség sértődölten félrehúzódott és segítségére, közreműködésére az akkori vezetők sem tartottak igényt, így azután nem tölti be azt a hivatását a ceglédi értelmiség, amelyet új társadalmunkban feltétlenül be kellene töltenie. Eleinte magam is helyeseltem az úgynevezett értelmiségi klub megalakításának tervét, de csakhamar rájöttem, hogy ez az értelmiség tagjait még jobban elszakítaná a közösségtől. így alakult ki benne az a gondolat, hogy olyan gócokat kellene szervezni Cegléden, amelyek az elkülönülés helyett inkább a szélesebb körű érintkezésre nyújtanak lehetőséget a különböző rétegek között. — Mindig lehet találni olyan témákat — magyarázza most lelkesen — melyek érdeklődést keltenek az egymástól legtávolabb álló rétegek tagjai körében is. Ilyen például a zene, a helytörténet, az irodalom. Dolgozott, agitált, harcolt. Eleinte nagyon sok nehézségije ütközött. Gondolatait közönyösen, idegenkedve, lji zalmatlanul fogadták. — Mit akar ez a nyugtalan gyütt-ment? — hangzott Igen gyakran a háta mögött. Irodalmi asztaltársaságot alakított. A gondolatnak akadt néhány lelkes híve. — Cegléden sok értékes ember él — állapította meg —, de vegetálnak. Nem kapnak Forgács Fődre az első ceglédi újságíró Hétfőn este a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság rendezésében Forgács Endréről, az első ceglédi újságíróról, tartott előadást dr. Szomorú István ismert ceglédi helytörténeti kutató. Forgács Endre (1849—1913) Abaújszántón született, de ízig-vérig ceglédivé vált. Csaknem harminc esztendőn keresztül írta újságcikkeit, tárcáit, novelláit, verseit a ceglédi emberek életéről. Saját bevallása szerint életének legszebb szakaszát Cegléden élte. Itta a parádi vizes bort a Kovácsáé akácfájának és a Vida Samu bajuszának árnyékában —, vallotta önmagáról jóízű humorral. 0 alapította és szerkesztette az első ceglédi újságot, a hetenként megjelenő Czegléd-et, majd a Czegléd és környékét, s 1899 márciusától legszorgalmasabb munkatársa a Czeglé- di Újság-nak is. A régi Ceglédről — állapította meg az előadó — bájos karcolatokat, tárcacikkeket írt, melyek megérdemelnék, hogy összégyűjtsék és helytörténeti szempontból is érdekes írásaiból megjelentessenek néhányat a Kossuth Múzeum kiadásában megjelenő múzeumi füzetek sorozatában. HÍREK — Alkoholellenes kiállítás nyílt a városi tanács épületében. Megtekinthető szombatig. — A nyugdíjas vasutasok szakszervezete szokásos havi taggyűlését pénteken tartja a régi vasutas otthonban. — Francia vendégeink. Szombaton négytagú francia küldöttség látogatta meg a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet ceglédi telepét. A vendégek a Kísérleti Intézet kutatómunkájával ismerkedtek.-— Kitüntetés. A ceglédber- celi művelődési ház építésében végzett fáradhatatlan munkájukért oklevéllel tüntették ki Joó Agostonnét és Schmidt Bélát. — A munkás- és egészség- védelmi tanács járási felügyelője, Simon István, a múlt héten számolt be a bizottság elmúlt évi és ez év első negyedévi munkájáról.- Az istálló, kamra, góró, pince már a múlté — Ma modern családi házat keresnek fürdőszobával A Pest megyei Ingatlan- közvetítő Vállalat Körösi úti kirendeltsége előtt, a jókora hirdető szekrényben rengeteg hirdetés. Az eladó ingatlanok leírását, árát találja az érdeklődő a hirdető cédulákon. Legalább ötven cédula kínálja eladásra a házakat, telkeket. — Hallatlanul nagy az érdeklődés az ingatlanforgalomban — mondja Harmat József, a kirendeltség vezetője. Mintha minden embernek, minden családnak egyetlen vágya a meleg családi otthon lenne, amit a magáénak nevezhet. És a kereslet szinte kizárólag a városban levő ingatlanok irányában tapasztalható. Elvétve akad olyan, aki a tanyavilágban keres házat. Nagyritkán akad vevő még az olyan háztáji méretű szőlöcskére is, amelynek egyik sarkában szoba- konyhás házikó húzódik meg. Annál keresettebb azonban a korszerű családi ház, a jó fekvésű telek, amibői sajnos már évek óta nem tudjuk kielégíteni az igényeket. — Nagyon aktív az érdeklődés a város központi részén fekvő ingatlanok iránt. Különösen azokban a városrészekben, ahol már csatornáztak, vagy a közeljövőben építik a csatornákat. Az emberek kényelmes otthonokat akarnak maguknak. — S az eladók miért bocsátják áruba az ingatlanokat? — Általában azért adják el a házat, mert van egy kis megtakarított pénzük és annak pótlásával modernebb ingatlant kívánnak vásárolni. Sok ház azért cserél gazdát, mert a régi tulajdonos á vételárat OTP-öröhlakás vagy házrész megvásárlására akarja befizetni. Sok ingái lant az örökösök értékesítenek. Az idősebb háztulajdonosok eladják az ősi házat, a fiatalokhoz költöznek és a vételárat bútorvásárlásra vagy a fiatalok házának, lakásának a korszerűsítésére kívánják fordítani. — Érdekes tapasztalat — mondja Harmat József —, hogy az ingatlanok jó negyedrésze fizetési könnyítéssel cserél gazdát. S még figyelemre méltóbb, hogy a forgalom túlnyomó részét — mintegy hetven- hetvenöt százalékát a tanyavilágból jelentkező vevők teszik ki. Kétségtelen jele ez annak, hogy megindult a la- nyavilág a zárt települések felé. Ä termelőszövetkezeti parasztság igyekszik beköltözni a városba. Hívja a rendezettebb városi élet. A fejlődő közlekedés lehetővé teszi, hogy a határban levő munkahelyet könnyen megközelítsék a termelőszövetkezeti tagok. A zárszámadások után ugrásszerű emelkedés tapasztalható az ingatlanforgalomban. Ebben az időszakban szinte egytöl-egyig a tanyavilág vásárolja az ingatlanokat. — Tanulságos megfigyelés az is, hogy régebben a parasztember olyan ingatlant vásárolt, amelyen istálló, nagyméretű kamra, pince, kuko-ricagóré volt. A városba költözők ma formás, korszerű családi házat keresnek, parkettával, fürdőszobával, lehetőleg olyan útvonalon, ahol a flaszteres járdán könnyen megközelíthetik a piacot, a város közepét. — A napokban jóformán egy óra alatt bonyolítottunk le két adás-vételt. Mindketten a tanyavilágból jöttek. Az egyik vevő a Nyúl utcában vásárolt családi házat, a másik a Dózsa György utcában találta meg végleges otthonát — mondotta befejezésül Harmat József. (—ssi—) .XXXXXXXXXXXXXXXXNXXVxXXXVOvXXXXXXXXXXXXXXXX Ä telkek, házak többségét a tanyákról beköltözők vásárolják manapság : Szövetségi ellenőrt a vasárnapi ökölvívó-mérkőzésre! Törökszentmiklósi Vasas—Ceglédi VSE 11:7 Vasárnap délelőtt Torök- szentmiklóson zsúfolt ház előtt került sor a területi ökölvívó bajnokság újabb fordulójára. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a pontozó bírák nyomták a ceglédieket. ítéletük ellen a közönség nemegyszer tüntetett. Mint Dávid Ferenc edző nyilatkozott, ha a pontozók tárgyilagosak, feltétlenül döntetlen eredménnyel végződik az izgalmakban bővelkedő találkozó. Egyébként az utolsó két találkozó tapasztalatait a Magyar Ökölvívó Szövetség elé akarják vinni. Helyes lenne talán, hogy a soron következő Mezőtúri MEDOSZ—Ceglédi VSE jövő vasárnapi itthoni találkozóra szövetségi ellenőrt kérnének megfigyelőnek. Eredmények: Jakab László ellenfél nélkül győz 0:2, Barró Lajos kézsérülése miatt feladta 2:2, Semetka László— Erdélyi találkozó óriási küzdelmet hozott. A pontozók Erdélyit hozták ki győztesnek igazságos döntetlen helyett. A közönség tüntetett a részrehajlásért. (4:2). Hörömpő József—Krencsé- nyi a nap legnagyobb mérkőzését hozta. A harmadik menetben Hörömpő hatalmas ütésétől Krencsényi szemöldöke felhasadt. Patakzott a vére, egymást összemázolták, a vezető bíró mégsem léptette le és megszületett az újabb nem tárgyilagos döntés: döntetlen! 5:3. Telek Sándor, az igen jó képességű Orosszal szemben a második menetben feladta. 7:3. Varga Zoltán az első; menetben kiütéssel győz. 7:5. Pataki Benő ellenfél nélkül győz. 7:7. Romhányi József, a második menetben feladta. 9:7. Romhányi István—Fodor Károly találkozón Fodor nem öklözött, hanem verekedett. Ütései teljesen szabálytalanok voltak. Romhányi viszont szabályos ökölvívást mutatott be és érthetetlen módon a vezető bíró indokolás nélkül mindkettőjüket leléptette. Szabó István sérülése miatt nem tudott indulni és így a végeredmény ll:7-re alakult. Itt meg kell jegyezni, hogy a területi bajnokságban kilenc csapat vesz részt és a ceglédiek több balszerencse után a hatodik helyen vannak. Még három mérkőzés van hátra, ebből kettő itthon lesz. Végül mint jó hírt közöljük, hogy Pataki János, a Sportcsarnokban a magyar ifjúsági bajnokságon vesz részt május 15 és 16-án. Ballag már a vén diák... végigjárták a régi tantermeket. Az ünnepség az iskola udvarán folytatódott, áhol a diákok és a meghatódott szülők könnyes szemekkel hallgatták a technikumban Dra- hota Szabó Dénes, a gimnáziumban Radványi Nagy József igazgatók .útravalóul” mondott búcsúszavait. A technikumban Lipák Katalin, a gimnáziumban Stark László búcsúzott a vén diákok nevében. (vápé) csúztak a tanáraiktól, az iskolatársaiktól és az iskolától. A technikum két negyedik osztályát a harmadévesek, a gimnázium négy negyedik osztályát pedig az elsőévesek búcsúztatták. Ök , adták át a tarisznyát, amely- ; ben jelképként egy pogácsa, ‘ egy pici üvegben bor, egy kétfilléres és egy jelmondat volt. A búcsúzók az „Üres a fészek” és a „Ballag már a ozomoat ueieiou a ± urui János Mezőgazdasági Tech nikum és a Kossuth Gimná zium negyedévesei a hagyó A mezőgazdasági technikum végzősei fél tízkor körül- ballagtak mindenütt, ahol négy évig tanultak A Kossuth gimnázium vén diákjai átadják a zászlót a harmadikosoknak
