Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

MST UK.it i ms. MÁJUS 13, SZERDA Új bérezési rendszer a Nagykőrösi Konzervgyárban A Nagykőrösi Konzervgyár XV. üzemrésze még február végén újfajta szerződést kö­tött a vállalattal a termelé­kenység emelése érdekében. Szerződésükben rögzítették: az üzemrész egész kollektí­vája vállalta, hogy a ter­melés irányításában, s a mun­kában a lehető legnagyobb körültekintéssel jár el. Az embereket a leggazda­ságosabban foglalkoztat­ják. Az így megtakarított bérek ötvenöt százalékát a vállalat prémium formájában adja vissza az üzemrésznek. Az első ilyen szerződés alapján — amelyét már­ciusra kötöttek — a megtakarított bérek hat- ezcrhétszáznegyvenhat fo­rint prémiumot hoztak. Ezt ki is osztották az embe­rek között. A múlt hónapi eredményeket nem számítot­ták ki teljesen, de az előze­tes hírek szerint nem lehet­nek rosszak, mert a IV. üzemrész máris újabb szerző­dést kötött május hónapra is. TEASZUROEXPORT Az idén már három világ­részbe jutnak el a bajai Vas­es Fémipari Ktez teaszűrői. Az eloxált alumínium tea­szűrők, háromféle méretben, s a legkülönbözőbb pasztell­színekben készülnek, na­gyobbrészt az afrikai álla­mok megrendelésére. Érd as élen A budai járás fmsz-einek versenye A budai FJK igazgatósága senyét A négy földműves­a napokban értékelte a járás négy körzeti földművesszövet­kezetének felszabadulási ver­Jó is, érdekes is, csak nem új Az Alumínium Alkalmazástechnikai Központ tájékoztatója egy állítólagos új francia szabadalomról Lapunk április 8-i számá­ban mint új technikai eljá­rásról számoltak be a Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskola soroksári keltető üvegházáról. A téves információ alapján megírt cikkel kapcsolatban a következő tartalmú tájékozta­tást kaptuk az Alkalmazás­DUNA-PARTON (Foto: Kotroczó) technikai Központ vezetőjé­től: „Már maga a cím, Techni­kai szenzáció Soroksáron is többet mondott, mint ameny- nyit a tulajdonképpen már nem is újdonságszámba menő keltető üvegház valójában érdemel. Ami az új technikai „csodát”, mármint az argon védőgázas hegesztési eljárást illeti, ezt hazánkban már több mint 15 éve eredménnyel alkal­mazzák. Egyébként a cikkben foglal­takkal ellentétben az argon­gáz nem az olvadási hő kelté­séhez szükséges, hanem az csak védőkörnyezetet bizto­sít a hegesztéshez. Az ilyen hegesztési eljárással már szá­zával készültek és készülnek szerkezetek a gép- és építő­iparban, a közlekedési eszkö­zöket gyártó iparban, ahol kü­lönösen a teljesen alumíniumból hegesztve készült hajók és szárazföldi járművek jelentősek. Az argon védőgázas elekt­romos hegesztés Magyaror­szágon egyébként már olyan régi múltra tekinthet vissza, hogy nehéz kideríteni: me­lyik nemzet fiának nevéhez fűződik a találmány. Ennél­fogva már nem lehet egyér­telműen francia szabadalom? ról beszélni. Ami a keltető üvegház lét­rehozására történt kezdemé­nyezést illeti, legjobb tudo­másunk szerint — anélkül, hogy érdemeiket kisebbite­az egyébként igen hasznos és jövővel rendelkező gördíthe­tő keltető növényházat köz­pontunkon keresztül az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezte és finanszírozta. Horváth Sándor az Alumínium Alkalmazás- technikai Központ vezetője szövetkezet a tagszervezésben, részjegy-jegyeztetésben, társa­dalmi munkában és az egy- — ségek csinosításában versen­gett egymással. Ezzel egy­idejűleg vállalták, hogy va­lamennyi üzemágban telje­sítik a forgalmi és a nyere­ség tervüket, A fentiek alapján indított versenyben ja Érdi Fmsz ért el leg­nagyobb sikert, amely a vállalt ötven he­lyett 299 új tagot szervezett, a 24 ezer forintos részjegy vállalását 24 600 forintra, a 18 ezer forintos társadalmi munka felajánlását pedig 49 700 forintra teljesítette. 100 év »tón — újból HERENDI kandallódíszek A herendi porcelángyárá­ban külföldi megrendelésre újra megkezdték az úgyneve­zett kandallódíszek gyártását A vázákat a kandalló két sarkában, a tálat pedig közé­pen helyezhetik el, s így egy­séges, szimmetrikus hatást érnek el. Ilyen tárgyakat több mint száz éve nem ké­szítettek Heren den. A szak­emberek az elmúlt századvé­gén „elfelejtett” étkészlet felújítását is tervezik. Vese nélkül Állítólag 145 ember él a vi­lágon vese nélkül, vagy nem működő vesével' az Egyesült Államokban 50, Angliában 20, az európai kontinensen 75. A betegek szervezetéből mes­terséges vesével szűrik ki a mérgező anyagokat. ORSZÁGÚTON... 22,3 százalékkai több a baleset - Felelőtlen gépkocsivezetők Fegyelmezetlen gyalogosok - Vigyázzunk a gyerekekre ! a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola vezetői, tanárai, tanársegédei készen kap­ták a szerkezetet kipró­bálásra. Meg kívánjuk jegyezni, hogy A bécsi technikai főiskola egyik professzora a közelmúlt­ban érdekes statisztikai jelen­tést állított össze. Az adatok azt bizonyították, hogy noha a nagyvárosokban zsúfoltabb a közlekedés, az országutak és a kisebb forgalmú útvonalak mégis több veszélyt rejtenek magukban. Ezt a megállapí­tást a múlt évi magyarországi baleseti statisztika is megerő­síti. íme, néhány számadat: 1964-ben 20 259 közlekedési baleset történt az országban, 22,3 százalékkal több, mint az előző évben. A balesetek szá­ma vidéken 21,9 százalékkal 94.1. SZabolcs-Szatmárban 68,1, Baranyában 67,4, Vas megyé­ben 67 és Csongrád megyében 60,6 százalékkal. Csupán Szol­nok megyében csökkentek az előző évhez mérten a közleke­dési balesetek. S ami szintén az országutakra, s a vidéki útvonalakra tereli a figyelmet: az 1964-ben közlekedési bal­esetek következtében meghalt 1023 ember túlnyomó többsé­CEGLÉDIBB A BENNSZÜLÖTTNÉL IS A Pest megyei Tanács leg­utóbbi ülésén, amikor a megye költségvetését tár­gyalták, szót kért a vitában a tanács legújabb és egyik legfiatalabb tagja, dr. Zoltán Zoltán is. Szűzbeszédét tar­totta a megye parlamentjé­ben. Ceglédi problémákról beszélt. Szépen megfogalma­zott mondatait eleinte csak a szűzbeszédnek kijáró hagyo­mányos figyelemmel hall­gatták, de egyre nagyobb ér­deklődést keltett az is, amit mond. Beszédét városának szeretete melegítette át, és a vágy, hogy fölfigyeljenek a ceglédi problémákra azok is, akik felsőbb szinten inté­zik sorsát. — Ki ez az ember? — kér­dezte súgva szomszédját a tanácsterem sarkában vala­ki. — Ceglédi bennszülött le­het — kapta meg a választ. — Dehogy is bennszülött, alig néhány éve lakik Ceg­léden, ahol az ilyen embere­ket a lokálpatrióták „gyütt- ment”-nek nevezik — súgta a másik szomszéd. C söndesen pereg a szó a ceglédi Kisfaludy utca egyik földszintes lakóházá­nak szép sarokszobájában, dr. Zoltán Zoltán lakásán. Néha a másik szoba ajtaján keskeny rés nyílik és egy kétévesnyi kisfiú mosolygó ar­ca kukucskál be rajta. — A kisebbik fiam — hiondja a házigazda. — A na­gyobbik négyéves, óvodában van. Ök már nem gyüttmen- lek, itt születtek. Cegléden. Az apjuk azonban három­széki székely. A történelem sodorta vasutasszüleivel együtt 1946-ban Budapestre, pontosabban Pesterzsébetre. Ott végezte el az általános is­kolát, majd a gimnáziumot is. Kisdiák korában került a ke­zébe a Magyar—Szovjet Köz- gazdasági Szemle egyik szá­ma. A betűszomjas gyerek beleolvasott a lapba és lázas érdeklődés ébredt lelkében a közgazdasági kérdések iránt. A közgazdasági doktorátus után először a Népművelési Vállalathoz került. Ebben a munkakörében sokszor be­utazta és alaposan megismerte az egész országot. Hét éve lesz októberben, hogy a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalathoz került, amelynek jelenleg fő­könyvelője. A z ország valamennyi váro­sa közül talán Ceglédet ismerte legkevésbé. Alig tudott többet róla, mint azt, hogy a ceglédi piacon hang­zott el Dózsa György hitvallá­sa és itt kezdte meg Kossuth Lajos a szabadságharc fegyve­res erejének megszervezését. De aztán egyre mohóbb kí­váncsisággal merült el a város múltjának és jelenének tanul­mányozásában. — Látnom kellett, hogy az ötvenes évek hibás szemlé­lete következtében a ceglédi értelmiség is sértődötten fél­rehúzódott és segítségére, közreműködésére az akkori vezetők sem tartanak igényt. Nem tölti be azt a hivatását a ceglédi értelmiség, arrt»- lyet az újjászülető társadal­munkban feltétlenül be kel­lene töltenie. Eleinte magam is helyeseltem az úgyneve­zett értelmiségi klub megala­kításának a tervét, de csak­hamar rájöttem, hogy ez az értelmiség tagjait még job­ban elszakítaná a közösség­től. így alakult ki bennem az a gondolat, hogy olyan gó­cokat kellene szervezni Ceg­léden, amelyek az elkülönü­lés helyett inkább a széle­sebb körű érintkezésre nyúj­tanak lehetőséget a különbö­ző rétegek között. — Mindig lehet találni olyan témákat — magyaráz­za most lelkesen — melyek érdeklődést keltenek az egy­mástól legtávolabb álló ré­tegek tagjai körében is. Ilyen például a zene, a helytörté­net, az irodalom. Dolgozott, agitált, harcolt. Eleinte nagyon sok nehéz­ségbe ütközött. Gondolatait közönyösen, idegenkedve, bizalmatlanul fogadták. — Mit akar ez a nyugta­lan gyüttment? — hangzott igen gyakran a háta mögött. I rodalmi asztaltársaságot alakított. A gondolatnak akadt néhány lelkes híve. — Cegléden sok értékes em­ber él, — állapította meg — de vegetálnak. Nem kapnak bíz­tatást, segítséget sehonnan. Vannak íróink, költőink, de a sok akadály előtt megtorpan­nak. Jól tudom, hogy a túlsá­gosan centralizált kultúráiét bástyáit rohammal nem lehet bevenni. Tehát lassú, szívós munkával kell begyalogolni az irodalomba. Itt aprómunkára van szükség. Csak lépésről lépésre haladhatunk és csak úgy érhetünk el eredményt, ha reális célokat tűzünk ma­gunk elé. ge országúti karambolok kö­vetkeztében vesztette életét. A veszély első számú oka a gépjárművezetőknek az a tév­hite, hogy az országutakon többet megengedhetnek ma­guknak, mint a városban. Nem véletlen, hogy a legtöbb és a legsúlyosabb baleset a város­ból kivezető utakon, útvona­lakon történik. A gépjárműve­zető, akit a nagyvárosi közle­kedés szigorú szabályai, az ál­landó ellenőrzés mintegy foko­zottan kényszerít a közlekedé­si szabályok betartására, amint az országúira ér, „elengedi magát”, s ami ennél is na­gyobb baj: a kocsiját is. így lesz az egyik leggyakoribb or­szágúti baleseti ok » gyorshajtás, amely a múlt évben 2117 — többségében súlyos kimenetelű — balesetet okozott: 13,8 szá­zalékkal többet, mint az előző évben. A nemzetközi szakirodalom is a gyorshajtást tartja a leg­1 veszélyesebb országúti szabály- sértésnek, az alapnak, amely­ből a legtöbbször a többi sza­bálysértés is következik. As elsőbbségi jog meg nem adása ez is jellegzetesen országút: szabálytalanság, s csak a múlt évben 3288 közlekedési bal­eset oka volt — a szabályta­lan előzés és fordulás, ami 263£ balesetet okozott. S mindes néhány percnyi előnyért, ame­lyért aztán igen sok gépkocsi- vezető súlyos árat fizet. Az országúti közlekedésben a másik nagy veszély az ittasság. A múlt évi baleseti statisztika szerint az ittas állapotban oko­zott balesetek száma 12,1 szá­zalékkal növekedett. A jármű­vezetők 11 százalékkal — ezen belül a munkagépvezetők 66,7. a traktorvezetők 68,9, a sze­mélygépkocsivezetők 28,9 szá­zalékkal több balesetet idéztek elő ittasan, mint 1963-ban. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy még mindig igen sok gépkocsi- vezető hiszi: az országúton ' vagy kisebb forgalmú utakon í megengedhető néhány pohár í ital. A legújabb adatok szerint \ 4361 személyautó, 3846 motor- \ kerékpár és 3436 tehergépko- '/f esi vezetője idézett elő saját ^ hibájából közlekedési balese- tét. Nem kevés a kerékpárosok 5 által okozott balesetek száma í sem: 1538. A lovas kocsik — a J gépkocsivezetők szerint az or- 2 szágutak „rémei” —: 376 bal- J esetet idéztek elő. Különösen í nagy veszélyt jelent, ha sötét- \ ség beállta után a lovas kocsik és kerékpárosok kivilágítás ; nélkül közlekednek. \ A figyelmetlenség, a gondat- í lanság, a közlekedési szabályok ; megsértése azonban nemcsak a f gépjárművezetőkre jellemző. A '{baleseti krónikákban szinte í naponta olvashatunk olyan \ könnyebb vagy súlyosabb ka- ; rambolokról, amelyek előidé- ! zői — közvetlenül vagy köz- ! vetve — ,a gyalogosok, az or- ! szágút menti községek, falvak í lakói. Számtalan példát sorol- ; hatnánk. : A könnyelmű, : felelőtlen szülők * • \ akik gyermekeiket — még az < esti órákban is — felügyelet ! nélkül engedik vagy éppen : küldik a forgalmas utcákra, ; útvonalakra. A jókedvű üdü- \ lók — ez különösen a balatoni i országúton megszokott lát* ; vány —, akik négyen-öten ösz- I szekapaszkodva sétálnak, nem : törődve azzal, hogy felelőtlen­ségük esetleg súlyos követ­kezményekkel járhat. A tavaszi napsütés, a jó idő napról napra több járművet talál az országutakon, a forga­lom a maris érkező tíz- és tíz­ezer külföldi turistával tovább fokozódik. Mindannyiunk ér­deke, hogy útjainkon minél ke­vesebb legyen a közlekedési baleset. Balogh László lehet ezeket valósítani. Most már újból magabiztos vagyok ismét varrnak konkret cél­jaim. E zek a célok természetesen nem szorulnak Újváros határai közé, egész Ceglédre kiterjednek, sőt Cegléden túl is. Szerepel például az is köz­tük, hogy szoros kapcsolatot kell teremteni kulturális té­ren a három szomszédváros. Cegléd, Nagykőrös és Kecs­kemét között. A három város­ban közel száznegyvenezei ember él. Ha összeteszik ere­jüket, gyönyörű eredménye­ket érhetnek el. Az az elgon­dolása, hogy a három rokon történelmű város minden év­ben közösen rendezzen DIÁ- NA-ünnepségeket — felvált­va Cegléden, Kecskeméten, Kőrösön. A gondolatnak az értelmiség körében máris mu­tatkozik kedvező visszhangja. Azt a speciális ceglédi prob­lémák. A városhoz és a Dózsa György történelmi szerepéhez egyaránt méltóbb új Dózsa- szobor, nyári művésztelep, könyvtárbővítés, mert valóban szomorú, hogy a járási könyv­tár állománya még a ceglédi lélekszámot sem éri el. az iro­dalmi színpad, a művelődési ház bővítése és szerepének tisztázása. T ele van tervvel, ötlettel. Ambícióval, hittel is. — Cegléd számomra a má­sodik egyetem volt — mond­ja a beszélgetés végén. — Itt ismertem meg magát az ele­ven életet. És itt kapott for­mát bennem a gondolat, hogy ebből a jellegzetesen földszin­tes városból egyemeletes vá­rost kell és lehet építeni. Dr. Zoltán Zoltánról ma már sokan azt mondják Ceg­léden, hogy ceglédibb a benn­szülött ceglédieknél is ... Magyar László Az irodalmi asztaltársaság szép reményekkel és nagy lel­kesedéssel indult, de aztán el­akadt. Olyan bántó volt a kö­zöny, hogy a lelkes székelyt ie elked vetlen i tét te. De aztán történt valami. Gazdátlanná vált az újvárosi választókerület tanácstagi mandátuma. Cegléd legelha­nyagoltabb része ez. A szá­zadforduló tájékán népesedett be, szegény kisemberek építet­tek ide vertfalu, szegényes Viskókat. Nincsenek ma sem közművei, még korszerű közvi­lágítás sem. Iskolája évekkel ezelőtt összeomlott, a kerület­ből több mint hatszáz gyerek jár más kerületek iskoláiba. Orvosi rendelő sincs. Hát en­nek a kerületnek a lakossága jelölte a megüresedett megyei tanácstagságra dr. Zoltán Zol­tánt, mert szinte ösztönösen megérezte, hogy benne találja meg legbúzgóbb szószólóját. A lakosság elhatározása megle­petés volt. Maga az érdekelt sem tudott róla előzőleg sem­mit. Nem is sejtette. A válasz­tás is egyhangúlag volt. — Ez a jelölés és a válasz­tás — mondja most a fiatal tanácstag — megerősítette bennem azt a tudatot, hogy számomra csakis az aktív fe­lelősségvállalás lehet az egyet­len helyes út. Segítenem kell az egyszerű emberek ügyes­bajos dolgaiban. Nem lehetek tétlen, míg vannak megoldat­lan, égető feladatok. Mindig szerettem azt a városrészt. Az emberek itt sokkal nyílt szí- vűbbek és barátságosabbak, mint bent a városban. Szeret­ném ezt a városrészt a többi városrész színvonalára fel­emeltetni kommunális, szociá­lis, kulturális és kereskedel­mi ellátás tekintetében egy­aránt. Sok elképzelésem, ter­vem van és úgy érzem, közös erővel, összefogással meg is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom