Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

1965. MÁJUS 9, VASÁRNAP ffc.ii í 7 Ahol szépségért állnak sorba MESTERSÉGES HOLD KOPRODUKCIÓ Franciaország bejelentette, hogy csatlakozik az „Eldo-A” programhoz, amelynek kere­tében Anglia, Nyugat-Német- ország és Olaszország együtt­működik egy mesterséges hold fellövésére szolgáló három- lépcsős rakétarendszer kidol­gozásában. Az olasz gyártmányú mes­terséges holdat az angol „kék villám” és a francia Coralie rakétaelemek felhasználásá­val, a harmadik lépcsőben pedig nyugatnémet gyártmá­nyú rakétamotorral, Auszt­ráliából kívánják f elbocsáta­ni, az „Eldo-A” program sze­rint. gyobb elismeréssel nyilatkoz- ] nak a látottakról. Csupán egy amerikai orvosházaspár | távozott elégedetlenül. Azt | szerették volna tudni: hogyan j alakítják át a szovjet orvo­sok a mandulavágású szeme­ket? Itt azonban ilyesmivel nem találkozhattak. Nem mintha a szovjet sebészek nem tudnák elvégezni ezt a műtétet is. Csak éppen itt nincs rá igény. A Szovjetunió­ban élő különböző népek gyermekeinek semmi okuk sincs rá, hogy más nemzeti­ségűnek kívánjanak látsza­ni, mint amilyennek megszü­lettek. Külföldről azonban nemcsak a kiváló eredmények miatt mutatko­zik érdeklődés az intézet mun­kája iránt. Kiderült, hogy a Szovjetunióban a legbonyo­lultabb plasztikai műtét is csak huszad annyiba kerül, mint az Egyesült Államokban: egy amerikai turista számára például még az útiköltséggel együtt sem került annyiba, mint odaháza. S ez nem vé­letlen. A szovjet állam ön­költségi alapon szabta meg a műtétek árát. Egy csúnya for­májú orr „kiigazítása” pél­dául alig hétszáz forintba ke­rül. Ennyit pedig — ha csak ez hiányzik hozzá — igazán megér a boldogság. Aki arra jár, maga is meg­győződhet róla: Moszkvában a Gorkij utcában — már a szépségért állnak sorba az emberek. .. Románfa legöregebb embere 133 éves Turnu Severin közelében, egy hegyi falucskában él Ro­mánia legöregebb embere, a 133 éves Ilié Stamate. Szüle­tésének évéről nem maradt fenn írásos bizonyíték, de annyi tény, hogy 1877-ben, a román—török háború kezde­tekor már „öreg”-nek számí­tott: 45 éve miatt már csak a határőrséghez sorozták be. Jól emlékszik az 1848-as for­radalomra is, amelyet 16 éves fejjel ért meg. Ilié Stamate saját bevallá­sa szerint életében egyszer , sem járt orvosnál. Már gye- j rekfejjel pásztornak szegő- i dött, s azóta minden évben j kora tavasztól késő őszig a ! hegyekben töltötte minden ■ idejét. Szerinte ez a hosszú [ élet titka, amellett, hogy soha j nem ívott szeszes italt és nem j dohányzott. Románia legöre- j gebb embere ma is folytatja j mesterségét, s hogy milyen jó ] erőben érzi magát, arra jel­lemző, hogy tavaly gyalog tet­te meg a 80 kilométeres utat falujából Turnu Severinbe és vissza. Az intézet kutatólaboratóriumában hatásos gyógyszerek­kel kísérleteznek Modern vHlamosbcrendezések segítik a kozmetikusok munkáját Uj magyar találmány Nemrég Moszkva legújabb, legmodernebb szállodája, a Hotel Minszk előcsarnokában érdekes találkozásnak vol­tam szemtanúja. — Szása, igazán te vagy? — kiáltotta egy elfúló leány­hang, és a megkérdezett bar­na képű, jó vágású fiatalem­ber széles mosollyal jelezte, hogy nincs tévedés. — És mi lett a himlőhe­lyekkel, meg az elálló füled­del? — Itt hozták rendbe, szem­közt a Gorkij utcában — vá­laszolta a fiatalember — és most már gondolni sem aka­rok többé rá. Eleget hallgat­tam miattuk eddig. Elnézem Szását. Szabályos, sima férfiarc, szép formájú, fejhez simuló fülek. Mi történhetett vele? Kíváncsian közelebb húzó­dom. A beszélgetésből las­sacskán kiderül, hogy Szása a Moszkvai Orvos-kozmetikai Intézetben szabadult meg szépséghibáitól. S hogy örö­mében nem áll társtalanul, azt akkor tudtam meg, ami­kor felkerestem az intézetet. A zsúfolt várócsarnokban és kezelőhelyiségekben naponta átlag 1500, egy év alatt csak­nem félmillió ember fordul meg, hogy a szó igazi értel­mében orvoslást találjon szép­séghibáira. Láttam itt jó formájú lá­nyokat, kiknek szép és egész­séges arcán kimeredö sasorr éktelenkedett. Egy másik kis­lány arra panaszkodott, hogy túlságosan piszére sikerült az orrocskája. Gyermekkorában még kedvesnek látszott, ma azonban már megmosolyog­ják érte. De láttam itt bá­nyászt, akinek valamilyen baleset nyomán csúnyán el- színeződött az arca, kovácsot, aki a bőrét elcsúfító égési sebhelytől szeretne megsza­badulni. — Az .intézetet eredetileg azért hozták létre — magya­rázza Ajptonyin'a Ahabadze orvosnő, az intézet igazgatója —, hogy a honvédő háború sérültjeiről segítse eltüntet­ni a sebhelyek nyomait. Ké­sőbb, a békés élet új követel­ményeket támasztott. Leg­fontosabb feladatunk ma a szépségápolás, mi azonban ezt nemcsak a hagyományos koz­metikai módszerekkel végez­zük. Intézetünkben 30 orvos- specialista dolgozik. Neves bőrgyógyászok, sebészek, akik a különböző szépséghibák okait orvosi szemmel ku­tatják. s tüneti kezelés helyett a bajok általános egészségügyi okait igyekez­nek feltárni. Ez a magyará­zata, hogy sokszor akkor is eredményt érünk el, ha a ha­gyományos kozmetikai mód­szerek csődöt mondanak. Az intézetben ezrével láttam leveleket, ame­lyékben hálás köszönetéi mondanak azok, akiket kró­nikusan jelentkező panaszok­tól, vagy különböző arcsérü­lések nyomaitól szabadítot­tak meg. De „helyrehozzák” az elálló füleket, bőrcsiszo­lással eltüntetik a himlőhe­lyeket, bőrelszíneződéseket stb. Á legkényesebb feladat a torz formájú orrok, szájak, szemek „helyreigazítása”, hi­szen a plasztikai sebésznek kissé szobrásznak is kell len­nie: az ő művészi megítélésé­re van bízva, milyen forma felel meg legjobban az arc karakterének. — „Stílustöréshez” nem nyújtunk segédkezet — mon­dotta mosolyogva Ahabadze orvosnő. — Akadt egyszer egy fiatalember, aki — hogy na­gyobb sikere legyen egy grúz kislánynál ,— merész ívelésű grúz orrot követelt tőlünk. Arca jellegének azonban egy ilyen stílusú orr nem felelt meg, ezért elutasítottuk a je­lentkezőt. A mi „műtermünk­ből” — tette hozzá tréfásan — nem kerülnek ki „absztrak­tok” ... Az intézetet gyakran kere­sik fel külföldi szakemberek is, akik általában a legna­Hajkezelés „villamos fésűvel” Érdekes cikk jelent meg a Fogtechnikai Szemlében Né­meti Lajos és Szeless László tollából. Üj, kényelmes, tar­tós, szilárdan álló protézist ígér a cikk. Nem mozog töb­bé a műfogsor, nem teszi tönkre a tartó fogakat, nem sérti fel az ínyt, biztosan ül a helyén, mert mágneses erő tartja fogva. Az új találmány — új elv érvényesül a fogpótlás terüle­tén — a következő; a tartó fogakra olyan koronákat he­lyeznek, amelyeknek oldalán Hogyan védekezzünk az egyhangúság ellen ? MUNKÁBAN — bármilyen lelkesen, szívesen végezzük —, bizonyos idő után felléphet az egyhangúság, monotónia. En­nek az az oka, hogy környe­zetünkből csak azonos hatá­sokat kapunk. Állandó is­métlődésük — pl. gépzúgás, vagy azonos mozdulatok hosszú ideig — mindenkit eljuttathat a monoton elfá­radás állapotába. Ilyenkor nagyobb a baleseti veszély, több a selejt, és csökken a lendület. Ez a monotónia egyik következménye. Sokaknál ezenkívül fejfájást, esetleg fokozottabb ingerlékenységet is okozhat Ha a közvetlen munka- környezet kicsi, szűk a moz­gási tér, hamar bekövetke­zik az egyhangúság hatása. Ilyen helyzetben dolgoznak sok helyütt az automata gé­pek kezelői, a futószalag mel­letti munkások, vagy az asz­talnál ülő szerelőnők, akik igen csekély munkatérben kénytelenek tevékenykedni. A FOLYAMATOS ZÜGÄS FÁRASZTÓAN HAT. Amíg szemünket pislogással, néhány pillanatig tartó lehunyással, vagy a környezet tárgyainak rövid szemlélésével pihentet­ni tudjuk, fülünk nem tud védekezni az állandó zajhatá­sok ellen. Szüntelenül ostro­molja a munkatermek azo­nos zaja. Az azonos mozdulatok is­métlődése is elernyeszti az embert. A változatlan mun­katempó ugyancsak monotó­niát idézhet elő. Az egyhan­gúság leküzdésének alapvető szempontja a munkaidő alat­ti változatosság biztosítása, amennyiben a munka lehetősé­gei megengedik. A változatos­ság például futószalagon tör­ténő termelésnél egy műsza­kon belül is jól megoldha­tó. A dolgozó elfáradása ki­sebb mértékű a műszak vé­gén, ha alkalmazza a cso­portos technológia lehetősé­gét, több műveletet végez el egy darabon. Más formá­ban úgy is megoldható, hogy a dolgozók bizonyos időkö­zökben — esetleg kétórán- ként — cserélik egymást a szalag egyes munkahelyein. Egy-két ilyen egyszerű cse­re könnyen megtanulható, viszonylag könnyen végre­hajtható, kellemes hatású a dolgozókra és a termelés növekedésével is járhat, amint ezt kísérletek bizo­nyítják. KEDVEZŐ HATÄSÜ A ZENE IS, ezt azonban óva­tosan kell alkalmazni. Za­jos munkahelyeken (pl. a sajtoló üzemben) — vagy szel­lemi koncentrációt kívánó munka esetében (pl. a köny­velésben), csak mérsékel­ten, vagy egyáltalán nem sza­bad alkalmazni. Számos munkahelyen a zene, nem­hogy a monotóniát csökkente­né, hanem a nagy zajhatás révén fokozza az elfáradást. A zene könnyed, dallamos legyen. Kísérletképpen hasznosnak bizonyult, amikor a futósza­lagok ritmusát időnként meg­változtatták, a megszokott iramot olykor lassították, vagy gyorsították. A mono­tónia elleni küzdelem egyik eredményes módja a munka­közi szünetek összekapcso­lása a tornával. Az ülő fog­lalkozásúak egyes testrészei elzsibbadnak, ami természe­tesen fáradtság érzetét kel­ti. Az eddigi vizsgálatok alapján üzemi testneveléssel könnyen semlegesíthető. Több gyárban végeztek már pszi- chofiziológiai vizsgálatokat, s megállapították: a testmoz­gás a munkaközi szünetben a dolgozók kiegyensúlyozottabb állapotát eredményezte. A MONOTÓNIA MEG­SZÜNTETÉSÉNEK EGYIK EREDMÉNYES ÜTJA az esz­tétika és a színdinamika kor­szerű eszközeinek felhaszná­lása a munkatermek festé­sében és dekorálásában. A zöld és kék szín nyugtató hatású, a sárga és a rózsa­szín pedig élénkít. Az üze­mek rekonstrukciójánál, fes­tésénél tanácsos ezt figye­lembe venni. Elsősorban üzemszervezési feladat a monotónia elleni küzdelem. Végrehajtásában az üzemben működő pszicholó­gusok segítsége mellett az üzemvezetők, a művezetők és a munkaszervezők együttes összefogására van szükség. Kiss György pszichológus A mágneses protézis elvi rajza. ferromágneses lemez van. 4x5x6 mm nagyságú egy ilyen testecske és a ma használa­tos legerősebb mágncsacélból készül. (ALNICO 5. összetéte­lé: 24 százalék kobalt, 14 szá­zalék nikkel, 8 százalék alu­mínium, 3 százalék réz és 51 százalék vas.) E lemezkék he­lyének megfelelően a műfog sorba „permanens mágnest' építenek be. A protézis behe­lyezésével így a mágneses fe­lületek érintkeznek s 47—50 dkg húzóerőt képviselő von­zással biztosan rögzítik a mű­fogsort. Előnye az új, mágneses megoldásnak, hogy ha 5—6 év után „kimerül” a testecske — csökken a vonzás —, kiemelik a protézist, újra mágnesezik a beépített testecskéket » változatlan formában visel­hető tovább a megszokott mú- fogsor. Németi Lajos és Szeless László a Szájsebészeti Kli­nikán tartott tudományos ülésen ugyancsak ismertették találmányukat s a szakembe­rek úgy döntöttek, hogy gya­korlatban is kipróbálják a mágneses protézist. (K. I.) KOZMODROM Felvételünkön egy kozmod- rom — űrrepülőtér — egyik indítóegységét látjuk, még­pedig a rakéta indításra kész állapotában. Balra a szerelő- tornyot látjuk félrehúzva, jobbra pedig a kábeltornyot, amely az indítási parancsot és a gyújtási utasítást a ra­kétába továbbító kábeleket tartja, középen a rakéta. A háttérben az indítóbunker, ahol az indító-irányító sze­mélyzet tartózkodik. A bun­ker olyan biztonsággal van méretezve, hogy a felemelke­dő és üzemzavar miatt eset­leg ráeső és felrobbanó raké­ta ellen is tökéletes védelmet ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom