Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

rtsr MEGYEI séűrhm 1965. MÄJUS 9, VASÁRNAP HUNGÁRIA y V \ Mindenki dicséri f ? . $ fj „Róla kellene írni, újság- 'j 1j ba való a never — véli ^ íj mindenki a dabasi Szikra 'j $ Tsz-ben. Elismeréssel és ^ 1j tisztelettel emlegetik Péter 'j | Mihály nevét. Az ötven- 'j 1f esztendős gulyás rend-, | íj munka- és állatszeretetéröl <ä | legendákat beszélnek. ^ íj Harminckét növendék-1 \ marhát gondoz a szó igazi 'j | értelmében. Evek hosszú \ 1j során át csendesen, de sza- 'l V / 1f kadatlanul nőtt ez az elis- $ 1j mérés Péter Mihály iránt. 2 0 í' ^ Sok-sok növendékmarha 'j í felneveléséről, s arról be- í y /. ‘ szélnek az emberek, hogy 1, Mihály bácsi az állatokat \ nevükről, jó és rossz tulaj- £ donságukról ismeri. Korán 1j reggel ott van az etetésnél, ^ itatja, terelgeti a szarvas- í / marhákat, mígnem kike- 1j rülnek a keze alól. Megí nem feledkezne egyikről 1j sem és egyetlen egy sem ^ szenved hiányt a keze alatt. ^ j Amikor pedig ország- 1j szerte vész fenyegetett, ak- íj kor valóságos csodálattá 1, növekedett az elismerés. ^ Mihály bácsi akár egy kot- 1j ló, úgy vette szárnyai alá 1, „növendékeit”. Éjjel-nap- $ pal az istállóban tartózko- 1j dott, még ünnepeken is. | Leste, vigyázta a gondjára bízott állatok lélegzetét is. 1f A vész elmúlta után húsz | kiló lett a havi átlagos 1j súlygyarapodás, Péter Mi- \ hályt azonban hiába fag- gatnák minderről, mert 'j nem szereti, ha sok a be- 'l széd. Kezében az elmarad- í hatatlan vasvillával ballag 'j odébb, hogy vajon mindé- 'j nütt rendben van-e az íj alom... N. I. | LWWWWWWWWVVWVWWWWWWVWWVk A fertődi Növénynemesílési és Növénytermesztési Ku­tató Intézetben az idei ta­vaszon sok száz málna-, ri- bizke- és szamócamagoncot ültettek ki a kísérleti par­cellákba, amelyekből újabb, nagy termőképességű fajtá­kat állítanak majd elő. Parcellákba kerültek az elismerés előtt álló fajtaje­löltek is, így többek kö­zött a Hungária nevű mál­na, amely minden eddigi fajtánál bővebben terem, nagy gyümölcsű, kiváló za- matű, kemény húsú, így bírja a hosszabb szállítást, nyers állapotban is expor­tálható. Az intézetben az idén négy holdon szaporítják a kiváló fajtajelöltet, s így hamaro­san köztermesztésbe kerül­het. Börzsönyliget válik Szokoiyától 1 Amikor & I mm , KIRÁNDULÓ Víziók a plakáton A cimborák „segítsége" — Ma Cegléden megnyitó — Augusztus végéig utazik megyénkben az alkoholellenes vándorkiállítás A Pest megyei KÖJÁL, a Vöröskereszt és a megyei ta­nács művelődési osztálya szer­vezésében március végén megkezdte körútját az az al­koholellenes kiállítás, amely­nek anyagát a Vöröskereszt Országos Központja bocsátot­ta Pest megye rendelkezésére. A kiállítás huszonhat tablóból áll, s ezek főleg plakátok se­gítségével az alkohol káros hatásáról beszélnek. Grafiko­nok, apró szöveges részek és fotók egészítik ki a kiállítást, amelynek nem ártott volna, ha anyagában több fénykép is helyet kap. Ám így is jó hatású, érdemes megnézni, megszívlelni. Bemutatja a cimborákat, a barátokat, akik segítséget ad­nak ahhoz, hogy a fiatal és férfiasságát fitogtatni kívánó legény minél előbb rendsze­res, nagyhangú látogatója le­gyen az italboltoknak, italki- mérőknek. Az egyik plakát megjele­níti azokat a víziókat, amelyeket a delirium trc- mensbcn szenvedő iszáko­sok látnak, szörnyetegek, vonalak, patká­nyok kavargását. Statisztika és szemléltetés beszél arról, hogyan hat a szervezetre az alkohol fo­gyasztása. Más folyamatokat is látunk: a jól dolgozó fiatal szakmunkás hogyan kerül mi­nél mélyebbre, végül az üze­mét is elhagyja, s vándorma­dárként folytatja tovább ivás- sal „színesített” életét. A kiállítás március végétől megjárta Ráckevét, Kiskun- lacházát és Dabast. Tegnap Ceglédre szállították, ma tart­ják meg félhivatalos megnyi­tóját a városi tanács folyosó­ján. A tablók két hétig ma­radnak itt, ezután Budakeszi­re viszik őket. Az ezutáni me­netrend (kéthetes időtartamra érkeznek a tablók mindenho­vá): Nagykáta, Aszód, Vác, Szob, Szentendre és végül augusztus második felében Nagykőrös. A kiállítás látogatottsága megfelelő, bár a három rendező szerv sokkal nagyobb érdeklő­désre számított. Ezért a TIT is bekapcsolódik: május végétől kezdve ankéto- kat rendeznek az alkoholiz­musról. Megállapodás történt, amelynek értelmében a kiállí­tás időtartama alatt az érin­tett járások filmszínházaiban alkoholellenes kisfilmeket ve­títenek. m. j. Évek óta húzódik az ügy, | most már az Elnöki Tanács [ elé került, s ha döntése el­csatolja Börzsönyligetet, 700 katasztrális holddal, meg te- i temes jövedelmet biztosító j nagy üdülőteleppel lesz sze- | gényebb Szokolya. Mondjuk j meg mindjárt, helytelen köz­séggazdálkodási politikája, I szűkkeblűsége, a nyaralók, a hétvégi üdülők iránti értet­lensége miatt. Szinte hihetet­len, hogy a Dunakanyarban akad ilyen község, a többi mind igyekszik kihasználni természeti adottságait. Csak­nem valamennyi már sok év­tized óta. Telek vásár házi kezelésben Két hegy, a Galmuc meg a Nácsa és a Vargarét sűrű erdővel benőtt vidékében nagy üzleti lehetőséget sejtett meg gróf Károlyi Ferenc. Meg is vette mind a 700 hol­dat 1936-ban az előző tulaj­donos örököseitől. (Az illető gazdag pesti kereskedő volt, egy svájci hotelben végezte életét, angol menyasszonya agyonlőtte, miután megtudta, hogy férj és családapa. S még azt mondják, hideg az angol vére!) A grófokról meg azt tartja a fáma, hogy ahány csak volt, mindből teljesen hiányzott minden üzleti érzék. Megle­het. De, hogy ez a Károlyi értett a bolthoz, vitathatat­lan: a Duna partjától nem messze eső erdőborította he­gyet olcsón megvásárolta, aztán telkekre parcellázta. Mialatt pedig a telkeket áru­sította, módjával csak — jus­son, maradjon is — fát ter­melt ki és azt eladta, úgy­szólván az egész erdő vétel­árát hamarosan visszaszerez­te. S míg más főúri parcellá­zások hasznát bank fölözte le, ez a gróf sajátmaga — ma veset tett, tavaly foglalko­zott a ligeti Hazafias Nép- frontbizottság átcsaíolási ké­relmével és egyhangúlag el­utasította azzal, hogy „nem I vagyunk hajlandók eladni í Börzsönyligetet". Azóta Holt- ( ság Endre személyében új | tanácselnök került a község I élére. — Nem látom indokolatlan­nak az átcsatolást — ez a vé­leménye. A kismarosi tanácsházán Kreb József vb-elnök a így mondanák — házikezelés- j község távlati rendezési ter­I vét mutatja. Ebben a min­den ésszerűséget figyelembe ben bonyolította le, egyedül intézője, Gálhegyi Dezső se­gítségével. — így volt lehetősége ol­csó árat szabni, gyorsan el­kelt mind a 2196 házhely. Harminckilencben kezdtük, negyvenháromban valameny- nyinek volt már gazdája, többnyire vékonypénzű latej- nerek, de ipari munkás is szépszámmal — beszéli Gál­hegyi. Ma már öreg, hetven­két éves ember, maga is te­lek- és háztulajdonos, állan­dó börzsönyligeti lakos, s a helybeli Hazafias Népfront bizottság elnöke. Szerelmese a valóban gyönyörű tájnak és motorja az elszakadási moz­galomnak. (Hogy a Galmucot most már róla nevezik Gál- hegynek, vagy ember és hegy egyszerre vették-e fel ezt a nevet, azt legközelebb okvet­lenül megkérdezem tőle.) A Dunakanyar Hamupipőkéje Egyetlen makadámút ka­nyarog fel a hegyre, a gróf negyedszázadnál régebben építette, kellett nemcsak a ki­vágott fatörzsek szállítása, de a telekeladás megkönnyítésé­re is. Azóta ezt az utat sen- kisem javította, mégis járha­tó egyelőre, autóval is feljut­ni rajta a hegytetőre. Érde­mes. Ragyogó onnan a pano­ráma, messze ellátni a Duna mentén és a börzsönyi he­gyekre. — A száz telektömböt ha­tároló utcák ma már nagy­részt eltűntek, a víz elmosta, fa nőtte be a legtöbbet. Né­hol az úton nőtt fát kivágat­ta a szokolyai tanács, kértük, hogy az így szerzett pénzen, meg amit községfejlesztésre mi fizetünk be, javíttassa meg abból a makadámutat és néhány utcát. Az utca köz­terület, ez volt a válasz, a rajta termett fa is a községé, a községnek viszont másra, fontosabbra, nem börzsönyli­geti utcaépítésre kell a pénz. — Mi vagyunk a Dunaka­nyar Hamupipőkéje — nagyot sóhajt Gálhegyi bácsi és a li­getiek sok panaszát sorban tolmácsolja. Tavaly a községi tanács 20 ezer forintot szánt 500 méter villanyhálózat bővítésre Bör­zsönyligeten, ezáltal sok ház áramhoz jutott volna. A vil­lanyvállalatnak azonban nem .volt kapacitása, idén meg a község nem irányzott elő egy fillért sem erre a célra. A li­getiek anyagilag, társadalmi munkával mindenhez hozzá­járulnának, törpe vízművet is építenének, akad elég jó vi­zű forrás a hegyen. Hétvégeken az erdei üdülő­telep még télen is benépesül, nyaranta másfélezer ember­nél kevesebb nem igen lakja, vasárnaponként négy-ötezren is megfordulnak odakint, de vendéglő, ahol egy tál meleg ételt kaphatnának, nincsen, csak italbolt. Nagyrészt még beépítetlen a liget. Ez idő szerir’ mind­össze 285 épület, — köztük hat gyári üdülő is — áll a fák árnyékában a kétezernyi tel­ken. Idén még ötven épül. Sok az egész éven át lak­ható, fűthető épület, vagy húsz házban télen, nyáron száznál több az állandó la­kos. Szokolyáig hét kilométer a távolság. Kismaros utolsó há­zai a Gálhegy lábáig elérnek. Kismaros szeretettel várja a ligetet vevő tervben Börzsönyliget már Kismaros határán belül szerepel. A távlati tervben a kétezer embert befogadó sá- | tortábor helyét is kijelölték, meg két hegyi üdülőét, turis­taszállóét, üdülőhotelét is. Valamint a szokolya' út és a királyréti kisvasút mentén, ahol a Morgó-patak keskeny völgye egy helyen kiszélesül, erdei strandfürdőt, meg au­tós campinget rajzollak a tér­képbe. — A börzsönyligetiek Kis­maroson vásárolnak, a mi postánk kézbesíti leveleiket, az állandóan ott lakrk gyer­mekei hozzánk járnak isko­lába, óvodába, minden szál ideköti a telepet. Kismaros szeretettel várja az átcsato­lást. így döntött a tanács is — mondja Kreb vb-?lnök. A járási tanács támogatja az átcsatolási kérelmet, a me­gye felterjesztette az Elnöki Tanácshoz, rövidesen eldől a liget sorsa. Névadás Amerikából — Nincs még huszonöt éve, hogy Börzsönyligetnek hívják ezt a helyet javaslatomra, de nem én találtam ki a nevet — beszél tovább Gálhegyi Dezső. Még a háború előtt az egyik újdonsült telektulajdo­nos, a már azóta régen meg­halt Maczur Gyula, rokon­látogatóba Amerikába uta­zott és onnan üdvözlő ké­peslapot küldött. Hamarább hazaért azonban, mint ahogy a lapja megérkezett. Nem csoda, így címezte: Gálhegyi Dezső úrnalc Börzsönyliget. Hetekig kereste a posta, ez a falu ugyan merre lehet? — Amikor aztán nevet kér­tünk a telepünknek, azt mondták, igazolni kell. hogy ezt a területet a köztudatban, széles körben Börzsönyliget­nek ismerik. Felmutattam Maczur levlapját. erre azon­nal hozzájárultak, valóban szélesebb kör már nem is le­het, ha még Amerikában, túl j a tengeren Is így ismerik. „Börzsönyliget" földrajzi I helynév tehát eként kelet­Megyei exportcsonmgolók Lágymányoson kezett, az üdülőtelep pedig Szokolya tanácsa, amely úgy, ahogy elmondtuk. Ilyen- az üdülő telepért vajmi ke- | kor tavasszal küllemére is szép fiatal asszonyhoz hason­lít, de abban is, hogy most válni készül és hozzá akar menni Kismaroshoz. MIVEL FOGLALKOZIK A PATYOLAT? Az ember azt mondja: fest, mos és tisz­tít, — tiszta sor. önök, akik ezt gondolják: nem tudnak semmit. A Patyolat csomagol is. Nemcsak azt, amit festett, mosott és tisztított, ez nem volna érdekes. Tessék le- szállni most velem a hatos villamosról; itt állunk a Pe- tőíi-híd budai hídfőjénél. Jobbra a lágymányosi új la­kótelep mozgalmas képe, szemben egy szerelvény pö­fög a Déliről Kelenföld felé, balra a Soroksári úti gyárak kéményei füstölögnek gond­talanul. A jövendő vásárvá­ros utait, gyepszőnyegeit nyu­godt idegzetű dolgozók pisz­kálják, fésülik, öntözik óra- béi-ben. Egy kapun át autó­sztráda vezet: ki tudja ho­vá? A kapu mellett kiírva, hogy „belépni tilos”, lépjünk be tehát hősiesen: portás a közelben úgysem látható. Párszáz lépés után. hosszú barakképület. Hol vagyunk? A falon szerény tábla: Pest megyei Ruhatisztító é« Szol­gáltató Vállalat. Kedves ol­vasóm, eszedbe ne jusson itt ruhatisztítáft kérni, még ki­mosolyognának az emberek. Itt egészen más munka fo­lyik. Csomagolás. — MIT TETSZENEK CSO­MAGOLNI? — kérdezzük meglehetősen bátortalanul. Ki tudja milyen meglepetés érheti még az embert. Krasznai Iván és Marczinka Ottó, kiket termelési irányító­ként kellett köszöntenünk, -igyekszik kielégíteni a kíván­csiságot. — Antik bútorokat, főleg barokk stílben, aztán textil­árut. Főleg frottír törölkö­zőt és fürdőköpenyt Ezen­kívül laboratóriumi és iroda­berendezést, valamint üzleti bútort, töltőtollat és rengeteg könyvet. Ezek a mindennapi cikkek. De akad hanglemez, asztali­díszek, motorkerékpár-alkat­részek és isten tudja mi más. Nyilván a látogatót is becso­magolnák, ha hozna megren­delőlevelet? — Nem volna semmi aka­dálya. A Patyolat mindent becsomagol. Illetve a Ruha- tisztító. Mert van kérem csomagolóanyagunk bősége­sen, választék szerint. MIBE IS CSOMAGOLNAK ITT? Egy negyedévi csoma­golóanyag-felhasználásuk: 30 ezer doboz, 1500 fenyőfa­rekesz, rengeteg hesszián, azaz zsákszerű szövet, ita-papír, azaz bitumenes csomagoló­anyag, hüllámpapír, paraffin­papír, nátron krepp-papír, ka- lappapír és ki tudja mi más, — ne kívánják, hogy megis­mertessem önöket a csoma­golóanyagok összes változa­taival. S hova megy a becsoma­golt áru? A barakkba lépünk Gyors női kezek könyveket pakol­nak. Csomagolópapír, ra­gasztószalag, huiiámpapír, s külső burok. így megy az öl­töztetés. A cimkén: Man­chester és Lond.m Kint bú­torgarnitúrák öltöznek lécru­hába. Címük: Moszkva, Amszterdam. Aztán Milano, Hongkong, Helsinki, Egyiptom, Afrika, Ázsia. Nagy József, a harmadik termelési irányító öntudato­san mondja. — Ja, kérem, a „Pest me­gyei Ruhatisztító” exportra csomagol... Még Ulánbá­torba is exportálunk .. TEKINTETÜNK a sátor­raktárakra téved s eszünkbe jutnak a mongol jurták. S kérjük: mondanák meg vég­re, miért Ruhatisztító, ha exportcsomagoló. — Tudniillik profiltisztítás volt. Azelőtt a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Válla­lathoz tartoztunk... Nem tudni, kinek a profilja lett tehát tisztább ... Mindegy. A fő a siker. Egyébként az a baj, hogy ez a telephely sí végleges. Az al­bérlet, mely egy régi felvo­nulási épületben virágzik, je­lenleg hamarosan lejár. Már méregeti a terepet a vásár­igazgatóság. Az exportcsoma­goló s az egész Ruhatisztító Vállalat központi irodája, mely itt székel s egy sor tisztítóüzem, csomagolórész­leg és ruhaszalon felett „uralkodik” a megyében, Lágymányosról hamarosan el­költözik. Ki tudja hová? A dolgozók, kik serényen csomagolnak, nem gondolkoz­nak ezen. Talán sikerül a kö­zelben nekik helyet találni. Addig is saját erőből elvé­geznek egv-egy módosítást, korszerűsítést az üzemen. Például kiütik a falat két helyiség közt, hogy az anya­got, vagy az árut gyorsan le­hessen közreadni. RAJTUK KÍVÜL csak a szél alakít az üzemen. Elvisz egy-egy tetőrészletet a kiérde­mesült felvonulási épületről. Ez az üzem exportra csoma­gol. De külsőre nem export­képes. (andrás) Szokoly Endre FILMANKET SZIGETSZENTMIKLÓSON Kedden, május 11-én este hat órai kezdettel mutatják be a szigetszentmiklósi mo­ziban a Húsz óra című magyar filmet. A film levetítése után ankétot rendez a Pest megyei Moziüzemi Vállalat. Az an- kéton részt vesz Sánta Fe­renc, a film írója és Görbe János, a film egyik fősze­replője is. ÚJKENÉZ Fél kiló ezüstpénz A XVII. század második feléből származó ezüst pénz­érmék kerültek elő egy Újkenéz határában talált agyagedényben. A 299 darab­ból álló gyűjtemény néhány gramm híján fél kiló. Van közöttük a mai ötforintos nagyságú ötdukátos, a két fo­rintoshoz hasonló negyedtal- léros és néhány obu us. A gyűjtemény a nyíregyházi múzeumba került.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom