Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

CEGLÉDI JÁRÁSA ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM. 106. SZÁM 1965. MÁJUS 7. FENTEK Május a „béke hónapja" Ünnepélyes megnyitó május 9-én Turbolyaborsó-, sárgarépamagmk halssáz holdról — külföldre Eiirú|)a*§zeríe litres a ke€skésc§árdai vetőmag X>XVNXVX^XXVX\XX\X\XXVVvNVNXNVNXV\.VVNXV’' \ \ ^Müvaut — tanyán^ í í {y Nem, nem sajtóhiba, } {Édes anyanyelvűnk. egy % % újabb szórövidítéssel gaz- } }dagodik, Egyelőre ugyan } % csak „szakmai” berkekben {y } nevezik így a járási könyv-{ } tár művelődési autóját, } janiit tanyaszerle ismernek} {már e járásban is. Minden-$ '{ esetre a járási „MÜVAUT” } } igen közkedvelt már a ta-} % nyákon: a könyvek vilá- {y }gosságát szállítja a petró-{ }leumlámpás tanyák „leiét-'{ £ könyvtáraiba" — ahonnét} £ immár sokan kölcsönöznek % {y könyveket a tanyák lakói'} } közül. De ugyancsak ez az } }autó viszi a keskeny film- {y '{ vetítő gépet. Ilyenkor ősz- { } szegyül a tanyák apraja- '{ } nagyja az iskolába, a me- } }lyik két-három órára mo-} ízivá vedlik át. '/. } . . . ? } A járási könyvtár mun-{ } katársai rendszerint né-} {hány perces előadást is} { tartanak a f ilmvetítés előtt } } az olvasás szépségeiről, s } } nem utolsósorban a film- { } művészet rejtelmeiről. A { } minap a mű velődés egyik £ £ lelkes fáklyahordozója már } } éppen a befejező szavak- } } hoz kanyarodott, amikor} } az első sorokban ülő öreg } ^ nénike türelmetlenül, még- } í is kedvesen közbeszólt: } { S } — Nagyon szépen beszél, { } aranyoskám, de nem lehet- } | ne már a filmet is meg- } '/ nézni? í A Kecskéscsárdai Állami Gazdaság évek óta sikerrel öregbíti külföldön a magyar mezőgazdaság jó hírét. Az itt termelt vetőmagvakról elis­meréssel beszélnek a néme­tek, franciák, hollandok, dá­nok, sőt a svédek és a finnek is. A kétezerötszáz holdas gazdaságban hatszáz holdon termelnek az idén vetőmagot exportra. — Magvainkat szeretik és keresik külföldön — mondja T. Tóth János igazgató. — Tavaly négyszázhúsz holdon termeltünk nyolcfajta ma­got, s ezt a területet az idén hatszáz holdra emeltük. Növé­nyeink általában munkaigé­nyesek, s hogy a megfelelő eredményt el tudjuk érni, egyre több gépet és vegy­szert használunk. A hatvan holdas sárgarépaterületet pél­dául nem fogjuk kapálni, A nyolcvankét hold petrezse­lyem és negyvenegy hold re­Mi újság a szomszédban ? Monor és Vidéke Levelező tagozat Gyomron Szeptembertől a gyömrői gimnáziumban megszervezik á nappali mellett a levelező tagozatot is. Jelentkezőket a környező községekből is fel­vesznek. Ök már végeztek ... Szerdán befejeződött a ku­korica vetése a monori járás­ban. A termelőszövetkezetek­ben az ünnepek alatt is lan­kadatlan szorgalommal dol­goztak a tagok. Nagykőrösi Híradó Kicsinyített sugárbébi így nevezik azt a görög­dinnyefajtát, amit Balázs Jó­zsef csányi dinnyés termeszt a nagykőrösi Petőfi Tsz-ben. A sugárbébi „kicsinyített” dinnyefa}. Korán érik, jó­val édesebb a csányi diny- nyénél. Különösen az ango­lok kedvelik. Könnyen szál­lítható, így hát nekik is küld belőle a Petőf i Tsz. Kitüntetés — törzsgárda tagok A DÄV nagykőrösi üzlet- igazgatóságának kultúrtermé­ben megrendezett ünnepségen átadták Ruzsányi Lászlónak a ,.Nehézipar kiváló dolgo­zója” kitüntetést. Harminc­éves törzsgárda taggá fogad­ták Mécs Sándor főkönyve­lőt, Bugyi József pedig húsz­éves törzsgárda tag lett. Ezen­kívül még számos kisebb ki­tüntetésben,"''elismerésben ré­szesítették az ünnepségen a D.4V embereit. A béke erőinek egyre széle­sedő tábora immár évek óta májusban — a természet, az élet megújulásának ebben a szép hónapjában — szerte a világon hatalmas tömeggyű- léseken fejezi ki tiltakozását az élet legnagyobb ellensége: a háború ellen. Ezért kapta a tavasz e legcsodálatosabb hónapja a „béke hónapja” ne­vet. Az idei „békehónap” meg­nyitóját városunkban ren­dezik meg a háború befe­jezésének huszadik évfordu­lóján, május 9-én. A meg­nyitó ünnepséget a Kossuth Művelődési Ház színházter­mében tartják vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel. Ün­nepi beszédet mond Szath- máry-Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára. A rövid kísérő­műsor keretében városunk ismert kultúrcsoportjai lép­nek fel. A „békehónap” meg­nyitója alkalmából megko­szorúzzák a szovjet hősök em­lékműveit. A városi tanács végrehajtó bizottságának felhívása: Védelmezzük közös erővel városunk zöldi őrületeit! fecskék és csókák A madárvonulások befeje födtek. Megfigyelés szerint e fecskék száma az utóbbi évek­ben jelentősen megcsappant Két-három gólyapár fészke csak városunkban, illetve í határban. A Déli út és Mi asei út sarkán lévő gyárké- «lényen megjavította fészké az egyik gólyapár, a másik í Körösi betonút mellett í nyársapáti átjáró közeléber találta meg ismét fészkelő he- Vét. Egy gólyapár a fűtőhás közelében, egy másik pedig i Kígyós ér egy kiszáradt akác­fáján talált alkalmas helyei a fészekrakásra. Megcsap­pantak a bíbicek is, szélkiál­tó pedig már alig-alig fész­kel a ceglédi határban. Sől •jnég a pacsirták száma is év­iről évre csökken. Elszaporodtak viszont s ▼árosban a 'csókák Különö­sen sok tanyázik a gimná­zium és a diákotthon pad­lásterén, a református temp­lom kupolájában és tornyai­ban. Ezek a tréfás kedvű, lár­más, egymással örökös vitá­ban és civakodásban élő, e varjúhoz hasonló, de azoknál kisebb testű madarak, állan­dó repdesésükkel, a kiugrc részeket, párkányokat, épü­letdíszeket rendkívül ron­gálják. Ezért talán érdemes volna őket ezekről a helyek­ről módszeresen kiirtani. Ezúton mondunk hálás köszönő tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akii szeretett jó édesanyánk, nagy­anyánk, dédnagyanyánk, id. özv Kazy Lukácsné szül. Szirovica Pi roska temetésén megjelentek részvétükkel bán útinkban osztoz tak, sírjára koszorút, csokrot he lyeztek. A gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszö netet rokonainknak, jó ismerő seinknek, jő szomszédainknak, ; Ceglédi Vasútállomás íőnökségé nek, dolgozóinak, énekkarának valamint az önkéntes rendőrség nek, akik drága jó férjem, Ba logh István MAV-raktárnok teme tésén megjelentek, részvétükké nagy bánatomban osztoztak, sirjá ra koszorút, virágot helyeztek. özv. Balogh lstvánné és gyermekei Ceglédi szemmel A propaganda nem elég! A legtöbb család a nyári üdülési, kirándulási prog­ramját ezekben a hetekben állítja össze. Sokan fájlal­ják azt, hogy városunkban nincs IBUSZ-irodu, mely a jegyváltásban, az üdülési, nyaralási, kirándulási kérdé­sekben elsőrendű segítséget tudna nyújtani az érdeklő­dőknek. Egy negyvenezres városban — állítólag helyi­ség hiányában nincs felvi­lágosító iroda. Sőt értesü­lésünk szerint — a korábbi gyakorlattal ellentétben — í művelődési ház sem foglalko­zik már az idén hasonló szer­vezési kérdésekkel. Régeb­ben, éveken keresztül itt hely­ben el tudták intézni váro­sunk lakói a társas utazások, kirándulások összes admi­nisztrációs ügyeit. Az egész ország hangos a kulturált szórakozás korsze­rű rendezvényeinek, lehető­ségeinek a propagandájától. Egy-két plakát már ná­lunk is megjelent, de ha valaki bővebben akar érdek­lődni ezek iránt a rendezvé­nyek iránt, akkor Budapest­re, vagy esetleg Szolnokra kell utaznia. Szerény véle­ményünk szerint Cegléd is megérdemelne egy IBUSZ- irodát. (—sz*—) Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, külön köszönetét mondunk a Kísérleti Intézet vezetőségének és dolgo­zóinak mint - munkatársaknak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapánk, Végh Sándor temeté­sén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, csokrot helyeztek. Özv. Végh Sándorné és családja Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek. jó szomszédainknak, akik szeretett jó édesanyánk, nagy­anyánk és testvérünk, özv. Varga Vinczéné szül, Urbán leréz teme­tésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, csokrot helyeztek. A gyászoló család gyomirtást vegyszerekkel vé- } gezzük. A vegyszeres gyomir- } fásban sikerrel használjuk a {y magyar gyártmányú Merka- '{ zint. A száznegyven holdas ; borsóvetésünket a Softox ne- / vű angol vegyszerrel perme- J tezzük. ’ \ — összesen huszonegy uni- l verzál traktorunk van, mint- ! egy hetven munkagéppel, j Mór javában folyik a vegy- \ szerezés. Jelenleg a sárgaré- \ paföldön vegyszeiezünk teljes j erővel. Örömmel számolha­tok be arról is, hogy a vetést teljesen befejeztük, százki- : lencven holdon már egy he­te földben van a kukorica is. — Hazánkban nem nagyon ismerik a turbolyát, amelyet a franciák részére termelünk. Náluk ez kedvelt ételízesítő, s \ ősszel száz hold termését ■ szállítjuk nekik. Ezt a teriile- : tét mast nyolcvan lány ka- : pálja, míg a négyezerkétszáz i négyzetméter területű me- í legágyakmál negyvenen dől- ; goznak. A melegágyakban í százötven holdra elegendő kü- \ lönböző fajta palántát neve- \ lünk, s már meg is kezd- • tűk kiültetésüket — fejezte | be tájékoztatását T. Tóth ■ János igazgató. O. legét adták bele a Pesti úti bejáró szépítésébe. So­kan vannak olyanok, akik ugyan saját munkájukkal nem vehettek részt a par­kosításban. de cserjék vásár­lásával, pénzbeli hozzájáru­lásukkal vették ki részüket a közterületek szépítéséből. Éppen e tapasztalatok alap­ján állíthatjuk nyugodtan* hogy a város csaknem negy­venezer lakosa fejezte ki együttérzését a „Virágos Ceg­léd” mozgalom iránt. Ezt a hatalmas megmozdulást, ezt a szélesen kibontakozó ösz- szefogást csúfolja meg az a néhány elvetemült huligán, aki kilopja a virágtartók-, ból a muskátlit, eltöri a fia­tal sorfa derekát, a földből kirántja és a járdára dobja a legszebb fenyőfacsemetét. A rendőrség és a lakos-, ság éber figyelme folytán néhányon már hurokra kerül- tek közülük. A bíróság a kö­zeljövőben mond ítéletet a Le­nin parki villanyburákat le­lövöldöző fenegyerekek fe­lett. Megkerültek a Mátyás király utcai fatördelők és si­került elfogni a muskátlitól-, vajókat is. Szinte megdöbben-. . tő, ■ hogy e+ek a helvenkedök mennyire meggondolatlanul, mennyire ostoba nemtörő­dömséggel cselekedtek és mennyire nem gondoltak arr ra, hogy tettükért nemcsak a bíróság, de egy város la-, kossága előtt kell majd fe­lelniük. Azzal a kéréssel fordulunk a város egész lakosságához, hogy segítsenek a további parkosításban, de mindenek­előtt segítsenek abban, hogy az, ami eddig elkészült, mindannyiunk gyönyörűségér re a- idén szépen fejlödr hessen. Sokan szóvá teszik, hogy a rendőrségnek kellene az ilyen alkalmi vagányo­kat megfékezni. Ez igaz, de minden parkba, minden facsemete mellé nem állíts hatunk xendört. Mi hát a megoldás? Azok, alak tavaly mintegy nyolcszázezer forin- tos értékkel járultak hozzá ja város szépítéséhez, ezt a ^nyolcszázezer forintot min* } donna p védjék, őrizzék. A $ tanácstagok, a háztömbbizal- { mink ne tűrjél: el szó nélkül, } hogy tetteik következményeit } még megít.élni nem tudó ^gyermekek csintalanságbóf, j könnyelműségből tegyenek } tönkre virágokat, csemeté- } kei. Fogjunk össze annak ér- } dekében, hogy mind nagyobb {területeken ültessünk virá- £ gokat, szépítsük közterüle- } leinket. de fogjunk össze } abban is. hogy ápoljuk, gon­dozzuk és minden kártól }óvjuk eddigi szép eredmé- } nyeinket. y { A városi tanács végrehajtó } bizottsága nevében: y Szelepcsényi Imre } tanácselnök ^-----------------------------------­'{ A CEGLÉDI VASIPARI KTSZ } GUMIJAVÍTÖ RÉSZLEGE ^ ÁTKÖLTÖZÖTT r { a Szabadság tér 5. szám ; alól Kossuth Ferenc utca 27. \ szám alá. } Gumiköpenyek, tömlők, } gumicsizmák, sárcipők gyors ; javítása. \ Légkompresszor! $ Továbbra is várjuk kedves £ megrendelőinket. Az ipari es mezogazoasagi termelés fejlesztése, a ke­reskedelmi hálózat kulturált­ságának növelése mellett a városi tanács komoly áldo­zatokat hoz a lakásépíiés, a közművek fejlesztése, az egész­ségügyi üllátás javítása, a kulturális intézmények szín­vonalának növelése érdeké­ben. A tavalyi és az idei la­kásépítkezés hatalmas segít­séget ad egyik legnagyobb problémánk, a lakáshelyzet megoldásában. Befejezéshez közeledik a víztorony építése és néhány éven belül a vá­ros egész területén minden ceglédi lakost jó ivóvízzel lá­tunk el. Korábbi években példátlan ütemben halad­tunk előre az út- és járda­építésekkel is. Kétségkívül jelentősek az eredmények, de tisztában va­gyunk azzal is, hogy még nagyon sókat kell tennünk ahhoz, hogy a jogilag város nevét viselő településünk mo­dern értelemben vett. váro­sias ellátást nyújtó igazi vá­rossá fejlődjék. A nagy központi feladatok mellett a lakosság közvetlen segítségével, az iskolások .tár­sadalmi munkájává!, á k5z-: ségfejlesztéái alap felhaszná­lásával hozzákezdtünk kerü­leteink parkosításához, a par­kok felújításához. A város vezetősége, és az Árpád ut­cai lakosok, együtt örültek akkor, amikor a fenyőfa és rózsabokorsor kialakult. A Kossuth téren számtalan né­zője akadt a rózsákért épí­tésének. A Szív utcai kis pai-knál nagyon sokan áll­nak meg. jóleső érzéssel néz­ve az ott fejlődő fiatal cse­metékre. A mostani parkosí­tásnál azt szeretnénk elérni, hogy ne csak nyáron, ha­nem ősszel és télen is szí­nesek legyenek a virágos te­reink. Igazán csak a legnagyobb elismerés hangján lehet be­szélni a Pesti úti, a Bajcsy- Zsilinszky téri lakosokról, akik szívük-lelkük egész me­Hucmann Jánost, a Közlekedésépítési és Gcp.iavitó Vál­lalat esztergályos szocialista bi-igád vezetőjét, aki brigád­jával már két ízben nyerte el a „szocialista brigád” címet. Az idén brigádjával együtt a cím további megtartásáért küzd BEMUTATJUK... . j nyos intézetekben. A nyári j állat legfeljebb Izét kísérte-} tét bír ki, télen némelyik } ötöt-hatot is elvisel. } — Hogyan szállítják a bé- í kákát? } — Általában ládákban. { Nyáron frissen szedett fű kö- } zé rakjuk őket. 'Télen zsák-} ba és azzal együtt kerülnek a } ládákba. A súlyuk kiilönbö-} ző. Van öt dekás, de akad- } nak jól megtermett huszonöt } dekás példányok is. Ezek a ^ tenyérnyi nagyságú nősté- {y nyék. Egyes helyekre csak { hímeket szállítok, más helye- } ken csupán nőstényeidet ren-} delnek. } Aztán pillanatra elgondol-} kodik, mosoly bujkál a szá- } ia szélén. } — Evekkel ezelőtt Szolno- £ kon feladtam két láda békát. { Hogy történt, hogy nem, ma- { jam sem tudom, de mindkét { láda teteje kilazult, majd} leesett. A csaknem kétszáz} lányi bélaasereg kiugrált. Egy} <■észét üggyel-bajjál össze- } szedtük. Vagy ötven béka} izonban elbújt a résekben, a { mérleg alatt, az IBUSZ-pa- {y oüon tövében. Esténként |. olyan kuruttyolást rendeztek, { íogy a vasutasok a hajukat ^ ép fék mérgükben. Akkor, } reteken keresztül az állomás- } nak még a környékét is el- } kerültem. '{ (rik) * viszont télen, nyáron befog­ható. És van itt belőle se­regnyi. Hátért hát a békahalászat­ra. Eleinte csak a kereske­dők számára fogta a békákat. Rengeteget adott el Vajkai Mihálynak, aki főleg Fran­ciaországba szállított. Amikor A békahalász Vajkai meghalt, kénytelen volt más vevőt keresni. Így akadt rá néhány budapesti kutatóintézetre és kórházra. — Évek óta ugyanazokat az intézményeket látom el bé­kával — meséli tovább. — Nyáron tapogatóval, hálóval, varsával, télen puszta kézzel halászok. Jó időben csak egyenként lehet megfogni a nagyon fürge és métereket is ugráló kecskebékát. Télen könnyebb. Ilyenkor behúzód­nak a part tövébe, s ott téli álmukat alusszák. Kibontom a jeget és az álmosan hu­nyorgó állatokat kézzel sze­dem ki a vízből. — Nyáron a béka nem bír­ja a rabságot. Semmit sem eszik és két napon belül to­vábbítani kell. mert külön­ben elpusztul. Kísérleti cé­lokra használják a tudomá­Egyik este ismerőst kísér­tein ki a vasútállomásra. Nagy udvarral ragyogott a hold. A gyors csak úgy tíz óra táján futott be az állo­másra. Volt időnk bőven ar­ra, hogy fel és alá sétálgas­sunk a peronon. A raktár előtt jártunk, amikor várat­lan békakuruttyolás csapta meg a fülünket. Hogy a csodába’ kerül bé­lia az állomásra? A feladott áruk között jó­kora láda. Onnan jött a bre­kegés. Elolvastam a címzést: ismert fővárosi kórház. A fel­adó Vajda László, Cegléd, Bezerédi utca 30. Másnap délután öt óra tá­ján bekopogtattam Vajdáik­hoz. Éppen jókor. Vajda László akkor ért haza béka­halászatról, tetemes zsátimá- nyával. Gumicsizmájából jó félliternyi vizet öntött ki. — Szeretem a természetet, ezért lettem halász — mond­ja öltözködés közben. Eveken keresztül béreltem a Tiszán, de halásztam az abonyi, a farmosi gazdaságok halasta­vain is. Halászás közben gyakran láttam a parton fut- kározó pézsmapatkányokat. Prémjük értékes holmi. Ge­reznája megéri a harminc- negyven forintot is. Csak az a baj, hogy az ipar egyedül kizárólag a téli bőröket tud­ja használni. A kecskebéka

Next

/
Oldalképek
Tartalom