Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

Ünnepi felvonulás, gazdag műsor a 21. szabad május elsején Május! Tavast! — képzele­tünkben egyenlő a napsütéssel, a kellemes meleg idővel, hosz- szú sétákkal, jókedvvel, ős­idők óta hoz az emberiségnek a tavasz megújhodást, új em­berséget és ehhez kapcsolódva munkát, és azzal annak örö­mét. — A munka és az ember is birtokolva a Papp szigetet, rákényszerítette a rendezősé­get az eredeti terv megváltoz­tatására és így a Papp-sziget helyett a Hősök terére történt a fel­vonulás. A felvonuláson részt vett a város lakosságának népes, szí­egymásiól elválaszthatatlan és szorosan összetartozó fogalom, Az igazi emberséghez hozzá­tartozik a jól végzett munka — erről és a hetvenöt év óta megtartott május elsejékről nes tömege. Az üzemek dolgo­zói feldíszített kis májusfák­kal. az úttörők léggömbökkel felszerelve vonultak az ünnep­ség színhelyére. A Himnusz elhangzása után beszélt Koltai Vilmos vezérőr­nagy, az Egyesített Tiszti Is­kola parancsnoka a május el­sejei ünnepélyen. Május elsején a várost zenés ébresztő köszöntötte. Az úttörők fúvószenekara ját­Hegsdüs István, az MSZMP városi végrehajtó bizottságá­nak tagja, a Papírgyár igazga­tója üdvözölte az egybegyűlte­ket. Az ünnepi beszédet Koltai Vilmos vezérőrnagy tartotta. Az Internacionálé hangjaival zárult az ünnepség. A Hősök terei ünnepséget szőtt, óriási lelkesedéssel és a lelkesedésnek megfelelő hang­erővel. Az ünnepélyes felvonulásra réggel kilenc órakor került sör. Bát az időjárás kedvezett, szépen sütött a nap, a meg­áradt Duna nem volt hajlandó engedményt tenni, s továbbra követően a Honvéd sportpá­lyán az iskolák tartottak miiso- ros felvonulásokat. Volt itt minden, ami csak egy május elsejei ünnepi bemuta­tón szükséges. Szavalat, ének, hegedűszóló, tánc, és szép, ma­gas színvonalú disztorna. Csak a rombolás volt sürgős? A képzelt betegek, a furfangos emberek és — az orvos Gondolatok a betegellátásról Az elmúlt napokban több ízben volt alkalmam beszél­getni vidéki orvosakkal. Ilyen beszél getésekkor óhatatlanul felvetődik az orvosi túlterhelt­ség problémája. Köztudott dolog: vidéki or­vosaink sokkal többet kell, hogy elvégezzenek, mint amennyi az alapos és lelkiis­meretes munka, a betegek lel­kiismeretes gyógyításának igé­nye érdekében ésszerű lenne. Ezek tények. Változtatni ezen idővel bizonyára lehet, most azonban a jelenlegi helyzetet lehet csak nézni és eszerint lehet csak gondolkozni. Mi betegek, jogosan kérjük, igényeljük a lehető legjobb orvosi ellátást. Jogosan — mondom, de itt rögtön meg kell kérdeznem: nyújtunk-e mi ebben az orvosoknak va­lami segítséget? Az egész országban, így ná­lunk is, minden szombat dél­től hétfő reggelig állandó ügyeidet tartanak orvosaink. Ilyenkor az ügyeletes orvos egyedül az egész város terü­letét látja él. Számtalan sú­lyos beteghez, hirtelen rosz­szulléthez kell kimennie és másnap — hétfőn — minden pihenő nélkül kell elvégeznie a hétköznapi „adagot'’ is. Bi­zony ez egy kicsit sok. De ez a hivatásuk. De ha csők ezt kellene elvégezniük, nem is lenne semmi baj, mert... és itt jön az, ami bosszantó, az emberek meggondolatlansága és felelőtlensége. Nevezetesen az, hogy — sajnos, nem rit­kán — olyankor is hívják az orvost, amikor nincs arra szükség. S' amíg egy ilyen be­tegnél tölti idejét az orvos, addig talán, éppen orvosi se­gítség híján másutt ember­élet forog kockán. Gyakran szokták mondani, hogy a mai orvosok inkább irodisták, vagy írnokok. Köz­ben elfelejtkezünk arról, hogy egy kicsit mi is hozzájárulunk ehhez. A vasárnapi ügyele­tek másik jellemzője az a be­teg, aki „ma nem kell sorban- állni” jelszóval ezt a napot használja fel „receptírásrar! Pedig az ..ügyeletnek” nem ez a rendeltetése. Ne akadályozzuk, segítsük őket! bányász E hasábokon százak és ez­rek nevében sirattam el a Bükkös-patak „Nagyhidja” mentén kidöntött évszázados \ gesztenyefákat és elsirattam | az éveken át dédelgetett, kor- | szerűsített játszóterünket, ezt az árnyas, szép pihenőhelyet. Úgy informáltak, hogy a Vízügyi Főigazgatóság szak­emberei irányítják és végzik | a patakrendezést, az útépítést. A perspektivikus szép jövő I reményében igyekeztem is 1 megnyugodni ebben. Azonban itt a tavasz. Lakásom ablakai az „egykori” játszótérre néz- I nek és fájó szívvel együttér- zek a hajdani játszótér rom- ! jain búsan csatangoló és po- ! roszkáló kisgyermekekkel, j akiknek ezek szerint egyelőre I a város területén sehol nincs i játszóterük. | Tervszerű munkákról, idő- I rendre beütemezett gazdasági tervekről beszélünk hosszú esztendők óta. Erről olvasunk naponta nagyon érdekes új­ságcikkeket, tanulmányokat és remek szatírákat, s mit lá­tunk ugyanakkor? Ha már a patakpartot tény­leg szét kellett bontanunk, s le kellett rombolnunk a drága pénzen új hintákkal és új pa­dokkal felszerelt parkot és játszóteret, akkor ki magya­rázza meg nekem, hogy kerek három, hónapja, vagyis kilenc­ven napja, miért nem dolgo­zik ott egyetlenegy ember sem? Hónapok óta az ég vi­lágon semmi sem történik ott! A munka tehát nem sürgős. Valami „objektív” nehézség miatt egyelőre, úgy látszik, nem folytatható, de akkor mi­ért volt sürgős a rombolás!? Május van, hónapok óta ott áll a játszótér közepén a „há­borús” romhalmaz ahelyett, hogy maradt volna minden a régiben, legalábbis addig, míg a „rendezés” valóban idősze­rűvé válik! Kérdem tisztelettel, az ille­tékes szerveket: életben fo­gom-e még megérni a munká­latok befejezését? S addig is, az idei tavaszon és nyáron hol szórakozzanak a játszótér nélkül hagyott gyermekek? H. L. „Beházasodtak“ a bakonyszentkirályi vadmacskák Az elmúlt hetekben a ba­konyszentkirályi erdőben több alkalommal a szokástól elté­rő alakú, színű vadmacskákra bukkantak. Az érdekes jelen­ségre a legutóbbi vadászat adott magyarázatot, amikor is sikerült kettőt közülük pus­kavégre keríteni. Megállapí­tották, hogy a bakonyszentki­rályi vadmacskák „beháza­sodtak” a házimacskákhoz és utódaik népesítik be a vidé­ket. Kulcs a lábtörlő alatt: Ne játsszunk a tolvajok enyves kezére Hassan valóban melegre relték, vagy az üzemanyagot fordul az idő. Ennek min- ellopták. üenki örül, mert végre több időt tölthetünk a szabadban, megváltozik a meleg idő be­álltával az egész életmódunk. De a jószándékú embere­ken kívül örömmel köszöntik a jó időt az alkalmi tolvajok és a szokásos bűnözők is. A melegebb idő beálltával - sok évi tapasztalat szerint — mindig elszaporodnak az idényjellegű. bűncselekmé­nyek. A jó idővel együtt, mindenfelé — így városunk­ban is — megnövekedik az idegenforgalom és a becsüle­tes, üdülni vágyó emberek közé, könnyen keverednek a nem kívánatos elemek is. Ezért tanácsoljuk mindenki­nek, hogy legyen fokozott mértékben elővigyázatos. Az elővigyázatlanság sok esetben egyenesen kiprovokál­ja a bűncselekmény elköveté­sét a gyengébb jellemű embe­reknél. Ilyen eset, ami nem is ritka, hogy a munkába in­duló családtagok, még ha dugva is. de szegre akasztják, vagy lábtörlő alá csúsztatják lakásuk, házuk kulcsát. A réteken, mezőn hagyott mezőgazdasági gépek is gyak ran esnek idegen kezek áldo­zatául. Nemegyszer előfordult, hogy ezeket az őrizetlenül ha­gyott gépeket teljesen lesze­De gyakran akadnak más területen is ilyen elővigyázat­lanságból származó bűncse­lekmények. Az őrizetlemül ha­gyott gépkocsik kifosztása vagy ellopása ezekben a „szép” tavaszi időkben „di­vat". A fürdőídény beálltával a szabadfürdözök parton ha­gyott ruhái esnek néha áldo­zatul, de sorolhatnánk még tovább a példákat. Ezért most még időben hív­juk fel mindenki figyelmét: legyen körültekintőbb, fi­gyelmesebb, ne játsszon senki a tolvajok enyves kezére. Jultka, meg a fagyi Deim Pá4 festőművész hol­nap előadást tart a városi j klubban „A modern művé­szet” címmel. Az előadás este 7 órakor kezdődik. — Jó? — Phű, mint a jég! — elnyújtott hangon húzza, és átszellemült arc­cal tartja kis ke­zében a „fagyit”. — Akkor rend­ben van. — Dehogy van rendben — moso­lyog hamiskásan. — Én ..csak” azt mondtam, mint a jég! Olyan ízetlen. Hát tetszik látni, ezt tessék megírni, mert ez is hiba — s ezzel magyaráz­ni kezd. — A Mű­vészben, meg a meg o Kék Dunában rossz a fagyi. Per­sze, ők nem tehet­nek róla. — Hát ki? — Hát az, aki főzi! — húzza fel a szemöldökét. — Ne mondd! A fagyit főzik? — in­cselkedem. — Hát persze. A „termelőiben” — vágja ki busz* kén. Mert ő már ezt is kinyomozta. De tovább oktat. — Ezt nem le­het megérteni. Teccik tudni, a Lolánál is abból főzik és ott sokkal jobb. — Az ki? — kér­dem. — A maszek cu- kis — világosít fel. — De igazából tessék megmon­dani, ott miért jobb? — néz rám kérdően. Erre már én, a ..felnőtt’ sem tu­dok válaszolni, inkább megkér­dem az okosabba­kat, — Tényleg, miért jobb? (ghi) X\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\^\\\V\\V\\\\V\\VV\VV\\\\V\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ I ÓVÁS LEXIKON ÜGYBEN Ingyen jogi tanácsadás Az MSZMP szentendrei vá rosi alapszervezet vezetősége ezúton értesíti a város lakos ságát, hogy ifj. dr. Tillman Lajos ügyvéd, a Szentendrei Ügyvédi Munkaközösség tag ja díjmentes jogi tanácsadást tart holnap, csütörtökön dél­után fél 5 órától a városi alapszervezet Kossuth Lajos H. 5. sz. alatti helyiségében. (Volt rendőrség.) MOZI Ma a filmszínházban a ..C’herbourgi esernyők” című francia filmet játsszák. * Pénteken a művelődési ott­honban „A na#y riport” című amerikai filmet vetítik. Városunk múltját és jele­nét az utóbbi időben — az Új Magyar Lexikon tájékoztatása szerint is — három kiadvány ismerteti részleteiben. Voit Pál: „Szentendre művészeti emlékei”, Holer Miklós és két társa: „Szentendre”, valamint Soproni Sándor és Boros La­jos 1861-ben kiadott hasonló című müve. A Holer-féle kiadvány számtalan és bosszantó hibá­járól már évekkel ezelőtt ir­tunk lapunk hasábjain —nem ismételni akarok tehát. El kell azonban mondanom, hogy ugyanúgy fáj és bosszant, hogy az 1862-ben megjzlent Új Ma­gyar Lexikon hatodik kötete, mely 19 sorban emlékezik meg Szentendréről, ebben a tizen­kilenc sorban négy sarkalatos tévedést, illetve hibát tartal­maz. A lexikon szerint 1961-ben 10 760 lélek volt a város la­kossága. Meg kell jegyeznem, hogy a népszámlálás 1960-ban volt és ennek eredménye a fenti szám. Hogy 1961-ben há­nyán éltünk itt, arra csak kö­vetkeztetni lehet, mert ebben az évben nem népszámláltunk. (Mondhatják erre, hogy szőr­szálhasogató vagyok, de a ta­nuló if jaktól és felnőttektől is hitelesen kívánnak évszámo­kat, s nem mondhatom, hogy az Aranybullát 1223-ban ad­ta ki András király, bár ott sem változtat a lényegen az az egy hozzáadott év!) A második hiba: a lexikon szövege szerint a Szika- rossz patak két részre osztja a várost”. Patakunkat — me­lyet Holer Miklós könyve ön­kényesen, „B ükkösd”-re ma­gyarosit — az ősi Bucsinát, „Bükkös” pataknak hívjuk és ismerjük, bükkfái és bükksze- gélye miatt. Sikáros és nem Szikarosz nevű dűlőnk, terü­letünk, erdőségünk van, az azonban nem a várost két részre osztó patak neve. A harmadik hiba: u lexikon szövege szerint, római kori te­lepülés állt a város helyén „Ulcisia Trajana" néven. Hi­teles történelmi adatok szerint a rómaiak a mai Szentendre te­rületén felépített városukat ,.Ulcisia castra” néven illették. A castra szó latinul tábort jelent, a másik szó az illír „ulk” szóból származik és a jelentése farkas. És végül a negyedik hiba. talán a legbosszantóbb. A lexi­kon szerint 1590-ben a szer- bek idetelepítése adott fejlő­dést a török- és tatárdúlás Zitán elnéptelenedett városnak. Persze, itt is nemcsak a váro­sunk múltját, hanem az euró­pai történelmet is illett volna jobban ismernie a lexikon cikkszerzőjének. A hiteles ada­tok szerint az 1389. évi rigóme­zei ütközet után jelentkeztek Szentendrén az első török ha­dak elől menekülő szerb tele­pesek. Ezután a legjelentősebb és a város további életére elő­nyösen ható szerb betelepülés 1690-ben történt meg, amikor Belgrad ismét török kézre ke­rült. Ugyebár ezt a száz év különbözeiét is illik nagyobb figyelemmel kísérni egy nagy terjedelmű és esetleg évtize­dekig országosan, meg azon túl is közkézen forgó lexikoni kiadványnál?! 1590-ben azért sem jöhetett e tájra letelepülési szándék­kal egyetlen szerb lélek sem, mert dúlt a török háborúi s a szomszédos Visegrád csak 1595-ben szabadult meg a tö­rököktől! Csupán ennyi fájdalmas té­vedést tartalmaz az Új Ma­gyar Lexikon hatodik kötete városunkkal foglalkozó tizen­kilenc sorában. Bizalommal lapozgathatok tehát e lexikonsorozatban, az előttem ismeretlen más tájak hiteles adatait keresgélve? Horváth Levente

Next

/
Oldalképek
Tartalom