Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-05 / 104. szám
Ünnepi felvonulás, gazdag műsor a 21. szabad május elsején Május! Tavast! — képzeletünkben egyenlő a napsütéssel, a kellemes meleg idővel, hosz- szú sétákkal, jókedvvel, ősidők óta hoz az emberiségnek a tavasz megújhodást, új emberséget és ehhez kapcsolódva munkát, és azzal annak örömét. — A munka és az ember is birtokolva a Papp szigetet, rákényszerítette a rendezőséget az eredeti terv megváltoztatására és így a Papp-sziget helyett a Hősök terére történt a felvonulás. A felvonuláson részt vett a város lakosságának népes, szíegymásiól elválaszthatatlan és szorosan összetartozó fogalom, Az igazi emberséghez hozzátartozik a jól végzett munka — erről és a hetvenöt év óta megtartott május elsejékről nes tömege. Az üzemek dolgozói feldíszített kis májusfákkal. az úttörők léggömbökkel felszerelve vonultak az ünnepség színhelyére. A Himnusz elhangzása után beszélt Koltai Vilmos vezérőrnagy, az Egyesített Tiszti Iskola parancsnoka a május elsejei ünnepélyen. Május elsején a várost zenés ébresztő köszöntötte. Az úttörők fúvószenekara játHegsdüs István, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tagja, a Papírgyár igazgatója üdvözölte az egybegyűlteket. Az ünnepi beszédet Koltai Vilmos vezérőrnagy tartotta. Az Internacionálé hangjaival zárult az ünnepség. A Hősök terei ünnepséget szőtt, óriási lelkesedéssel és a lelkesedésnek megfelelő hangerővel. Az ünnepélyes felvonulásra réggel kilenc órakor került sör. Bát az időjárás kedvezett, szépen sütött a nap, a megáradt Duna nem volt hajlandó engedményt tenni, s továbbra követően a Honvéd sportpályán az iskolák tartottak miiso- ros felvonulásokat. Volt itt minden, ami csak egy május elsejei ünnepi bemutatón szükséges. Szavalat, ének, hegedűszóló, tánc, és szép, magas színvonalú disztorna. Csak a rombolás volt sürgős? A képzelt betegek, a furfangos emberek és — az orvos Gondolatok a betegellátásról Az elmúlt napokban több ízben volt alkalmam beszélgetni vidéki orvosakkal. Ilyen beszél getésekkor óhatatlanul felvetődik az orvosi túlterheltség problémája. Köztudott dolog: vidéki orvosaink sokkal többet kell, hogy elvégezzenek, mint amennyi az alapos és lelkiismeretes munka, a betegek lelkiismeretes gyógyításának igénye érdekében ésszerű lenne. Ezek tények. Változtatni ezen idővel bizonyára lehet, most azonban a jelenlegi helyzetet lehet csak nézni és eszerint lehet csak gondolkozni. Mi betegek, jogosan kérjük, igényeljük a lehető legjobb orvosi ellátást. Jogosan — mondom, de itt rögtön meg kell kérdeznem: nyújtunk-e mi ebben az orvosoknak valami segítséget? Az egész országban, így nálunk is, minden szombat déltől hétfő reggelig állandó ügyeidet tartanak orvosaink. Ilyenkor az ügyeletes orvos egyedül az egész város területét látja él. Számtalan súlyos beteghez, hirtelen roszszulléthez kell kimennie és másnap — hétfőn — minden pihenő nélkül kell elvégeznie a hétköznapi „adagot'’ is. Bizony ez egy kicsit sok. De ez a hivatásuk. De ha csők ezt kellene elvégezniük, nem is lenne semmi baj, mert... és itt jön az, ami bosszantó, az emberek meggondolatlansága és felelőtlensége. Nevezetesen az, hogy — sajnos, nem ritkán — olyankor is hívják az orvost, amikor nincs arra szükség. S' amíg egy ilyen betegnél tölti idejét az orvos, addig talán, éppen orvosi segítség híján másutt emberélet forog kockán. Gyakran szokták mondani, hogy a mai orvosok inkább irodisták, vagy írnokok. Közben elfelejtkezünk arról, hogy egy kicsit mi is hozzájárulunk ehhez. A vasárnapi ügyeletek másik jellemzője az a beteg, aki „ma nem kell sorban- állni” jelszóval ezt a napot használja fel „receptírásrar! Pedig az ..ügyeletnek” nem ez a rendeltetése. Ne akadályozzuk, segítsük őket! bányász E hasábokon százak és ezrek nevében sirattam el a Bükkös-patak „Nagyhidja” mentén kidöntött évszázados \ gesztenyefákat és elsirattam | az éveken át dédelgetett, kor- | szerűsített játszóterünket, ezt az árnyas, szép pihenőhelyet. Úgy informáltak, hogy a Vízügyi Főigazgatóság szakemberei irányítják és végzik | a patakrendezést, az útépítést. A perspektivikus szép jövő I reményében igyekeztem is 1 megnyugodni ebben. Azonban itt a tavasz. Lakásom ablakai az „egykori” játszótérre néz- I nek és fájó szívvel együttér- zek a hajdani játszótér rom- ! jain búsan csatangoló és po- ! roszkáló kisgyermekekkel, j akiknek ezek szerint egyelőre I a város területén sehol nincs i játszóterük. | Tervszerű munkákról, idő- I rendre beütemezett gazdasági tervekről beszélünk hosszú esztendők óta. Erről olvasunk naponta nagyon érdekes újságcikkeket, tanulmányokat és remek szatírákat, s mit látunk ugyanakkor? Ha már a patakpartot tényleg szét kellett bontanunk, s le kellett rombolnunk a drága pénzen új hintákkal és új padokkal felszerelt parkot és játszóteret, akkor ki magyarázza meg nekem, hogy kerek három, hónapja, vagyis kilencven napja, miért nem dolgozik ott egyetlenegy ember sem? Hónapok óta az ég világon semmi sem történik ott! A munka tehát nem sürgős. Valami „objektív” nehézség miatt egyelőre, úgy látszik, nem folytatható, de akkor miért volt sürgős a rombolás!? Május van, hónapok óta ott áll a játszótér közepén a „háborús” romhalmaz ahelyett, hogy maradt volna minden a régiben, legalábbis addig, míg a „rendezés” valóban időszerűvé válik! Kérdem tisztelettel, az illetékes szerveket: életben fogom-e még megérni a munkálatok befejezését? S addig is, az idei tavaszon és nyáron hol szórakozzanak a játszótér nélkül hagyott gyermekek? H. L. „Beházasodtak“ a bakonyszentkirályi vadmacskák Az elmúlt hetekben a bakonyszentkirályi erdőben több alkalommal a szokástól eltérő alakú, színű vadmacskákra bukkantak. Az érdekes jelenségre a legutóbbi vadászat adott magyarázatot, amikor is sikerült kettőt közülük puskavégre keríteni. Megállapították, hogy a bakonyszentkirályi vadmacskák „beházasodtak” a házimacskákhoz és utódaik népesítik be a vidéket. Kulcs a lábtörlő alatt: Ne játsszunk a tolvajok enyves kezére Hassan valóban melegre relték, vagy az üzemanyagot fordul az idő. Ennek min- ellopták. üenki örül, mert végre több időt tölthetünk a szabadban, megváltozik a meleg idő beálltával az egész életmódunk. De a jószándékú embereken kívül örömmel köszöntik a jó időt az alkalmi tolvajok és a szokásos bűnözők is. A melegebb idő beálltával - sok évi tapasztalat szerint — mindig elszaporodnak az idényjellegű. bűncselekmények. A jó idővel együtt, mindenfelé — így városunkban is — megnövekedik az idegenforgalom és a becsületes, üdülni vágyó emberek közé, könnyen keverednek a nem kívánatos elemek is. Ezért tanácsoljuk mindenkinek, hogy legyen fokozott mértékben elővigyázatos. Az elővigyázatlanság sok esetben egyenesen kiprovokálja a bűncselekmény elkövetését a gyengébb jellemű embereknél. Ilyen eset, ami nem is ritka, hogy a munkába induló családtagok, még ha dugva is. de szegre akasztják, vagy lábtörlő alá csúsztatják lakásuk, házuk kulcsát. A réteken, mezőn hagyott mezőgazdasági gépek is gyak ran esnek idegen kezek áldozatául. Nemegyszer előfordult, hogy ezeket az őrizetlenül hagyott gépeket teljesen leszeDe gyakran akadnak más területen is ilyen elővigyázatlanságból származó bűncselekmények. Az őrizetlemül hagyott gépkocsik kifosztása vagy ellopása ezekben a „szép” tavaszi időkben „divat". A fürdőídény beálltával a szabadfürdözök parton hagyott ruhái esnek néha áldozatul, de sorolhatnánk még tovább a példákat. Ezért most még időben hívjuk fel mindenki figyelmét: legyen körültekintőbb, figyelmesebb, ne játsszon senki a tolvajok enyves kezére. Jultka, meg a fagyi Deim Pá4 festőművész holnap előadást tart a városi j klubban „A modern művészet” címmel. Az előadás este 7 órakor kezdődik. — Jó? — Phű, mint a jég! — elnyújtott hangon húzza, és átszellemült arccal tartja kis kezében a „fagyit”. — Akkor rendben van. — Dehogy van rendben — mosolyog hamiskásan. — Én ..csak” azt mondtam, mint a jég! Olyan ízetlen. Hát tetszik látni, ezt tessék megírni, mert ez is hiba — s ezzel magyarázni kezd. — A Művészben, meg a meg o Kék Dunában rossz a fagyi. Persze, ők nem tehetnek róla. — Hát ki? — Hát az, aki főzi! — húzza fel a szemöldökét. — Ne mondd! A fagyit főzik? — incselkedem. — Hát persze. A „termelőiben” — vágja ki busz* kén. Mert ő már ezt is kinyomozta. De tovább oktat. — Ezt nem lehet megérteni. Teccik tudni, a Lolánál is abból főzik és ott sokkal jobb. — Az ki? — kérdem. — A maszek cu- kis — világosít fel. — De igazából tessék megmondani, ott miért jobb? — néz rám kérdően. Erre már én, a ..felnőtt’ sem tudok válaszolni, inkább megkérdem az okosabbakat, — Tényleg, miért jobb? (ghi) X\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\^\\\V\\V\\\\V\\VV\VV\\\\V\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ I ÓVÁS LEXIKON ÜGYBEN Ingyen jogi tanácsadás Az MSZMP szentendrei vá rosi alapszervezet vezetősége ezúton értesíti a város lakos ságát, hogy ifj. dr. Tillman Lajos ügyvéd, a Szentendrei Ügyvédi Munkaközösség tag ja díjmentes jogi tanácsadást tart holnap, csütörtökön délután fél 5 órától a városi alapszervezet Kossuth Lajos H. 5. sz. alatti helyiségében. (Volt rendőrség.) MOZI Ma a filmszínházban a ..C’herbourgi esernyők” című francia filmet játsszák. * Pénteken a művelődési otthonban „A na#y riport” című amerikai filmet vetítik. Városunk múltját és jelenét az utóbbi időben — az Új Magyar Lexikon tájékoztatása szerint is — három kiadvány ismerteti részleteiben. Voit Pál: „Szentendre művészeti emlékei”, Holer Miklós és két társa: „Szentendre”, valamint Soproni Sándor és Boros Lajos 1861-ben kiadott hasonló című müve. A Holer-féle kiadvány számtalan és bosszantó hibájáról már évekkel ezelőtt irtunk lapunk hasábjain —nem ismételni akarok tehát. El kell azonban mondanom, hogy ugyanúgy fáj és bosszant, hogy az 1862-ben megjzlent Új Magyar Lexikon hatodik kötete, mely 19 sorban emlékezik meg Szentendréről, ebben a tizenkilenc sorban négy sarkalatos tévedést, illetve hibát tartalmaz. A lexikon szerint 1961-ben 10 760 lélek volt a város lakossága. Meg kell jegyeznem, hogy a népszámlálás 1960-ban volt és ennek eredménye a fenti szám. Hogy 1961-ben hányán éltünk itt, arra csak következtetni lehet, mert ebben az évben nem népszámláltunk. (Mondhatják erre, hogy szőrszálhasogató vagyok, de a tanuló if jaktól és felnőttektől is hitelesen kívánnak évszámokat, s nem mondhatom, hogy az Aranybullát 1223-ban adta ki András király, bár ott sem változtat a lényegen az az egy hozzáadott év!) A második hiba: a lexikon szövege szerint a Szika- rossz patak két részre osztja a várost”. Patakunkat — melyet Holer Miklós könyve önkényesen, „B ükkösd”-re magyarosit — az ősi Bucsinát, „Bükkös” pataknak hívjuk és ismerjük, bükkfái és bükksze- gélye miatt. Sikáros és nem Szikarosz nevű dűlőnk, területünk, erdőségünk van, az azonban nem a várost két részre osztó patak neve. A harmadik hiba: u lexikon szövege szerint, római kori település állt a város helyén „Ulcisia Trajana" néven. Hiteles történelmi adatok szerint a rómaiak a mai Szentendre területén felépített városukat ,.Ulcisia castra” néven illették. A castra szó latinul tábort jelent, a másik szó az illír „ulk” szóból származik és a jelentése farkas. És végül a negyedik hiba. talán a legbosszantóbb. A lexikon szerint 1590-ben a szer- bek idetelepítése adott fejlődést a török- és tatárdúlás Zitán elnéptelenedett városnak. Persze, itt is nemcsak a városunk múltját, hanem az európai történelmet is illett volna jobban ismernie a lexikon cikkszerzőjének. A hiteles adatok szerint az 1389. évi rigómezei ütközet után jelentkeztek Szentendrén az első török hadak elől menekülő szerb telepesek. Ezután a legjelentősebb és a város további életére előnyösen ható szerb betelepülés 1690-ben történt meg, amikor Belgrad ismét török kézre került. Ugyebár ezt a száz év különbözeiét is illik nagyobb figyelemmel kísérni egy nagy terjedelmű és esetleg évtizedekig országosan, meg azon túl is közkézen forgó lexikoni kiadványnál?! 1590-ben azért sem jöhetett e tájra letelepülési szándékkal egyetlen szerb lélek sem, mert dúlt a török háborúi s a szomszédos Visegrád csak 1595-ben szabadult meg a törököktől! Csupán ennyi fájdalmas tévedést tartalmaz az Új Magyar Lexikon hatodik kötete városunkkal foglalkozó tizenkilenc sorában. Bizalommal lapozgathatok tehát e lexikonsorozatban, az előttem ismeretlen más tájak hiteles adatait keresgélve? Horváth Levente
