Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

IX. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1965. MÁJUS 5, SZERDA Almában négy év óta az első helyen A tsz-ek országos verse­nyében öklelvéllel kitünte­tett dánszentmiklósi Micsurin Tsz országos hírnévre tett szert az almatermelésben. A múlt évben százharminc vagon almát termelt a gazda­ság. amiből száztíz vagon ke­rült exportszállításra. A Micsurin Tsz versenyben van esztendőik óta a megye más gyümölcstermelő közös gazdaságaival és négy év óta büszkén tartja az első helye­zést. Eddig minden esztendőben — négy alkalommal egy-egy Rapilox II. permetezőgép volt a jutalom. A tavalyi verseny kiértékelése még hátra van és reméljük, hogy sikerül az ötödik gépet is megnyerni.-e ígyünnepeltünk... Élénk vita a tsz-ek gazdálkodásától CEGLEDEN A fejlődés egyetlen helyes útja a belterjes gazdálkodás Már a kora reggeli órákban igazi ünnepi hangulatot te­remtett a hangszórókból ára­dó zene. Jó kedvvel ébredt városunk lakossága. Az utcá­kat mihamar benépesítették az úttörők, a diákok és a fel­nőttek népes csoportjai. Pontosan tíz órakor kezde­tét vette a színekben pompás, huszonegyedik szabad május elseje ünneplése. Képeink a ceglédi, a ceg- lédberceli és az abonyi ün­nepségről adnak ízelítőt. SEGÍTENI KELL A GYENGÉN GAZDÁLKODÓ TSZ-EKET A* elnökség tagjai a dísztri­bünön Nagy tetszést aratott a bébik óriástipegője w CEGLEDBERCELEN A községben kettős volt az lődési házát, s természetesen öröm. E napon nyitották meg már ott rendezték meg a má­it megye legkorszerűbb müve- jus elsejei ünneplést. í, Korábban beszámoltunk már ^ a városi tanács április 30-i ülé- ^ sen előterjesztett első két na- ^ pirendi pont tárgyalásáról. A f második napirendi pontban ^ a város termelőszövetkeze- $ telnek 1064. évi gazdálkodását, £ valamint az 1965. évi termelé- !• si és pénzügyi terveit tárgyal­nia a városi tanács. A napirend n vitája során több tanácstag hozzászólott e városunkat ér- n deklö fontos problémához. ff, Nagy érdeklődéssel hallgatta ^a tanácsülés dr. Zoltán Zoltán £ megyei tanácstag közgazdasá- gi Jejtegetéseit a tsz-ek gazdál- 2 kodásáról. — Különösen szem- í betűnő — mint mondotta — a 'j Táncsics Tsz gyenge eredmé- ^ nye, mert éppen ennek a tsz. vek van a legmagasabb arany- £ korona értékű területe. Ennek ^ ellenére a tsz az elmúlt évben j mérleghiányos volt. Megálla- ^ püotta még — egyebek között — hogy a két leggyengébb tsz- ^ nél, az Alkotmány és a Tátt- ^ csicsnál, az egy katasztrális ^ holdra eső munkaegység érté- ^ke is a legalacsonyabb. Mi kö­vetkezik ebből? ^ — Az — mondotta —, hogy csak az intenzív gazdálko­dúst folytató tsz-ek kepe­sek tagjaiknak a megfe- ^ lelő és ösztönző jövedcl- '/ met biztosítani, z j Megállapította a továbbiakban, Viogy a jobb gépesítéssel, na­gyobb állatállománnyal, a jobb í összetételű vetésterülettel ren- I delkező tsz-ek — mint a Dózsa fNépe és a Vörös Csillag — egv f szántóegységre jutó termelési } érléke magasabb, de még £ ezeknél sem éri el azt a ma- ^ ximumot, amit várni lehetne. ^ A mezőgazdasági munka a!a- ^ csony produktivitása természe- ? lesen kihatással van a tagság jövedelmére. A megoldás út- ^ iát a felszólaló az intenzív $ kultúrák és az állattenyésztés ^ nagyarányú fejlesztésében lát- ^ in. S éppen e téren nem bíz- í tatóak az 1965. évi tervek, ? ugyanis a tsz-ek nem mutat- % twik kellő érdeklődést a zöld- fj seg- és gyümölcstermesztés fo- íj hozásában. A nagyobb tsz-ek a (Jcorai zöldségtermelésre óhaj­tanak berendezkedni, mert az ^jövedelmezőbb, de ez — mint { mondotta — y sem a lakosságot, sem a í tanácstagokat nem nyug­tatja meg. _______ V arga Péter megyei tanácselnök az avató beszédet mondja A felszólaló a továbbiakban a szőlőtelepítéssel foglalkozott. Kifogásolta, hogy a szőlőtermeléshez szüksé­ges járulékos beruházáso­kat mind ez ideig nem kapták meg a tsz-ek. Az állattenyésztés helyzetéről szólva megállapította, hogy nagyon fontos volna a szarvas- marhaállomány fejlesztése, eh­hez azonban kevés a pénz. — Meg kell értenünk — mondotta befejező szavaiban — hogy Cegléd mezőgazdasá­gának, a főváros közelsége miatt, dán mintájú intenzív piacgazdasággá, úgynevezett városellátó övezetté kellene válnia. Kovács József városi tanács­tag, a városi pártbizottság me­zőgazdasági osztályvezetője, felszólalásában többek között megállapította, hogy a város termelőszövetkezetei az utóbbi négy esztendőben — a negatív jelenségek ellenére — is fej­lődtek. A tsz-ek közös vagyona a négy cv alatt mintegy negyvenmillió forinttal gyarapodott. Ez a fejlődés azonban nem mentesít az alól, hogy a hibák­ról beszéljünk. A tsz-ek elha­nyagolták a tagszervezést. A helytelen gazdálkodás követ­kezménye az, hogy általában drágán termelnek. Megállapí­totta, hogy a tsz-ek gazdálko­dásának eredményessége — a jelenlegi technikai fejlettség mellett is — az embereken, el­sősorban a vezetőkön múlik. Példának a Táncsics Tsz-t em­lítette, ahol sürgős intézkedés­re van szükség a gazdálkodás megszilárdítása érdekében. Felszólalásában — néhány kérdésben — vitába szállt dr. Zoltán Zoltán megyei tanács­taggal. Helytelen, mint mon­dotta, a munkaegység értéké­vel mérni az eredményeket. Ha ugyanis közelebbről meg­nézzük a gyenge tsz-ek gaz­dálkodását, megállapíthatjuk, hogy a jól dolgozó tagok jöve­delme a gyenge tsz-ekben is arányban van a jó tsz- ek jól dolgozó tagjainak a jövedelmével. — Felszólalásában végül ki­fogásolta, hogy a határozati javaslat nem tartalmaz in­tézkedéseket a tsz-ekben fo­lyó munkaverseny fellendí­tésére. A következő hozzászólók közül Tokaji András, a Kos­suth Tsz elnöke, egyebek mel­lett, az irányítás és a terve­zés bürokratikus módszerei­vel foglalkozott. A tsz-ek vezetősége, mint elmondot­ta. ismeri a kötelességét, meg is tesz mindent a termelés fejlesztése érdekében. A fe­lettes szervektől türelmet kér és megértést a termelést irányító idegfeszítő munká­jukhoz. Kokai István, az Alkotmány Tsz elnöke, arra kérte a ta­nács vezetőit, találják meg a helyes módját annak, aho­gyan a gyenge tsz-eket meg lehet erősíteni. Szelepcsényi Imre, a városi tanács elnöke is szót kért a vitában. Foglalkozott a vá­ros fejlesztésének perspek­tíváival, megemlítve, hogy Cegléd már az iparosítás óljára lépett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megerősíté­sét nem tartanák a város gyors előrehaladásában alap­vető feltételnek. Meg kell állapítani viszont, hogy Ceg­léd — megyei viszonylatban — ezen a téren sem áll ép­pen rosszul. A város ötödik helyen áll e tekintetben a me­gyében, nem egy termelési mutatószámban a megyei át­lagot magasan túl is szár­nyalja. A gyenge tsz-eket vi­szont meg kell erősíteni. Eb­ben a munkában az az alap­velő szempont, hogy a jó gazdálkodás min­dig az embereken mú­lik. Kovács Józsefhez hasonlóan szembeszállt dr. Zoltán Zol­tán néhány megállapításá­val, különösen a munkaegy­séggel való mérés tekinte­tében, mert a tagság jövedel­méhez mindig hozzá kell számítani a háztáji gazdaság­ból származó bevételeket is. ami nera elhanyagolható té­tel. Egyetért viszont abban, hogy a tsz-ek fejlődésének föltétlenül az intenzív gaz­dálkodás irányában kell ha­ladnia. A tervezésről meg­említette; annak mindig ar­ra kell irányulnia, hogy a népgazdaság egészének célki­tűzéseit segítse valóra vál­tani. Ebben pedig a városi ta­nács minden segítsége,t meg­ad a szövetkezeteknek. A felszólalásokat összefog­lalta és megválaszolta Bo­dies Antal, a városi tanács el­nökhelyettese, kifejezve azt a reményét, hogy az elkövetke­ző két év alatt városunkban elérjük, hogy a két gyenge tsz megerősödik és eléri a közepesen gazdálkodók szín­vonalát. A mezőgazdasági kérdé­sek vitája után a tanácsülés a nuivelődésügyi állandó bizottság munkájáról szóló jelentéssel foglalkozott, amit Öcsai István, az állandó bizottság elnöke, terjesztett a tanácsülés elé. A vita so­rán Oláh István tanácstag, a művelődésügyi és az ifjítság- védelmi állandó bizottság szorosabb kapcsolatainak szükségességéről szólott. He­gedűs József, a városi tanács titkára, az állandó bizottság munkájának eredményeiről szólva kifejtette, hogy ör­vendetesen javult a bizottság és művelődésügyi osztály kö­zötti együttműködés. Java­solta egyben, hogy jövőben szorosabb együttműködést kell kialakítani a társa­dalmi szervezetekkel. Győré Sándor tanácstag, a tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, felszólalásá­ban az együttműködés gyakor­lati eredményeiről szólott, kérve az állandó bizottságot, hogy különösen a felnőttok­tatás szervezésében, a fiók- könyvtárak munkájának ja­vításában, valamint az ifjú­ságvédelmi állandó bizott­sággal együtt az esti rendez­vények ellenőrzésében tá­mogassák az osztály munká­ját. A tanácsülés végezetül a tanács 1965. évi költségveté­sével és néhány javaslat és bejelentés ügyével foglalko­zott. A megfelelő határoza­tok meghozatala után Petró Mihály, a tanácsülést leve­zető elnök, megköszönte a ta­nácstagok élénk részvételét a vitában, s további segítségü­ket kérte a város társadalmi és gazdasági terveinek meg­valósításában. tel í v, A tsz-ek tartózkodásának okát munkaerőhelyzet Ihiányossá- ^gaiban látja, ami viszont nem ^ elfogadható indok. '<j A gyümölcstermelés helyze- ^ tével és jövőjével foglalkozva ^ kifogásolta, hogy az eddigi te- lepítés egyrészt nem volt meg- | felelő arányú, másrészt — ^ mint a Táncsicsban — a meg- ^ lévő új telepítéseket sem gon- ^ dozták. Ebben a tsz-ben 20 hold új telepítésű almást — a nyulak téli .kártétele miatt — ^ ki Jcellett selejtezni.-íxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV-XXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXNXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX­INNEN - ONNAN — Az MHS motorkerékpár­vezető tanfolyamán harminc­ötén vizsgáznak május vé­gén. A Jászkarajenőn meg­hirdetett tanfolyam negyven­két jelentkezővel indul. ★ — A DÁV ceglédi üzem­egységének építési csoportjai a város területén korszerű közvilágítási munkákat vé­geznek. A város megnöveke­dett energiaszükségletének ki­elégítése céljából vaslemezes transzformátorállomásokat építenek a város különböző pontjain. A munkálatok mint­egy kétmillió forintba kerül­nek. — Don Quijote — öregek­nek. A művelődési ház filme­sei május 6-án a szociális ott­hon lakóinak levetítik a Don Quijote és az Afrikai vadászat című diafilmet. Lila akácok,,, Kivirágzott a lila akác Tan­kó József Kossuth Ferenc ut­ca 36. számú házának udva­rán. Ez már minden kétséget kizáróan a tavaszt bizonyítja. Reméljük, nem cáfol rá az időjárás további alakulása sem. ABONYBÁN A József Attila Tsz tagjai a menetben Több mint félezren „avatták fel” mindjárt az első nap az új knltúrházat A gimnazista lányok szép. fegyelmezett oszlopa

Next

/
Oldalképek
Tartalom