Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

1965 MÁJUS 5, SZERDA rr.3v MMayp Gát egy szociális létesítmény útjában ein lehet tagadni: a zsám- is béki Gomb és Műanyag- feldolgozó Vállalat nem „ki­rakatüzem". A zsúfolt mű­helyek, egymás hegyére-hátá­ra torlaszolt épületek, s tol- dott-foldotl üzemrészek szin­te olyan régiségnek tűnnek, mint a székesegyház és a ko­lostor. csakhogy itt nem a szépség és a történelmi leve­gő ihleti az embert, hanem valami egészen ellenkező elő­jelű indulat. Szabad-e, le- het-e ma a legfőbb szépet es az elismerésre leginkább ér­demest — az emberi munkát — ilyen sivár keretek közé szorítani? A kérdés feltevése azonban nem egészen felelősségteljes és a válasz sem lehel egyér­telmű „nem", vagy határozott »igen”. Egy élelmes kapitalista het­ven év előtt „sváb tuíyit" (papucsot) kezd fabrikáltatni egy liliputi manufaktúrában. Az üzlet bővül s új „profilt” nyer: jön a cérnával bevont fagomb. A kereslet és a fan­tázia később új rügyeket fa­kaszt, a harmincas években már megjelennek a présgé­pek. melyek bakelitgom bo­kát. s forintokat fiaznak szor­galmasan a kereskedelem, il­letve a tulajdonos számára. Az utcára kastélyszerű épület néz, s bent az udvaron ko­szos műhelyek. Az üzemen belüli munkanélküliségre pe­dig gondosan figyel kis ab­lakon át a láthatatlan „csalá­di ellenőr”, számontartja: ki mennyi időt tölt a tábori lat­rinán. égeredményben egy egész sor kis- és középnagysá­gú gyárnak, mely megyeszer- te kopottan és korszerűtlenül fest, de frissen, életrevalóén dolgozik — lényegében így szól a sablonos históriája. S a jelen? Hát igen, a je­len küszködik az örökséggel. Egy-égv új épület a régi mellé, egy-egy új gép az óáóh présgépek szomszédsá­gába, házilag . épülő modul- barakk raktárnak s szerelő­műhelynek —■ ez is enyhít a zsúfoltságon — sajnos, addig lehet nyújtózni, míg a taka­ró ér, s a tanácsi gyárnak rö­vid a takarója. A megyei ta­nács ugyan nyújtott, vagy nyújtani akart valamit rajt®, s úgy határozott: ad három milliót egy új szociális léte­sítményre, legyen legalább végre mosdó, fürdő, ebédlő, öltöző s valamiféle kul túrhe­ly íség is, hiszen megéhezhe­tik valami kevés kultúrára; rádióra, televízióra, könyvre, újságra, vitára, s beszélgetés­re, zenére, táncra is az em­ber munka, mosakodás, étke­zés után. Ki is adták a terve­zőirodának a munkát. Tgv hát a szociális létesít­mény legalább megépül. Szabó Lajos, a megyei ta­nács ipari osztályának helyet­tes vezetője azt mondta: „sajnos, a bizottság .. Pat­rik Pál. építészmérnök, az ipari építkezések megyei vál­la’ati gazdája azt mondja: „az építkezési törvény ..Szilá­gyi Miklós, a gyár egyik mű­szaki vezetője sajnálkozik: „községfejlesztési terv .. r prilis 15-én ugyanis bi- A zottság ült össze a beru­házást megvitatni. A tanács­kozáson az ÉM főépítésze, a megyei tanács építési osztá­lyának képviselője, a terve­zőiroda küldötte s a KÖJÁL- szakértő úgy határozott: „a gombtízem jelenlegi telephe­lye a községrendezést terv szerint megszűnik és számá­ra új ipari területet jelölt ki". Továbbá: országos építési szabályzatra hivatkozott a bi­zottság. melynek értelmében olyan átalakítást, vagy beru­házást nem lehet megenged­ni. amely az üzem kitelepíté­sét megdrágítaná, vagy el­odázná. Hát van terv a gyár átte­lepítésére? Az ipari osztályvezetőhe­lyettes: „A következő ötéves tervben erre a tanács, illetve a gyár egy fillért sem kap..." A tanács és vállalat veze­tői szerint „5—10 évig tele­pítésről nem lehet szó". Hol van a telepítésre kije­lölt terület? Az országúitól 1,5 kilomé­terre, a villany- és vízveze­téktől: 1 kilométerre. Mennyibe kerülne az át­telepítés? 25—30 millió forintba a gyár felépítése s 50—60 mil­lió forintba a közművesítés. A jelenlegi gyár, igaz, kor­szerűtlen üzem, de 400 embernek ad helyben, s hat­vannak három telepén, ke­nyeret. Épületei szűkek, gé­peinek egy réslze felújításra szorul. De évente 25 millió forint értéket termel s 6—7 milliót fizet ki munkabérre. S a korszerűtlen gyárral szem­ben nagyon is korszerű a népgazdasági igény. Nagy­üzemek sora szerepel meg­rendelői között. Hol van már a „tutyi” és a bakelit gomb? Itt készül pillanat­nyilag a Mechanikai Művek olajkályháinak szigetelőgyú- rúje s az Óbudai Hajógyár több fontos hajóalkatrésze. Érdekelve van az egész ma­gyar elektromos kondenzá­torgyártás, mely részére ba­kelitagyakat, fedeleket állí­tanak elő. Termel az üzem a televízió- és alumíniumgyá­raknak, az optikai üzemek­nek ... Találunk háztartási eszközt; — Egyiptomba, Szí­riába, Libanonba szállít... A bizottság határoz, s azzal a jelszóval, hogy az üzem egészében véve korszerűtlen, megakadályozza, hogy leg­alább korszerű szociális lé­tesítményt kapjanak a dol­gozók. Hogy legalább meg­mosakodhassanak munka után, hogy legalább átöltöz­hessenek s megebédelhesse-11 nek. Mert jelenleg legfeljebb sorshúzás útján választhat­ják ki azt a pár embert, aki mosakodhat, zuhanyozhat. Ha mindenki tenné: új 8 órás mű­szak kellene külön, mosdás­ra. vízmelegítésre. Nem kell a fürdő é« ét­kező, mert ..neadj isten" fel­épül az épület, s egyszer el­megy a gyár, akkor elveszik a hárommillió forint. N em veszne el — azt mond­ja Nagy Sándor vb-el- nök —, mert megegyeztünk a gyárral. Úgy terveznék az épületet, hogy később alkal­mas lenne majd községi szo­ciális épületnek is. Bölcső­dének. óvodának, napközi­nek. Vagy fürdőnek, iskolá­nak. Ezen nem múlik. Kü­lönben mi, tanácsülésen úgy határoztunk, hogy ezt a ja­vaslatot támogatjuk. Az ipar- telepítési tervünket megvál­toztatjuk. Majd ha lesz rá pénz. legfeljebb máshova megy a gyár. De a dolgo­zók helyzetén most kell se­gíteni, nem várhatunk öt-tíz évig. S mivel az egyik akadályo­zó körülményből másik is szokott születni. ellenveté­sük van a műemlékvédel­mieknek is. Az új épület — mondják — itt a gyár be­járata mellett majd nem il­leszkedne a népszerűén „kan- farának" becézett copfstíl je­gyeit hordozó lakóházak ké­pébe. meg nem lehetne innét látni tőle a világhírű temp­lom megragadó vonalait. Ez viccnek sem valami jó. azt hiszem. A jelenlegi épü­let is stílustalan, de minden új és ízéléses ház csak mél­tóbb keretet adhatna a zsám- héki világhírű műemlékek­nek. Be kell vallani: műemlék- védelem ide, múemlékvéde- 'em oda, sivár, kopott, gon­dozatlan ez a község. De ez más téma. És, hogy nem lehet az új épülettől, ahol a munkások fürödnek, étkeznek, szórakoz­nak. a székesegyházat látni? A z ember — úgy . gondo­lom — a műemlékek­re is jobb szívvel, tisztább érzésekkel tekint, ha fel­frissülve, felüdülve lép ki munkahelyéről. (andrás) Üzletkötés — levelezőlapon Egyszerűsítették a háztáji állatok állami felvásárlását NXXXVVXXXXNX\^VVV>X>XVXVXX>XXXX\XV>>iV*NV, HID? A háztáji állatok szerződé­ses értékesítésének bonyolult rendszerét sok jogos bírálat érte, ezért a Pest megyei Ál- latíorgalmi Vállalat ötletes kezdeményezéssel oldotta meg a problémát. A vállalat igaz­gatója az alábbiak szerint is­mertette a háztáji állatok új felvásárlási rendszerét. — Mint ismeretes, felvásár­lási, illetve szerződéskötési szempontból több körzetre osztottuk a megyét. Egy-egy körzethez tíz-tizenöt község is tartozik, több ezer háztáji állattartó. Ebből adódóan le­hetetlen volt valamennyi szer­ződő, illetve eladó rendszeres látogatása, hiszen körzeten­ként csak egy-egy szerződtető- je van a vállalatnak. — Milyen hibák for­rásául szolgált ez a helyzet? — Nem tudtunk idejében szerződést kötni a gazdákkal. Ezért aztán rendkívül akado­zott a szerződéskötés, illetve a felvásárlás, ugyanakkor a háztáji gazdaságok értékesíté­si gondjai növekedtek. — Hogyan kívánnak ezen segíteni? — Az elmúlt napokban va­lamennyi községi tanácshoz bérmentesített levelezőlapokat küldtünk. A levelezőlapokon feltüntettük a különféle szer­ződéses akcióinkat és helyet hagytunk egyéb bejelentések számára is. A háztáji állattar­tóknak tehát nem leéli egye­bet tenniük, mint egy-egy ilyen levelezőlapot kitölteni­ük, ha szerződni, vagy eladni kívánnak. — Egyszerűségén kí­vül milyen előnnyel jár még az új módszer? j — Azzal, hogy a vállalat a szerződés megkötését a leve- I lezőlap feladási időpontjától I számítja. Nem kell tehát I hosszú heteket várakozniuk a - háztáji állattartóknak a szer- I ződtető megjelenésére, elke- | rülhetik az eddigi késedelmek | során gyakran előfordult idő- I veszteséget. N. I. y / flászlói termelőszövetkezet- f Iínele a Tápió—Hajta Víz- % rendezési Társulatra. $ község határában a Tápión $ $ keresztülvezet egy ide igle- % £nes fahíd. Nehéz géppel % £ nem is lehet átmenni raj-f ^ ta. De még nagyobb baj. f f hogy szinte törvényszerűen f % minden esztendőben elso-% % dór ja az áradás, akkor az- 'j tán húszezer forintba kerülj fj a helyreállítása. A híd mi %att a szomszédos tálkái re- ^ ^ szén fekvő földjeikre hat- % í kilométeres kerülővel jut- C í nak el. Sok dolguk van j á Dányban is. Az odavezető $ p három kilométer helyett j $ tizenkét kilométert kell a ^ ^ traktoroknak Zsámbok felé fj ^ kerülniük. Úgy gondolják £ £ a termelőszövetkezet veze- £ ^ tői: az évi harminchatezer £ í forintos társulási díjért % $ elvárhatják, hogy ezt az ál- ^ j! datlan, „ideiglenes” hidal-% ^ Uipotot felszámolják és ^ végre megépüljön a masz- /, í szív betonátjáró. í í — k — | 7A\\\V\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\V\\VÄ\\\\W Pusztai csárda Bugacon Bugacon a külföldi turisták fogadására eredeti pusztai csárdát rendeznek be. Már elkészült a hozzávezető más­fél kilométer hosszú bekötőút. A csárdában többek között birkagulyást és nyárson sült csirkét, valamint zamatos ho­moki borokat szolgáinak majd fel. Lehetőséget nyúj­tanak pusztai kirándulások­ra is. méghozzá lóháton, vagy i lovas fogaton. TÖBB FÉNY (Foto: Kotroczó) Éttörőparlament Őszinte vélemények Legyen nóta fájuk Vegyes Örs ? Tanácskozásra gyűltek ösz- sze a gödöllői járás úttörői­nek képviselői. Mindén csa­patból ketten jöttek, hogy el­mondják Berki Józsefnek, a járási úttörötit kárnak, mi tetszik nekik az úttörőmozga­lomban és mi nem. Május 6- án lesz az országos pedagó­gus úttörővezetők kongresz- szusta s azon a titkár a gyere­kek véleményét szeretné el­mondani életükről. A nagy, vörössel letakart asztalnál sorban ült a har­minckét gyerek. S ha a vita hevében nem is tartották be a kötelező „parlamenti” han­got. senki nem haragudott érte — mert A Hírlap két leg­) utóbbi számában í megjelentek az Ide j figyelj, Lajos és a | Panaszkodtál, Jolán j című cikkek. A ben­nük foglaltakhoz ha- ! sonló panaszokról ! hallhat az ember a legtöbb házasságban az első öt év után, számos esetben már a második napon. Az alant beterjesz­az évek folyamán, unalmas, gyámolta­lan, ütödött alak lesz (bár ezt a tí­pust a feleségek még szeretik), vagy meg­marad hősnek, sze­relmes lovagnak és szerelmes kamasznak, csak házon kívül. A megoldás nyil­vánvaló. Nem sza­bad alakoskodni az udvarlás ideje alatt. Itt a megoldás tett, tudományos J igényel készített ja- l vaslatom elterjesz- j lése, egyik napról a másikra megoldaná ; ezt a problémát. Ki­induló pontként a ! két cikk tanulságát j használom fel. A ba- i jók oka az, hogy a í házasfelek az udvar- I lás mámoros korsza- j Icában fűt-fát igér- I nek, igyekeznek szép- I nek, jónak, kedves- I nelc és engedi keny- ; nek látszani. Gya­j kori, hogy a szen­I de, csendes, kicsi | menyasszonyból a ‘ házasság első évé­í ben házsártos, har- j cias, kibírhatatlan asszony válik, míg j a szerelmes kamasz. \ a hős lovag, a ro­mantikus arszlán, A párok viselkedje­nek úgy, mintha máris 10 éves háza­sok lennének. A fér­fi az esti Duna-parti sétákon ásítson na­gyokat és sopán­kodjon, hogy mennyi csinos nő van a vilá­gon. Kerülendő a tüzes szerelmi val­lomás, mert a nő megszokja. Nem sza­bad azt mondani, hogy ő a legszebb a világon, mert nincs olyan nő. aki ezt, minden szerény til­takozás dacára el ne higgye. Ha a lány egy magányos he­lyen megtorpan és fénylő szemekkel azt kérdi, hogy most mit kívánna, akkor az előrelátó férfi lelkesen vágja rá, hogy egy pohár sört. A lány tartózkod­jék az olyan kije­lentésektől, hogy vá­lasztottja az első igazi férfi az életé­ben, mert a férfi ezt úgyis tudja magáról. Az első mámoros csók után a nő ne könnyezzen, ne le­gyen meghatott, ha­nem kacagjon egy nagyot, és mondja azt, hogy erről jut eszébe egy vicc ... A férfi ne zihálja azt, hogy meghal, ha a lány nem lesz az övé, mert a lány úgyis feleségül megy hozzá és egész éle­tében le lehet kö­telezve életmentőjé­nek. Szerenádot ad­ni, virágot küldeni nagy meggondolat­lanság, mert a nő rászokik és ezt nem lehet egy életen át csinálni. Ha a férfi első vizitre jelent­kezik, a lány ne öl­tözzön csodálatos ünneplőbe, ne csi- náltasson csodála­tos frizurát. Csavar­ja újságpapírra a haját és hagyja a fiút a muinájár>al be­szélgetni, mert jó, ha ehhez is hozzá­szokik. Persze ilyen­kor a férfi ne ma­radjon tovább, mint tíz perc, és jelentse be, hogy várják a barátai a szokásos kártyapartira. A lánykérésre is van egy javaslatom. Az aktus telefonon tör­ténjék. így: Férfi: Mit csinálsz szombaton? Lány: Nem tudom... Fér­fi: Szabadnapos va­gyok. Unatkozom, összeházasodhat­nánk. Lány: Nem bánom, de előbb be­szélj a mamával. Férfi: Kérjelek meg? Lány: Dehogy, csak jelentsd be, hogy egy vacsorával töb­bet főzzön, vagy csak nem gondolod, hogy én állok neki pan­csolni? Férfi: Feles­leges. Nem vacsorá­zom otthon, szom­baton délután el­utazom a futball­csapattal. Nehéz mérkőzésünk lesz, minden jó torkú drukkerre szükség van... Ilyen előzmények után a házasságban minden reklamáció kizárt. Nincs csaló­dás, nincs szemre­hányás, egyik fél sem érezheti becsap­va magát. Hacsak azért nem, mert a házasfelek megvál­toznak, nem alakos­kodnak többé, és a férfiről kiderül, hogy az udvarlás alatt ha­zudott, félrevezette menyasszonyát, mert nem is utazik el a csapattal... Ősz Ferenc amit mondtak, szívből jött. I Felváltva záporozott a tet- j szik-nem tetszik. Mert nem | tetszik, ha az őrsvezető pajtás úgy viselkedik, mintha tanár j lenne, utasít „felvág”. Annál , jobban tetszik, ha az őrs min- ] den tagjának van megbízatá- j sa ■— és ami még ennél is I fontosabb — számon kérik tő- j le, elvégezte-e? Legyen nóta, mesefájuk, de az aztán nótáz- j zon, meséljen mindig újat, | mást. Sokat vitáztak, jó-e a fiú-leány vegyes őrs. A fiúk kiabáltak, hogy a lá­nyok mindig mást akarnak játszani, mint ők. viszont a lányok sem hagyták magukat. Annak valamennyien örül­nek, ha a jobb tanulót a ta­nár megbízza, úttörőfeladat­ként segítsen a gyengébbnek. Ez kölcsönös önbizalmat ad. Jó, hogy csak az az őrs kap­ja meg az expedíciós vörös csillagot, ahol nincs bukott tanuló. Nagyon tetszik, ha megbíz­zák őket. segítsenek. De nem tetszik, ha munkájukat, jó szándékukat egy vállrándí­tással elintézik. Nagyrabecsü- lik. ha politikáról beszélnek velük, a nagyobbak az újsá­gokból is rendszeresen idéz­nek. Annál jobban fáj, ha sok helyütt helyhiányra hivatkozva, nem engedik őket a tanítási idő után gyűlést tartani. Sok dicsérő szó., hangzott a vetélkedőkről, amelyeken szí­vesen részt vesznek. „Olyan jó így tanulni” jelentette" ki a többiek viharos helyeslése mellett egy pergő nyelvű kis­lány. És amire nagyon fi­gyeljünk fel: panaszolják a gyerekek, nem tudják, milyen szak­mákat lehet választani, hiszen alig néhányat is­mernek. Tanulságos, érdekes meg­beszélés volt ez a gyermek­parlament minden résztvevő számára. Berki József nem győzte jegyezni a kívánságo­kat, senki nem rejtette véka alá véleményét. S reméljük, mire ez a fiatalság felnő, ak­korra sem felejtik el ezt a rokonszenves tulajdonságu­kat. K. M. KRESZ-vetélkedő járművezetőit es gepaoesuu- lajdonosok számára. Kele­men hajós, a Közúti Baleset- elhárítási Tanács tagja sta­tisztikai adatokkal bizonyí­totta, hogy milyen veszélye­ket okoz a gyorshajtás, ittas vezetés. A Nagymaros—Szob közötti útszakaszon különös­képpen sok a baleset. Szá­mos hozzászóló javasolta, hogy a járművezetők vércso­portszámát jegyezzék be a személyazonossági igazol­ványba, mert ez adott eset­ben elősegítője lehet az élet­mentésnek. A délutáni KRESZ-vetélke- dőn 25 tanuló vett részt Rad- nai Jutka Pajtás fényképező­gépet, Pribéli Ferenc irattás­kát, Kiss Júlia kerámia mű­tárgyat nyert. A résztvevők közül öten jutottak tovább a május 16-án Vácott megren­dezésre kerülő megyei dön­tőbe. Vasárnap a nagymarosi mű- velődési otthonban tartottak KRESZ-tájékoztatást az ; Észak-Pest megyében lakó í

Next

/
Oldalképek
Tartalom