Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-30 / 126. szám
1 HI EC it. I 1965. MÁJUS 30, VASÁRNAP 7 Repülőgép a szobában A modem repülést nemcsak a sebességi és magassági eredményre való törekvés jellemzi. Sikerült a repülésbiztonsá- got is oly mértékben fokozni, hogy a szállított utasok és a megtett km-ek tekintetében a repülés baleseti statisztikája jóval a gépkocsi és a vasúti közlekedés után következik. Az első repülőgépek pilótái kiképzésüket autodidakta módon folytatták és szinte saját maguk fedezték fel az aerodinamikai törvényeken alapuló repülőgép vezetés minden titkát. A mai modern repülőgépek vezetése, inkább a bonyolult automatikus rendszerek és berendezések kiszolgálásából, ellenőrzéséből áll, a fel- és leszállások végrehajtására korlátozódik. Ezekben a gépekben a hosszú légi út alatti vezetést a „robotpilóta” automatikus rendszere végzi, mentesítve a gép pilótáit. A műszerek ismerete, a bonyolult berendezések kiszolgálása csak a legnagyobb szorgalommal, kitartással, tehetséggel és fegyelmezettséggel sajátítható el. A közforgalmi repülőgépekkel történő kiképzés már nemcsak a pilótát, hanem a repülőgép teljes személyzetét is érinti, így a pilótáin kívül a navigátort, rádióstávirászt, fedélzeti mérnököt és a szerelőt. Ilyen kiképzés a modern, nagyfogyasztású, igen drága gépeken, rendkívül sokba kerül. Ez, valamint a kiképzés tökéletesítése vezette arra a tervezőket, hogy olyan berendezést konstruáljanak, ami kormányzás- technikailag pótolja a repülőgépet és a repülőgép földi változatában végzett gyakorló „repülés” a valódi repülés illúzióját keltse. így jött létre az első műszerek utáni repülést oktató berendezés. Ezt a berendezést a kormányokkal . minden irányban mozgathatóan támasztják alá,, belsejében egy valódi repülőgép kormányai és műszerei láthatóak. Csak a gépben lévő műszerek jelzéseire támaszkodva a kívülről kapott rádióutasításnak megfelelően vezetheti gépét. A növendéknek az összes jelzésekre helyesen kell reagálnia, mert az oktató előtt lévő vezérlőasztalon jelzőberendezés mutatja a repülőgép útját. A tervezők oly módon tökéletesítették a berendezést, hogy különböző elektronikák, aütomaíikák alkalmazásával a x'epülőgép személyzete a megfelelő típusú repülőgéppel azonos berendezésben tökéletes utánzást (szimulációt) hajthat végre. A szimulátort úgy lehet indítani, mint egy valódi repülőgépet. A személyzet elvégzi a szükséges kezelési mozdulatokat, ellenőrzést, majd beindítja a hajtóműveket. Az egyáltalán nem létező motorok „beugrása” után felzúg a motorok hangja, a személyzet előtt megjelenik — vetítve — a beton gurulópálya szürke csíkja, vagy éjjeli repülésnél a betonpályát világító fénysor és megkezdődhet a repülés. Tökéletes az illúzió, a betonról elváló repülőgépnél a személyzet érzi az emelkedést, olyannyira, hogy a gépben ülőknek nem áll módjukban különbséget tenni a szimuláció és valóság között. A vetítés a táj teljes életű képét mutatja, az elektronikus agy átveszi az értékelés munkáját és állandóan gondoskodik róla, hogy az összes műszerek és berendezések bonyolult együttműködése megfeleljen a valóságnak. Amennyiben a pilóta helytelen mozdulatot tesz „a repülőgép ugyanolyan veszélybe” keiül mint a valóságban. A személyzet minden tevékenységét ellenőrző szalagokon rögzítik és az oktató ellenőrző asztalán kis piros lámpák kigyulladása jelzi az elkövetett hibákat. Az ellenőrző oktató a vezérlő asztalán különböző időjárási viszonyokat állíthat elő, így erős oldal- szelet, jegesedést, hirtelen légnyomásváltozást stb. A repülőgépen vagy a hajtóműveken előfordulható ösz- czes hibák „előállíthatok“, így a rendkívüli tűzesettől a futómű hibájáig, vagy a hidraulikus vezeték eltűrésétől az egyes létfontosságú berendezések hibájáig minden veszélyes helyzet. Az ilyen alkalmakkor szükséges helyes cselekvést a személyzet tökéletesen begyakorolhatja a valódi repülés szinte egytizednyi költségével. Csanádi Norbert Francia—magyar hajsz'mezők és hajfestéket* ÜVEG? FÉMDOBOZ? MŰANYAG? mértékben csökkenthetők, hiszen a dobozkészítés automaták segítségével a helyszínen történik, csökkennék a szállítási költségek, törési veszteségek és a töltőfolyamatok is jól gépesíthetők. Ahol aluminiumlemez használata megengedhető, már sokkal biztatóbb kilátásaink lehetnek hazai viszonylatban. A műanyagokat még inkább szívesen alkalmazzák. önmagukban más műanyaggal A Tetra csomagolóberendezés működésének vázlata 1. a műanyaggal társított papírszalag; 2. sugárzásos sterilező; 3. húzógyűrű; 4. töltőcső; 5. hosszirányú zárás; 6. keresztirányú zárás; 7. vágás vagy papírral, fémmel együtt kerülnek felhasználásra. A jó alakíthatóság, kis fajsúly, rugalmasság, valamint tetszetős fnfegjéíé'riéöi' fórma teszik a műanyagokat elsősorban alkalmassá a korszerű csomagolás kialakítására. Annak ellenére, hogy országunk ez irányú szükségletét is jórészt importból fedezzük, mégis gazdaságosabb minden más csomagolóanyagnál, Blahő István A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat szerződést kötött a világhírű francia L' Oreal kozmetikai gyárral különféle hajszínező készítmények és hajfestékek magyar- országi előállítására. A megállapodás értelmében a francia cég adja a gyártási eljárást, szállítja a nálunk nem ismert anyagokból készült hajfesték-kompozíciókat, itthon pedig az eredeti recept egyéb anyagait adják hozzá és csomagolják. KAPITÁLIS TRÓFEÁK A Körösök vidékén az utóbbi évtized leggazdagabb őz- bakvadászata zárult. összesen 135 — többségében kapitális agancsú — őzbakot ejtettek el. Az üveg egyike a legré-1 gibb' tárolóeszközeinknek. | Már időszámításunk előtt kb. j 3000-ből származó egyiptomi sírokban is találtak üvegpalackokat, melyekben szépségápolószert vagy illatszert tarthattak. Amilyen jól betöltötte a hivatását az elmúlt évezredekben, annyira kezd napjainkban korszerűtlenné válni. Mindannyian tanúi lehetünk ennek a ténynek. Nézzünk szét magunk körül, láthatjuk, hogy sok olyan árucikket, amit még néhány évvel ezelőtt üvegben vásároltunk, ma már műanyagban, fémtubusban, fóliában stb. kapunk meg. Vagyis olyan csomagolásban, melyet a kiürülés után eldobhatunk. A mai üvegpalackokkal ezt nem tehetjük meg. Érdemes Lezárt műanyagpohárban árusított szörp megjegyezni: míg 1 tonna tej üvegben való „kiszerelésénél” 950 kg az üvegsúly, addig az ün. Tetra-Pak rendszerrel történő palackozásnál csak 100 kg papír szükséges a csomagoláshoz. Az üveggyárban elkészült üveg első útja a felhasználó üzemig darabonként kb. 12 fillérbe kerül. Ugyanilyen költség jelentkezik az üzemből az üzletbe történő szállításnál. A fogyasztónak a kiürült üveget otthon ki kell tisztítania, amihez víz, tisztítószer és idő szükséges. A visszaváltott üveget a bolt válogatja, raktározza, majd a nagykereskedelmi raktárba visszaszállítja, ahonnan ismét a felhasználó üzembe kerül. Az üvegnek ez a „vándordíja" nem kevesebb, mint 1,21 forintot jelent darabonként, nem is számítva a szállításonként átlag 2 százalékos üvegtöréseket, ami tovább emeli a költségeket. Világviszonylatban merre mutatnak a korszerűbb csomagolástechnika irányzatai? A tejkereskedelemben mindinkább kiszorul az üvegpalack. Helyét a műanyagpalack, vagy a már fentebb említett tetraéder alakú Tetra- Pak papír-műanyag csomagolás foglalja majd el. Ahol mégis megtartja régi pozícióját az üveg, ott a falvas- tagság nagymértékű csökkentésével könnyű palackfajtákat alakítanak ki. Természetesen még nagyon sokáig lesznek olyan felhasználási területei, ahol szinte pótolhatatlanok maradnak (vegyi hatásokkal, hőhatásokkal szemben jó ellenállás stb.). ’ A nyugati országokban sokkal több árufajtát (gyümölcslé-sűrítményeket, sört, tejet stb ) hoznak forgalomba fémdobozokban, mint nálunk. Az ehhez szükséges ónozott vaslemezigényt hazánk kizárólag külföldről kénytelen fedezni. Pedig eb- lenne — legfőképp hővel ’tartósított J élelmiszeripari termékeknél — az egyik legpraktikusabb és leggazdaságosabb csomagolási mód, egyben az üvegben történő „kiszerelés” legjobb helyettesítője. Előnye a fémdoboz- csomagolásnak, hogy a termelési költségek igen na.gy VSSSSfSSSSSSSfSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSfSSS/SSSS//SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSfSSSXfSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSfSfSSSySSSSSSSSSSfSSfSSSSSfSSSSSSSSSSSSfSSSSSS/SfSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSS LAKATOS ERNŐ EGYIPTOMI ÚTINAPLÓJA III. Az élei anyja Az áruval megrakott vitorlásokat délről északra repíti a szél a Níluson „Egyiptom a Nílus ajándéka” — mondotta két és fél évezreddel ezelőtt Herodotos, a nagy görög történetíró. A Nílus életet adó vize nélkül valóban nem lenne Egyiptom, nem lenne a nagy folyam két partja mellett élet, csak végtelen, mozdulatlan, porzó, vad homoktenger, a Földközi-tengertől Szudánig. A régi egyiptomiak hatalmas istenként tisztelték a még ma sem teljesen tisztázott eredetű, délről- északra hömpölygő óriás folyamot, mert valóban az élet forrása volt, s az ma is. A nép egyszerűen „A haza atyjának”, az „Élet anyjának” becézi. Hiszen a Nílus nemcsak az élet jele, maga az élet a sivatagban. A folyó két oldalán pusztán néhány száz méteres az a pálmafákkal, bokrokkal, ve- teményekkel teli zöld esik, amelyen embermilliók élnek. Nem egészen akkora ez a Nílust övező termősáv, mint a mi Dunántúlunk, az ország összterületének mindössze két százaléka. Mégis csaknem harmincmillió ember várja ettől a keskeny termőföldsávtól mindennapi betevő falatját. A Nílus partján állva egyiptomi barátom, Adel Mahmud AI Azhab a közelünkben levő falura mutatott: — Látja, ilyen a mi népünk generációktól örökölt életösztöne. Házait, falvait nem építi a termőföldre. A termőföldet ügy őrzi, mint legnagyobb kincsét, szemefényét. A falu a Szahara homokjára épül, hogy egy talpalatnyit se raboljon el a termőföldből. Egyiptom csapadékszegény ország, legnagyobb részében teljesen ismeretlen az eső. Ez földünk egyik legszárazabb területe. Még a Nílus-delta vidékén is, ugrásnyira a tengertől, egy évben csupán hatnyolc esetben esik, más részeken kétszer-háromszor. Az évi csapadék mennyisége 6—8 milliméter. Köztudott, hogy a legigénytelenebb növények fejlődéséhez is évente legalább 400 milliméter eső kellene, így a Nílus nyújtja az egyetlen lehetőséget, hogy' partja mentén öntözéssel, a sivatagnak a folyó iszapjával keveredő homokja is termővé váljék. A Nílus áradásaival gazdag iszapját teríti a fellah földjére, majd megteremti a lehetőségét az egész évi rendszeres öntözésnek. A Nílus csapadékot, termőföldet, trágyát és építőanyagot ad az egyiptomi földművesnek. Élteti a növényzetet, biztosítja az évenkénti többszörös jó termést. Napjainkban az új Egyiptomban, az Egyesült Arab Köztársaságban társadalmi üggyé vált a sivatag meghódítása. Ugyanis a világon talán itt a legnagyobb a népszaporulat. Esztendőről-esztendő- re óriási ütemben, hét-nyolcszázezerrel nő a lakoság száma. S a mai Egyiptom minden polgárának kenyeret akar adni. At Tahrimak (Felszabadulás) hívják azt a tartományt, amelyet mintatelepüléssé kíván fejleszteni az EAK kormánya. A mintatartományban mintafalvak épülnek. És ezekben is a legfontosabb . tennivaló a Nílus vízével újabb területek elhódítása, a Szahara óriási homoktengerétől. Ezen a vidéken már motoros szivattyúk emelik ki és juttatják el a vizet az öntöző- rendszer pókháló módjára szerteágazó csatornáiba. Másutt, ahol rmég nem futotta gépekre, emberi erővel, bivaly- lyal, tevével, vagy szamárral hajtott, talán még a fáraók idejéből származó vízkiemelők működnek, hogy továbbítsák a nagy folyó vizét a termőföldekre. Csak így érhetik el, hogy az esetlen, szomjas vidéken is teremjen a föld. Éppen egy ilyen öreg vízkiemelő masinát akartam lefényképezni, amikor Mahmud elgondolkozva hozzám fordult: — Nézze, mennyi ember sürgölődik, serénykedik, hajladozik a Nílus-parton. Az egyiptomi forradalom felrázta és alkotómunkára ösztönözte az embereket. Küzdelemre az életért, a nagyobb kenyérért. Bátran és határozottan kicserélte a föld tulajdonosait. Egy jó évtizeddel ezelőtt két és félmillió lakos birtokában mindössze 777 ezer feddán (egy feddám 59,29 ár) föld veit, míg kétezer feudális nagyúr kezében tartotta az összes mezőgazdasági földterület kétharmadát, hatmillió feddánt. Egymillió feddánt Faruk királyi családja bitorolt, ugyanakkor kétmillió fellah föld nélkül, — s hozzátehetem, — betevő falat híján tengődött. De a föld ma már a jobb sorsra érdemes fellahhé. Nézze, szinte simogatja, becézge- ti talpalatnyi földecskájét. Érdekes, az egyiptomiak ritkán mondanak rosszat még ma is, a Nílusról. Pedig a nagy folyó amellett, hogy az élet anyja, kenyeret nyújtó jó barát, gondok, bajok okozója is. A Nílus vize hat és félezer kilométeres útján alattomos élősdieket hordoz magával. Ezért bármilyen perzss- lően süt a nap, bármilyen rek- kenő a trópusi hőség, nem lehet a Nílus enyhet adó hűs vízében fürdeni, mert ezek a rendkívül aktív élősdiek, a legkisebb nyílt seben, vagy az ember bőrének pórusain keresztül hatolnak a szervezetbe, majd a vérkeringésben eljutnak a májba. Kifejlődve a hólyag- és a bélfalakat támadják meg, daganatokat okoznak, vészes vérszegénységet, nagyfokú fáradtságot idéznek elő. Sajnos nemcsak a fürdést teszi lehetetlenné a Nílus alattomos élősdije, de megtámadja a Nílus iszapjában nap mint nap mezítláb dolgozó fellahot és a folyó vízében mosó nőket is. Kellemetlen betegség ez, az Egyesült Arab Köztársaság orvosainak egyik legnagyobb gondja, hogy megóvják tőle népüket. Napjainkban Asszuánban, a hatalmas természetátalakító mű felépülésével az EAK és Szudán népe megzabolázza a rakoncátlan, nagy folyót. A víz szabályozásával megszünteti a júliustól három hónapig tartó árvizeket, azt a majdnem ötméteres szintkülönbséget, amelyet áradásával, vagy apadásával a Nílus napok alatt produkálni képes. Az épülő nagy gát és a mesterséges tenger, — amely Nubia homokján még ebben az esztendőben kialakul — segítségével szabályozni tudják a Nílus vízszintjét, s a szükségletnek megfelelően gazdá’kodni tudnak majd a Nílus vízével, embermilliók javára.
